// API callback
related_results_labels_thumbs({"version":"1.0","encoding":"UTF-8","feed":{"xmlns":"http://www.w3.org/2005/Atom","xmlns$openSearch":"http://a9.com/-/spec/opensearchrss/1.0/","xmlns$blogger":"http://schemas.google.com/blogger/2008","xmlns$georss":"http://www.georss.org/georss","xmlns$gd":"http://schemas.google.com/g/2005","xmlns$thr":"http://purl.org/syndication/thread/1.0","id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-4740483856281968746"},"updated":{"$t":"2021-05-13T09:13:30.733+02:00"},"category":[{"term":"nyelvhasználat"},{"term":"nyelvtörténet"},{"term":"etimológia"},{"term":"spanyol nyelvtan"},{"term":"olvasói kérdések"},{"term":"újlatin nyelvek"},{"term":"hangtan"},{"term":"érdekesség"},{"term":"helyesírás"},{"term":"kiejtés"},{"term":"nyelvjárás"},{"term":"nyelvhelyesség"},{"term":"nyelvtanulás"},{"term":"hangváltozás"},{"term":"latin"},{"term":"olasz"},{"term":"igeragozás"},{"term":"névmás"},{"term":"angol"},{"term":"magyar"},{"term":"igeidők"},{"term":"indoeurópai"},{"term":"fordítás"},{"term":"tévhit"},{"term":"írástörténet"},{"term":"eset"},{"term":"baszk"},{"term":"dalszöveg"},{"term":"francia"},{"term":"nyelvpolitika"},{"term":"nyelvtani nem"},{"term":"szótár"},{"term":"gasztronómia"},{"term":"kötőmód"},{"term":"szinonima"},{"term":"zene"},{"term":"estar"},{"term":"hangsúly"},{"term":"melléknév"},{"term":"mexikó"},{"term":"nevek"},{"term":"portugál"},{"term":"szóképzés"},{"term":"történelem"},{"term":"español"},{"term":"fonéma"},{"term":"galicia"},{"term":"galiciai"},{"term":"hamis barát"},{"term":"holt nyelv"},{"term":"katalán"},{"term":"kettőshangzó"},{"term":"körülírás"},{"term":"rendhagyó"},{"term":"román"},{"term":"részes"},{"term":"szókincs"},{"term":"tárgyeset"},{"term":"akcentus"},{"term":"condicional"},{"term":"dialektuskontinuum"},{"term":"duplikátum"},{"term":"elöljárószó"},{"term":"feltételes"},{"term":"görög"},{"term":"haber"},{"term":"hay"},{"term":"hiperkorrekció"},{"term":"hímnem"},{"term":"infinitivo"},{"term":"jövő"},{"term":"latin-amerika"},{"term":"létige"},{"term":"melléknévi igenév"},{"term":"mondatfonetika"},{"term":"múlt idő"},{"term":"nyelvcsalád"},{"term":"német"},{"term":"névelő"},{"term":"nőnem"},{"term":"olaszország"},{"term":"semlegesnem"},{"term":"ser"},{"term":"LL"},{"term":"adónde"},{"term":"arab"},{"term":"conocer"},{"term":"cuál"},{"term":"cómo"},{"term":"dalmát"},{"term":"diccionario"},{"term":"dél-amerika"},{"term":"día"},{"term":"dónde"},{"term":"felszólító mód"},{"term":"folyamatos múlt"},{"term":"főnév"},{"term":"galego"},{"term":"gallego"},{"term":"gerundio"},{"term":"gustar"},{"term":"hace"},{"term":"hiátus"},{"term":"hombre"},{"term":"humor"},{"term":"ibériai-félsziget"},{"term":"időjárás"},{"term":"igemód"},{"term":"imperfecto"},{"term":"ir"},{"term":"képző"},{"term":"kétnyelvűség"},{"term":"kölcsönhatás"},{"term":"kölcsönös érthetőség"},{"term":"köszönés"},{"term":"közelmúlt"},{"term":"közmondás"},{"term":"makronyelv"},{"term":"mondattan"},{"term":"nyelvtipológia"},{"term":"nyelvújítás"},{"term":"népköltészet"},{"term":"para"},{"term":"participio"},{"term":"por"},{"term":"progresszív"},{"term":"que"},{"term":"qué"},{"term":"reform"},{"term":"rómaiak"},{"term":"saber"},{"term":"se"},{"term":"spanyolország"},{"term":"sztenderd"},{"term":"szubsztrátum"},{"term":"szárd"},{"term":"szólás"},{"term":"szórend"},{"term":"szótagolás"},{"term":"tener"},{"term":"tiempo"},{"term":"toldalék"},{"term":"többes szám"},{"term":"vulgáris latin"},{"term":"ékezet"},{"term":"ókor"},{"term":"összetétel"},{"term":"APhI"},{"term":"B és V"},{"term":"H"},{"term":"IPA"},{"term":"adentro"},{"term":"adonde"},{"term":"afuera"},{"term":"agglutináló"},{"term":"alcampo"},{"term":"alemán"},{"term":"algo"},{"term":"alguien"},{"term":"almuerzo"},{"term":"alrededor"},{"term":"amar"},{"term":"americanismos"},{"term":"analitikus"},{"term":"andalúzia"},{"term":"aposztróf"},{"term":"aragóniai"},{"term":"arriba"},{"term":"arrive"},{"term":"artista"},{"term":"asztúriai"},{"term":"auchan"},{"term":"autoridades"},{"term":"ave"},{"term":"bandera"},{"term":"bandurria"},{"term":"barça"},{"term":"baszkok"},{"term":"befejezett múlt"},{"term":"betacizmus"},{"term":"birtokos"},{"term":"blabla"},{"term":"breve"},{"term":"béke"},{"term":"camino"},{"term":"caramba"},{"term":"carpincho"},{"term":"castellano"},{"term":"ceceo"},{"term":"cerca"},{"term":"cheese"},{"term":"chili"},{"term":"china"},{"term":"cibeles"},{"term":"cigány"},{"term":"circunspecto"},{"term":"clima"},{"term":"colina"},{"term":"comer"},{"term":"comida"},{"term":"corazón"},{"term":"cordillera"},{"term":"corto"},{"term":"cual"},{"term":"cuán"},{"term":"cuándo"},{"term":"cuánto"},{"term":"dari"},{"term":"dativo"},{"term":"delante"},{"term":"dentro"},{"term":"deporte"},{"term":"desconocer"},{"term":"desde"},{"term":"desde hace"},{"term":"desperado"},{"term":"detrás"},{"term":"do"},{"term":"domingo"},{"term":"don"},{"term":"dormir"},{"term":"dormirse"},{"term":"doña"},{"term":"dudar"},{"term":"délspanyol"},{"term":"eau"},{"term":"ebéd"},{"term":"elmélet"},{"term":"elszigetelő"},{"term":"embargo"},{"term":"ember"},{"term":"espíritu"},{"term":"exit"},{"term":"felkiáltójel"},{"term":"finnugor"},{"term":"flamenco"},{"term":"flektáló"},{"term":"foci"},{"term":"folyamatos melléknévi igenév"},{"term":"forgive"},{"term":"formaggio"},{"term":"fromage"},{"term":"futuro"},{"term":"futuro subjuntivo"},{"term":"fárszi"},{"term":"félrefordítás"},{"term":"főnévi igenév"},{"term":"galícia"},{"term":"gemináta"},{"term":"gente"},{"term":"gentilicio"},{"term":"gilipollas"},{"term":"già"},{"term":"grande"},{"term":"gránátvörös"},{"term":"guion"},{"term":"guisante"},{"term":"guisar"},{"term":"guszta"},{"term":"haben"},{"term":"habere"},{"term":"hablar"},{"term":"hablaty"},{"term":"hacer"},{"term":"hajlító"},{"term":"halandzsa"},{"term":"hasta"},{"term":"határozó"},{"term":"have"},{"term":"hispano"},{"term":"hispánico"},{"term":"hányadik"},{"term":"hármashangzó"},{"term":"húsvét"},{"term":"iberoamerika"},{"term":"idioma"},{"term":"idézet"},{"term":"időpont"},{"term":"igenévszó"},{"term":"ignacio"},{"term":"ignorar"},{"term":"imperativo"},{"term":"imperfecto subjuntivo"},{"term":"indefinido"},{"term":"inez"},{"term":"inkorporáló"},{"term":"internet"},{"term":"inés"},{"term":"izoláló"},{"term":"iñaki"},{"term":"ja"},{"term":"jamás"},{"term":"jornada"},{"term":"jueves"},{"term":"kantábriai"},{"term":"kapibara"},{"term":"karantén"},{"term":"karácsony"},{"term":"kasztíliai"},{"term":"kecsua"},{"term":"keltibér"},{"term":"kicsinyítő"},{"term":"klasszikus"},{"term":"kémia"},{"term":"kérdőjel"},{"term":"kína"},{"term":"kötőmód folyamatos múltja"},{"term":"kötőszó"},{"term":"ladino"},{"term":"lambada"},{"term":"lasagna"},{"term":"lasagne"},{"term":"latino"},{"term":"laísmo"},{"term":"lengua"},{"term":"leísmo"},{"term":"leóni"},{"term":"liberar"},{"term":"libertar"},{"term":"librar"},{"term":"llevar"},{"term":"loma"},{"term":"loísmo"},{"term":"lunes"},{"term":"luzitán"},{"term":"madrid"},{"term":"magázás"},{"term":"mariachi"},{"term":"martes"},{"term":"megmurdel"},{"term":"megszólítás"},{"term":"mester"},{"term":"miniszter"},{"term":"mirandai"},{"term":"miércoles"},{"term":"montaña"},{"term":"morir"},{"term":"mozarab"},{"term":"muchacho"},{"term":"mégsem"},{"term":"méjico"},{"term":"méxico"},{"term":"nada"},{"term":"napok"},{"term":"naturaleza"},{"term":"nefelibata"},{"term":"neutral"},{"term":"nicaragua"},{"term":"nunca"},{"term":"nyelvalkotás"},{"term":"oiseau"},{"term":"okcitán"},{"term":"participio activo"},{"term":"perdonar"},{"term":"perfecto"},{"term":"perro"},{"term":"perzsa"},{"term":"pizza"},{"term":"pluscuamperfecto"},{"term":"poder"},{"term":"poliszintetikus"},{"term":"pompeii"},{"term":"portugália"},{"term":"preguntar"},{"term":"provanszál"},{"term":"puta"},{"term":"querer"},{"term":"queso"},{"term":"quien"},{"term":"quién"},{"term":"ragasztó"},{"term":"res"},{"term":"rien"},{"term":"rocío"},{"term":"romani"},{"term":"régmúlt"},{"term":"s+mássalhangzó"},{"term":"sal+le"},{"term":"segovia"},{"term":"seguir"},{"term":"seseo"},{"term":"señor"},{"term":"señora"},{"term":"sierra"},{"term":"simulószó"},{"term":"sombrero"},{"term":"sport"},{"term":"subjuntivo"},{"term":"szardínia"},{"term":"személyrag"},{"term":"személytelen"},{"term":"szenvedő"},{"term":"szintetikus"},{"term":"szleng"},{"term":"számnév"},{"term":"szándék"},{"term":"színek"},{"term":"szóelválasztás"},{"term":"szóhasadás"},{"term":"szóösszevonás"},{"term":"sábado"},{"term":"taciturno"},{"term":"tegezés"},{"term":"telenovella"},{"term":"tengerimalac"},{"term":"tengo"},{"term":"there are"},{"term":"there is"},{"term":"tiramisu"},{"term":"tocar"},{"term":"todo"},{"term":"trubadúr"},{"term":"truhan"},{"term":"tádzsik"},{"term":"uccello"},{"term":"vengo"},{"term":"viernes"},{"term":"visszaható"},{"term":"volver"},{"term":"vos"},{"term":"vízidisznó"},{"term":"vízvezeték"},{"term":"vótok"},{"term":"ya"},{"term":"yes"},{"term":"yeísmo"},{"term":"zorro"},{"term":"zsidóspanyol"},{"term":"zászló"},{"term":"Ñ"},{"term":"ábécé"},{"term":"ágnes"},{"term":"égtájak"},{"term":"északolasz"},{"term":"évszakok"},{"term":"éxito"},{"term":"óra"}],"title":{"type":"text","$t":"El Mexicano"},"subtitle":{"type":"html","$t":"Spanyol és újlatin nyelvi-kulturális ismeretterjesztő blog — www.elmexicano.hu"},"link":[{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#feed","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/feeds\/posts\/default"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/-\/nyelvj%C3%A1r%C3%A1s?alt=json-in-script\u0026max-results=5"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/search\/label\/nyelvj%C3%A1r%C3%A1s"},{"rel":"hub","href":"http://pubsubhubbub.appspot.com/"},{"rel":"next","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/-\/nyelvj%C3%A1r%C3%A1s\/-\/nyelvj%C3%A1r%C3%A1s?alt=json-in-script\u0026start-index=6\u0026max-results=5"}],"author":[{"name":{"$t":"El Mexicano"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/17095000817060270040"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"32","height":"32","src":"\/\/4.bp.blogspot.com\/-o0Im0m4yQWE\/XcBj1V9QB-I\/AAAAAAAAHK8\/hXTOCgkHfHkk0AeidMsRpjiV-QaL-NZxACK4BGAYYCw\/s220\/kommentlogo.png"}}],"generator":{"version":"7.00","uri":"http://www.blogger.com","$t":"Blogger"},"openSearch$totalResults":{"$t":"26"},"openSearch$startIndex":{"$t":"1"},"openSearch$itemsPerPage":{"$t":"5"},"entry":[{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-4740483856281968746.post-8207854845497438454"},"published":{"$t":"2018-05-05T09:00:00.005+02:00"},"updated":{"$t":"2021-02-07T10:36:59.276+01:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"helyesírás"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvjárás"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvtörténet"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"írástörténet"}],"title":{"type":"text","$t":"Mi szükség Z-re a spanyolban, ha nincs is ilyen hang?"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003EAz egyik \u003Ca href=\"\/2011\/10\/hoze-migvel-gutyerez-portoriko.html\"\u003Elegjellemzőbb hiba\u003C\/a\u003E (a nyelvészek szerint persze nem hiba, hanem „szokás”), amelyet el szoktak követni a spanyolul nem tudó magyar vagy akár angol anyanyelvűek a spanyol nevek kimondásakor, hogy a \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E-t ösztönösen [z]-nek olvassák, pl. \u003Ci\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/hu.forvo.com\/word\/pen%C3%A9lope_cruz\/#es\" target=\"_blank\"\u003EPenélope Cruz\u003C\/a\u003E\u003C\/i\u003E nevét [kruz]-nak. Sokszor még spanyolul tudók is akaratlanul elkövetik ugyanezt, amikor magyarul beszélnek – talán valamiért cikinek érezhetik [krusz]-nak mondani?\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003ESzerintem egyáltalán nem lenne kínos az idegen neveket \u003Ca href=\"\/2011\/10\/hoze-migvel-gutyerez-portoriko.html\"\u003Emegközelítőleg helyesen mondani\u003C\/a\u003E, ha eleve csak olyan hangokat használunk, amelyek a magyarban is léteznek. Úgy tűnik azonban, a spanyol \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E magyar olvasat szerinti ejtése valószínűleg nagyon régi szokás (ahogy általában a betűejtés is), amely annyira beleivódott a köztudatba, hogy már nem lehet rajta változtatni, még ha „helytelen” is.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/3.bp.blogspot.com\/-1Lufn1NsOfg\/WuXj0HM0D-I\/AAAAAAAAFdE\/V9YsxbTXWGQqWJdyMFpTxLu60SVSKXu7gCLcBGAs\/s1600\/Pen%25C3%25A9lope-Cruz.jpg\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"1000\" data-original-width=\"1600\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/3.bp.blogspot.com\/-1Lufn1NsOfg\/WuXj0HM0D-I\/AAAAAAAAFdE\/V9YsxbTXWGQqWJdyMFpTxLu60SVSKXu7gCLcBGAs\/s640\/Pen%25C3%25A9lope-Cruz.jpg\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Cb\u003EPenélope Cruz\u003C\/b\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EEz azért is érdekes, mert ugyanakkor senki sem mondana pl. [cürich] helyett [zürich]-et, amikor a \u003Ci\u003EZürich\u003C\/i\u003E nevű svájci várost említi (az, hogy ez a németnél mégsem fordul elő, a földrajzi közelségnek és a tömeges kétnyelvűségnek köszönhető). Így viszont felmerülhet a kérdés, mi a fenének egyáltalán az a nyamvadt \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E betű a spanyolba, ha csak arra jó, hogy megtévessze az embereket? Ezt próbáljuk meg körüljárni a továbbiakban.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003EBetű és hang\u003C\/h2\u003EA köznyelvben gyakran akarva-akaratlanul is keverik ezt a két fogalmat: sokszor akkor is „betű”-t mondunk, amikor valójában hangra gondolunk, pedig a kettő nem mindig ugyanaz. Lehetséges, hogy ennek köze van ahhoz a tévhithez is, mely szerint „mindent úgy helyes mondani, ahogy le van írva”? Hát, még magyarul is fura is lenne, ha valóban mindent így mondanánk!\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EAmit viszont nem árt tudni, hogy a \u003Ca href=\"\/2011\/09\/miert-ejtik-spanyol-j-t-h-hoz-hasonloan.html\"\u003Espanyol \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E \u003Cb\u003Ebetű\u003C\/b\u003E sosem jelölt [z] \u003Cb\u003Ehangot\u003C\/b\u003E\u003C\/a\u003E. Ez persze nem jelenti azt, hogy ilyen hang sose létezett volna a spanyolban. Volt egy darabig a középkorban, legalábbis a művelt rétegek nyelvhasználatában, de mint az [sz] hang „gyenge” (rövid) változata, amelyet magánhangzók között ejtettek – azonban ezt az -\u003Ci\u003Es-\u003C\/i\u003E jelölte és nem a \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA \u003Ca href=\"\/2011\/09\/miert-ejtik-spanyol-j-t-h-hoz-hasonloan.html\"\u003E\u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E a középkorban a [dz] hangnak felelt meg, zöngétlen párját pedig a \u003Ci\u003Eç\u003C\/i\u003E jelölte\u003C\/a\u003E (pl. \u003Ci\u003Ecoraçón\u003C\/i\u003E [koracón] ’szív’ és \u003Ci\u003Eplazo\u003C\/i\u003E [pládzo] ’időpont’). Aztán a 16. század körül a [dz] és a fent említett [z] hang is elzöngétlenedett (zöngésségi különbség eleve csak magánhangzók között létezett, de ott is elég gyenge volt a kontraszt – nagyon kevés volt az ún. \u003Ca href=\"\/p\/kislexikon.html\" target=\"_blank\"\u003Eminimálpár\u003C\/a\u003E – és szókezdő, valamint szóvégi helyzetben is csak a zöngétlen hang fordulhatott elő), azaz egy ideig a \u003Ci\u003Eç\u003C\/i\u003E és a \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E is ugyanazt a [c] hangot jelölte, az \u003Ci\u003Es\u003C\/i\u003E pedig már csak az [sz]-t. Így már nem is volt szükség a „farkincás” \u003Ci\u003Eç\u003C\/i\u003E-re: \u003Ci\u003Ee\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Ei\u003C\/i\u003E előtt megtette a sima \u003Ci\u003Ec\u003C\/i\u003E is (amelyet amúgy is [c]-nek olvastak ebben a helyzetben), míg \u003Ci\u003Ea\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eo\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eu\u003C\/i\u003E és mássalhangzó előtt, valamint szó végén megtartották rá a \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E betűt (sőt, az utóbbi esetben talán mindig is [-sz] volt a beszédben).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-ESoJP_Xu168\/WuXunck4PmI\/AAAAAAAAFdg\/bQDMgeeX8ewCvfw6vUF4zlFgYZYzYlLQQCLcBGAs\/s1600\/Zaragoza2.jpg\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"900\" data-original-width=\"1600\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-ESoJP_Xu168\/WuXunck4PmI\/AAAAAAAAFdg\/bQDMgeeX8ewCvfw6vUF4zlFgYZYzYlLQQCLcBGAs\/s640\/Zaragoza2.jpg\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Cb\u003EZaragoza\u003C\/b\u003E sem volt soha [zaragóza], de a mai \u003Ca href=\"https:\/\/hu.forvo.com\/word\/zaragoza\/#es\" target=\"_blank\"\u003Espanyolos ejtését\u003C\/a\u003E inkább ne próbáljuk meg utánozni. (A városnév egyébként a római \u003Ci\u003ECaesar Augusta\u003C\/i\u003E deformációja az arab kiejtésén keresztül.)\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003ETermészetesen lehetett volna úgy is, hogy a \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E-t dobják el (talán észszerűbb is lett volna, mivel a zöngés hang tűnt el a beszédből) és a \u003Ci\u003Eç\u003C\/i\u003E betűt tartják meg helyette – így még véletlenül sem jutott volna eszébe a nem spanyol anyanyelvűeknek, hogy ezt [z]-nek olvassák. De nem így lett...\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003ENyelvtörténet és hagyomány\u003C\/h2\u003EAz eddig leírtakból megtudhattuk, hogy a régi spanyolban a \u003Ci\u003Ece\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eci\u003C\/i\u003E csoportok \u003Ci\u003Ec\u003C\/i\u003E betűje és a \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E is a [c] hangot jelölte írásban. S itt jön még egy csavar: a 16–17. században ugyanis ez a [c] hang is [sz]-szé egyszerűsödött, amely aztán a félsziget északi felén egyre inkább úgy hangzott, mint az angol \u003Ci\u003Eth\u003C\/i\u003E a \u003Ci\u003Ething\u003C\/i\u003E szóban (ezt a hangot szokták a fonetikában a [θ] – kis theta – jellel átírni). Vagyis innentől kezdve ugyanazt a hangot, az [sz]-t, három betű is jelölhette írásban: a \u003Ci\u003Ec\u003C\/i\u003E \u003Ci\u003E(e\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Ei\u003C\/i\u003E előtt), a \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E és az \u003Ci\u003Es.\u003C\/i\u003E És ez mindmáig így van, \u003Ca href=\"\/2012\/08\/mi-az-hogy-migo-es-tigo.html\"\u003Enem kis gondot okozva az anyanyelvi beszélőknek\u003C\/a\u003E, akik csak az iskolában tanulják meg, hogy melyik szóban éppen melyik betűt kell leírni ott, ahol [sz] hangot hallanak.