// API callback
related_results_labels_thumbs({"version":"1.0","encoding":"UTF-8","feed":{"xmlns":"http://www.w3.org/2005/Atom","xmlns$openSearch":"http://a9.com/-/spec/opensearchrss/1.0/","xmlns$blogger":"http://schemas.google.com/blogger/2008","xmlns$georss":"http://www.georss.org/georss","xmlns$gd":"http://schemas.google.com/g/2005","xmlns$thr":"http://purl.org/syndication/thread/1.0","id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-4740483856281968746"},"updated":{"$t":"2021-05-13T09:13:30.733+02:00"},"category":[{"term":"nyelvhasználat"},{"term":"nyelvtörténet"},{"term":"etimológia"},{"term":"spanyol nyelvtan"},{"term":"olvasói kérdések"},{"term":"újlatin nyelvek"},{"term":"hangtan"},{"term":"érdekesség"},{"term":"helyesírás"},{"term":"kiejtés"},{"term":"nyelvjárás"},{"term":"nyelvhelyesség"},{"term":"nyelvtanulás"},{"term":"hangváltozás"},{"term":"latin"},{"term":"olasz"},{"term":"igeragozás"},{"term":"névmás"},{"term":"angol"},{"term":"magyar"},{"term":"igeidők"},{"term":"indoeurópai"},{"term":"fordítás"},{"term":"tévhit"},{"term":"írástörténet"},{"term":"eset"},{"term":"baszk"},{"term":"dalszöveg"},{"term":"francia"},{"term":"nyelvpolitika"},{"term":"nyelvtani nem"},{"term":"szótár"},{"term":"gasztronómia"},{"term":"kötőmód"},{"term":"szinonima"},{"term":"zene"},{"term":"estar"},{"term":"hangsúly"},{"term":"melléknév"},{"term":"mexikó"},{"term":"nevek"},{"term":"portugál"},{"term":"szóképzés"},{"term":"történelem"},{"term":"español"},{"term":"fonéma"},{"term":"galicia"},{"term":"galiciai"},{"term":"hamis barát"},{"term":"holt nyelv"},{"term":"katalán"},{"term":"kettőshangzó"},{"term":"körülírás"},{"term":"rendhagyó"},{"term":"román"},{"term":"részes"},{"term":"szókincs"},{"term":"tárgyeset"},{"term":"akcentus"},{"term":"condicional"},{"term":"dialektuskontinuum"},{"term":"duplikátum"},{"term":"elöljárószó"},{"term":"feltételes"},{"term":"görög"},{"term":"haber"},{"term":"hay"},{"term":"hiperkorrekció"},{"term":"hímnem"},{"term":"infinitivo"},{"term":"jövő"},{"term":"latin-amerika"},{"term":"létige"},{"term":"melléknévi igenév"},{"term":"mondatfonetika"},{"term":"múlt idő"},{"term":"nyelvcsalád"},{"term":"német"},{"term":"névelő"},{"term":"nőnem"},{"term":"olaszország"},{"term":"semlegesnem"},{"term":"ser"},{"term":"LL"},{"term":"adónde"},{"term":"arab"},{"term":"conocer"},{"term":"cuál"},{"term":"cómo"},{"term":"dalmát"},{"term":"diccionario"},{"term":"dél-amerika"},{"term":"día"},{"term":"dónde"},{"term":"felszólító mód"},{"term":"folyamatos múlt"},{"term":"főnév"},{"term":"galego"},{"term":"gallego"},{"term":"gerundio"},{"term":"gustar"},{"term":"hace"},{"term":"hiátus"},{"term":"hombre"},{"term":"humor"},{"term":"ibériai-félsziget"},{"term":"időjárás"},{"term":"igemód"},{"term":"imperfecto"},{"term":"ir"},{"term":"képző"},{"term":"kétnyelvűség"},{"term":"kölcsönhatás"},{"term":"kölcsönös érthetőség"},{"term":"köszönés"},{"term":"közelmúlt"},{"term":"közmondás"},{"term":"makronyelv"},{"term":"mondattan"},{"term":"nyelvtipológia"},{"term":"nyelvújítás"},{"term":"népköltészet"},{"term":"para"},{"term":"participio"},{"term":"por"},{"term":"progresszív"},{"term":"que"},{"term":"qué"},{"term":"reform"},{"term":"rómaiak"},{"term":"saber"},{"term":"se"},{"term":"spanyolország"},{"term":"sztenderd"},{"term":"szubsztrátum"},{"term":"szárd"},{"term":"szólás"},{"term":"szórend"},{"term":"szótagolás"},{"term":"tener"},{"term":"tiempo"},{"term":"toldalék"},{"term":"többes szám"},{"term":"vulgáris latin"},{"term":"ékezet"},{"term":"ókor"},{"term":"összetétel"},{"term":"APhI"},{"term":"B és V"},{"term":"H"},{"term":"IPA"},{"term":"adentro"},{"term":"adonde"},{"term":"afuera"},{"term":"agglutináló"},{"term":"alcampo"},{"term":"alemán"},{"term":"algo"},{"term":"alguien"},{"term":"almuerzo"},{"term":"alrededor"},{"term":"amar"},{"term":"americanismos"},{"term":"analitikus"},{"term":"andalúzia"},{"term":"aposztróf"},{"term":"aragóniai"},{"term":"arriba"},{"term":"arrive"},{"term":"artista"},{"term":"asztúriai"},{"term":"auchan"},{"term":"autoridades"},{"term":"ave"},{"term":"bandera"},{"term":"bandurria"},{"term":"barça"},{"term":"baszkok"},{"term":"befejezett múlt"},{"term":"betacizmus"},{"term":"birtokos"},{"term":"blabla"},{"term":"breve"},{"term":"béke"},{"term":"camino"},{"term":"caramba"},{"term":"carpincho"},{"term":"castellano"},{"term":"ceceo"},{"term":"cerca"},{"term":"cheese"},{"term":"chili"},{"term":"china"},{"term":"cibeles"},{"term":"cigány"},{"term":"circunspecto"},{"term":"clima"},{"term":"colina"},{"term":"comer"},{"term":"comida"},{"term":"corazón"},{"term":"cordillera"},{"term":"corto"},{"term":"cual"},{"term":"cuán"},{"term":"cuándo"},{"term":"cuánto"},{"term":"dari"},{"term":"dativo"},{"term":"delante"},{"term":"dentro"},{"term":"deporte"},{"term":"desconocer"},{"term":"desde"},{"term":"desde hace"},{"term":"desperado"},{"term":"detrás"},{"term":"do"},{"term":"domingo"},{"term":"don"},{"term":"dormir"},{"term":"dormirse"},{"term":"doña"},{"term":"dudar"},{"term":"délspanyol"},{"term":"eau"},{"term":"ebéd"},{"term":"elmélet"},{"term":"elszigetelő"},{"term":"embargo"},{"term":"ember"},{"term":"espíritu"},{"term":"exit"},{"term":"felkiáltójel"},{"term":"finnugor"},{"term":"flamenco"},{"term":"flektáló"},{"term":"foci"},{"term":"folyamatos melléknévi igenév"},{"term":"forgive"},{"term":"formaggio"},{"term":"fromage"},{"term":"futuro"},{"term":"futuro subjuntivo"},{"term":"fárszi"},{"term":"félrefordítás"},{"term":"főnévi igenév"},{"term":"galícia"},{"term":"gemináta"},{"term":"gente"},{"term":"gentilicio"},{"term":"gilipollas"},{"term":"già"},{"term":"grande"},{"term":"gránátvörös"},{"term":"guion"},{"term":"guisante"},{"term":"guisar"},{"term":"guszta"},{"term":"haben"},{"term":"habere"},{"term":"hablar"},{"term":"hablaty"},{"term":"hacer"},{"term":"hajlító"},{"term":"halandzsa"},{"term":"hasta"},{"term":"határozó"},{"term":"have"},{"term":"hispano"},{"term":"hispánico"},{"term":"hányadik"},{"term":"hármashangzó"},{"term":"húsvét"},{"term":"iberoamerika"},{"term":"idioma"},{"term":"idézet"},{"term":"időpont"},{"term":"igenévszó"},{"term":"ignacio"},{"term":"ignorar"},{"term":"imperativo"},{"term":"imperfecto subjuntivo"},{"term":"indefinido"},{"term":"inez"},{"term":"inkorporáló"},{"term":"internet"},{"term":"inés"},{"term":"izoláló"},{"term":"iñaki"},{"term":"ja"},{"term":"jamás"},{"term":"jornada"},{"term":"jueves"},{"term":"kantábriai"},{"term":"kapibara"},{"term":"karantén"},{"term":"karácsony"},{"term":"kasztíliai"},{"term":"kecsua"},{"term":"keltibér"},{"term":"kicsinyítő"},{"term":"klasszikus"},{"term":"kémia"},{"term":"kérdőjel"},{"term":"kína"},{"term":"kötőmód folyamatos múltja"},{"term":"kötőszó"},{"term":"ladino"},{"term":"lambada"},{"term":"lasagna"},{"term":"lasagne"},{"term":"latino"},{"term":"laísmo"},{"term":"lengua"},{"term":"leísmo"},{"term":"leóni"},{"term":"liberar"},{"term":"libertar"},{"term":"librar"},{"term":"llevar"},{"term":"loma"},{"term":"loísmo"},{"term":"lunes"},{"term":"luzitán"},{"term":"madrid"},{"term":"magázás"},{"term":"mariachi"},{"term":"martes"},{"term":"megmurdel"},{"term":"megszólítás"},{"term":"mester"},{"term":"miniszter"},{"term":"mirandai"},{"term":"miércoles"},{"term":"montaña"},{"term":"morir"},{"term":"mozarab"},{"term":"muchacho"},{"term":"mégsem"},{"term":"méjico"},{"term":"méxico"},{"term":"nada"},{"term":"napok"},{"term":"naturaleza"},{"term":"nefelibata"},{"term":"neutral"},{"term":"nicaragua"},{"term":"nunca"},{"term":"nyelvalkotás"},{"term":"oiseau"},{"term":"okcitán"},{"term":"participio activo"},{"term":"perdonar"},{"term":"perfecto"},{"term":"perro"},{"term":"perzsa"},{"term":"pizza"},{"term":"pluscuamperfecto"},{"term":"poder"},{"term":"poliszintetikus"},{"term":"pompeii"},{"term":"portugália"},{"term":"preguntar"},{"term":"provanszál"},{"term":"puta"},{"term":"querer"},{"term":"queso"},{"term":"quien"},{"term":"quién"},{"term":"ragasztó"},{"term":"res"},{"term":"rien"},{"term":"rocío"},{"term":"romani"},{"term":"régmúlt"},{"term":"s+mássalhangzó"},{"term":"sal+le"},{"term":"segovia"},{"term":"seguir"},{"term":"seseo"},{"term":"señor"},{"term":"señora"},{"term":"sierra"},{"term":"simulószó"},{"term":"sombrero"},{"term":"sport"},{"term":"subjuntivo"},{"term":"szardínia"},{"term":"személyrag"},{"term":"személytelen"},{"term":"szenvedő"},{"term":"szintetikus"},{"term":"szleng"},{"term":"számnév"},{"term":"szándék"},{"term":"színek"},{"term":"szóelválasztás"},{"term":"szóhasadás"},{"term":"szóösszevonás"},{"term":"sábado"},{"term":"taciturno"},{"term":"tegezés"},{"term":"telenovella"},{"term":"tengerimalac"},{"term":"tengo"},{"term":"there are"},{"term":"there is"},{"term":"tiramisu"},{"term":"tocar"},{"term":"todo"},{"term":"trubadúr"},{"term":"truhan"},{"term":"tádzsik"},{"term":"uccello"},{"term":"vengo"},{"term":"viernes"},{"term":"visszaható"},{"term":"volver"},{"term":"vos"},{"term":"vízidisznó"},{"term":"vízvezeték"},{"term":"vótok"},{"term":"ya"},{"term":"yes"},{"term":"yeísmo"},{"term":"zorro"},{"term":"zsidóspanyol"},{"term":"zászló"},{"term":"Ñ"},{"term":"ábécé"},{"term":"ágnes"},{"term":"égtájak"},{"term":"északolasz"},{"term":"évszakok"},{"term":"éxito"},{"term":"óra"}],"title":{"type":"text","$t":"El Mexicano"},"subtitle":{"type":"html","$t":"Spanyol és újlatin nyelvi-kulturális ismeretterjesztő blog — www.elmexicano.hu"},"link":[{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#feed","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/feeds\/posts\/default"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/-\/nyelvhaszn%C3%A1lat?alt=json-in-script\u0026max-results=5"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/search\/label\/nyelvhaszn%C3%A1lat"},{"rel":"hub","href":"http://pubsubhubbub.appspot.com/"},{"rel":"next","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/-\/nyelvhaszn%C3%A1lat\/-\/nyelvhaszn%C3%A1lat?alt=json-in-script\u0026start-index=6\u0026max-results=5"}],"author":[{"name":{"$t":"El Mexicano"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/17095000817060270040"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"32","height":"32","src":"\/\/4.bp.blogspot.com\/-o0Im0m4yQWE\/XcBj1V9QB-I\/AAAAAAAAHK8\/hXTOCgkHfHkk0AeidMsRpjiV-QaL-NZxACK4BGAYYCw\/s220\/kommentlogo.png"}}],"generator":{"version":"7.00","uri":"http://www.blogger.com","$t":"Blogger"},"openSearch$totalResults":{"$t":"106"},"openSearch$startIndex":{"$t":"1"},"openSearch$itemsPerPage":{"$t":"5"},"entry":[{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-4740483856281968746.post-6580039131965048185"},"published":{"$t":"2021-04-24T09:00:00.475+02:00"},"updated":{"$t":"2021-05-06T19:39:58.819+02:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"helyesírás"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvhasználat"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"számnév"}],"title":{"type":"text","$t":"Spanyol számnevek és használatuk"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003EA számnevek a névszók egyik csoportja. Négy fajtájuk létezik: \u003Cb\u003Etőszámnevek\u003C\/b\u003E (egy, kettő, három stb.), \u003Cb\u003Esorszámnevek\u003C\/b\u003E (első, második, harmadik stb.), \u003Cb\u003Etörtszámnevek\u003C\/b\u003E (pl. fél, harmad, negyed), valamint \u003Cb\u003Eszorzószámnevek\u003C\/b\u003E (pl. kétszeres, háromszoros). Ezeket a spanyolban is ugyanígy megkülönböztetik. A beszélt nyelvben kiterjedt használata azonban csak a tőszámneveknek van, a többinek csak az első néhány alakja használatos. A sorszámnevek a tizedik felett szinte kizárólag az írott és a sajtónyelvben fordulnak elő, a százas sorszámneveket pedig az átlagos beszélők nem is ismerik.