// API callback
related_results_labels_thumbs({"version":"1.0","encoding":"UTF-8","feed":{"xmlns":"http://www.w3.org/2005/Atom","xmlns$openSearch":"http://a9.com/-/spec/opensearchrss/1.0/","xmlns$blogger":"http://schemas.google.com/blogger/2008","xmlns$georss":"http://www.georss.org/georss","xmlns$gd":"http://schemas.google.com/g/2005","xmlns$thr":"http://purl.org/syndication/thread/1.0","id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-4740483856281968746"},"updated":{"$t":"2021-05-13T09:13:30.733+02:00"},"category":[{"term":"nyelvhasználat"},{"term":"nyelvtörténet"},{"term":"etimológia"},{"term":"spanyol nyelvtan"},{"term":"olvasói kérdések"},{"term":"újlatin nyelvek"},{"term":"hangtan"},{"term":"érdekesség"},{"term":"helyesírás"},{"term":"kiejtés"},{"term":"nyelvjárás"},{"term":"nyelvhelyesség"},{"term":"nyelvtanulás"},{"term":"hangváltozás"},{"term":"latin"},{"term":"olasz"},{"term":"igeragozás"},{"term":"névmás"},{"term":"angol"},{"term":"magyar"},{"term":"igeidők"},{"term":"indoeurópai"},{"term":"fordítás"},{"term":"tévhit"},{"term":"írástörténet"},{"term":"eset"},{"term":"baszk"},{"term":"dalszöveg"},{"term":"francia"},{"term":"nyelvpolitika"},{"term":"nyelvtani nem"},{"term":"szótár"},{"term":"gasztronómia"},{"term":"kötőmód"},{"term":"szinonima"},{"term":"zene"},{"term":"estar"},{"term":"hangsúly"},{"term":"melléknév"},{"term":"mexikó"},{"term":"nevek"},{"term":"portugál"},{"term":"szóképzés"},{"term":"történelem"},{"term":"español"},{"term":"fonéma"},{"term":"galicia"},{"term":"galiciai"},{"term":"hamis barát"},{"term":"holt nyelv"},{"term":"katalán"},{"term":"kettőshangzó"},{"term":"körülírás"},{"term":"rendhagyó"},{"term":"román"},{"term":"részes"},{"term":"szókincs"},{"term":"tárgyeset"},{"term":"akcentus"},{"term":"condicional"},{"term":"dialektuskontinuum"},{"term":"duplikátum"},{"term":"elöljárószó"},{"term":"feltételes"},{"term":"görög"},{"term":"haber"},{"term":"hay"},{"term":"hiperkorrekció"},{"term":"hímnem"},{"term":"infinitivo"},{"term":"jövő"},{"term":"latin-amerika"},{"term":"létige"},{"term":"melléknévi igenév"},{"term":"mondatfonetika"},{"term":"múlt idő"},{"term":"nyelvcsalád"},{"term":"német"},{"term":"névelő"},{"term":"nőnem"},{"term":"olaszország"},{"term":"semlegesnem"},{"term":"ser"},{"term":"LL"},{"term":"adónde"},{"term":"arab"},{"term":"conocer"},{"term":"cuál"},{"term":"cómo"},{"term":"dalmát"},{"term":"diccionario"},{"term":"dél-amerika"},{"term":"día"},{"term":"dónde"},{"term":"felszólító mód"},{"term":"folyamatos múlt"},{"term":"főnév"},{"term":"galego"},{"term":"gallego"},{"term":"gerundio"},{"term":"gustar"},{"term":"hace"},{"term":"hiátus"},{"term":"hombre"},{"term":"humor"},{"term":"ibériai-félsziget"},{"term":"időjárás"},{"term":"igemód"},{"term":"imperfecto"},{"term":"ir"},{"term":"képző"},{"term":"kétnyelvűség"},{"term":"kölcsönhatás"},{"term":"kölcsönös érthetőség"},{"term":"köszönés"},{"term":"közelmúlt"},{"term":"közmondás"},{"term":"makronyelv"},{"term":"mondattan"},{"term":"nyelvtipológia"},{"term":"nyelvújítás"},{"term":"népköltészet"},{"term":"para"},{"term":"participio"},{"term":"por"},{"term":"progresszív"},{"term":"que"},{"term":"qué"},{"term":"reform"},{"term":"rómaiak"},{"term":"saber"},{"term":"se"},{"term":"spanyolország"},{"term":"sztenderd"},{"term":"szubsztrátum"},{"term":"szárd"},{"term":"szólás"},{"term":"szórend"},{"term":"szótagolás"},{"term":"tener"},{"term":"tiempo"},{"term":"toldalék"},{"term":"többes