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EDe vajon miért van az, hogy Spanyolországban a félsziget legnagyobb részén, a déli nagyvárosok (Sevilla, Córdoba stb.) kivételével \u003Ca href=\"\/2017\/04\/furcsa-nyelv-a-spanyol.html\"\u003Emásképp – „pöszén” – ejtik\u003C\/a\u003E a középkori [c]-ből származó [sz] hangot, mint máshol? Ennek egyszerű oka van: a hódítások korában a déli \u003Ca href=\"\/2011\/01\/egyseg-sokfelesegben-spanyol.html\"\u003Enyelvjárások\u003C\/a\u003E rendelkeztek presztízzsel, \u003Ca href=\"\/2012\/04\/regiesseg-amerikai-europai-spanyol.html\"\u003Eők képezték a művelt nyelvi norma alapját\u003C\/a\u003E a gyarmatbirodalomban, és ebben a normában \u003Ca href=\"\/2012\/09\/a-yeismo-seseo-es-ceceo-spanyolban.html\"\u003Ecsak egyféle [sz] hang létezett\u003C\/a\u003E. Ezért ez terjedt el a Kanári-szigeteken, \u003Ca href=\"\/2014\/06\/miben-kulonbozik-amerikai-es-europai-spanyol.html\"\u003ELatin-Amerikában\u003C\/a\u003E, valamint \u003Ca href=\"\/2014\/08\/delspanyol.html\"\u003ESpanyolország déli részén\u003C\/a\u003E is. Később az \u003Ca href=\"\/2012\/09\/az-iberiai-felsziget-nyelvi-arculata.html\"\u003EIbériai-félszigeten\u003C\/a\u003E mégis a kétféle [sz]-t megkülönböztető modern északi nyelvhasználat szerzett nagyobb presztízst, amely a terület legnagyobb részén visszaszorította a korábbit, és vált a modern félszigeti spanyol \u003Ca href=\"\/2015\/05\/csak-az-helyes-amit-madridban-mondanak.html\"\u003Enormájává\u003C\/a\u003E. (Sok forrás téves állításával szemben nem arról van tehát szó, hogy a „latin-amerikai spanyolból eltűnt a [θ] hang”, mivel ilyen hang nem is létezett a középkori spanyolban, hanem modern fejlemény a félsziget északi felén.)\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003EDe hogy került a \u003Ci\u003EZ\u003C\/i\u003E a spanyol írásba?\u003C\/h2\u003EA latinban kezdetben nem volt sem \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E betű, sem [z] hang – csupán görög szavak átírásában használták az i. e. 1. századtól. Az okokat mégis magában a latinban kell keresnünk, ahol az eredetileg \u003Ca href=\"\/2016\/10\/ezert-nincs-spanyolban-k.html\"\u003Emindig [k]-nak ejtett \u003Ci\u003Ec\u003C\/i\u003E\u003C\/a\u003E, [e] és [i] előtt, és a mindig [t]-nek ejtett \u003Ci\u003Et\u003C\/i\u003E, félhangzós [i̯] előtt a klasszikus kort követően elkezdett lágyulni, csúnya szóval \u003Ca href=\"\/2016\/09\/itt-g-hol-j.html\"\u003Epalatalizálódni\u003C\/a\u003E. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az elöl képzett magánhangzó hatására fokozatosan elkezdték őket először [ty]-, majd [cs]- vagy [c]-szerű hangoknak ejteni, nyelvjárástól függően (nagy vonalakban, \u003Ca href=\"\/2011\/04\/egy-ujlatin-nyelv-rejtelyes-utja.html\"\u003Ekeleten\u003C\/a\u003E \u003Ca href=\"\/2014\/06\/az-olasz-kiejtesrol.html\"\u003Ea \u003Ci\u003Ec\u003C\/i\u003E-ből [cs] lett\u003C\/a\u003E, a \u003Ci\u003Et\u003C\/i\u003E-ből [c], északon és nyugaton mindkettőből [c]; egyedül az elszigetelt \u003Ca href=\"\/2011\/01\/bonu-annu-nou.html\"\u003ESzardínia közepén\u003C\/a\u003E nem zajlott le a változás).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ccenter\u003E\u003Ciframe allow=\"autoplay; encrypted-media\" allowfullscreen=\"\" frameborder=\"0\" height=\"315\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/OvecZKexr-k\" width=\"560\"\u003E\u003C\/iframe\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Csmall\u003ERövid középkori spanyol szöveg (15. század) korabeli kiejtéssel felolvasva\u003Cbr \/\u003E(Forrás: \u003Ca href=\"https:\/\/www.youtube.com\/user\/Nosolodeyod\/featured\" target=\"_blank\"\u003ELola Pons Rodríguez\u003C\/a\u003E, a Sevillai Egyetem nyelvtörténet-oktatója)\u003C\/small\u003E\u003C\/center\u003E\u003Cbr \/\u003EMindaddig nem jelentett ez helyesírási problémát, amíg a \u003Ci\u003Ec\u003C\/i\u003E vagy \u003Ci\u003Et\u003C\/i\u003E után lévő \u003Ci\u003Ee\u003C\/i\u003E és \u003Ci\u003Ei\u003C\/i\u003E megmaradt. Igen ám, csak ha az \u003Ci\u003Ee\u003C\/i\u003E vagy \u003Ci\u003Ei\u003C\/i\u003E rövid volt és magánhangzó \u003Ci\u003E(a\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eo\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eu)\u003C\/i\u003E követte, akkor félhangzóként viselkedett (kb. [j]-nek hangzott) és rendszerint „beleolvadt” a mássalhangzóba, szó végén pedig hajlamos volt eltűnni (pl. \u003Ci\u003Esperan\u003Cb\u003Etĭ\u003C\/b\u003Ea\u003C\/i\u003E \u0026gt; \u003Ci\u003Eesperan\u003Cb\u003Ez\u003C\/b\u003Ea\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Ecrū\u003Cb\u003Ece\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E \u0026gt; \u003Ci\u003Ecru\u003Cb\u003Ez\u003C\/b\u003E)\u003C\/i\u003E. Ezt viszont már nem lehetett ugyanúgy \u003Ci\u003Ec\u003C\/i\u003E-vel vagy \u003Ci\u003Et\u003C\/i\u003E-vel leírni, hiszen e betűket \u003Ci\u003Ea\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eo\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eu\u003C\/i\u003E és mássalhangzó előtt, illetve a szó végén [k]-nak és [t]-nek olvasták volna (már akik tudtak olvasni). Ezért új betűkre volt szükség az így létrejött új hangok lejegyzésére.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"float: right; margin-left: 1em; text-align: right;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/4.bp.blogspot.com\/-jKC2ITfugp4\/WuXoT0qWS1I\/AAAAAAAAFdQ\/kkNd2dd6qHI1c6zKnfj3eE9Bg6ADnnxNQCLcBGAs\/s1600\/cedilla.png\" style=\"clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"143\" data-original-width=\"200\" src=\"https:\/\/4.bp.blogspot.com\/-jKC2ITfugp4\/WuXoT0qWS1I\/AAAAAAAAFdQ\/kkNd2dd6qHI1c6zKnfj3eE9Bg6ADnnxNQCLcBGAs\/s1600\/cedilla.png\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003E(Forrás: \u003Ca href=\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Visigothic_Z-C_cedille.svg\" target=\"_blank\"\u003EWikimedia Commons\u003C\/a\u003E, PD)\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003EA középkori spanyolban, ahol kialakult a zöngés–zöngétlen megkülönböztetés, a \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E-vel kezdték jelölni a [dz] hangot, a zöngétlen párjára pedig megalkották a „farkincás” \u003Ci\u003Eç\u003C\/i\u003E betűt. Kevesen tudják, hogy ez a kis farok, a \u003Ci\u003Ecedilla\u003C\/i\u003E, mint a neve is elárulja, egy kis írott \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E (ʒ) betű a \u003Ci\u003Ec\u003C\/i\u003E alatt \u003Ci\u003E(cedilla\u003C\/i\u003E vagy \u003Ci\u003Ezedilla\u003C\/i\u003E = ’kis zé’, a \u003Ci\u003Ezeta\u003C\/i\u003E ’zé’ régies \u003Ca href=\"\/2015\/01\/spanyol-kicsinyito-kepzok.html\"\u003Ekicsinyítő képzős\u003C\/a\u003E alakja). Vagyis a \u003Ci\u003Eç\u003C\/i\u003E tulajdonképpen a „\u003Ci\u003Ecz\u003C\/i\u003E” ligatúrája volt, azt jelképezve, hogy a \u003Ci\u003Ec\u003C\/i\u003E nem [k]-nak, hanem „zöngétlen [dz]”-nek olvasandó. A sors iróniája, hogy végül pont a spanyolok dobták ki ezt a betűt a modern helyesírásból, akik kitalálták, miközben más nyelvek, melyek átvették a spanyolból (francia, \u003Ca href=\"\/2012\/03\/katalan-nyelv.html\"\u003Ekatalán\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\"\/2011\/01\/az-sem-mindegy-mikor-raccsolunk.html\"\u003Eportugál\u003C\/a\u003E, török stb.), máig használják a helyesírásukban.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EEgyúttal arra is megkaptuk a választ, miért kell a spanyolban a \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E betű helyett \u003Ci\u003Ee\u003C\/i\u003E és \u003Ci\u003Ei\u003C\/i\u003E előtt \u003Ci\u003Ec\u003C\/i\u003E-t írni \u003Ci\u003E(cru\u003Cb\u003Ez\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E, de \u003Ci\u003Ecru\u003Cb\u003Ec\u003C\/b\u003Ees)\u003C\/i\u003E, illetve fordítva, \u003Ci\u003Ec\u003C\/i\u003E helyett \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E-t írni \u003Ci\u003Ea\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eo\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eu\u003C\/i\u003E és mássalhangzó előtt, valamint a szó végén \u003Ci\u003E(ven\u003Cb\u003Ec\u003C\/b\u003Eer\u003C\/i\u003E, de \u003Ci\u003Even\u003Cb\u003Ez\u003C\/b\u003Eo)\u003C\/i\u003E, a ragozás, szóképzés során. A váltakozó helyesírásról részletesen \u003Cb\u003E\u003Ca href=\"\/2013\/01\/tocar-valtakozo-helyesiras.html\"\u003Eitt írtunk\u003C\/a\u003E.\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Csmall\u003EA kiegészítésekért és az észrevételekért köszönet \u003Cb\u003EDr. Kálmán László\u003C\/b\u003E nyelvésznek.\u003C\/small\u003E\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/feeds\/8207854845497438454\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2018\/05\/minek-z-a-spanyolban.html#comment-form","title":"10 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/8207854845497438454"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/8207854845497438454"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2018\/05\/minek-z-a-spanyolban.html","title":"Mi szükség \u003Ci\u003EZ\u003C\/i\u003E-re a spanyolban, ha nincs is ilyen hang?"}],"author":[{"name":{"$t":"El Mexicano"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/17095000817060270040"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"32","height":"32","src":"\/\/4.bp.blogspot.com\/-o0Im0m4yQWE\/XcBj1V9QB-I\/AAAAAAAAHK8\/hXTOCgkHfHkk0AeidMsRpjiV-QaL-NZxACK4BGAYYCw\/s220\/kommentlogo.png"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"https:\/\/3.bp.blogspot.com\/-1Lufn1NsOfg\/WuXj0HM0D-I\/AAAAAAAAFdE\/V9YsxbTXWGQqWJdyMFpTxLu60SVSKXu7gCLcBGAs\/s72-c\/Pen%25C3%25A9lope-Cruz.