Mit jelent az, hogy „igénytelen” sajtótermék?

A blogon sokszor használom az igénytelen jelzőt, és jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mit értek alatta. Persze nyilván többféle szempont alapján is lehet vizsgálni ezt a kérdést, így más és más számíthat igénytelenségnek – utalhat pl. a valóságtartalomra, a tudományos megalapozottságra stb. Én – szerzőként – általánosságban a helyesírásra és a megfogalmazásra használom.

Sokszor egy Facebook-hozzászólásban nincs annyi hiba, mint ezen a képaláíráson... (Forrás: Index.hu)

Az igénytelenség számomra az alábbi eseteket jelenti:
  • helyesírási hibák, beleértve a központozást (pl. vesszőhasználatot) és a mellékjelek megfelelő alkalmazását (pl. Barça helyett *Barca) is – mindegy az, hogy tudatlanságból vagy éppen lustaságból fakad;
  • sok elütés, elírás, értelmetlen mondatok és nyelvtani, egyeztetési hibák, mert a szerző/szerkesztő valószínűleg egyetlen egyszer sem olvasta végig figyelmesen a saját munkáját, mielőtt publikálta volna;
  • idegen – főleg angol – kifejezések, amelyeket lehetne magyarul is mondani, csak azt hiszik, hogy sokkal menőbb pl. a kankó helyett trippert írni;
  • felesleges szóismétlések, amelyek elkerülhetőek lennének (pl. „A repülőgép a makaói repülőtéren viharos időjárásban próbált leszállni, melynek során a repülőgép orrfutóműve megsérült” – a második a repülőgép elhagyható lett volna);
  • fogalomzavarok, nem azt írják le, amire gondolnak (pl. Latin-Amerika helyett *Dél-Amerika).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A hozzászóláshoz Google-fiók vagy regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a megjegyzésedre való visszautalás megkönnyítése érdekében a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Köszönjük az együttműködést.