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EAz alábbiakban a spanyol számnevek \u003Ci\u003E(los \u003Cb\u003Enumerales\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E\u003Cspan style=\"color: red;\"\u003E¹\u003C\/span\u003E) alakjairól, használatáról és szükség szerint a helyesírásáról is szót ejtünk. A cikk négy részre tagolódik a fenti számnévtípusok szerint. Mindegyik egy táblázatos összefoglalóval kezdődik, amely alatt a számnevek alakjára, használatára és helyesírására vonatkozó kiegészítő információkat találjuk.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" border=\"1\" cellpadding=\"5\" cellspacing=\"0\" style=\"-moz-user-select: none; -ms-user-select: none; -webkit-user-select: none; background-color: skyblue; border-color: deepskyblue; font-family: georgia; user-select: none; width: 95%;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr align=\"center\" style=\"background-color: deepskyblue; font-size: large; font-weight: bold;\"\u003E\u003Ctd colspan=\"2\"\u003ETőszámnevek \u003Ci\u003E(numerales cardinales)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd width=\"50%\"\u003E(0) \u003Cb\u003Ecero\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(1) \u003Cb\u003Euno\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eun\u003C\/b\u003E, \u003Cb\u003Euna\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(2) \u003Cb\u003Edos\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(3) \u003Cb\u003Etres\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(4) \u003Cb\u003Ecuatro\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(5) \u003Cb\u003Ecinco\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(6) \u003Cb\u003Eseis\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(7) \u003Cb\u003Esiete\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(8) \u003Cb\u003Eocho\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(9) \u003Cb\u003Enueve\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(10) \u003Cb\u003Ediez\u003C\/b\u003E\u003C\/td\u003E\u003Ctd valign=\"bottom\"\u003E(11) \u003Cb\u003Eonce\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(12) \u003Cb\u003Edoce\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(13) \u003Cb\u003Etrece\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(14) \u003Cb\u003Ecatorce\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(15) \u003Cb\u003Equince\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(16) \u003Cb\u003Edieciséis\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(17) \u003Cb\u003Ediecisiete\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(18) \u003Cb\u003Edieciocho\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(19) \u003Cb\u003Ediecinueve\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(20) \u003Cb\u003Eveinte\u003C\/b\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd\u003E(21) \u003Cb\u003Eveintiuno\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eún\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Euna\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(22) \u003Cb\u003Eveintidós\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(23) \u003Cb\u003Eveintitrés\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(24) \u003Cb\u003Eveinticuatro\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(25) \u003Cb\u003Eveinticinco\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(26) \u003Cb\u003Eveintiséis\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(27) \u003Cb\u003Eveintisiete\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(28) \u003Cb\u003Eveintiocho\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(29) \u003Cb\u003Eveintinueve\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(30) \u003Cb\u003Etreinta\u003C\/b\u003E\u003C\/td\u003E\u003Ctd\u003E(31) \u003Cb\u003Etreinta y uno\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eun, una\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(40) \u003Cb\u003Ecuarenta\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(50) \u003Cb\u003Ecincuenta\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(60) \u003Cb\u003Esesenta\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(70) \u003Cb\u003Esetenta\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(80) \u003Cb\u003Eochenta\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(90) \u003Cb\u003Enoventa\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(100) \u003Cb\u003Ecien\u003C\/b\u003E, \u003Cb\u003Eciento\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(101) \u003Cb\u003Eciento uno\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eun, una\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(132) \u003Cb\u003Eciento treinta y dos\u003C\/b\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd\u003E(200) \u003Cb\u003Edoscientos\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eas\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(300) \u003Cb\u003Etrescientos\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eas\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(400) \u003Cb\u003Ecuatrocientos\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eas\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(500) \u003Cb\u003Equinientos\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eas\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(600) \u003Cb\u003Eseiscientos\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eas\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(700) \u003Cb\u003Esetecientos\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eas\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(800) \u003Cb\u003Eochocientos\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eas\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(900) \u003Cb\u003Enovecientos\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eas\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1000) \u003Cb\u003Emil\u003C\/b\u003E\u003C\/td\u003E\u003Ctd\u003E(1001) \u003Cb\u003Emil uno\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eun\u003C\/b\u003E, \u003Cb\u003Euna\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1500) \u003Cb\u003Emil quinientos\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eas\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1995) \u003Cb\u003Emil novecientos noventa y cinco\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(2000) \u003Cb\u003Edos mil\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(100 000) \u003Cb\u003Ecien mil\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(1 000 000) \u003Cb\u003Eun millón\u003C\/b\u003E \u003Ci\u003E(\u003Cb\u003Ede\u003C\/b\u003E)\u003C\/i\u003E\u003Cbr \/\u003E(2 000 000) \u003Cb\u003Edos millones\u003C\/b\u003E \u003Ci\u003E(\u003Cb\u003Ede\u003C\/b\u003E)\u003C\/i\u003E\u003Cbr \/\u003E(1000 000 000) \u003Cb\u003Eun millardo\u003C\/b\u003E\u003Cspan style=\"color: red;\"\u003E²\u003C\/span\u003E \u003Ci\u003E(\u003Cb\u003Ede\u003C\/b\u003E)\u003C\/i\u003E\u003Cbr \/\u003E(1000 000 000 000) \u003Cb\u003Eun billón\u003C\/b\u003E \u003Ci\u003E(\u003Cb\u003Ede\u003C\/b\u003E)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EA spanyol \u003Cb\u003Etőszámnevek\u003C\/b\u003E tizenötig, valamint a kerek tízesek, továbbá a ’100’, az ’500’ és az ’1000’ közvetlenül a latinból származnak (a \u003Ca href=\"\/2012\/01\/ujlatin-nyelvek-furcsasagok-nyelvtortenet.html\"\u003Etárgyesetű alakból\u003C\/a\u003E, ha az eltérő, pl. \u003Csmall\u003EŪNU\u003C\/small\u003E(\u003Csmall\u003EM\u003C\/small\u003E), \u003Csmall\u003EDŬŌS\u003C\/small\u003E, \u003Csmall\u003EQUĪNGĔNTOS\u003C\/small\u003E); 16 és 19 között, illetve a többi tőszámnév már belső összetételű. Érdekesség, hogy a \u003Ci\u003Edoce\u003C\/i\u003E ’12’ és \u003Ci\u003Etrece\u003C\/i\u003E ’13’ látszólag olyan, mintha a \u003Ci\u003Edos\u003C\/i\u003E és \u003Ci\u003Etres\u003C\/i\u003E számnevekhez az -\u003Ci\u003Es\u003C\/i\u003E helyett hozzáadtuk volna a -\u003Ci\u003Ece\u003C\/i\u003E szótagot. Valójában ez a szótag a hangsúlytalan latin ´-\u003Csmall\u003EDĔCI\u003C\/small\u003E(\u003Csmall\u003EM\u003C\/small\u003E) – beszédben [dece] – ’tizen-’ utótag rövidülése (\u003Csmall\u003EDŬÓDĔCIM\u003C\/small\u003E \u0026gt; *\u003Ci\u003Edódece\u003C\/i\u003E \u0026gt; [dodze] \u0026gt; \u003Ci\u003Edoce\u003C\/i\u003E, \u003Csmall\u003ETRÉDĔCIM\u003C\/small\u003E \u0026gt; *\u003Ci\u003Etrédece\u003C\/i\u003E \u0026gt; [tredze] \u0026gt; \u003Ci\u003Etrece\u003C\/i\u003E stb.).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA számokat harmincig egybeírják, harminc felett a tízesek és egyesek közé \u003Ci\u003Ey \u003C\/i\u003Ekötőszót tesznek, pl. \u003Ci\u003Ecuarenta y cinco\u003C\/i\u003E ’45’ (de: \u003Ci\u003Edoscientos cinco\u003C\/i\u003E ’205’). A gyors beszédben ezeket is \u003Ca href=\"\/2012\/03\/spanyol-mondatfonetika.html\"\u003Eáltalában egyben mondják\u003C\/a\u003E ki: [kwarentiszinko]. A \u003Ci\u003Etreinta\u003C\/i\u003E ’30’ ejtése némelyik beszélőnél [trenta] (főleg az összetett számnevekben). A tőszámnevek főnévként és melléknévként is használatosak.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-0Sofo5Tb3z0\/YIZ90kDtKWI\/AAAAAAAAJt0\/WqxxtLiidRc5iE5KqVAiKh0BgrfM4ChAQCLcBGAsYHQ\/s1600\/n%25C3%25BAmeros.jpg\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"1066\" data-original-width=\"1600\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-0Sofo5Tb3z0\/YIZ90kDtKWI\/AAAAAAAAJt0\/WqxxtLiidRc5iE5KqVAiKh0BgrfM4ChAQCLcBGAsYHQ\/w640-h426\/n%25C3%25BAmeros.jpg\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ci\u003ENúmeros y matemáticas\u003C\/i\u003E – Számok és matematika (Forrás: \u003Ci\u003EPixabay.com)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003ENémi bonyodalmat csak az ’1’ számnév használata okozhat, mert ez az egyetlen, amelyik rendelkezik \u003Ca href=\"\/2015\/04\/mi-mas-grande-amigo.html\"\u003Erövidült\u003C\/a\u003E és nőnemű alakkal is. A rövidült alakot \u003Ci\u003E(un\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eveintiún)\u003C\/i\u003E hímnemű névszó, ill. közvetlenül \u003Ca href=\"\/2012\/11\/a-himnemu-nevelo-amely-nonemu.html\"\u003Ehangsúlyos [a]-val kezdődő\u003C\/a\u003E \u003Ca href=\"\/2013\/06\/a-spanyol-fonevek-neme.html\"\u003Enőnemű főnév\u003C\/a\u003E előtt használják: pl. \u003Ci\u003Ecuarenta y un mil\u003C\/i\u003E ’31 ezer’, \u003Ci\u003Eun libro\u003C\/i\u003E ’egy könyv’, ill. \u003Ci\u003Eun arma\u003C\/i\u003E ’egy fegyver’, \u003Ci\u003Eveintiún almas\u003C\/i\u003E ’21 lélek’; a nőnemű alakot természetesen nőnemű névszói szerkezetben: pl. \u003Ci\u003Etreinta y una mil toneladas\u003C\/i\u003E ’31 ezer tonna’, \u003Ci\u003Euna parte\u003C\/i\u003E ’egy rész’. (Az \u003Ci\u003Eun\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Euna\u003C\/i\u003E melléknévi alakok azonosak a határozatlan névelővel, de itt hangsúlyosak.) A teljes \u003Ci\u003Euno\u003C\/i\u003E alak csak önálló számnév, összetett számnév utolsó tagja lehet, vagy hímnemű főnév után állhat: pl. \u003Ci\u003Esesenta y uno\u003C\/i\u003E ’61’, \u003Ci\u003Enúmero uno\u003C\/i\u003E ’első számú’. Az \u003Ci\u003Euno\u003C\/i\u003E használatos még „általános alanyként” is, magyarul kb. ’az ember’: pl. \u003Ci\u003EUno pensaría que la vida es perfecta\u003C\/i\u003E ’Az ember azt gondolná, hogy az élet tökéletes’.