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"10"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-4740483856281968746.post-4353950668178564801"},"published":{"$t":"2017-04-29T08:00:00.005+02:00"},"updated":{"$t":"2021-03-23T11:08:40.765+01:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"dialektuskontinuum"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"kiejtés"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvjárás"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvpolitika"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvtörténet"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"újlatin nyelvek"}],"title":{"type":"text","$t":"Furcsa nyelv-e a spanyol?"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E28 évvel ezelőtt, kezdő nyelvtanulóként, amikor az idegen nyelvek közül az oroszról volt még csak némi fogalmam, az első néhány spanyolóra után az volt a benyomásom, hogy „nagyon hülye nyelv ez a spanyol”. Persze valójában nem a kiejtése vagy a hangzása nem tetszett, hanem egyből szemet szúrt például a szókezdő \u003Ci\u003Ell\u003C\/i\u003E- (hát hogy kezdődhet dupla mássalhangzóval egy szó??) vagy a \u003Ca href=\"\/2018\/12\/miert-van-forditott-irasjel-spanyol-mondat-elejen.html\"\u003E¿¡fejjel lefelé írt kérdő- és felkiáltójelek!?\u003C\/a\u003E Az első benyomásomat az is megalapozta, hogy az első évfolyamra sajnos nem éppen a hatékony nyelvtanítás és a kiváló nyelvtanárok voltak jellemzőek, amiről természetesen nem a spanyol mint idegen nyelv tehetett. (Szerencsére a második évfolyamtól minden megoldódott, amikor kaptunk egy felkészült, anyanyelvi tanárt – de ez már nem idetartozó téma.)\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EMindez a bevezető arra volt jó, hogy lássuk: az, hogy mi mennyire furcsa, csupán attól függ, hogy mennyi minden mást (nem) ismerünk. A továbbiakban azt is látni fogjuk, hogy a spanyol egyáltalán nem különösebb, mint bármelyik más \u003Ca href=\"\/2011\/02\/az-ujlatin-nyelvek-felosztasa.html\"\u003Eújlatin nyelv(változat)\u003C\/a\u003E, és a következőkben felsorolt „furcsaságokhoz” hasonló példákat lényegében bármelyik nyelvből, nyelvjárásból ki lehetne ragadni.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/3.bp.blogspot.com\/-F21g4gKvw4A\/WHEta83EBwI\/AAAAAAAAEvY\/Kyvm1Nus6EEPPiXciAcU374h4y0sHuCzACLcB\/s1600\/romance.gif\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/3.bp.blogspot.com\/-F21g4gKvw4A\/WHEta83EBwI\/AAAAAAAAEvY\/Kyvm1Nus6EEPPiXciAcU374h4y0sHuCzACLcB\/s640\/romance.gif\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003EÚjlatin nyelvek, nyelvváltozatok Európában (Forrás: \u003Ci\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/media.web.britannica.com\/eb-media\/42\/2042-050-3B10A82E.gif\" target=\"_blank\"\u003EBrittanica.com\u003C\/a\u003E)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EA spanyolt az alábbi néhány jellegzetes tulajdonsága miatt \u003Ca href=\"\/2013\/07\/10-erdekes-teny-spanyol-nyelvrol.html\"\u003Etalálhatjuk érdekesnek\u003C\/a\u003E: \u003Cbr \/\u003E\u003Cul\u003E\u003Cli\u003EAz egyetlen újlatin nyelv (\u003Ca href=\"\/2010\/12\/nyelv-es-nyelvjaras-problematikaja.html\"\u003EMi is az, hogy nyelv?\u003C\/a\u003E), amelyben van [ch] hang (valami hasonlót ejtünk a \u003Ci\u003Edo\u003Cb\u003Eh\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Epe\u003Cb\u003Ech\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E szavakban): \u003Ca href=\"\/2011\/09\/miert-ejtik-spanyol-j-t-h-hoz-hasonloan.html\"\u003Eígy hangzik a \u003Ci\u003Ej\u003C\/i\u003E\u003C\/a\u003E és a \u003Ci\u003Ege\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Egi\u003C\/i\u003E csoportok mássalhangzója, melyek helyén más újlatin nyelvekben általában \u003Ca href=\"\/2016\/09\/itt-g-hol-j.html\"\u003E[dzs] vagy [zs] hangot találunk\u003C\/a\u003E.\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003EAz \u003Ca href=\"\/2014\/06\/miben-kulonbozik-amerikai-es-europai-spanyol.html\"\u003Eeurópai spanyol\u003C\/a\u003E „pöszesége” (vagyis a dentális [sz], amelyet a \u003Ci\u003Ez\u003C\/i\u003E, és \u003Ci\u003Ee\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Ei\u003C\/i\u003E előtt a \u003Ci\u003Ec\u003C\/i\u003E jelöl).\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003ESok szóban \u003Ca href=\"\/2021\/03\/latin-facere-spanyol-hacer-hangvaltozas.html\"\u003Enéma \u003Ci\u003Eh\u003C\/i\u003E-t találunk ott, ahol a latinban és a rokon nyelvi megfelelőkben \u003Ci\u003Ef-\u003C\/i\u003E van\u003C\/a\u003E (pl. \u003Csmall\u003EFACERE\u003C\/small\u003E \u0026gt; ’csinál’ \u0026gt; sp. \u003Ci\u003Ehacer\u003C\/i\u003E, de port. \u003Ci\u003Efazer\u003C\/i\u003E, ol. \u003Ci\u003Efare\u003C\/i\u003E, fr. \u003Ci\u003Efaire\u003C\/i\u003E, rom. \u003Ci\u003Eface)\u003C\/i\u003E.\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003EA \u003Ci\u003Ev\u003C\/i\u003E- szó elején [b]-nek hangzik, a -\u003Ci\u003Eb\u003C\/i\u003E- meg magánhangzók között a [v]-hez hasonlóan.\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003EA \u003Ca href=\"\/2014\/08\/delspanyol.html\"\u003Edéli nyelvjárásokban\u003C\/a\u003E – Andalúzia, Kanári-szigetek, Antillák, Közép- és Dél-Amerika nagyobb része – a szó(tag) végi -\u003Ci\u003Es\u003C\/i\u003E [h]-vá gyengül vagy kiesik.\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003EA kedvenc mumus, a \u003Ca href=\"\/2013\/02\/spanyol-ll-kiejtese.html\"\u003Eszókezdő \u003Ci\u003Ell\u003C\/i\u003E-\u003C\/a\u003E.\u003C\/li\u003E\u003C\/ul\u003ENézzük most ezekkel kapcsolatban a tényeket. Az való igaz, hogy a [ch] nem túl gyakori – jobban mondva nem egy jellemző – mássalhangzó az újlatin nyelvekben, de egyáltalán nem egyedi. A spanyolban inkább az a szokatlan, hogy éppen \u003Ci\u003Ej\u003C\/i\u003E és a \u003Ci\u003Eg\u003C\/i\u003E betűk jelölik – az viszont, hogy a helyesírás mely hangot milyen betűvel jelöl, csak önkényes döntés kérdése. De ha nem az írásból indulunk ki, máris láthatjuk, hogy ez a hang megvan sok francia és \u003Ca href=\"\/2011\/01\/az-sem-mindegy-mikor-raccsolunk.html\"\u003Eportugál\u003C\/a\u003E nyelvjárásban is, méghozzá az \/r\/ fonéma egyik ejtésmódjaként. Bár nem ugyanez a hang, de [h] van az ismertebb újlatin nyelvek közül a \u003Ca href=\"\/2011\/04\/egy-ujlatin-nyelv-rejtelyes-utja.html\"\u003Erománban\u003C\/a\u003E (igaz, csak a nem latin eredetű jövevényszavakban) és számos más, kevésbé közismert újlatin nyelvváltozatban is (lásd még később).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ccenter\u003E\u003Ciframe allowfullscreen=\"\" frameborder=\"0\" height=\"315\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/9MLgy2qY2tw\" width=\"560\"\u003E\u003C\/iframe\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ci\u003ESvájc harmadik újlatin – és negyedik hivatalos – nyelve a több változatban élő romans.\u003C\/i\u003E\u003C\/center\u003E\u003Cbr \/\u003ESzámunkra tényleg bizarr az európai spanyol nyelvjárások többségében használt [θ] hang (ez van pl. az angol \u003Ci\u003Ething\u003C\/i\u003E szóban is): egyrészt azért, mert magyar nyelvterületen ez beszédhibának számít, így negatív asszociáció társul hozzá; másfelől ahhoz vagyunk szokva, hogy a népszerűbb „nagy nyelvekben” a \u003Ci\u003Ece\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eci\u003C\/i\u003E csoportok \u003Ci\u003Ec\u003C\/i\u003E-je magyaros [sz]-nek vagy [c]-nek hangzik. Ám jó, ha tudjuk, hogy a dentális [sz]-t nem csak az ibériai spanyolban és a \u003Ca href=\"\/2011\/07\/galiciai.html\"\u003Egaliciaiban\u003C\/a\u003E, hanem az \u003Ca href=\"\/2010\/12\/eszakolasz-nyelvhid-franciaorszag-fele.html\"\u003Eészak-olaszországi\u003C\/a\u003E velenceiben és a legarchaikusabb \u003Ca href=\"\/2011\/01\/bonu-annu-nou.html\"\u003Eszárd\u003C\/a\u003E nyelvjárásban, a nuoróiban is használják, sőt, a \u003Ci\u003Et\u003C\/i\u003E megvalósulásaként megvan a toszkán nyelvjárásban is, amely az olasz köznyelv alapja.