szám"},{"term":"vulgáris latin"},{"term":"ékezet"},{"term":"ókor"},{"term":"összetétel"},{"term":"APhI"},{"term":"B és V"},{"term":"H"},{"term":"IPA"},{"term":"adentro"},{"term":"adonde"},{"term":"afuera"},{"term":"agglutináló"},{"term":"alcampo"},{"term":"alemán"},{"term":"algo"},{"term":"alguien"},{"term":"almuerzo"},{"term":"alrededor"},{"term":"amar"},{"term":"americanismos"},{"term":"analitikus"},{"term":"andalúzia"},{"term":"aposztróf"},{"term":"aragóniai"},{"term":"arriba"},{"term":"arrive"},{"term":"artista"},{"term":"asztúriai"},{"term":"auchan"},{"term":"autoridades"},{"term":"ave"},{"term":"bandera"},{"term":"bandurria"},{"term":"barça"},{"term":"baszkok"},{"term":"befejezett múlt"},{"term":"betacizmus"},{"term":"birtokos"},{"term":"blabla"},{"term":"breve"},{"term":"béke"},{"term":"camino"},{"term":"caramba"},{"term":"carpincho"},{"term":"castellano"},{"term":"ceceo"},{"term":"cerca"},{"term":"cheese"},{"term":"chili"},{"term":"china"},{"term":"cibeles"},{"term":"cigány"},{"term":"circunspecto"},{"term":"clima"},{"term":"colina"},{"term":"comer"},{"term":"comida"},{"term":"corazón"},{"term":"cordillera"},{"term":"corto"},{"term":"cual"},{"term":"cuán"},{"term":"cuándo"},{"term":"cuánto"},{"term":"dari"},{"term":"dativo"},{"term":"delante"},{"term":"dentro"},{"term":"deporte"},{"term":"desconocer"},{"term":"desde"},{"term":"desde hace"},{"term":"desperado"},{"term":"detrás"},{"term":"do"},{"term":"domingo"},{"term":"don"},{"term":"dormir"},{"term":"dormirse"},{"term":"doña"},{"term":"dudar"},{"term":"délspanyol"},{"term":"eau"},{"term":"ebéd"},{"term":"elmélet"},{"term":"elszigetelő"},{"term":"embargo"},{"term":"ember"},{"term":"espíritu"},{"term":"exit"},{"term":"felkiáltójel"},{"term":"finnugor"},{"term":"flamenco"},{"term":"flektáló"},{"term":"foci"},{"term":"folyamatos melléknévi igenév"},{"term":"forgive"},{"term":"formaggio"},{"term":"fromage"},{"term":"futuro"},{"term":"futuro subjuntivo"},{"term":"fárszi"},{"term":"félrefordítás"},{"term":"főnévi igenév"},{"term":"galícia"},{"term":"gemináta"},{"term":"gente"},{"term":"gentilicio"},{"term":"gilipollas"},{"term":"già"},{"term":"grande"},{"term":"gránátvörös"},{"term":"guion"},{"term":"guisante"},{"term":"guisar"},{"term":"guszta"},{"term":"haben"},{"term":"habere"},{"term":"hablar"},{"term":"hablaty"},{"term":"hacer"},{"term":"hajlító"},{"term":"halandzsa"},{"term":"hasta"},{"term":"határozó"},{"term":"have"},{"term":"hispano"},{"term":"hispánico"},{"term":"hányadik"},{"term":"hármashangzó"},{"term":"húsvét"},{"term":"iberoamerika"},{"term":"idioma"},{"term":"idézet"},{"term":"időpont"},{"term":"igenévszó"},{"term":"ignacio"},{"term":"ignorar"},{"term":"imperativo"},{"term":"imperfecto subjuntivo"},{"term":"indefinido"},{"term":"inez"},{"term":"inkorporáló"},{"term":"internet"},{"term":"inés"},{"term":"izoláló"},{"term":"iñaki"},{"term":"ja"},{"term":"jamás"},{"term":"jornada"},{"term":"jueves"},{"term":"kantábriai"},{"term":"kapibara"},{"term":"karantén"},{"term":"karácsony"},{"term":"kasztíliai"},{"term":"kecsua"},{"term":"keltibér"},{"term":"kicsinyítő"},{"term":"klasszikus"},{"term":"kémia"},{"term":"kérdőjel"},{"term":"kína"},{"term":"kötőmód