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ccenter\u003E\u003Ciframe allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture\" allowfullscreen=\"\" frameborder=\"0\" height=\"315\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/iVyUMBmfDiY\" title=\"YouTube video player\" width=\"560\"\u003E\u003C\/iframe\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ci\u003E(Melyik szám van elírva a táblán?)\u003C\/i\u003E\u003C\/center\u003E\u003Cbr \/\u003EA ’100’ számnévnek van egy rövid \u003Ci\u003E(cien)\u003C\/i\u003E és egy teljes alakja \u003Ci\u003E(ciento)\u003C\/i\u003E is. A rövid alakot használják az  ezresek előtt \u003Ci\u003E(cien mil\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Ecien millones\u003C\/i\u003E stb.), névszó előtt \u003Ci\u003E(los cien mejores libros\u003C\/i\u003E ’a 100 legjobb könyv’) és általában önálló számnévként is, de mindig a teljes alak használatos az egyes és tízes számnevekkel alkotott többi összetételben \u003Ci\u003E(ciento uno\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eciento cincuenta)\u003C\/i\u003E. Százalékszám kifejezésénél a ’100%’ esetén mindkét alak használatos: \u003Ci\u003Ecien(to) por cien(to)\u003C\/i\u003E; a többi százalékos kifejezésben többnyire a teljes alakot használják: \u003Ci\u003Etreinta por ciento\u003C\/i\u003E ’30%’. 200-tól a százasok rendelkeznek nőnemű melléknévi alakkal is, pl. \u003Ci\u003Etrescientas cincuenta personas\u003C\/i\u003E ’350 személy’.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EAz ’1000’ számnév többes számban változatlan: \u003Ci\u003Etres mil\u003C\/i\u003E ’3000’, \u003Ci\u003Ecien mil\u003C\/i\u003E ’százezer’, \u003Ci\u003Eciento cincuenta mil\u003C\/i\u003E ’150 ezer’ stb. (Létezik a többes számú \u003Ci\u003Emiles\u003C\/i\u003E alak, de nem mint számnév, hanem főnévi értelemben ’ezrek’ jelentéssel, pl. \u003Ci\u003Emiles de personas\u003C\/i\u003E ’emberek ezrei’.) A milliós számnevek már csak főnevek lehetnek, ezért a jelzett főnévhez \u003Ci\u003Ede\u003C\/i\u003E \u003Ca href=\"\/2012\/06\/spanyol-eloljaroszok.html\"\u003Eelöljárószóval\u003C\/a\u003E kapcsolódnak: pl. \u003Ci\u003Etres millones de habitantes\u003C\/i\u003E ’hárommillió lakos’. A számnevek után az ’1’ \u003Ci\u003E(un\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Euna)\u003C\/i\u003E kivételével a névszók többes számban állnak, beleértve a nullát is (pl. \u003Ci\u003Ecero puntos\u003C\/i\u003E ’nulla pont’).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" border=\"1\" cellpadding=\"5\" cellspacing=\"0\" style=\"-moz-user-select: none; -ms-user-select: none; -webkit-user-select: none; background-color: khaki; border-color: gold; font-family: georgia; user-select: none; width: 95%;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr align=\"center\" style=\"background-color: gold; font-size: large; font-weight: bold;\"\u003E\u003Ctd colspan=\"2\"\u003ESorszámnevek \u003Ci\u003E(numerales ordinales)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd\u003E(1.) \u003Cb\u003Eprimero\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eer\u003C\/b\u003E), -\u003Cb\u003Eera\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(2.) \u003Cb\u003Esegundo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Eda\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(3.) \u003Cb\u003Etercero\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eer\u003C\/b\u003E), -\u003Cb\u003Eera\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(4.) \u003Cb\u003Ecuarto\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Eta\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(5.) \u003Cb\u003Equinto\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Eta\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(6.) \u003Cb\u003Esexto\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Eta\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(7.) \u003Cb\u003Eséptimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(8.) \u003Cb\u003Eoctavo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Eva\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(9.) \u003Cb\u003Enoveno\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ena\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(10.) \u003Cb\u003Edécimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003C\/td\u003E\u003Ctd\u003E(11.) \u003Cb\u003Eundécimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Edecimoprimero\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eer\u003C\/b\u003E), -\u003Cb\u003Eera\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(12.) \u003Cb\u003Eduodécimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Edecimosegundo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Eda\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(13.) \u003Cb\u003Edecimotercero\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eer\u003C\/b\u003E), -\u003Cb\u003Eera\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(14.) \u003Cb\u003Edecimocuarto\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Eta\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(15.) \u003Cb\u003Edecimoquinto\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Eta\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(16.) \u003Cb\u003Edecimosexto\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Eta\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(17.) \u003Cb\u003Edecimoséptimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(18.) \u003Cb\u003Edecimoctavo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Eva\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(19.) \u003Cb\u003Edecimonoveno\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ena\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(20.) \u003Cb\u003Evigésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd\u003E(21.) \u003Cb\u003Evigesimoprimero\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eer\u003C\/b\u003E), -\u003Cb\u003Eera\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(30.) \u003Cb\u003Etrigésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(31.) \u003Cb\u003Etrigésimo primero\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eer\u003C\/b\u003E), -\u003Cb\u003Eera\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(40.) \u003Cb\u003Ecuadragésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(50.) \u003Cb\u003Equincuagésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(60.) \u003Cb\u003Esexagésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(70.) \u003Cb\u003Eseptuagésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(80.) \u003Cb\u003Eoctogésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(90.) \u003Cb\u003Enonagésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(100.) \u003Cb\u003Ecentésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003Cbr \/\u003E\u003C\/b\u003E(101.) \u003Cb\u003Ecentésimo primero\u003C\/b\u003E (-\u003Cb\u003Eer\u003C\/b\u003E), -\u003Cb\u003Eera\u003C\/b\u003E\u003C\/td\u003E\u003Ctd\u003E(200.) \u003Cb\u003Educentésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(300.) \u003Cb\u003Etricentésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(400.) \u003Cb\u003Ecuadringentésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(500.) \u003Cb\u003Equingentésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(600.) \u003Cb\u003Esexcentésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(700.) \u003Cb\u003Eseptingentésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(800.) \u003Cb\u003Eoctingentésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(900.) \u003Cb\u003Enoningentésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(1000.) \u003Cb\u003Emilésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(2000.) \u003Cb\u003Edosmilésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(1 000 000.) \u003Cb\u003Emillonésimo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Ema\u003C\/b\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EA \u003Cb\u003Esorszámnevek\u003C\/b\u003E közül a beszédben csak az első néhányat használják. Ezt jól mutatja az eredetük is: az ’ötödik’ \u003Ci\u003E(quinto)\u003C\/i\u003E felett szinte kivétel nélkül művelt latin jövevényszavak, a ’huszadik’ \u003Ci\u003E(vigésimo)\u003C\/i\u003E felett pedig sok beszélő egyáltalán nem ismeri őket. A ’11.’ és ’12.’ rendelkezik egy-egy, a latinból közvetlenül átvett, valamint egy összetett módon képzett alakkal is. A \u003Ci\u003Etercero\u003C\/i\u003E és a \u003Ci\u003Enoveno\u003C\/i\u003E régi, mára kikopott alakváltozatai a \u003Ci\u003Etercio\u003C\/i\u003E és a \u003Ci\u003Enono\u003C\/i\u003E, amelyek összetett sorszámnevekben az írott és a választékos sajtónyelvben még előfordulhatnak (pl. \u003Ci\u003Edecimonono\u003C\/i\u003E ’19.’, \u003Ci\u003Evigesimotercio\u003C\/i\u003E ’23.’). A \u003Ci\u003Etercio\u003C\/i\u003E ezen kívül csak törtszámnévként használatos (’harmad’), amelyekre később visszatérünk.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EAz ’első’ és a ’harmadik’ rendelkezik egy rövid alakkal is \u003Ci\u003E(primer\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Etercer)\u003C\/i\u003E, amelyet általában hímnemű névszó előtt, de bizonyos területeken – pl. Mexikóban – nőnemben is használnak: \u003Ci\u003Eel primer libro\u003C\/i\u003E ’az első könyv’, \u003Ci\u003Ela tercera\u003C\/i\u003E (~ \u003Ci\u003Etercer) persona\u003C\/i\u003E ’a harmadik személy’. Ugyanez igaz a velük alkotott összetett sorszámnevekre is. Az összetett sorszámnevek a 11. és a 30. között írhatóak és mondhatóak egy szóban és külön is, pl. \u003Ci\u003Edecimoprimero\u003C\/i\u003E vagy \u003Ci\u003Edécimo primero\u003C\/i\u003E. Az utóbbi esetben mindkét tagot egyeztetik nemben és számban az utána álló főnévvel, pl. \u003Ci\u003Ela décima primera casa\u003C\/i\u003E (vagy \u003Ci\u003Edecimoprimera casa)\u003C\/i\u003E ’a 11. ház’. A harmincadik felett a tízes és egyes sorszámnévi tagokat különírjuk, pl. \u003Ci\u003Etrigésimo quinto\u003C\/i\u003E ’35.’. Az ezer és a millió sorszámnévi többszöröseit megint egybeírjuk: \u003Ci\u003Edosmilésimo\u003C\/i\u003E ’kétezredik’, \u003Ci\u003Ecienmilésimo\u003C\/i\u003E ’százezredik’, \u003Ci\u003Etresmillonésimo\u003C\/i\u003E ’hárommilliomodik’ stb.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA sorszámnevek helyett jóval elterjedtebb a tőszámnevek használata. Például az \u003Ci\u003Eel día undécimo\u003C\/i\u003E vagy \u003Ci\u003Eel decimoprimer día\u003C\/i\u003E helyett sokkal inkább azt szokás mondani, hogy \u003Ci\u003Eel día once\u003C\/i\u003E ’a 11. nap’; hasonlóképpen pl. az ’50. születésnap’ pedig \u003Ci\u003Eel cincuenta cumpleaños\u003C\/i\u003E.