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"float: right; margin-left: 0.5em; margin-right: 0.5em; text-align: right;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-pAHU-4WVq7M\/WHJL5GUw5dI\/AAAAAAAAEvw\/bYiF4INb3k0SecZXntospgrp1Xs72ovEACPcB\/s1600\/Languages-in-Italy.png\" style=\"clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" height=\"400\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-pAHU-4WVq7M\/WHJL5GUw5dI\/AAAAAAAAEvw\/bYiF4INb3k0SecZXntospgrp1Xs72ovEACPcB\/s400\/Languages-in-Italy.png\" width=\"320\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003ENincs olyan furcsa dolog a spanyolban, melynek ne lenne párja\u003Cbr \/\u003Evalamelyik olasz dialektusban (Forrás: \u003Ca href=\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Languages_spoken_in_Italy.svg\" target=\"_blank\"\u003ECommons\u003C\/a\u003E, közkincs)\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003EAz, hogy a latin \u003Ci\u003Ef\u003C\/i\u003E- jó néhány spanyol szóban \u003Ci\u003Eh\u003C\/i\u003E-vá gyengült (amelyet már nem ejtenek), szintén nem kizárólagos. Ugyanez megtörtént az \u003Ca href=\"\/2012\/07\/az-egykori-trubadurkolteszet-nyelve-ma.html\"\u003Eokcitán\u003C\/a\u003E gascogne-i nyelvjárásában, de ott minden helyzetben (a spanyolban csak magánhangzó előtt, de még ott sem mindig): pl. a \u003Ci\u003Efiesta\u003C\/i\u003E ’ünnep’ szónak \u003Ci\u003Ehèsta\u003C\/i\u003E [heszto], a \u003Ci\u003Eflor\u003C\/i\u003E ’virág’ főnévnek pedig \u003Ci\u003Ehlor\u003C\/i\u003E [lu] felel meg. De megtalálható ez a jelenség a dél-olaszországi calabriai (figyeljük csak meg, hogy mondják a \u003Ca href=\"https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=oU--7-vu04g\" target=\"_blank\"\u003E\u003Ci\u003Efesta\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Efranestra\u003C\/i\u003E\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\"https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=YjThNunWjcM\" target=\"_blank\"\u003E\u003Ci\u003Efabbrica\u003C\/i\u003E\u003C\/a\u003E, szavakat!), illetve egyes szárd, sőt, román nyelvjárásokban is, messze a spanyol-okcitán nyelvterülettől. Mi sem bizonyítja jobban, hogy teljesen általános hangváltozásról van szó. (Egyébként [f] \u0026gt; [h] változás már az ókori faliszkban is történt, amely a latin legközelebbi rokona volt – a nyelvészek egy része csupán latin nyelvjárásnak tekintette.)\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA \u003Ci\u003Eb\u003C\/i\u003E és a \u003Ci\u003Ev\u003C\/i\u003E betűk által jelölt mássalhangzók közötti ejtésbeli különbség megszűnése, mely jelenséget a szakirodalom \u003Ci\u003Ebetacizmus\u003C\/i\u003E-ként ismeri, az Ibériai-félszigeten beszélt újlatin nyelvváltozatokon kívül szintén megvan az okcitánban, a \u003Ca href=\"https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=Pr_BHjAdZNo\" target=\"_blank\"\u003Eszárdban\u003C\/a\u003E, bizonyos délolasz nyelvjárásokban, valamint történetileg a románból is vannak rá példák (nem is részletezném, mert \u003Ca href=\"\/2012\/04\/beati-hispani-quibus-vivere-bibere-est.html\"\u003Ekülön cikkben\u003C\/a\u003E foglalkoztunk vele).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EAz -\u003Ci\u003Es\u003C\/i\u003E szó(tag) végi gyengülése – azaz gyenge [h]-nak ejtése vagy kiesése – pedig olyannyira nem új, viszont annál általánosabb dolog, hogy már az ólatinban is megfigyelhető volt (az, hogy a klasszikus korban nem általánosult, részben az ókori nyelvművelőknek köszönhető); a beszéd útján örökölt francia szavakban meg mára teljesen el is tűnt (a helyesírásban sokszor egy kúpos ékezettel ellátott magánhangzó jelzi, hogy utána -\u003Ci\u003Es\u003C\/i\u003E következett a latinban, pl. \u003Ci\u003Efête\u003C\/i\u003E \u0026lt; \u003Csmall\u003EFESTA\u003C\/small\u003E ’ünnep’). Az Észak-Olaszországban beszélt lombard keleti nyelvjárásaiban viszont a magánhangzó előtti \u003Ci\u003Es\u003C\/i\u003E is gyakran [h]-ként valósul meg, ezért a keleti lombard leginkább az „andalúziai akcentussal beszélt okcitán” benyomását keltheti bennünk.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003ES elérkeztünk oda, amivel kezdtem, a jellegzetes szókezdő \u003Ci\u003Ell\u003C\/i\u003E-hez – ami persze inkább helyesírási hagyomány kérdése. Azért írnak így bizonyos szavakat, mert az a mássalhangzó, amelyet ez a digráf eredetileg jelöl, és néhány nyelvjárásban máig ejtik is, az ún. „jésített \u003Ci\u003El\u003C\/i\u003E” (átírásban [ʎ] vagy [lʲ]), olyan mássalhangzócsoportok folytatása, amelyek egyik tagja [l] volt a latinban – leginkább a [kl], [pl] és [ll] csoportoké. Minden bizonnyal ezek [l] hangja már magában a latinban is jésített volt, amely aztán vagy megmaradt valamilyen formában, vagy a másik mássalhangzóval „összeolvadva” egy harmadik hang keletkezett: pl. \u003Csmall\u003ECLAMĀRE\u003C\/small\u003E ’hív’ \u0026gt; ol. \u003Ci\u003Echiamare\u003C\/i\u003E [kjamáre], rom. \u003Ci\u003Echemá\u003C\/i\u003E [kʲemá], sp. \u003Ci\u003Ellamar\u003C\/i\u003E [gyamár], port.-gal. \u003Ci\u003Echamar\u003C\/i\u003E [csamár, samár], velencei \u003Ci\u003Eciamar\u003C\/i\u003E [csamár] stb.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"float: left; margin-right: 1em; text-align: left;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-DqtV4pVPwek\/U4zALHIMLjI\/AAAAAAAAC2o\/2hZB1xe930gQ_7zImZyNshd4gexDgEFuwCPcB\/s1600\/Europe_Continuum.png\" style=\"clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" height=\"260\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-DqtV4pVPwek\/U4zALHIMLjI\/AAAAAAAAC2o\/2hZB1xe930gQ_7zImZyNshd4gexDgEFuwCPcB\/s320\/Europe_Continuum.png\" width=\"320\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003ENagyobb dialektuskontinuumok Európában\u003Cbr \/\u003E(Forrás: \u003Ca href=\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Europe_Continuum.png\" target=\"_blank\"\u003ECommons\u003C\/a\u003E, GFDL\/CC)\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003EA fentiek alapján már beláthatjuk, hogy abban a néhány hangtani sajátosságban, ami miatt a spanyolt az újlatin nyelvek egzotikumának vélhetnénk, tulajdonképpen semmi különleges nincs. A „furcsaság” csak abból adódhat, hogy az újlatin nyelvváltozatoknak (ahogy a világ összes többi, kb. 5000 ma élő nyelvének is) mindössze apró töredékét ismerjük. E nyelvváltozatok ugyanis egy hatalmas és nagyjából összefüggő \u003Ca href=\"\/2010\/12\/dialektuskontinuum-es-makronyelv.html\"\u003Enyelvjárás-folytonosságot\u003C\/a\u003E alkotnak, s hogy e rengeteg, többé-kevésbé eltérő változat közül éppen abban a néhányban, amelyik egy-egy ország nemzeti nyelvévé vált, nem pont ugyanolyan változások történtek, mint a spanyolban, az részben csak véletlen.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EVégül figyelembe kell venni azt az esetet is, amikor adott nyelvváltozat természetesen meglévő tulajdonsága társadalmilag megbélyegzetté válik. Többek között ilyen az egyes olasz nyelvjárásokban (a köznyelv alapját képező toszkánban is, mint fentebb írtam) használatos [θ] hang, vagy ugyanez a legdélebbi spanyol nyelvjárásokban, ahol az \u003Ca href=\"\/2012\/09\/a-yeismo-seseo-es-ceceo-spanyolban.html\"\u003E\u003Ci\u003Es\u003C\/i\u003E betűvel jelölt mássalhangzó helyén is ezt ejtik\u003C\/a\u003E. Ilyenkor előfordul, hogy a tanult beszélők a társadalmi nyomás hatására tudatosan megváltoztatják a kiejtésüket, áttérve egy elfogadottabb nyelvváltozat használatára – csupán ennek köszönhető az is, hogy a mai olasz köznyelvben és a spanyol nyelvjárások többségében nincs dentális [θ] hang.\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/feeds\/4353950668178564801\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2017\/04\/furcsa-nyelv-a-spanyol.html#comment-form","title":"9 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/4353950668178564801"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/4353950668178564801"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2017\/04\/furcsa-nyelv-a-spanyol.html","title":"Furcsa nyelv-e a spanyol?"}],"author":[{"name":{"$t":"El Mexicano"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/17095000817060270040"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"32","height":"32","src":"\/\/4.bp.blogspot.com\/-o0Im0m4yQWE\/XcBj1V9QB-I\/AAAAAAAAHK8\/hXTOCgkHfHkk0AeidMsRpjiV-QaL-NZxACK4BGAYYCw\/s220\/kommentlogo.png"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"https:\/\/3.bp.blogspot.com\/-F21g4gKvw4A\/WHEta83EBwI\/AAAAAAAAEvY\/Kyvm1Nus6EEPPiXciAcU374h4y0sHuCzACLcB\/s72-c\/romance.gif","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"9"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-4740483856281968746.post-2120780299116485847"},"published":{"$t":"2017-02-15T08:00:00.002+01:00"},"updated":{"$t":"2021-01-29T16:50:51.957+01:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"akcentus"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvhasználat"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvjárás"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"érdekesség"}],"title":{"type":"text","$t":"„Külföldi”, vagy csak „tájszólásban” beszél? Tök mindegy!"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Ctable cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"float: right; margin-left: 1em; text-align: right;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-BJLoNs_qDQY\/XQS-bmpCQMI\/AAAAAAAAFxw\/iwjsG0edgWkNsMZMcve-d3rCVvhjkxcvgCLcBGAs\/s1600\/chatina.jpg\" imageanchor=\"1\" style=\"clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"1600\" data-original-width=\"1067\" height=\"400\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-BJLoNs_qDQY\/XQS-bmpCQMI\/AAAAAAAAFxw\/iwjsG0edgWkNsMZMcve-d3rCVvhjkxcvgCLcBGAs\/s400\/chatina.jpg\" width=\"266\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003ETipikus mexikói? (Forrás: \u003Ci\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/pixabay.com\/es\/photos\/chatino-mujer-chatina-indigena-1063324\/\" target=\"_blank\"\u003EPixabay.com\u003C\/a\u003E)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003EBennünk, magyar anyanyelvűekben gyakran megfogalmazódik a kérdés, hogy vajon milyen lehet egy \u003Ca href=\"\/2011\/02\/az-ujlatin-nyelvek-felosztasa.html\"\u003Eújlatin nyelvű\u003C\/a\u003E beszélőnek, vagy valakinek, akinek például egy szláv vagy germán nyelv az anyanyelve, amikor egy közeli nyelvrokonát hallja.