folyamatos múltja"},{"term":"kötőszó"},{"term":"ladino"},{"term":"lambada"},{"term":"lasagna"},{"term":"lasagne"},{"term":"latino"},{"term":"laísmo"},{"term":"lengua"},{"term":"leísmo"},{"term":"leóni"},{"term":"liberar"},{"term":"libertar"},{"term":"librar"},{"term":"llevar"},{"term":"loma"},{"term":"loísmo"},{"term":"lunes"},{"term":"luzitán"},{"term":"madrid"},{"term":"magázás"},{"term":"mariachi"},{"term":"martes"},{"term":"megmurdel"},{"term":"megszólítás"},{"term":"mester"},{"term":"miniszter"},{"term":"mirandai"},{"term":"miércoles"},{"term":"montaña"},{"term":"morir"},{"term":"mozarab"},{"term":"muchacho"},{"term":"mégsem"},{"term":"méjico"},{"term":"méxico"},{"term":"nada"},{"term":"napok"},{"term":"naturaleza"},{"term":"nefelibata"},{"term":"neutral"},{"term":"nicaragua"},{"term":"nunca"},{"term":"nyelvalkotás"},{"term":"oiseau"},{"term":"okcitán"},{"term":"participio activo"},{"term":"perdonar"},{"term":"perfecto"},{"term":"perro"},{"term":"perzsa"},{"term":"pizza"},{"term":"pluscuamperfecto"},{"term":"poder"},{"term":"poliszintetikus"},{"term":"pompeii"},{"term":"portugália"},{"term":"preguntar"},{"term":"provanszál"},{"term":"puta"},{"term":"querer"},{"term":"queso"},{"term":"quien"},{"term":"quién"},{"term":"ragasztó"},{"term":"res"},{"term":"rien"},{"term":"rocío"},{"term":"romani"},{"term":"régmúlt"},{"term":"s+mássalhangzó"},{"term":"sal+le"},{"term":"segovia"},{"term":"seguir"},{"term":"seseo"},{"term":"señor"},{"term":"señora"},{"term":"sierra"},{"term":"simulószó"},{"term":"sombrero"},{"term":"sport"},{"term":"subjuntivo"},{"term":"szardínia"},{"term":"személyrag"},{"term":"személytelen"},{"term":"szenvedő"},{"term":"szintetikus"},{"term":"szleng"},{"term":"számnév"},{"term":"szándék"},{"term":"színek"},{"term":"szóelválasztás"},{"term":"szóhasadás"},{"term":"szóösszevonás"},{"term":"sábado"},{"term":"taciturno"},{"term":"tegezés"},{"term":"telenovella"},{"term":"tengerimalac"},{"term":"tengo"},{"term":"there are"},{"term":"there is"},{"term":"tiramisu"},{"term":"tocar"},{"term":"todo"},{"term":"trubadúr"},{"term":"truhan"},{"term":"tádzsik"},{"term":"uccello"},{"term":"vengo"},{"term":"viernes"},{"term":"visszaható"},{"term":"volver"},{"term":"vos"},{"term":"vízidisznó"},{"term":"vízvezeték"},{"term":"vótok"},{"term":"ya"},{"term":"yes"},{"term":"yeísmo"},{"term":"zorro"},{"term":"zsidóspanyol"},{"term":"zászló"},{"term":"Ñ"},{"term":"ábécé"},{"term":"ágnes"},{"term":"égtájak"},{"term":"északolasz"},{"term":"évszakok"},{"term":"éxito"},{"term":"óra"}],"title":{"type":"text","$t":"El Mexicano"},"subtitle":{"type":"html","$t":"Spanyol és újlatin nyelvi-kulturális ismeretterjesztő blog — www.elmexicano.hu"},"link":[{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#feed","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/feeds\/posts\/default"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/-\/mag%C3%A1z%C3%A1s?alt=json-in-script\u0026max-results=5"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/search\/label\/mag%C3%A1z%C3%A1s"},{"rel":"hub","href":"http://pubsubhubbub.appspot.com/"}],"author":[{"name":{"$t":"El