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" border=\"1\" cellpadding=\"5\" cellspacing=\"0\" style=\"-moz-user-select: none; -ms-user-select: none; -webkit-user-select: none; background-color: wheat; border-color: burlywood; font-family: georgia; user-select: none; width: 95%;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr align=\"center\" style=\"background-color: burlywood; font-size: large; font-weight: bold;\"\u003E\u003Ctd colspan=\"2\"\u003ETörtszámnevek \u003Ci\u003E(numerales fraccionarios)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd\u003E(1\/2) \u003Cb\u003Emitad\u003C\/b\u003E, \u003Cb\u003Emedio\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Emedia\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/3) \u003Cb\u003Etercio\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Etercera\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/4) \u003Cb\u003Ecuarto\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Ecuarta\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/5) \u003Cb\u003Equinto\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Equinta\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/6) \u003Cb\u003Esexto\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Esexta\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/7) \u003Cb\u003Eséptimo\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Eséptima\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/8) \u003Cb\u003Eoctavo\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Eoctava\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/9) \u003Cb\u003Enoveno\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Enovena\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/10) \u003Cb\u003Edécimo\u003C\/b\u003E \/ \u003Cb\u003Edécima\u003C\/b\u003E\u003C\/td\u003E\u003Ctd\u003E(1\/11) \u003Cb\u003Eonceavo\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Eonceava\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/12) \u003Cb\u003Edoceavo\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Edoceava\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/13) \u003Cb\u003Etreceavo\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Etreceava\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/14) \u003Cb\u003Ecatorceavo\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Ecatorceava\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/20) \u003Cb\u003Eveinteavo\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Eveinteava\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/30) \u003Cb\u003Etreintavo\u003C\/b\u003E; \u003Cb\u003Etreintava\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/56) \u003Cb\u003Ecincuentaiseisavo\u003C\/b\u003E; ~ -\u003Cb\u003Eva\u003C\/b\u003E (\u003Cb\u003Eparte\u003C\/b\u003E)\u003Cbr \/\u003E(1\/100) \u003Cb\u003Ecentésimo\u003C\/b\u003E \/ \u003Cb\u003Ecentésima\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(1\/1000) \u003Cb\u003Emilésimo\u003C\/b\u003E \/ \u003Cb\u003Emilésima\u003C\/b\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EA \u003Cb\u003Etörtszámnevek\u003C\/b\u003E (hívják őket így is: \u003Ci\u003Enúmeros partitivos)\u003C\/i\u003E mindegyike rendelkezik egy önálló főnévi, továbbá egy nőnemű melléknévi alakkal a ’rész’ szó jelzőjeként. A \u003Ci\u003Emitad\u003C\/i\u003E (\u0026lt; lat. \u003Csmall\u003EMEDIETĀTE\u003C\/small\u003E(\u003Csmall\u003EM\u003C\/small\u003E) szóból) ’fél, közép’ nőnemű főnév, a ’tized’, ’század’, ’ezred’ stb. használatos hím- és nőnemben is.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA törtszámnevek a negyedtől a tizedig, valamint a ’század’, ’ezred’, ’milliomod’ és többszöröseik megegyeznek a sorszámnevekkel. Tizenegyedtől kezdődően a tőszámnévhez hozzáadott -\u003Ci\u003Eavo\u003C\/i\u003E, -\u003Ci\u003Eava\u003C\/i\u003E \u003Ca href=\"\/2014\/11\/kepzo-vagy-eloljaroszo-majd-elvalik.html\"\u003Etoldalékkal\u003C\/a\u003E képzik őket (az eredeti -\u003Ci\u003Ea\u003C\/i\u003E végződés kiesik), és az egészet egybeírják függetlenül a hosszúságától: pl. \u003Ci\u003E(un) seiscientosveinticincoavo\u003C\/i\u003E ’1\/625’. (Ez a képzési mód az \u003Ca href=\"\/2011\/02\/az-ujlatin-nyelvek-felosztasa.html\"\u003Eújlatin nyelvek\u003C\/a\u003E közül csak a spanyolra és a \u003Ca href=\"\/2011\/01\/az-sem-mindegy-mikor-raccsolunk.html\"\u003Eportugálra\u003C\/a\u003E jellemző, vélhetően az \u003Ci\u003Eoctavo \u003C\/i\u003E’nyolcad(ik)’ számnév mintájára terjedt el.) Az így képzett törtszámnevekben az egyeseket a tízesektől elválasztó \u003Ci\u003Ey\u003C\/i\u003E kötőszó \u003Ci\u003Ei\u003C\/i\u003E-re változik írásban. Az ’1\/11’, az ’1\/12’ és a kerek tizedek helyett használható törtszámnévként a sorszámnévi alak is \u003Ci\u003E(\u003C\/i\u003E\u003Ci\u003Eundécimo\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eduodécimo\u003C\/i\u003E, ill. \u003Ci\u003Evigésimo\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Etrigésimo\u003C\/i\u003E stb.).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA sors fintora, hogy mivel az eredeti sorszámneveket a tizedik fölött sok beszélő nem ismeri, elterjedt szokás azok helyett is az -\u003Ci\u003Eavo\u003C\/i\u003E, -\u003Ci\u003Eava\u003C\/i\u003E végződésű törtszámnevek használata, mintsem fordítva. Így pl. az \u003Ci\u003Eonceavo\u003C\/i\u003E (a \u003Ci\u003Edecimoprimero\u003C\/i\u003E vagy \u003Ci\u003Eundécimo\u003C\/i\u003E helyett) a beszélt nyelvben jelenthet ’tizenegyedik’-et is. A nyelvművelők ezt a fajta használatot hibásnak és kerülendőnek tartják.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" border=\"1\" cellpadding=\"5\" cellspacing=\"0\" style=\"-moz-user-select: none; -ms-user-select: none; -webkit-user-select: none; background-color: thistle; border-color: plum; font-family: georgia; user-select: none; width: 95%;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr align=\"center\" style=\"background-color: plum; font-size: large; font-weight: bold;\"\u003E\u003Ctd colspan=\"2\"\u003ESzorzószámnevek \u003Ci\u003E(numerales multiplicativos)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd width=\"50%\"\u003E(×2) \u003Cb\u003Edoble\u003C\/b\u003E \/ \u003Cb\u003Eduplo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Epla\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(×3) \u003Cb\u003Etriple\u003C\/b\u003E \/ \u003Cb\u003Etriplo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Epla\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(×4) \u003Cb\u003Ecuádruple\u003C\/b\u003E \/ \u003Cb\u003Ecuádruplo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Epla\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(×5) \u003Cb\u003Equíntuple\u003C\/b\u003E \/ \u003Cb\u003Equíntuplo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Epla\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(×6) \u003Cb\u003Eséxtuple\u003C\/b\u003E \/ \u003Cb\u003Eséxtuplo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Epla\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(×7) \u003Cb\u003Eséptuple\u003C\/b\u003E \/ \u003Cb\u003Eséptuplo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Epla\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(×8) \u003Cb\u003Eóctuple\u003C\/b\u003E \/ \u003Cb\u003Eóctuplo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Epla\u003C\/b\u003E\u003C\/td\u003E\u003Ctd\u003E(×9) \u003Cb\u003Enónuplo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Epla\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(×10) \u003Cb\u003Edécuplo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Epla\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(×11) \u003Cb\u003Eundécuplo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Epla\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(×12) \u003Cb\u003Eduodécuplo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Epla\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E(×13) \u003Cb\u003Eterciodécuplo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Epla\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E(×100) \u003Cb\u003Ecéntuplo\u003C\/b\u003E, -\u003Cb\u003Epla\u003C\/b\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EA \u003Cb\u003Eszorzószámnevek\u003C\/b\u003Enek csak a kétszerestől a tizenháromszorosig, illetve a százszorosnak van spanyol megfelelője. A nyolcszorosig mindegyik rendelkezik egy -\u003Ci\u003Ee\u003C\/i\u003E végű változatlan, valamint egy nem szerint egyeztetett -\u003Ci\u003Eo\u003C\/i\u003E és -\u003Ci\u003Ea\u003C\/i\u003E végű alakkal is; a kilencszerestől kezdődően már csak kétalakúak. Ezeket a számneveket a \u003Ci\u003Edoble\u003C\/i\u003E ’dupla, kétszeres’, a \u003Ci\u003Etriple\u003C\/i\u003E ’háromszoros, tripla’ és a \u003Ci\u003Ecuádruple\u003C\/i\u003E ’négyszeres’ alakok kivételével gyakorlatilag egyáltalán nem használják és még írásban is alig fordulnak elő.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EVégezetül zárjuk ezt a témát egy feladattal, amelyben próbára teheted a tudásod. Írd le hozzászólásban az alábbi három számot spanyolul! \u003Ccenter\u003E\u003Cpre style=\"background-color: lavender; font-family: Roman; font-size: large; line-height: 2.5em; width: 95%;\"\u003EA)   \u003Cb\u003E2 345 678\u003C\/b\u003E          B)   \u003Cb\u003E9876.\u003C\/b\u003E            C)   \u003Cb\u003E3\/64\u003C\/b\u003E\u003C\/pre\u003E\u003C\/center\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Chr \/\u003E\u003Ctable style=\"font-size: smaller; width: 100%;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr valign=\"top\"\u003E\u003Ctd\u003E\u003Cspan style=\"color: red;\"\u003E¹\u003C\/span\u003E\u003C\/td\u003E\u003Ctd\u003EA \u003Ci\u003E\u003Cb\u003Enumeral\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E (\u0026lt; \u003Ci\u003Enúmero\u003C\/i\u003E ’szám’) eredetileg ’szám- [számokkal kapcsolatos]’ jelentésű melléknév, főnévként az \u003Ci\u003Eadjetivo numeral\u003C\/i\u003E ’számmelléknév’ vagy \u003Ci\u003Esustantivo numeral\u003C\/i\u003E ’számfőnév’ kifejezésből önállósult. Magyarul ’számnév’-nek fordítjuk.\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr valign=\"top\"\u003E\u003Ctd\u003E\u003Cspan style=\"color: red;\"\u003E²\u003C\/span\u003E\u003C\/td\u003E\u003Ctd\u003ENem keverendő a \u003Ci\u003E\u003Cb\u003Emillar\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E főnévvel, melynek jelentése ’ezernyi [mennyiség]’, pl. \u003Ci\u003Eun millar de vacunas\u003C\/i\u003E ’ezernyi oltás’.\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003Ctbody\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/feeds\/6580039131965048185\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2021\/04\/spanyol-szamnevek.html#comment-form","title":"9 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/6580039131965048185"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/6580039131965048185"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2021\/04\/spanyol-szamnevek.html","title":"Spanyol számnevek és használatuk"}],"author":[{"name":{"$t":"El Mexicano"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/17095000817060270040"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"32","height":"32","src":"\/\/4.bp.blogspot.com\/-o0Im0m4yQWE\/XcBj1V9QB-I\/AAAAAAAAHK8\/hXTOCgkHfHkk0AeidMsRpjiV-QaL-NZxACK4BGAYYCw\/s220\/kommentlogo.png"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"https:\/\/img.youtube.com\/vi\/iVyUMBmfDiY\/default.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"9"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-4740483856281968746.post-4786741199207619128"},"published":{"$t":"2021-04-10T08:00:00.305+02:00"},"updated":{"$t":"2021-04-17T07:33:47.195+02:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvhasználat"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvhelyesség"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvtani nem"}],"title":{"type":"text","$t":"Tudják-e a beszélők minden spanyol szó nemét?"