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003ESajnos mi ezt nem tudjuk elképzelni, mivel nincsenek közeli nyelvrokonaink, és még a magyar nyelvjárások között sincsenek akkora különbségek, hogy ezt éreztetni lehessen – sőt, igazából még csak magyar nyelvjárásokról sem beszélhetünk abban az értelemben, mint mondjuk a német vagy az angol esetében; nálunk inkább csak ejtésváltozatok, „tájszólások” vannak. Ezeket a tájszólásokat pedig – mivel a magyart egy viszonylag kicsi és összefüggő területen beszélik – jól ismerjük, rendszeresen halljuk, így nincsenek megértési nehézségeink, legfeljebb kezdetben viccesnek találhatjuk őket.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EAz egyetlen magyar nyelvjárás, amely érzékeltetheti az ilyen különbségeket, az a romániai vagy a moldovai \u003Ca href=\"http:\/\/tajnyelv.hu\/helynevfel.php?id=85\" target=\"_blank\"\u003Ecsángó magyarok dialektusa\u003C\/a\u003E, ám velük is leginkább csak a szókincsbeli eltérések miatt akadnának megértési nehézségeink – nem támadna olyan érzésünk, hogy ők „nem magyarul” beszélnek.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003ENémiképp árnyaltabb és érdekesebb képet kapunk azonban az olyan elterjedtebb, több kontinensen is használt nyelvek esetében, mint a spanyol vagy az angol. E nyelveket több százmillió anyanyelvi beszélő használja egymástól nagyon távoli területeken, így több beszélt változatuk is kialakult. Ezek a nyelvváltozatok alapjaiban ugyan nem különböznek egymástól – alak- és mondattanilag, valamint „köznyelvi” szókincsük tekintetében nincsenek lényeges különbségek köztük –, azonban az egymástól távol eső területeken beszélt változataik akcentusában (dallam, beszédmodor, \u003Ca href=\"\/2012\/09\/a-yeismo-seseo-es-ceceo-spanyolban.html\"\u003Eegyes hangok\u003C\/a\u003E \u003Ca href=\"\/2014\/08\/delspanyol.html\"\u003Ejellegzetesen eltérő ejtésmódja\u003C\/a\u003E stb.) és mindennapi szókincsében jelentős eltérések lehetnek. Ehhez elég, ha csak összehasonlítjuk pl. a \u003Ca href=\"\/2014\/06\/miben-kulonbozik-amerikai-es-europai-spanyol.html\"\u003E\u003Cb\u003Etipikus madridi\u003C\/b\u003E\u003C\/a\u003E és a \u003Ca href=\"\/2013\/08\/milyen-mexikoban-beszelt-spanyol.html\"\u003E\u003Cb\u003Etipikus mexikói\u003C\/b\u003E\u003C\/a\u003E spanyol beszédet – az avatatlan fül vagy egy kezdő nyelvtanuló számára elsőre akár úgy is tűnhet, mintha  nem is ugyanazt a nyelvet hallanánk (itt mutatkozik meg többek között az a probléma  is, hogy miért nem lehet tudományos alapon meghatározni a \u003Ca href=\"\/2010\/12\/nyelv-es-nyelvjaras-problematikaja.html\"\u003E\u003Ci\u003Enyelv\u003C\/i\u003E és a \u003Ci\u003Enyelvjárás\u003C\/i\u003E\u003C\/a\u003E \u003Ca href=\"\/2010\/12\/dialektuskontinuum-es-makronyelv.html\"\u003Eközötti különbséget\u003C\/a\u003E).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-8Qrts19lf1c\/WEW1i_5l1VI\/AAAAAAAAErg\/DjVMmP8nKKkNQcP7Q82obMpnGPkSkJgOwCLcB\/s1600\/expresiones-tr%25C3%25A1fico.png\" imageanchor=\"1\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-8Qrts19lf1c\/WEW1i_5l1VI\/AAAAAAAAErg\/DjVMmP8nKKkNQcP7Q82obMpnGPkSkJgOwCLcB\/s640\/expresiones-tr%25C3%25A1fico.png\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003EA példák magukért beszélnek... (Forrás: \u003Ci\u003EEl Mexicano)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003ENem véletlen, hogy a spanyol nyelvet az „\u003Ca href=\"\/2011\/01\/egyseg-sokfelesegben-spanyol.html\"\u003Eegység a sokféleségben\u003C\/a\u003E” \u003Ci\u003E(unidad en la diversidad)\u003C\/i\u003E szlogennel szokták jellemezni, ami azt jelenti, hogy míg az iskolázott rétegek köznyelve nagyjából azonos világszerte – a spanyol nyelvű médiában, filmekben, sorozatokban, szinkronokban is egy \u003Ca href=\"\/2015\/05\/csak-az-helyes-amit-madridban-mondanak.html\"\u003E„semleges”\u003C\/a\u003E, mindenki által érthető nyelv használatára törekednek –, addig a részletmegoldásokban, a mindennapi beszédben és a kötetlen szókincsben igen nagy a változatosság és jelentős lehet az eltérés az egyes nyelvjárások között, amely \u003Ca href=\"\/2016\/08\/que-tiempo-hace.html\"\u003Ekomoly félreértésekhez\u003C\/a\u003E, így vicces, akár kínos szituációkhoz is vezethet.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EAz is nyilvánvaló, hogy egy ekkora területen beszélt nyelv esetében nem is várható el valamennyi anyanyelvi beszélőtől, hogy ismerje más, esetleg távoli spanyol nyelvű országok nyelvjárását, szóhasználatát; egy átlagos spanyol anyanyelvű lehet, hogy soha az életében nem is találkozik velük a sajátján kívül – legfeljebb a médiában, ahol jellemzően nem a mindennapi nyelv kerül előtérbe.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/2.bp.blogspot.com\/-LWT5GeElVI8\/WEQfjyAmXFI\/AAAAAAAAErE\/9xBIBY_MJfMqejCExXtkKzUJwU-c9zRBQCLcB\/s1600\/unidad-diversidad.jpg\" imageanchor=\"1\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/2.bp.blogspot.com\/-LWT5GeElVI8\/WEQfjyAmXFI\/AAAAAAAAErE\/9xBIBY_MJfMqejCExXtkKzUJwU-c9zRBQCLcB\/s640\/unidad-diversidad.jpg\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ci\u003EUnidad en la diversidad\u003C\/i\u003E – Egység a sokféleségben\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EMindezek után felmerülhet a kérdés: vajon van-e bármiféle jelentősége egy spanyol anyanyelvű számára, hogy egy másik, „nem saját” spanyol akcentus, melyet hall, az éppen egy spanyol anyanyelvű külföldi, vagy pedig egy idegen anyanyelvű, aki jól beszél spanyolul? – Az igazság az, hogy nincs: ő a kettő között nem fog különbséget tenni (nem fogja érdekelni ez a különbség), csak azt fogja érezni, hogy a hallott akcentus „nem a sajátja”.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EEzt személyes tapasztalattal is alá tudom támasztani: előfordult, hogy latin-amerikai beszélő spanyolnak vélt, a spanyol pedig latin-amerikainak az akcentusom alapján. Egyedül a kétnyelvű ismerősömnek tűnt fel egyből az erős magyar akcentusom: nyilván, mivel neki az egyik anyanyelve a magyar, egyből felismerte benne a beszédünk sajátosságait. Épp ezért nem kell szégyenkeznünk, ha idegen akcentussal, de jól beszélünk spanyolul: nem fogunk sokkal „idegenebbnek” hatni, mint egy másik spanyol ajkú országból való beszélő (anyanyelvi kiejtésre törekedni nincs értelme, mert az úgysem fog sikerülni, hacsak nem mindössze páréves korunkban kezdjük tanulni a nyelvet). Mi több, a spanyol anyanyelvűek kifejezetten kíváncsiak és egzotikusnak tartják az általuk nem ismert spanyol akcentusokat!\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ccenter\u003E\u003Ciframe allowfullscreen=\"\" frameborder=\"0\" height=\"315\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/twLhF981vpU\" width=\"560\"\u003E\u003C\/iframe\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ci\u003EHogyan beszélnek a mexikóiak a kolumbiaiak szerint?\u003C\/i\u003E\u003C\/center\u003E\u003Cbr \/\u003ETalán annyival lehetne még árnyalni a képet, hogy nyilván vannak olyan hibák, amelyeket anyanyelvi beszélők sosem követnek el, még nyelvbotlásból sem (egy egyszerű példával élve, egyetlen spanyol ajkú sem mondana olyat, hogy *\u003Ci\u003Eyo hablas)\u003C\/i\u003E. Az tehát, hogy valaki idegen\/külföldi akcentussal beszél, még nem azt jelenti, hogy hibásan beszéli a nyelvet – a hibás nyelvhasználat éppen azt jelentené, ha valamit anyanyelvi beszélő úgy nem mondana (ezzel kapcsolatban lásd még két \u003Ca href=\"\/2015\/04\/mi-mas-grande-amigo.html\"\u003Ekorábbi\u003C\/a\u003E \u003Ca href=\"\/2013\/03\/le-digo-a-mis-amigos.html\"\u003Ecikkünket\u003C\/a\u003E).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EEz a változatosság ugyanakkor – sajnos – teret ad az akcentus alapján történő megbélyegzésnek is („úgy teszek, mintha nem érteném”); pl. amikor egy spanyolországi multinacionális vállalatnál egy latin-amerikai veszi fel a telefont, mire a spanyol hívó fél elégedetlenkedik, hogy „kérlek, adj át egy spanyolnak, mert nem értelek!” (ami azért túlzás, azzal együtt, hogy telefonon sokszor tényleg nehéz megérteni még azt is, aki a saját nyelvjárásunkat beszéli), vagy ha spanyol vagyok, \u003Ca href=\"https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=ElpVWsouV6w\" target=\"_blank\"\u003Eazért nem nézek csak meg egy filmet, mert latin-amerikai a szinkronja\u003C\/a\u003E stb. (Ehhez képest bevett szokás a spanyol médiában, hogy pl. a \u003Ca href=\"\/2011\/01\/az-sem-mindegy-mikor-raccsolunk.html\"\u003Eportugálul\u003C\/a\u003E beszélő riportalanyt nem is feliratozzák spanyolul, annyira természetesnek tekintik, hogy a spanyol nézőknek nem jelent különösebb nehézséget a beszélt portugál megértése.)\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ccenter\u003E\u003Ciframe allowfullscreen=\"\" frameborder=\"0\" height=\"315\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/-u1YYAk8Llg\" width=\"560\"\u003E\u003C\/iframe\u003E\u003Ci\u003E\u003Cbr \/\u003EEdna és María megtanítanak néhány mexikói és andalúziai spanyol kifejezést\u003C\/i\u003E\u003C\/center\u003E\u003Cbr \/\u003ETermészetesen szó sincs arról, hogy megszűnne a \u003Ca href=\"\/2011\/03\/ujlatin-nyelvek-kolcsonos-erthetosege.html\"\u003Ekölcsönös érthetőség\u003C\/a\u003E a spanyol változatai között – egyelőre ez a veszély nem áll fenn, mivel a köznyelv, illetve az írott\/művelt nyelvhasználat biztosítja a „nyelvi egységet” –, szóhasználatbeli különbségek azonban előfordulnak még a legegyszerűbb, hétköznapi dolgok megnevezésében is, ami viszont teljesen természetes a nagyobb területen beszélt nyelveknél. (Tudományos értelemben véve egyébként is minden nyelv eleve több változatban él, nem léteznek „egységesen beszélt” nyelvek – hiszen valójában már két különböző ember sem ugyanazt a nyelvváltozatot beszéli.)