Mexicano"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/17095000817060270040"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"32","height":"32","src":"\/\/4.bp.blogspot.com\/-o0Im0m4yQWE\/XcBj1V9QB-I\/AAAAAAAAHK8\/hXTOCgkHfHkk0AeidMsRpjiV-QaL-NZxACK4BGAYYCw\/s220\/kommentlogo.png"}}],"generator":{"version":"7.00","uri":"http://www.blogger.com","$t":"Blogger"},"openSearch$totalResults":{"$t":"1"},"openSearch$startIndex":{"$t":"1"},"openSearch$itemsPerPage":{"$t":"5"},"entry":[{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-4740483856281968746.post-8434637619358078404"},"published":{"$t":"2012-02-18T08:00:00.004+01:00"},"updated":{"$t":"2021-01-23T19:23:29.012+01:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"magázás"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvhasználat"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"nyelvjárás"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"névmás"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"spanyol nyelvtan"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"tegezés"},{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"vos"}],"title":{"type":"text","$t":"Tegezés és magázás a spanyolban"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003ETöbb olvasó is kérte, hogy szenteljek egy cikket a spanyol magázás–tegezés kérdésének. A téma valóban eléggé érdekes ahhoz, hogy megérje teljes áttekintő képet adni a tegezés és a magázás rendszeréről, történeti hátteréről, illetve a megszólításként használt \u003Ca href=\"\/2011\/03\/spanyol-szemelyes-nevmasok.html\"\u003Eszemélyes névmások\u003C\/a\u003E és a hozzájuk kapcsolódó igealakok használatáról. Úgyhogy íme, közkívánatra!\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA gondolatmenet megértéséhez először is azt kell tisztáznunk, hogy egyáltalán mit értünk tegezés és magázás alatt: jelentéstanilag mindkét esetben második személyben beszélünk (hiszen a „második személy” azt jelenti, akit megszólítunk), azonban míg a tegezésnél nyelvtanilag is második személyű igealakokat használunk, addig a magázásnál nyelvtanilag harmadik személyű igealakkal fejezzük ki magunkat második személyhez szólva. A magyarban ez a rendszer meglehetősen következetesen épül fel, hiszen mindkét számban megvan a tegező és a magázó formula (egyes számban \u003Ci\u003Ete\u003C\/i\u003E + E\/2., illetve \u003Ci\u003EÖn\/maga\u003C\/i\u003E + E\/3. igealak; többes számban \u003Ci\u003Eti\u003C\/i\u003E + T\/2., illetve \u003Ci\u003EÖnök\/maguk\u003C\/i\u003E + T\/3. igealak). A spanyolban a kép valamivel változatosabb, ami – hatalmas területen beszélt nyelvről lévén szó – a nyelvjárások közötti eltérésekből adódik. Tekintsük át mindenekelőtt dióhéjban a tegezés és a magázás kialakulásának történelmi hátterét a spanyol vonatkozásában!