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003ENekünk, akik egy \u003Ca href=\"\/2011\/02\/az-indoeuropai-nyelvcsalad.html\"\u003Eindoeurópai nyelvet\u003C\/a\u003E idegen nyelvként tanulunk az \u003Ca href=\"\/2013\/01\/nyelvtanulas.html\"\u003Eiskolában vagy tanfolyamon\u003C\/a\u003E, teljesen természetes, hogy azt is megtanuljuk, melyik szó milyen nemű – hiszen benne van a tankönyvben vagy utána tudunk nézni a \u003Ca href=\"\/search\/label\/szótár\"\u003Eszótárban\u003C\/a\u003E. A \u003Ca href=\"\/2019\/05\/hagyomanyos-nyelvoktatas-problemai.html\"\u003Ehagyományos nyelvoktatásban\u003C\/a\u003E eleve a \u003Ca href=\"\/2020\/01\/hatarozott-nevelok-ujlatin-nyelvekben.html\"\u003Enévelővel\u003C\/a\u003E együtt szokás a spanyol főneveket tanítani, mert abból a legtöbb esetben kiderül a \u003Ca href=\"\/2013\/06\/a-spanyol-fonevek-neme.html\"\u003Enemük\u003C\/a\u003E is – de azért \u003Ca href=\"\/2012\/11\/a-himnemu-nevelo-amely-nonemu.html\"\u003Enem mindig\u003C\/a\u003E, lásd pl. \u003Ci\u003Eel ave\u003C\/i\u003E ’a madár’, amely nőnemű!\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EJó, persze mondhatnánk, hogy a spanyol (olasz, német stb.) anyanyelvű gyerek is ugyanígy megtanulja az iskolában a nyelvtanórán. De mint tudjuk, az anyanyelvi beszélők mégsem az iskolában, könyvből és szótárból tanulják meg a nyelvüket, hanem természetes módon sajátítják el a szüleiktől és elsősorban a környezetüktől, amelyben élnek, és hacsak valaki nem tanár vagy nyelvész, sokszor egyáltalán nincs tisztában még a nyelvtani elnevezésekkel sem.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-DwaShDBKWAE\/YEOIcsZ87hI\/AAAAAAAAJlY\/ODEO4Ht3bYUQBfp07mxFd4wW9MFA8F6CQCLcBGAsYHQ\/s1600\/ara-ave.jpg\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"1038\" data-original-width=\"1600\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-DwaShDBKWAE\/YEOIcsZ87hI\/AAAAAAAAJlY\/ODEO4Ht3bYUQBfp07mxFd4wW9MFA8F6CQCLcBGAsYHQ\/w640-h416\/ara-ave.jpg\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003EMilyen nemű? Tudja a fene...\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EAz anyanyelvi beszélők mégis tudják, hogy pl. a ’kéz’ olaszul és spanyolul \u003Ci\u003Ela mano\u003C\/i\u003E és nem *\u003Ci\u003Eil\/*el mano\u003C\/i\u003E (\u003Ca href=\"\/2011\/09\/azert-himnemu-mert-o-ra-vegzodik.html\"\u003Epedig -\u003Ci\u003Eo\u003C\/i\u003E végződésű\u003C\/a\u003E), azt is tudják, hogy a ’nap’ (időegység) spanyolul \u003Ci\u003Eel día\u003C\/i\u003E és nem *\u003Ci\u003Ela día\u003C\/i\u003E (pedig -\u003Ci\u003Ea\u003C\/i\u003E végződésű), sőt, még azt is tudják, hogy \u003Ci\u003Ela tarde\u003C\/i\u003E ’délután\/este’ vagy \u003Ci\u003Ela noche\u003C\/i\u003E ’éjszaka’, amikor a végződés nem jelöli a főnév nemét. De valóban tudják a beszélők, hogy ezek a szavak milyen neműek? Tényleg az jár a fejükben, amikor kimondják, hogy \u003Ci\u003Ela mano derecha\u003C\/i\u003E, hogy a \u003Ci\u003Emano\u003C\/i\u003E főnév nőnemű, mert \u003Ca href=\"\/2013\/08\/nemi-kerdes-az-ujlatin-nyelvekben.html\"\u003Enőnemű volt a latinban\u003C\/a\u003E is? A válasz az, hogy természetesen nem. \u003Cblockquote style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003E\u003Cb\u003EAz anyanyelvi beszélőknek alapból fogalmuk sincs, hogy a szavak milyen neműek,\u003C\/b\u003E\u003C\/blockquote\u003Eegyszerűen azt tanulják meg, hogy a főnevek milyen szóalakokkal együtt szoktak kifejezéseket alkotni. S mivel senki sem hall olyat, miközben gyerekként megtanulja az anyanyelvét, hogy pl. *\u003Ci\u003Eel mano\u003C\/i\u003E vagy *\u003Ci\u003Ela día\u003C\/i\u003E, ezért tudja, hogy ezeket úgy mondják, hogy \u003Ci\u003Ela mano\u003C\/i\u003E és \u003Ci\u003Eel día\u003C\/i\u003E. Olyat sem hall, hogy *\u003Ci\u003Ebuenos noches\u003C\/i\u003E (mi azért hallhatjuk ezt olyan filmekben, ahol a (szinkron)színészek nem tudnak spanyolul), ezért tudja, hogy az \u003Ci\u003Ebuenas noches\u003C\/i\u003E (’jó éjszakát’), mert mindenki így mondja körülötte. Az anyanyelvi beszélők valójában ilyen \u003Cb\u003Erögzült minták alapján használják a nyelvüket.\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-T2BuAKpO_aQ\/YETCUNdCRLI\/AAAAAAAAJls\/a4cIB6cPnqAaXVjeLHBxIw89s4p3ykkPgCLcBGAsYHQ\/s1920\/el-la-acropolis-google.jpg\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"1280\" data-original-width=\"1920\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-T2BuAKpO_aQ\/YETCUNdCRLI\/AAAAAAAAJls\/a4cIB6cPnqAaXVjeLHBxIw89s4p3ykkPgCLcBGAsYHQ\/w640-h426\/el-la-acropolis-google.jpg\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003EAz \u003Ci\u003E\u003Cb\u003Eacrópolis\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E főnév nőnemű – elvileg. És gyakorlatilag?\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003ENa most ez mindaddig nagyon szépen és hibátlanul működik, amíg nem találkoznak egy ritkán használt szóval vagy kifejezéssel. Ilyen esetben bizony sokan elvétik a szó nemét, ha a végződés nem utal rá, mivel azt csak ritkán (vagy egyáltalán nem) hallják a beszédben. Például viszonylag gyakran hallani azt, hogy \u003Ci\u003Ela crisis\u003C\/i\u003E ’a válság’, de a szintén \u003Ca href=\"https:\/\/dle.rae.es\/acr%C3%B3polis\"\u003Enőnemű \u003Ci\u003Eacrópolis\u003C\/i\u003E\u003C\/a\u003E szinte soha nem fordul elő a beszédben, ezért sokaknál *\u003Ci\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/www.google.com\/search?q=\u0026quot;el+acrópolis\u0026quot;\" rel=\"nofollow\" target=\"_blank\"\u003Eel acrópolis\u003C\/a\u003E\u003C\/i\u003E (a hímnem a spanyolban a jelöletlen). Az idegen, azelőtt még nem hallott szavak nemét is ez alapján „lövik be” a beszélők átvételkor: ha nem hangsúlytalan -\u003Ci\u003Ea\u003C\/i\u003E végződésű a szó, akkor általában hímnemű lesz. (A tévesztés egy speciális típusa a leginkább Spanyolországban elterjedt *\u003Ci\u003Etodo el agua\u003C\/i\u003E, ahol a rendhagyó névelő kavar be – \u003Ca href=\"\/2014\/06\/todo-el-agua.html\"\u003Eerről külön cikkben volt szó\u003C\/a\u003E.)\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ccenter\u003E\u003Ciframe allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture\" allowfullscreen=\"\" frameborder=\"0\" height=\"315\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/YXHgfinug_A?start=4\" width=\"560\"\u003E\u003C\/iframe\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ci\u003E„\u003Ca href=\"https:\/\/drive.google.com\/file\/d\/1DgLAZfpOMkwSjPEOaI--4dAM7y3rS-H-\/view\" target=\"_blank\"\u003EViva mi nido hermoso, cálido y tierno, de estirpe andaluz\u003C\/a\u003E”\u003C\/i\u003E – helyesen: \u003Ci\u003Eestirpe \u003Cb\u003Eandaluza\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E. A nemtévesztés nem annyira ritka az előadó-művészetben és az irodalomban sem.\u003C\/center\u003E\u003Cbr \/\u003EÉrdekes azonban, hogy van élettelen dolgoknak is olyasmije, mint a természetes nem, és pl. ha rámutatnak, a megfelelő \u003Ca href=\"\/2012\/02\/spanyol-mutato-nevmasok.html\"\u003Enévmást\u003C\/a\u003E használják, akkor is, ha magát a főnevet nem is mondják ki. Erre valószínűleg az a magyarázat, hogy hozzáképzelik azt a főnevet, amivel az adott dologra utalni szoktak.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Csmall\u003EA közreműködésért köszönet \u003Cb\u003EDr. Kálmán László\u003C\/b\u003E nyelvésznek.\u003C\/small\u003E\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/feeds\/4786741199207619128\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2021\/04\/tudjak-e-beszelok-minden-spanyol-szo-nemet.html#comment-form","title":"8 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/4786741199207619128"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/4786741199207619128"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2021\/04\/tudjak-e-beszelok-minden-spanyol-szo-nemet.html","title":"Tudják-e a beszélők minden spanyol szó nemét?"}],"author":[{"name":{"$t":"El Mexicano"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/17095000817060270040"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"32","height":"32","src":"\/\/4.bp.blogspot.com\/-o0Im0m4yQWE\/XcBj1V9QB-I\/AAAAAAAAHK8\/hXTOCgkHfHkk0AeidMsRpjiV-QaL-NZxACK4BGAYYCw\/s220\/kommentlogo.png"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"https:\/\/img.youtube.com\/vi\/YXHgfinug_A\/default.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"8"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-4740483856281968746.post-1199488668910711507"},"published":{"$t":"2020-09-19T08:00:00.004+02:00"},"updated":{"$t":"2021-01-23T17:57:06.244+01:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvhasználat"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvtanulás"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"szótár"}],"title":{"type":"text","$t":"Szótárajánló: magyar–spanyol Csevegő"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-QCjH-zaxY8M\/X2Jh7V0Hi2I\/AAAAAAAAI4w\/xF4phZ8ePP09P_TDCJ1MA5K1Hvm1kaZ4gCLcBGAsYHQ\/s1600\/cseveg%25C5%2591-fedlap.jpg\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"1600\" data-original-width=\"1200\" height=\"320\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-QCjH-zaxY8M\/X2Jh7V0Hi2I\/AAAAAAAAI4w\/xF4phZ8ePP09P_TDCJ1MA5K1Hvm1kaZ4gCLcBGAsYHQ\/w240-h320\/cseveg%25C5%2591-fedlap.jpg\" width=\"240\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003ENemrég volt szó a \u003Ca href=\"https:\/\/www.lingea.hu\/?utm_campaign=product_pr\u0026amp;utm_medium=blog\u0026amp;utm_source=elmexicano2\" target=\"_blank\"\u003E\u003Cb\u003ELingea\u003C\/b\u003E\u003C\/a\u003E kiválóan használható ingyenes \u003Ca href=\"\/2020\/08\/szotarajanlo-lingea.html\" target=\"\"\u003Eonline szótárairól\u003C\/a\u003E, most pedig az elsők között lehettem, aki hozzájutott a nagy múltú nemzetközi szakkiadó legújabb spanyol nyelvi kötetéhez, amely az igencsak hiánypótló \u003Ci\u003E\u003Cb\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/www.lingea.hu\/spanyol-csevego.html?utm_campaign=product_pr\u0026amp;utm_medium=blog\u0026amp;utm_source=elmexicano2\" target=\"_blank\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia;\"\u003Emagyar–spanyol Csevegő\u003C\/span\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E. De pontosan milyen jellegű kiadvány ez?\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA \u003Ci\u003ECsevegő\u003C\/i\u003E egy \u003Cb\u003Ekifejezésszótár\u003C\/b\u003E, amelyben a szokványos, tematikus felépítésű társalgási nyelvkönyvekkel ellentétben a címszavak (kulcsszavak) betűrendben szerepelnek. Ami nagyon fontos. Mondhatnánk, hogy a szintén kiváló \u003Ci\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2016\/03\/szotarajanlo-hablando-en-plata.html\" target=\"\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia;\"\u003EHablando en plata – Magyarán szólva\u003C\/span\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/i\u003E című Grimm-kiadvány megfordított párja, amely a magyar kifejezések spanyol megfelelőjét adja meg a társalgásban használatos szófordulatokkal, szövegkörnyezetbe helyezve.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EUgye mindenkinek ismerős az a probléma, amikor valamit mondani akarunk idegen nyelven, de a hagyományos szótár ebben nem sokat segít? A szokványos nyomtatott szótárak ugyanis csak a szavak nyersfordításait sorolják fel, amelyek ráadásul sajnos sokszor már elavultak, régiesek vagy túl hivatalosak, irodalmiak (még a legújabb kiadásúak esetében is), így egyáltalán nem biztos, hogy a talált fordítás helytálló lesz adott szövegkörnyezetben (meg egyáltalán megérti-e belőle egy spanyol anyanyelvű, hogy mit szeretnénk mondani). A \u003Ci\u003ECsevegő\u003C\/i\u003E pontosan ezt a hiányosságot szünteti meg.