\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EBefejezésként pedig következzen egy kis humor: \u003Cb\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=tld871ixz1o\" target=\"_blank\"\u003Eezen a videón\u003C\/a\u003E\u003C\/b\u003E spanyolországi lakosokat kérdeznek arról, hogy szerintük melyik a „legjobban” és a „legrosszabbul” hangzó spanyol akcentus\/nyelvjárás az udvarlásra, és miért. Jó szórakozást hozzá!\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/feeds\/2120780299116485847\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2017\/02\/kulfoldi-vagy-csak-tajszolasban-beszel.html#comment-form","title":"17 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/2120780299116485847"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/2120780299116485847"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2017\/02\/kulfoldi-vagy-csak-tajszolasban-beszel.html","title":"„Külföldi”, vagy csak „tájszólásban” beszél? Tök mindegy!"}],"author":[{"name":{"$t":"El Mexicano"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/17095000817060270040"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"32","height":"32","src":"\/\/4.bp.blogspot.com\/-o0Im0m4yQWE\/XcBj1V9QB-I\/AAAAAAAAHK8\/hXTOCgkHfHkk0AeidMsRpjiV-QaL-NZxACK4BGAYYCw\/s220\/kommentlogo.png"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-BJLoNs_qDQY\/XQS-bmpCQMI\/AAAAAAAAFxw\/iwjsG0edgWkNsMZMcve-d3rCVvhjkxcvgCLcBGAs\/s72-c\/chatina.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"17"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-4740483856281968746.post-52055253194667572"},"published":{"$t":"2016-08-27T10:00:00.004+02:00"},"updated":{"$t":"2021-01-29T16:50:51.954+01:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"clima"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"hace"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"időjárás"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvhasználat"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvjárás"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"tiempo"}],"title":{"type":"text","$t":"Globális spanyol klímakérdés"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003EArról már volt szó, hogyan kérdezzük meg spanyolul, hogy \u003Ca href=\"\/2014\/11\/que-hora-es.html\"\u003Emennyi az idő\u003C\/a\u003E, és ezzel általában nem is szokott probléma lenni – bárhol megkérdezzük, minden bizonnyal azt a választ fogjuk kapni rá, hogy hány óra van, és nem azt például, hogy „fúj a szél”. Ám annál kacifántosabb a helyzet, ha az \u003Ca href=\"\/2012\/10\/precipitaciones-es-tormenta-electrica.html\"\u003Eidőjárásra\u003C\/a\u003E lennénk kíváncsiak (amiről érintőlegesen szintén szóltunk az említett cikkben). Tévedés lenne ugyanis azt hinni, hogy a leghétköznapibb kérdések\/kifejezések mindenhol azonosak még egy ekkora területen, közel félmilliárd ember által használt nyelv esetében is.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/3.bp.blogspot.com\/-NHSPqqIhFcg\/V4s7CAJxlMI\/AAAAAAAAEdI\/jfm1E-4FgCsM5cNg4GciUdQNhuA37TclwCLcB\/s1600\/que-tiempo-hace.jpg\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/3.bp.blogspot.com\/-NHSPqqIhFcg\/V4s7CAJxlMI\/AAAAAAAAEdI\/jfm1E-4FgCsM5cNg4GciUdQNhuA37TclwCLcB\/s640\/que-tiempo-hace.jpg\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cbr \/\u003EEz olyannyira nem igaz, hogy az egyik legnagyobb nyelvi közösségi oldal, a \u003Cb\u003E\u003Ci\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/www.wordreference.com\/\" target=\"_blank\"\u003EWordReference.com\u003C\/a\u003E\u003C\/i\u003E\u003C\/b\u003E spanyol fórumán \u003Ca href=\"http:\/\/forum.wordreference.com\/threads\/%C2%BFqu%C3%A9-tiempo-hace-%C2%BFpregunta-incomprensible.3178759\" target=\"_blank\"\u003Eérdekes és tanulságos vita\u003C\/a\u003E kerekedett arról, hogy mennyire értelmes egyáltalán a \u003Cb\u003E\u003Ci\u003E¿Qué tiempo hace?\u003C\/i\u003E\u003C\/b\u003E mondat, amellyel elvileg az aktuális időjárásra kérdezünk. A témát egy angol anyanyelvű, amerikai spanyoltanár indította, ami azért elég erős jelzés arra nézve, hogy a dolog korántsem annyira egyértelmű, mint ahogy a „nagy könyvekben” le van írva.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EUgyebár mindannyian úgy tanuljuk\/tanultuk, hogy a magyar \u003Ci\u003EMilyen idő van?\u003C\/i\u003E kérdésnek ez az egyetlen megfelelője létezik – a magyar–spanyol szótárakban is kizárólag ez szerepel. Ez teljesen rendben is van addig, amíg valaki csak Spanyolországig utazik. Aki viszont nem éri be Európával vagy mondjuk a Kanári-szigetekkel, és éppen El Salvadorba vagy Mexikóba vágyik, azt nagy meglepetés érheti, amikor magát jól felkészült spanyolosnak tartva szembesül vele, hogy ott ezt a kérdést nem értik.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/2.bp.blogspot.com\/-DrMUuXc5TNs\/V4s-KcM08mI\/AAAAAAAAEdU\/aqC2Itl0A9UOb-Eze4qVMwP-NEHZFZY3wCLcB\/s1600\/que-tiempo-hace1.jpg\" style=\"margin-left: 1em; margin-right: 1em;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/2.bp.blogspot.com\/-DrMUuXc5TNs\/V4s-KcM08mI\/AAAAAAAAEdU\/aqC2Itl0A9UOb-Eze4qVMwP-NEHZFZY3wCLcB\/s640\/que-tiempo-hace1.jpg\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cbr \/\u003EAbba most ne menjünk bele, hogy a spanyolok szerint (akik mindig is nagy nyelvvédők hírében álltak) mi helyes és mi nem, mert ez könnyen úgy sülhet el, mint a jól ismert „bagoly mondja verébnek...” hasonlat, ha szerintük „helytelen”, ha egy 100 milliós ország anyanyelvi beszélői másképp fejeznek ki valamit, mint ők. Egy biztos: a jelek szerint míg Spanyolországban és talán \u003Ca href=\"\/2012\/07\/latin-amerika-vs-del-amerika.html\"\u003EDél-Amerika\u003C\/a\u003E nagyobb részén valóban a \u003Ci\u003E¿Qué tiempo hace?\u003C\/i\u003E a bevett kérdés az időjárás állapotára, \u003Cb\u003EKözép-Amerikában és Mexikóban ezt nem\u003C\/b\u003E (így\/erre) \u003Cb\u003Ehasználják. \u003C\/b\u003EA legjobb esetben ezért ott csak azok értik meg, akik tudják, hogy máshol ezt így szokás megkérdezni; rosszabb esetben félreértik és esetleg megmondják, hány óra van; a legrosszabb esetben pedig visszakérdeznek, mert fogalmuk sincs, pontosan mit is szeretnénk tudni.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA \u003Ci\u003E¿Qué tiempo hace?\u003C\/i\u003E egyébként azért érthető félre ezeken a területeken, mert a \u003Ca href=\"\/2012\/01\/que-cual-es-como-mikor-melyik-helyes.html\"\u003E\u003Ci\u003Equé\u003C\/i\u003E kérdő névmással\u003C\/a\u003E az \u003Ci\u003Ehacer\u003C\/i\u003E mint személytelen ige \u003Ca href=\"\/2013\/02\/hace-desde-hace-kulonbseg.html\"\u003Eidőtartamot vagy eltelt időt is kifejez\u003C\/a\u003E: \u003Ci\u003E¿Qué [Cuánto] tiempo hace que nos conocemos?\u003C\/i\u003E ’Mennyi ideje ismerjük egymást?’. A legérdekesebb az egészben csak az, hogy a kérdéstől eltekintve az időjárási jelenségek megnevezésére ugyanúgy az \u003Ci\u003Ehacer\u003C\/i\u003E igét használják: \u003Ci\u003Ehace sol\u003C\/i\u003E ’süt a nap’, \u003Ci\u003Ehace frío\u003C\/i\u003E ’hideg van’ stb.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ccenter\u003E\u003Ciframe allowfullscreen=\"\" frameborder=\"0\" height=\"315\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/ehXrT8XWOMA\" width=\"560\"\u003E\u003C\/iframe\u003E\u003C\/center\u003E\u003Cbr \/\u003EMitévők legyünk? Nyilván feltehetnénk félreérthetetlenül a kérdést úgy is, hogy \u003Ci\u003E¿Cuáles son las condiciones meteorológicas actuales?\u003C\/i\u003E, de félő, hogy ezen inkább mosolyognának, hiszen egy ilyet azért nem szoktak csak úgy spontán elereszteni, legfeljebb időjárás-jelentésben vagy tudományos konferencián. Ami tehát a mindennapi nyelvet illeti, az egyik javaslat a \u003Cb\u003E\u003Ci\u003E¿Cómo está el tiempo?\u003C\/i\u003E\u003C\/b\u003E ’Milyen [most] az idő?’ – használják így Dél-Amerikában is, és ez a legáltalánosabb Közép-Amerikában. Egy másik lehetőség pedig a \u003Cb\u003E\u003Ci\u003E¿Cómo está el clima?\u003C\/i\u003E\u003C\/b\u003E ’Milyen [most] az időjárás?’, amely a Mexikóban szokásos fordulat; a \u003Ci\u003Eclima\u003C\/i\u003E tehát ott nem csak ’éghajlat’, hanem ’időjárás’ jelentésben – és még időjárás-jelentésben ;-) – is használatos. (A \u003Ci\u003E¿Cómo \u003Cb\u003Ees\u003C\/b\u003E el clima?\u003C\/i\u003E viszont azt jelenti, hogy milyen az \u003Cb\u003Eéghajlata\u003C\/b\u003E egy földrajzi területnek.) Sőt, van még egy harmadik lehetőség is, a \u003Ci\u003E¿Cuál es el clima?\u003C\/i\u003E – ezt viszont mindig ki kell egészítenünk azzal, hogy \u003Ci\u003Emikor\u003C\/i\u003E, ugyanis ez a kérdés vonatkozhat az éghajlatra és az időjárásra egyaránt: pl. \u003Ci\u003E\u003Cb\u003E¿Cuál es el clima para hoy\u003C\/b\u003E\/\u003Cb\u003Emañana?\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E ’Milyen idő van\/várható mára\/holnapra?’\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/4.bp.blogspot.com\/-M8kHeLeUDfY\/Vz9AFhw1CvI\/AAAAAAAAERk\/2_Y8SHiqoqgU4v-N_Kbz2d9Zbbgm-iVogCLcB\/s1600\/milyen-az-id%25C5%2591.png\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/4.bp.blogspot.com\/-M8kHeLeUDfY\/Vz9AFhw1CvI\/AAAAAAAAERk\/2_Y8SHiqoqgU4v-N_Kbz2d9Zbbgm-iVogCLcB\/s640\/milyen-az-id%25C5%2591.png\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Cb\u003EAki nem szeret olvasni, elég, ha ennyit megjegyez... \u003C\/b\u003E(Forrás: \u003Ci\u003EEl Mexicano)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EA spanyolok persze ebbe is belekötnek, hiszen a \u003Ci\u003Eclima\u003C\/i\u003E főnév náluk kizárólag ’éghajlat, klíma’ jelentésben él – de ne is törődjünk vele. Tudomásul kell venni, hogy \u003Ca href=\"\/2016\/06\/az-ebed-nem-is-ebed.html\" target=\"_blank\"\u003Enem mindenhol beszélnek egyformán\u003C\/a\u003E az emberek, még a jóval kisebb területű hazánkban sem. És ezzel nincs is semmi probléma. Ha azt szeretnénk, hogy megértsenek minket ott, ahova megyünk, vagy akikkel kapcsolatba kerülünk, a tankönyvekben és szótárakban leírtakon túl ezekre a helyzetekre is fel kell készülni.\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/feeds\/52055253194667572\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2016\/08\/que-tiempo-hace.html#comment-form","title":"8 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/52055253194667572"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/52055253194667572"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2016\/08\/que-tiempo-hace.html","title":"Globális spanyol klímakérdés"}],"author":[{"name":{"$t":"El Mexicano"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/17095000817060270040"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"32","height":"32","src":"\/\/4.bp.blogspot.com\/-o0Im0m4yQWE\/XcBj1V9QB-I\/AAAAAAAAHK8\/hXTOCgkHfHkk0AeidMsRpjiV-QaL-NZxACK4BGAYYCw\/s220\/kommentlogo.png"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"https:\/\/3.bp.blogspot.com\/-NHSPqqIhFcg\/V4s7CAJxlMI\/AAAAAAAAEdI\/jfm1E-4FgCsM5cNg4GciUdQNhuA37TclwCLcB\/s72-c\/que-tiempo-hace.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"8"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-4740483856281968746.post-1362747096234099513"},"published":{"$t":"2016-06-25T10:00:00.004+02:00"},"updated":{"$t":"2021-02-01T18:20:49.246+01:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"almuerzo"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"comer"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"comida"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"ebéd"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvhasználat"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvjárás"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvtörténet"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"olvasói kérdések"}],"title":{"type":"text","$t":"Az ebéd nem is ebéd?"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003EEgy facebookos írásunkban a spanyol \u003Ci\u003Ealmorzar\u003C\/i\u003E ige eredetével foglalkoztunk. Olvasónk, Brigitta, aki hosszú ideje él Spanyolország északi felén, így sok tapasztalattal rendelkezik a hétköznapi nyelvet illetően, hozzászólásában azt kifogásolta, hogy ezt miért ’ebédel’-nek fordítják, amikor valójában nem is azt jelenti (pedig jól tudjuk, hogy itt így tanítják). Megkértük, hogy fejtse ki bővebben is az észrevételét, amelyből az alábbiakban idézek (szerkesztett formában): \u003Cbr \/\u003E\u003Cblockquote style=\"color: royalblue; font-family: georgia;\"\u003EAz \u003Ci\u003Ealmuerzo\u003C\/i\u003E az általában délben bekapott falatot jelent. Ritkán használjak és csakis ebben az értelemben. Nem áll több fogásból, mint az ebéd. Az ebéd az kettő után, háromkor van, több fogasból áll és azt mondják: \u003Ci\u003Ecomer\u003C\/i\u003E...\u003C\/blockquote\u003EBrigittának teljesen igaza van: az \u003Ci\u003E\u003Cb\u003Ealmuerzo\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E eredetileg valóban csak azt jelenti, hogy ’harapnivaló, reggeli, tízórai’ (\u0026lt; \u003Ca href=\"\/2011\/03\/vulgaris-latin-egyaltalan-mi-az.html\"\u003Ebeszélt lat\u003C\/a\u003E. *\u003Csmall\u003EADMŎRDIUM\u003C\/small\u003E \u0026lt; \u003Csmall\u003EADMŎRDERE\u003C\/small\u003E ’beleharap’) és a \u003Ca href=\"https:\/\/rae.es\/drae2001\/almuerzo\" target=\"_blank\"\u003EDRAE 22. kiadásában\u003C\/a\u003E (2001) még ez szerepelt első jelentésként \u003Ci\u003E(Comida que se toma por la mañana\u003C\/i\u003E ’Étel, melyet reggel\/délelőtt fogyasztanak); a \u003Ca href=\"http:\/\/dle.rae.es\/?id=21aDBf2\" target=\"_blank\"\u003E23. kiadásban\u003C\/a\u003E (2014) viszont első helyen már az ’ebéd’ \u003Ci\u003E(Comida del mediodía o primeras horas de la tarde\u003C\/i\u003E ’Déli vagy kora délutáni étkezés’) jelentésben tűnik fel, s csak a második helyen szerepel a ’reggeli\/tízórai’.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/4.bp.blogspot.com\/-lS8TgdcJTEc\/V2w5xKdHIUI\/AAAAAAAAEX0\/zezcsKZFgbkwmzYyphv9oBdvVkwfFRJnQCKgB\/s1600\/almuerzo.jpg\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/4.bp.blogspot.com\/-lS8TgdcJTEc\/V2w5xKdHIUI\/AAAAAAAAEX0\/zezcsKZFgbkwmzYyphv9oBdvVkwfFRJnQCKgB\/s640\/almuerzo.jpg\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ci\u003E¿\u003Cb\u003EAlmuerzo\u003C\/b\u003E o \u003Cb\u003Ecomida\u003C\/b\u003E?\u003C\/i\u003E – \u003Cb\u003E\u003Cstrike\u003EEbéd\u003C\/strike\u003E Tízórai\u003C\/b\u003E vagy \u003Cb\u003Eebéd\u003C\/b\u003E?\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EEgy kis kutatásból az is kiderül, hogy használata meglehetősen nyelvjárásfüggő: úgy néz ki, hogy míg Észak-Spanyolországban továbbra is az eredeti, ’dél(előtt)i harapnivaló’ jelentésben él a köznyelvben (ugyanebben a jelentésben használatos még a kötetlen nyelvben a \u003Ci\u003Etentempié\u003C\/i\u003E [\u0026lt; \u003Ci\u003Etente en pie\u003C\/i\u003E ’maradj talpon’] és a \u003Ci\u003Episcolabis\u003C\/i\u003E is), máshol – pl. Andalúziában és \u003Ca href=\"\/2012\/07\/latin-amerika-vs-del-amerika.html\"\u003EDél-Amerikában\u003C\/a\u003E – ’ebéd’ értelemben használják (ami ezek szerint már egy jelentésbővülés eredménye). Ugyanez derül ki a spanyol Wikipedia \u003Ca href=\"https:\/\/es.wikipedia.org\/wiki\/Almuerzo\" target=\"_blank\"\u003Eszócikkéből\u003C\/a\u003E is, és a kérdést már a \u003Ca href=\"http:\/\/forum.wordreference.com\/threads\/comidas-en-espa%C3%B1a-nombres.831832\/\" target=\"_blank\"\u003E\u003Ci\u003EWordReference.com\u003C\/i\u003E nyelvi fórumon is részletesen megvitatták\u003C\/a\u003E.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EÁltalánosságban – úgy Spanyolországban, mint Latin-Amerikában – ott, ahol az \u003Ci\u003Ealmuerzo \u003C\/i\u003Enem ’ebéd’ (vagy nem is használják ezt a szót), a \u003Ci\u003E\u003Cb\u003Ecomer\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E (\u0026lt; lat. \u003Csmall\u003ECOMÉDĔRE\u003C\/small\u003E) ’eszik’ és \u003Ci\u003E\u003Cb\u003Ecomida\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E ’étel, étkezés’ szavak használatosak ’ebédel’ és ’ebéd’ jelentésben is; valószínűleg azért, mert evés alatt általában a napi fő étkezést értik. Ebben csak az lehet zavaró, hogy a \u003Ci\u003Ecomer\u003C\/i\u003E alapvető jelentése ’eszik’, és enni persze máskor is szoktak az emberek. Ugyanakkor a reggelire és a vacsorára külön szavak vannak: \u003Ci\u003Edesayuno\u003C\/i\u003E ’reggeli’ és \u003Ci\u003Edesayunar\u003C\/i\u003E (\u0026lt; \u003Ci\u003Edes\u003C\/i\u003E- ’nem’ + lat. \u003Csmall\u003EIEIŪNĀRE\u003C\/small\u003E ’böjtöl’) ’reggelizik’, illetve \u003Ci\u003Ecena\u003C\/i\u003E (\u0026lt; lat. \u003Csmall\u003ECĒNA\u003C\/small\u003E) ’vacsora’ és \u003Ci\u003Ecenar\u003C\/i\u003E (\u0026lt; lat. \u003Csmall\u003ECĒNĀRE\u003C\/small\u003E) ’vacsorázik’. Így elkerülhető a félreértés, hiszen ha valaki azt kérdezi tőlünk, hogy \u003Ci\u003E¿Qué vas a comer hoy?\u003C\/i\u003E vagy \u003Ci\u003E¿Qué has comido?\u003C\/i\u003E (bármiféle egyértelműsítés nélkül), minden bizonnyal az ebédre gondol.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EÉrdekesség még a végére, hogy Mexikóban például, egyes beszélőknél, az \u003Ci\u003Ealmuerzo\u003C\/i\u003E éppen a \u003Ci\u003Edesayuno\u003C\/i\u003E, azaz a ’reggeli’ szinonimájaként használatos. Ez a szó tehát kezdetben tényleg nem jelenthetett mást, mint némi harapnivalót, amelyet még dél előtt fogyasztanak.\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/feeds\/1362747096234099513\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2016\/06\/az-ebed-nem-is-ebed.html#comment-form","title":"2 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/1362747096234099513"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/1362747096234099513"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2016\/06\/az-ebed-nem-is-ebed.html","title":"Az ebéd nem is ebéd?"}],"author":[{"name":{"$t":"El Mexicano"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/17095000817060270040"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"32","height":"32","src":"\/\/4.bp.blogspot.com\/-o0Im0m4yQWE\/XcBj1V9QB-I\/AAAAAAAAHK8\/hXTOCgkHfHkk0AeidMsRpjiV-QaL-NZxACK4BGAYYCw\/s220\/kommentlogo.png"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"https:\/\/4.bp.blogspot.com\/-lS8TgdcJTEc\/V2w5xKdHIUI\/AAAAAAAAEX0\/zezcsKZFgbkwmzYyphv9oBdvVkwfFRJnQCKgB\/s72-c\/almuerzo.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"2"}}]}});