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA 431 oldalas kötet \u003Cb\u003E1300 kulcsszót\u003C\/b\u003E tartalmaz az alapszókincsből, \u003Cb\u003E10.000 példamondattal\u003C\/b\u003E és aktuális \u003Cb\u003Eszófordulattal\u003C\/b\u003E, a végén pedig egy rövid hagyományos spanyol–magyar szótári rész is található \u003Ci\u003ENév- és tárgymutató\u003C\/i\u003E cím alatt. Felépítése rendkívül egyszerű, átlátható. A fedlap belső oldalán egyből a szócikkek szerkezetének leírását találjuk, majd a szokásos belső címoldal, kiadásra vonatkozó adatok, rövid kéthasábos \u003Ci\u003EElőszó\u003C\/i\u003E és a mindössze tizenegy tételből álló rövidítésjegyzék után máris a szótári rész következik.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-wZT2FTCjmAo\/X1zVHlEpjiI\/AAAAAAAAI3o\/jsEWgYNxKfAZulL_jXwGM8S-XUPYqUsPwCLcBGAsYHQ\/s1600\/cseveg%25C5%2591-mintaoldal.jpg\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"900\" data-original-width=\"1600\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-wZT2FTCjmAo\/X1zVHlEpjiI\/AAAAAAAAI3o\/jsEWgYNxKfAZulL_jXwGM8S-XUPYqUsPwCLcBGAsYHQ\/w625-h351\/cseveg%25C5%2591-mintaoldal.jpg\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003E(Forrás: \u003Ci\u003EEl Mexicano)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EA szócikkek fejlécében (sötétkék csíkban) a \u003Cb\u003Emagyar kulcsszó\u003C\/b\u003E szerepel. Közvetlenül alatta (világoskék csíkban) ennek nyers spanyol fordítása(i), ami igazából nem is lényeges, inkább csak pluszinformáció, mert az érdemi rész az alatta lévő a kifejezésjegyzék. A szócikk törzsében a magyar kulcsszót szövegkörnyezetekbe helyezve, valós fordulatokban, kifejezésekben találjuk, a szótár pedig a \u003Cb\u003Eteljes fordulatok, kifejezések spanyol megfelelőjét adja meg\u003C\/b\u003E, ami az egésznek a lelke. A magyar kulcsszó nyersfordítása nem is feltétlenül szerepel a spanyol hasábban, de pontosan ez a lényeg, amit már sokszor elmondtam: \u003Ca href=\"\/2020\/02\/leforditom-de-minek.html\"\u003Enem fordításra van szükség\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\"\/2019\/05\/hagyomanyos-nyelvoktatas-problemai.html\"\u003Eha beszélnünk kell\u003C\/a\u003E, hanem a \u003Ca href=\"\/2012\/09\/miert-nem-ajanlott-mondast-leforditani.html\"\u003Ebevett anyanyelvi fordulatok\u003C\/a\u003E használatára az adott szituációban.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA \u003Ci\u003ECsevegő\u003C\/i\u003E éppen ezt nyújtja, ezért is páratlan és hiánypótló munka. Hasábjaiban a fent leírtakon túl kiegészítő, orientáló, a helyes szóhasználatot elősegítő információk is helyet kaptak, amelyek világoskék alapon szerepelnek némelyik szócikk végén (ilyen pl. az \u003Ci\u003Eolvidar\u003C\/i\u003E és \u003Ci\u003Eolvidarse\u003C\/i\u003E igék használatának magyarázata az \u003Ci\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia;\"\u003Eelfelejt\u003C\/span\u003E\u003C\/i\u003E szócikknél, vagy a \u003Ci\u003Erazón\u003C\/i\u003E és \u003Ci\u003Everdad\u003C\/i\u003E főnevek közötti jelentéskülönbség szemléltetése az \u003Ci\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia;\"\u003Eigazság\u003C\/span\u003E\u003C\/i\u003E szócikknél). Mindez alig 3500 forintért, ami meglehetősen barátságos ár a sokszor öt számjegyű összegbe kerülő, de gyakorlati szempontból használhatatlan hagyományos szótárak összehasonlításában. Minden kezdő és haladó nyelvtanuló könyvespolcán ott a helye.\u003C\/div\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Cdiv style=\"color: grey; text-align: right;\"\u003E\u003Csmall\u003ESzponzorált tartalom\u003C\/small\u003E\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/feeds\/1199488668910711507\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2020\/09\/szotarajanlo-magyar-spanyol-csevego-lingea.html#comment-form","title":"3 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/1199488668910711507"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/1199488668910711507"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2020\/09\/szotarajanlo-magyar-spanyol-csevego-lingea.html","title":"Szótárajánló: \u003Ci\u003Emagyar–spanyol Csevegő\u003C\/i\u003E"}],"author":[{"name":{"$t":"El Mexicano"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/17095000817060270040"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"32","height":"32","src":"\/\/4.bp.blogspot.com\/-o0Im0m4yQWE\/XcBj1V9QB-I\/AAAAAAAAHK8\/hXTOCgkHfHkk0AeidMsRpjiV-QaL-NZxACK4BGAYYCw\/s220\/kommentlogo.png"}}],"thr$total":{"$t":"3"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-4740483856281968746.post-3348337372434628833"},"published":{"$t":"2020-09-12T08:00:01.793+02:00"},"updated":{"$t":"2021-01-23T17:57:56.167+01:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"hamis barát"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"latin"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvhasználat"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvtörténet"}],"title":{"type":"text","$t":"10 latin–spanyol szópár, amelyek egész mást jelentenek"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003EGyakran felmerül a kérdés: vajon mennyire segíti a \u003Ca href=\"\/2010\/12\/latin-nyelv-valoban-kihalt.html\"\u003Eklasszikus latin\u003C\/a\u003E egy \u003Ca href=\"\/2011\/02\/az-ujlatin-nyelvek-felosztasa.html\"\u003Eújlatin nyelv\u003C\/a\u003E megtanulását? Erről megoszlanak a vélemények. Bár ezek a nyelvek a latin modern \u003Ca href=\"\/2010\/12\/nyelv-es-nyelvjaras-problematikaja.html\"\u003Enyelvjárásai\u003C\/a\u003E, figyelembe kell venni, hogy nem a klasszikus latinból származnak – annál is inkább, mert az egy kimunkált irodalmi nyelv volt, amelyet igazából sosem \u003Ca href=\"\/2011\/03\/vulgaris-latin-egyaltalan-mi-az.html\"\u003Ebeszélt az utca népe\u003C\/a\u003E (úgy, ahogy „kellett volna”) – és a szavak jelentése egyébként is az, ami talán a leggyorsabban változik az élő nyelvben.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-h66AHjvxE1U\/XzJ17nThlKI\/AAAAAAAAIuA\/OKVE4Hc4OpMlZvWQQxF87BpeYRLvEH5AQCLcBGAsYHQ\/s1600\/Pompeya-inscripci%25C3%25B3n.jpg\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"1038\" data-original-width=\"1600\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-h66AHjvxE1U\/XzJ17nThlKI\/AAAAAAAAIuA\/OKVE4Hc4OpMlZvWQQxF87BpeYRLvEH5AQCLcBGAsYHQ\/s640\/Pompeya-inscripci%25C3%25B3n.jpg\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003ELatin felirat Pompeiiben (Forrás: \u003Ci\u003EPixabay.com)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EA spanyol szavak ránézésre sokszor nagyon hasonlítanak a latin szavakra, ezért egy klasszikus latin szöveget meglátva elsőre úgy tűnhet, hogy majdnem mindent értünk belőle (még ha nem is ismerjük a ragozásokat). A valóságban azonban az okozza a legnagyobb problémát, hogy az ismerősnek vélt latin szavak általában még mást jelentettek (vagy nem pontosan ugyanazt), mint a spanyolban. Ezekből állítottunk össze egy rövid listát! (Az első helyen a latin, másodikként a spanyol alak szerepel.)\u003Cbr \/\u003E\u003Col\u003E\u003Cli\u003E\u003Ci\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003E\u003Cb\u003Ealma\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/i\u003E és \u003Ci\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003Ealma.\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E Rögtön egy kakukktojással kezdünk, hiszen ez a két szó történetileg sem azonos: latinul egy nőnemű melléknév, jelentése ’tápláló’ vagy ’jótékony’, és a spanyol \u003Ci\u003Ealimento\u003C\/i\u003E főnévvel rokonítható. A spanyol ’lélek’ szó latin megfelelője és forrása az \u003Ci\u003Eánima\u003C\/i\u003E (amely a spanyol választékos nyelvben is \u003Ca href=\"https:\/\/dle.rae.es\/%C3%A1nima\" target=\"_blank\"\u003Elétezik\u003C\/a\u003E mint művelt eredetű \u003Ca href=\"\/2013\/09\/vizsgazo-mehek-es-rajzo-tanulok.html\"\u003Eduplikátum\u003C\/a\u003E).\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003E\u003Ci\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003Ecasa\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E és \u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003E\u003Ci\u003Ecasa\u003C\/i\u003E.\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E Majdnem mindegyik újlatin nyelvben megtalálható ez a szó, ugyanabban a jelentésben. Azonban jó, ha tudjuk, hogy a klasszikus latinban ez ’kunyhó, viskó’ jelentéssel bírt. A ’ház’ igazán latinul \u003Ci\u003Edŏmus\u003C\/i\u003E volt, amelynek egyedül a \u003Ca href=\"\/2011\/01\/bonu-annu-nou.html\"\u003Eszárdban\u003C\/a\u003E van folytatója \u003Ci\u003E(domo\u003C\/i\u003E – a határozói esetből), de a művelt eredetű \u003Ci\u003Edoméstico\u003C\/i\u003E ’házi’ melléknévben is ez köszön vissza.\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003E\u003Ci\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003Econtestāri\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E és \u003Ci\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003Econtestar.\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E Egyszerűnek tűnik, ugye? Pedig a latin ige nem azt jelenti, amit a spanyol alapján várnánk, hanem azt, hogy ’tanúskodni hív’. A ’válaszol’ latinul \u003Ci\u003Erespondēre\u003C\/i\u003E, amely ugyanúgy használatos a spanyolban is \u003Ci\u003E(responder)\u003C\/i\u003E a \u003Ci\u003Econtestar\u003C\/i\u003E szinonimájaként. Az utóbbi mai jelentése a jogi nyelvben alakult ki (’tanúskodik \u0026gt; [kérdésre] megerősít \u0026gt; felel, válaszol’).\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003E\u003Ci\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003Emirāri\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E és \u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003Ci\u003Emirar.\u003C\/i\u003E\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E A csábító hasonlóság ellenére ne feledjük: a latin ige még azt jelentette, hogy ’bámul, (meg)csodál, csodálkozik’, melynek a spanyol \u003Ci\u003Eadmirar\u003C\/i\u003E a valós párja. A ’néz’ latinul \u003Ci\u003Espectāre\u003C\/i\u003E volt, ezt a tövet találjuk a művelt eredetű \u003Ci\u003Eespectador\u003C\/i\u003E ’néző’ szóban is.\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003E\u003Ci\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003E\u003Cb\u003Eparāre\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/i\u003E és \u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003E\u003Ci\u003Eparar\u003C\/i\u003E.\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E Gondolhatnánk, egy olyan gyakori ige, mint a ’megáll’, biztos ugyanazt jelentette már latinul is. Nagyot tévednénk, mert a latin ige jelentése ’(el-\/fel-)készül’, tehát a \u003Ci\u003Epreparar(se)\u003C\/i\u003E megfelelője! A spanyol jelentés az ’elkészül, készen áll \u0026gt; (vmilyen) helyzetbe kerül, elhelyezkedik \u0026gt; megáll’ átvitelen keresztül alakult ki, és Latin-Amerikában \u003Ca href=\"\/2016\/07\/miert-nincs-spanyolban-all-es-ul.html\"\u003Emáig használják\u003C\/a\u003E ’áll (vki vhol)’ értelemben. A latinban igazából nem volt pontosan ’megáll’ jelentésű ige.\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003E\u003Ci\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003E\u003Cb\u003Epersōna\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/i\u003E és \u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003E\u003Ci\u003Epersona\u003C\/i\u003E.\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E Szintén megtalálható a többi újlatin nyelvben is, ’személy’ jelentéssel. Ám a klasszikus latinban még ’álarc’ értelemben használták, majd innen (színházi) ’szerep(lő), személyiség’ lett, tehát a valódi spanyol párja a \u003Ci\u003Epersonaje\u003C\/i\u003E. A \u003Ca href=\"\/2013\/09\/hombre-hombres-gente-gentes.html\"\u003Eszemélyre\u003C\/a\u003E nem létezett a klasszikus nyelvben külön szó, ebben az értelemben is az \u003Ca href=\"\/2019\/09\/ember-es-hombre.html\"\u003E\u003Ci\u003Ehomo\u003C\/i\u003E ’ember’ volt használatos\u003C\/a\u003E.\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003E\u003Ci\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003E\u003Cb\u003Equǽrere\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/i\u003E és \u003Ci\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003Equerer.\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E Tény, hogy a latin igének is \u003Ca href=\"\/2012\/02\/querer-amar-gustarle-spanyol.html\"\u003Evolt olyan jelentése\u003C\/a\u003E, hogy ’akar, kíván, szüksége van (vmire)’, de elsősorban azt jelentette, hogy ’keres’ vagy ’kérdez’ (innen a művelt eredetű \u003Ci\u003Ecuestión\u003C\/i\u003E ’kérdés’ szó is). Az ’akar’ latin megfelelője a klasszikus nyelvben a \u003Ci\u003Evelle\u003C\/i\u003E volt (\u003Ca href=\"\/2011\/03\/vulgaris-latin-egyaltalan-mi-az.html\"\u003Ebeszélt nyelvi\u003C\/a\u003E változata a *\u003Ci\u003Evolēre)\u003C\/i\u003E, a ’szeret’ pedig az \u003Ci\u003Eamāre\u003C\/i\u003E.\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003E\u003Ci\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003E\u003Cb\u003Ereālis\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/i\u003E és \u003Ci\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003Ereal.\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E Ezek csak „keresztben hamis barátok”, mert a spanyol alaknak két latin szó is megfelel, de közülük csak a ’valós(ágos)’-t jelenti a \u003Ci\u003Ereālis\u003C\/i\u003E. A ’királyi’ latin megfelelője a \u003Ci\u003Eregālis\u003C\/i\u003E, amely a \u003Ca href=\"\/2016\/09\/itt-g-hol-j.html\"\u003Ehangváltozások miatt\u003C\/a\u003E a spanyolban egybeesett az előbbivel.\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003E\u003Ci\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003Esalīre\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E és \u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003E\u003Ci\u003Esalir\u003C\/i\u003E.\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E Az egyik leggyakrabban használt spanyol ige, amely a ’kimegy\/kijön’ mellett modern értelemben ’szórakozni megy, jár (vkivel)’ jelentéssel is bír. Pedig latinul azt jelentette, hogy ’ugrik’! Mai spanyol használata a ’kiugrik’ átmeneten keresztül jött létre. Érdekesség, hogy ugyanide tartozik a \u003Ci\u003Esaltāre\u003C\/i\u003E ’táncol’ \u0026gt; \u003Ci\u003Esaltar\u003C\/i\u003E ’ugrál’ is, amely a \u003Ci\u003Esalīre\u003C\/i\u003E gyakorítóképzős alakja volt. A ’kimegy’ viszont latinul \u003Ci\u003Eexīre\u003C\/i\u003E volt, amely még megvolt az óspanyolban is \u003Ci\u003Eexir\u003C\/i\u003E formában.\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003E\u003Ci\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003Evale\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E és \u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: georgia; font-size: large;\"\u003E\u003Ci\u003Evale\u003C\/i\u003E.\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E Mindkét nyelven sajátos és gyakori kifejezés, amely ugyanabból az igéből \u003Ci\u003E(valēre\u003C\/i\u003E – \u003Ci\u003Evaler)\u003C\/i\u003E származik. De míg latinul ez felszólító módú alak, amelyet búcsúzáskor mondtak (kb. ’minden jót [neked], élj boldogan’ és hasonló jelentésekben), addig spanyolul kijelentő módban van és azt jelenti, hogy ’oké, rendben’.\u003C\/li\u003E\u003C\/ol\u003EMindez csupán egy kis ízelítő volt, nyilván lehetne még rengeteg hasonló példát találni. Ha esetleg tudsz te is ilyet, kedves Olvasó, hozzászólásban folytathatod ezt a listát! További spanyol szavak különös eredetéről \u003Ca href=\"\/2017\/03\/erdekes-eredetu-spanyol-szavak.html\"\u003Eebben a cikkben\u003C\/a\u003E írtunk.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-6SWIwZLngwo\/XzJ4GVkQLGI\/AAAAAAAAIuM\/PGsSvGerxN4hgH0Xqa_AJq444zOlidtWwCLcBGAsYHQ\/s1600\/M%25C3%25A9rida-teatro-romano.jpg\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"1063\" data-original-width=\"1600\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-6SWIwZLngwo\/XzJ4GVkQLGI\/AAAAAAAAIuM\/PGsSvGerxN4hgH0Xqa_AJq444zOlidtWwCLcBGAsYHQ\/s640\/M%25C3%25A9rida-teatro-romano.jpg\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003ERómai színház romjai Méridában, Extramadura (Forrás: \u003Ci\u003EPixabay.com)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003ES végül még valami. Miért is van az, hogy a latin -\u003Ci\u003Eus\u003C\/i\u003E, -\u003Ci\u003Eis\u003C\/i\u003E végződésű szavak a spanyolban -\u003Ci\u003Eo\u003C\/i\u003E, -\u003Ci\u003Ee\u003C\/i\u003E (vagy mássalhangzó) végződésűek? Sokan azt gondolják, hogy a spanyolban „lekoptak ezek a végződések”, ami így \u003Ca href=\"\/2013\/04\/az-olasz-latin-kozvetlen-folytatasa.html\"\u003Eebben a formában nem igaz\u003C\/a\u003E. Valójában az az oka, hogy a névszók nem a klasszikus latin alanyesetű alakból jönnek. A beszélt nyelvben ugyanis sokkal gyakrabban fordultak elő határozói vagy tárgyesetben – mivel ezek voltak az elöljárószók vonzatai is –, ami már magánhangzóra végződött egyes számban \u003Ci\u003E(-o\u003C\/i\u003E, -\u003Ci\u003Eu\u003C\/i\u003E vagy -\u003Ci\u003Ee)\u003C\/i\u003E. Ezért az újlatin nyelvek névszói is ezt az alakot vitték tovább, a klasszikus latin névszóragozás \u003Ca href=\"\/2012\/01\/ujlatin-nyelvek-furcsasagok-nyelvtortenet.html\"\u003Elényeges leegyszerűsítésével\u003C\/a\u003E.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch3\u003EFelhasznált források\u003C\/h3\u003E\u003Cul\u003E\u003Cli\u003EDr. Finály Henrik (1884): \u003Ci\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/latin.oszk.hu\/\" target=\"_blank\"\u003EA latin nyelv szótára\u003C\/a\u003E\u003C\/i\u003E. Franklin Társulat, Budapest\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003ECoromines, Joan (1961): \u003Ci\u003EBreve diccionario etimológico de la lengua castellana\u003C\/i\u003E, 3. kiadás\u003C\/li\u003E\u003Cli\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/en.wiktionary.org\" style=\"font-style: italic;\" target=\"_blank\"\u003EWiktionary\u003C\/a\u003E (angol nyelvű változat)\u003C\/li\u003E\u003C\/ul\u003E\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/feeds\/3348337372434628833\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2020\/09\/10-latin-spanyol-hamis-barat.html#comment-form","title":"23 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/3348337372434628833"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/3348337372434628833"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2020\/09\/10-latin-spanyol-hamis-barat.html","title":"10 latin–spanyol szópár, amelyek egész mást jelentenek"}],"author":[{"name":{"$t":"El Mexicano"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/17095000817060270040"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"32","height":"32","src":"\/\/4.bp.blogspot.com\/-o0Im0m4yQWE\/XcBj1V9QB-I\/AAAAAAAAHK8\/hXTOCgkHfHkk0AeidMsRpjiV-QaL-NZxACK4BGAYYCw\/s220\/kommentlogo.png"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-h66AHjvxE1U\/XzJ17nThlKI\/AAAAAAAAIuA\/OKVE4Hc4OpMlZvWQQxF87BpeYRLvEH5AQCLcBGAsYHQ\/s72-c\/Pompeya-inscripci%25C3%25B3n.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"23"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-4740483856281968746.post-708316210021303124"},"published":{"$t":"2020-05-16T08:00:00.009+02:00"},"updated":{"$t":"2021-04-14T19:04:59.777+02:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvcsalád"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvhasználat"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvtörténet"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"tévhit"}],"title":{"type":"text","$t":"Tévhitek a nyelvekről és a nyelvrokonságról"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003EA nyelvekkel és a nyelvek rokonságával kapcsolatban nagyon sok \u003Ca href=\"\/search\/label\/t%C3%A9vhit\"\u003Etévhit\u003C\/a\u003E él a mindennapokban, annak ellenére, hogy komoly kutatók rendszeresen megcáfolják ezeket. Talán nem minden jut el a nagyközönséghez, esetleg túl bonyolultan van megfogalmazva, de sajnos az is tény, hogy az emberek elég nagy része nem akarja elfogadni a tudományos eredményeket, hanem inkább áltudományos – vagy legalábbis erősen megkérdőjelezett – elméletekben hisz. Éppen ezért az alábbiakban összeszedtünk néhány tévhitet és cáfolatukat, remélhetőleg közérthetően leírva.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003E1. A genetikai rokonságból a nyelvrokonságra is lehet következtetni\u003C\/h2\u003ENem igaz. A különböző népek egymástól természetes nyelvcsere útján átvehetik, átadhatják a nyelveket, így a nyelvrokonságnak semmi köze a genetikai rokonsághoz és az emberek származásához. Az már más kérdés, hogy a köznyelvben „rokon népek” alatt azokat a népeket értjük, akik rokon nyelveket beszélnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az ilyen népeknek bármi másban is hasonlítaniuk kellene egymáshoz. Mindenki beláthatja, hogy nagyon különböző népekhez tartozó, még külsőleg is merőben eltérő emberek is beszélhetnek rokon nyelveket, akár ugyanazt a nyelvet is, valamint megfordítva.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-nxADp4TqU0E\/XpB3Qr9XRuI\/AAAAAAAAICA\/CXrYPwsPM6Ab1BNAU42wjaUi361MQGaUwCLcBGAsYHQ\/s1600\/Gentic_Map_of_Europe.png\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"544\" data-original-width=\"781\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-nxADp4TqU0E\/XpB3Qr9XRuI\/AAAAAAAAICA\/CXrYPwsPM6Ab1BNAU42wjaUi361MQGaUwCLcBGAsYHQ\/s640\/Gentic_Map_of_Europe.png\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003EEurópa genetikai térképe (Forrás: \u003Ca href=\"https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gentic_Map_of_Europe.png\" target=\"_blank\"\u003EWikimedia Commons\u003C\/a\u003E, GFDL\/CC)\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EPéldaként vessünk egy pillantást a fenti ábrára. Bár a mai európai népek genetikailag eleve nagyon közel állnak egymáshoz, a térkép bal oldalán lévő diagram jelzi a rokonsági viszonyukat. A színes „pacákból” látható, hogy vannak átfedések is a népek között, valamint az is leolvasható, hogy a mai magyarok legközelebbi genetikai rokonai a németek és a szláv népek, pedig nyelvileg semmi közünk hozzájuk. Ugyanakkor az \u003Ca href=\"\/2011\/02\/az-ujlatin-nyelvek-felosztasa.html\"\u003Eújlatin nyelveket\u003C\/a\u003E beszélő népek között is vannak genetikai különbségek: pl. jól kivehető, hogy a franciák sokkal közelebbi rokonságban állnak a németekkel, mint az olaszokkal.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003E2. A rokon nyelvek hasonlóan hangzanak\u003C\/h2\u003EA rokon nyelvek hangzásukban valóban hasonlíthatnak egymásra, de ez csak abban az esetben lehetséges, ha viszonylag nem olyan régen különültek el és nem érték őket nagymértékű, eltérő idegen hatások. Egyértelmű, hogy pl. \u003Ca href=\"\/2011\/03\/ujlatin-nyelvek-kolcsonos-erthetosege.html\"\u003Eaz olasz és a spanyol hasonlóak\u003C\/a\u003E, erre még az is hamar rájön, aki \u003Ca href=\"\/2013\/01\/az-olasz-vagy-spanyol-konnyebb-nyelv.html\"\u003Eegyiket sem tanulta\u003C\/a\u003E. Ugyanakkor ez már nem mondható el a franciáról, amelynek hangzása ma már egyetlen másik újlatin nyelvre sem hasonlít. A nyelvek hasonlóságát tehát alapvetően nem a rokonságuk, hanem a környezetük határozza meg: két nem rokon nyelv is hasonlíthat egymásra, ha ugyanazok az emberek beszélik mindkettőt (ez főleg a kisebbségi nyelvekre igaz, amelyek kétnyelvűségben élnek), pl. a spanyol és a \u003Ca href=\"\/2010\/12\/baszk-nyelv.html\"\u003Ebaszk\u003C\/a\u003E. De nyelvek hasonló hangzása kialakulhat teljesen véletlenül is, amire az egyik legjobb példa a \u003Ca href=\"\/2011\/04\/gorog-es-spanyol-valoban-hasonlitanak.html\"\u003Emai görög és spanyol\u003C\/a\u003E lehetnének.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003E3. Az arab, a perzsa és a török rokonok, nem?\u003C\/h2\u003ETévedés. Az arab az afroázsiai nyelvcsalád sémi csoportjába tartozik, a \u003Ca href=\"\/2012\/02\/farsi-baladi-perzsa-nyelvrol.html\"\u003Eperzsa\u003C\/a\u003E \u003Ca href=\"\/2011\/02\/az-indoeuropai-nyelvcsalad.html\"\u003Eindoeurópai\u003C\/a\u003E (iráni) nyelv, a török nyelvváltozatok pedig egy harmadik eltérő nyelvcsaládot alkotnak, és még hangzásukban is teljesen különböznek ezek a nyelvek (hallgassuk csak meg ugyanazt a mondatot \u003Ca href=\"https:\/\/www.omniglot.com\/soundfiles\/udhr\/udhr_ar.mp3\" target=\"_blank\"\u003Earabul\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\"https:\/\/www.omniglot.com\/soundfiles\/udhr\/udhr_fa1.mp3\" target=\"_blank\"\u003Eperzsául\u003C\/a\u003E és \u003Ca href=\"https:\/\/www.omniglot.com\/soundfiles\/udhr\/udhr_tr.mp3\" target=\"_blank\"\u003Etörökül\u003C\/a\u003E). Az viszont való igaz, hogy az arab és a perzsa nagy hatással volt a török szókincsre és nyelvtanra (fordítva már kevésbé).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-pIR26xMWzRQ\/Xo9a6KdSLdI\/AAAAAAAAIBc\/JykTqyVoMusP1drm7OJXaIwO3nX0GA-3ACLcBGAsYHQ\/s1600\/nyelvcsal%25C3%25A1dok.png\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"637\" data-original-width=\"1339\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-pIR26xMWzRQ\/Xo9a6KdSLdI\/AAAAAAAAIBc\/JykTqyVoMusP1drm7OJXaIwO3nX0GA-3ACLcBGAsYHQ\/s640\/nyelvcsal%25C3%25A1dok.png\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Cb\u003EA világ nyelvcsaládjai\u003C\/b\u003E (Forrás: \u003Ca href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/F%C3%A1jl:Nyelvcsaladok-wikiszinek.png\" target=\"_blank\"\u003EWikipédia\u003C\/a\u003E, GFDL\/CC)\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003E4. Az egymással szoros kölcsönhatásban élő nyelvek rokonná válhatnak?\u003C\/h2\u003EA szokásos értelemben használt – családfaelméletből kiinduló – „nyelvrokonság” közös őstől való származást jelent. Az azonos nyelvcsaládba tartozó mai rokon nyelvek tehát \u003Ca href=\"\/2010\/12\/nyelv-es-nyelvjaras-problematikaja.html\"\u003Evalamikor régen ugyanazon nyelv változatai voltak\u003C\/a\u003E, de \u003Ca href=\"\/2014\/11\/letezik-e-osi-nyelv.html\"\u003Ekülönváltak a beszélők útjai\u003C\/a\u003E, így idővel eltávolodtak egymástól. Akármilyen hatások is érték a későbbiekben a nyelvjárásokat, melyekből a rokon nyelvek létrejöttek, attól még a „szülőnyelvük” ugyanaz marad (ahogy az embernek sem változik meg a biológiai anyja).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003ETermészetesen már nem értelmezhető így a nyelvrokonság a mesterséges (szerkesztett), valamint a keveréknyelvek esetében. Az igazi keveréknyelvek azonban nagyon ritkák, és a tapasztalatok szerint csak nagyon speciális körülmények között jöhetnek létre (pl. menekülttáborokban, kikötők közelében). A legtöbb ma ismert és nagyobb számú beszélővel rendelkező keverék- (ún. kreol) nyelvnek is általában egyetlen nyelv a fő forrása.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003E5. A távolra kerülő rokon nyelvek jobban eltávolodnak egymástól\u003C\/h2\u003EEz sem feltétlenül igaz. Az, hogy a rokon nyelvváltozatok mennyire távolodnak el egymástól, \u003Ca href=\"\/2013\/04\/az-olasz-latin-kozvetlen-folytatasa.html\"\u003Enem a földrajzi távolságtól függ\u003C\/a\u003E, hanem az eltelt időtől: attól, hogy a beszélőik között mikor szűnik meg – megszűnik-e – végleg a kapcsolattartás. Vannak olyan nyelvek, amelyek változatait viszonylag kis területen beszélik, \u003Ca href=\"\/2010\/12\/dialektuskontinuum-es-makronyelv.html\"\u003Emégsem érthetőek kölcsönösen\u003C\/a\u003E, mert pl. magas hegyek vannak a települések között, ezért sohasem találkoznak, nem beszélnek egymással az emberek (ilyen pl. a kecsua). Továbbá, önmagában nem is lehet arra a kérdésre válaszolni, hogy a rokon nyelvek milyen mértékben távolodtak el egymástól, ha nem mondjuk meg, hogy konkrétan mely tulajdonságait vizsgáltuk a nyelveknek (hangtan, alaktan, mondatszerkezet, szókészlet stb.).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EAz alábbi videón a hat legnagyobb beszélőszámmal rendelkező újlatin nyelvből hallhatunk példákat időjárás-jelentésekből. A készítő a latintól való eltávolodás mértékét is feltüntette százalékban, azonban az adatok forrásáról, illetve az összehasonlítás szempontjairól sajnos nem közölt információt. (Az értékek alapján valószínűleg hangtani jellegű összehasonlításról lehet szó.)\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ccenter\u003E\u003Ciframe allow=\"accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture\" allowfullscreen=\"\" frameborder=\"0\" height=\"315\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/4mvoyxiUfsA\" width=\"560\"\u003E\u003C\/iframe\u003E\u003C\/center\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003E6. A hasonló nyelvek biztosan rokonok, mint a magyar és a török!\u003C\/h2\u003EEzt a tévhitet részben már tisztáztuk a 2. pontban, de természetesen a fordítottja sem igaz, vagyis az, hogy csak azért lenne rokon két nyelv, mert több tulajdonságukban hasonlítanak. Induljunk ki abból, hogy a világ nyelveit mindössze 4-5 szerkezeti típusba lehet besorolni (\u003Ca href=\"\/2011\/09\/hajlito-ragaszto-elszigetelo-bekebelezo.html\"\u003Eerről korábban írtunk\u003C\/a\u003E), és beszélnek a Földön kb. 5-6000 nyelvet. Ezenkívül a beszédhangok készlete is korlátozott, tehát statisztikai alapon nyilván rengeteg, akár több száz olyan, egymással nem rokon nyelvet is lehetne találni véletlenszerűen a világon, amelyek valamiben hasonlítanak egymásra. Az is teljesen véletlen, hogy ezek közül éppen ismerjük a törököt és az éppen a magyarra hasonlít bizonyos tulajdonságok alapján. Általános tendencia az is, hogy a gyakori, fontos dolgokat jelentő morfémák rövidek, és ez még jobban növeli az egybeesésük valószínűségét, hiszen minél kevesebb hangból állnak, annál nagyobb az esély, hogy egy véges készletből ugyanazok kerülnek bele.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003E7. A nyelvek mindig egyszerűsödnek, de nagyon régen egyszerűbbek voltak\u003C\/h2\u003EElterjedt vélekedés, hogy a \u003Ca href=\"\/2014\/11\/letezik-e-osi-nyelv.html\"\u003Erégebben beszélt nyelvek\u003C\/a\u003E, nyelvállapotok bonyolultabbak voltak, mint a maiak, hiszen pl. „az újlatin nyelvek is egyszerűbbek a latinnál”. De talán még elterjedtebb ennek ellenkezője is, ti. hogy nagyon régen sokkal egyszerűbbek, „primitívebbek” voltak a nyelvek. Egyik sem igaz: kezdjük mindjárt azzal, hogy \u003Ca href=\"\/2013\/01\/az-olasz-vagy-spanyol-konnyebb-nyelv.html\"\u003Enincsenek „bonyolultabb”\u003C\/a\u003E \u003Ca href=\"\/2012\/03\/tenyleg-spanyol-az-egyik-legkonnyebb.html\"\u003Eés „egyszerűbb” nyelvek\u003C\/a\u003E, ezért az ilyen állításoknak sincs semmi értelme. Amilyen régre vissza tudunk tekinteni (pl. a kínai nyelvnek vannak nagyon régről dokumentált változatai), azok a régen beszélt nyelvek semmivel sem voltak bonyolultabbak, sem egyszerűbbek a maiaknál.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EMás kérdés, hogy a köznyelv bonyolultságon általában csak a szóalakok lehetséges számát érti. Ám ez nem azt jelenti, hogy pl. egy olyan nyelv, amelyben több a ragozás, az bonyolultabb lenne egy másiknál, amelyben kevesebb. Lehet, hogy alaktanilag bonyolultabb ugyan, de más tulajdonságaiban (hangkészlet, szórend stb.) lehet „egyszerűbb”, ill. megfordítva: a „bonyolultság” valahol mindig kiegyenlítődik. Az újlatin nyelvekben pl. valóban nincs túl bonyolult \u003Ca href=\"\/2012\/01\/ujlatin-nyelvek-furcsasagok-nyelvtortenet.html\"\u003Enévszóragozás\u003C\/a\u003E, viszont az igeragozás, beleértve a különböző körülíró szerkezeteket és az \u003Ca href=\"\/2013\/03\/egy-szo-vagy-tobb.html\"\u003Eigékkel használt\u003C\/a\u003E \u003Ca href=\"\/2011\/03\/spanyol-szemelyes-nevmasok.html\"\u003Enévmásokat\u003C\/a\u003E, ezt a látszólagos egyszerűséget „behozza”.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-6Ma7_oVeNgo\/X_iQx1bfDjI\/AAAAAAAAJZ8\/N1JDIKT6ZZw-xRFhrcv8a4ZyYrmRvzclACLcBGAsYHQ\/s1170\/Magyar-spanyol%2B%2527van%2527.png\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"900\" data-original-width=\"1170\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-6Ma7_oVeNgo\/X_iQx1bfDjI\/AAAAAAAAJZ8\/N1JDIKT6ZZw-xRFhrcv8a4ZyYrmRvzclACLcBGAsYHQ\/w640-h492\/Magyar-spanyol%2B%2527van%2527.png\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003EEz a nyelvi mém jól szemlélteti a kérdés komoly(talan)ságát! (Forrás: \u003Ci\u003EEl Mexicano)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003ERáadásul a nyelvek – nagyon hosszú távlatokat tekintve – \u003Ca href=\"\/2011\/09\/hajlito-ragaszto-elszigetelo-bekebelezo.html\"\u003Etipológiailag\u003C\/a\u003E is állandó körforgásban vannak: az agglutináló nyelvekből a toldalékok és a tövek összeolvadásával flektálóak lesznek, azokból a ragok lekopásával izolálóak, majd a segédszavak toldalékká alakulásával ismét agglutinálóak – és így tovább.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Csmall\u003EKöszönet a segítségért \u003Cb\u003EDr. Kálmán László\u003C\/b\u003E nyelvésznek.\u003C\/small\u003E\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/feeds\/708316210021303124\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2020\/05\/tevhitek-nyelvekrol-es-nyelvrokonsagrol.html#comment-form","title":"16 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/708316210021303124"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/708316210021303124"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2020\/05\/tevhitek-nyelvekrol-es-nyelvrokonsagrol.html","title":"Tévhitek a nyelvekről és a nyelvrokonságról"}],"author":[{"name":{"$t":"El Mexicano"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/17095000817060270040"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"32","height":"32","src":"\/\/4.bp.blogspot.com\/-o0Im0m4yQWE\/XcBj1V9QB-I\/AAAAAAAAHK8\/hXTOCgkHfHkk0AeidMsRpjiV-QaL-NZxACK4BGAYYCw\/s220\/kommentlogo.png"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-nxADp4TqU0E\/XpB3Qr9XRuI\/AAAAAAAAICA\/CXrYPwsPM6Ab1BNAU42wjaUi361MQGaUwCLcBGAsYHQ\/s72-c\/Gentic_Map_of_Europe.png","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"16"}}]}});