\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003ETörténeti áttekintés\u003C\/h2\u003EA latinban még nem létezett magázás, csak tegezés volt (\u003Csmall\u003ETŪ AMAS\u003C\/small\u003E ’te szeretsz’ és \u003Csmall\u003EVŌS AMATIS\u003C\/small\u003E ’ti szerettek’), így magázó személyes névmások sem léteztek (sőt, eredetileg még harmadik személyű névmások sem). A császárkori birodalomban, a 4. század körül alakult ki az udvarban az a nyelvi szokás, hogy az uralkodó a hatalom, az őt megszólítók pedig a tisztelet kifejezésére többes számban beszéltek (’mi, a császár’, illetve ’ti, a császár’); innen származik a magyar köznyelvi „királyi többes” elnevezés is. Ez a középkorban aztán bevett udvariassági formulává vált, és használták az óspanyolban is: \u003Ci\u003EYa, doña Ximena, la mi mugier tan complida, commo a la mi alma, yo tanto \u003Cb\u003Evos\u003C\/b\u003E quería\u003C\/i\u003E ’Ó, Ximena asszony, az én hű feleségem, ahogy a lelkemet, én annyira szerettelek \u003Cb\u003Etiteket\u003C\/b\u003E’ (\u003Ca href=\"http:\/\/hu.wikisource.org\/wiki\/Cantar_de_Mio_%C3%87id\" target=\"_blank\"\u003ECid:278–279\u003C\/a\u003E, 12. sz.).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"https:\/\/2.bp.blogspot.com\/-egv0x8UQuZE\/WtMfgvlFY2I\/AAAAAAAAFcc\/dkYlAMOS-NE0MvquL_d4H31wTK7IzUpcgCLcBGAs\/s1600\/Juego-de-Tronos.jpg\" imageanchor=\"1\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" data-original-height=\"900\" data-original-width=\"1600\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/2.bp.blogspot.com\/-egv0x8UQuZE\/WtMfgvlFY2I\/AAAAAAAAFcc\/dkYlAMOS-NE0MvquL_d4H31wTK7IzUpcgCLcBGAs\/s640\/Juego-de-Tronos.jpg\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003E„Mi, a királynő...”\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EMint látható tehát, kezdetben csak „sima” és „udvarias” tegezést különböztettek meg, az utóbbi a többes szám használatával valósult meg. Mivel azonban a \u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E (\u0026lt; lat. \u003Csmall\u003EVŌS \u003C\/small\u003E’ti’) névmás jelentette egyrészt azt, hogy ’ti’, valamint az „udvarias” tegezésben azt is, hogy ’te’ (a \u003Ci\u003Etú\u003C\/i\u003E mellett), ezért egy idő után szükségessé vált azt is megkülönböztetni, hogy egyes, avagy többes számú a megszólított személy. Ez az igény vezetett a Spanyolországban ma is használatos \u003Ci\u003Evosotros\/vosotras \u003C\/i\u003E(\u0026lt; \u003Ci\u003Evos otros\/otras\u003C\/i\u003E [\u0026lt; lat. \u003Csmall\u003EALTEROS\u003C\/small\u003E], azaz ’ti, a többiek’) ’ti’ névmás kialakulásához, amely 1250-ből dokumentált legelőször; míg Latin-Amerika egyes területein (leginkább Argentínában, Uruguayban és néhány közép-amerikai országban) a régi nyelvi \u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E névmás már csak a ’te’ jelentésben él tovább, viszont a többes szám második személyű igealak módosulatával – vagyis ezekben a latin-amerikai országokban a régi „udvarias” tegezés vált az általános tegező formulává, a \u003Ci\u003Etú \u003C\/i\u003Ehelyett vagy mellett (e területeken a \u003Ci\u003Etú\u003C\/i\u003E megszólítás használata túl hivatalosnak vagy bizalmatlannak számíthat).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA késő középkorban (12–14. század), a \u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E mintájára kezdett elterjedni egy másik udvarias tegező formula, a \u003Ci\u003Evuestra merced\u003C\/i\u003E ’kegyelmetek’ (a latin \u003Csmall\u003EMERCES\u003C\/small\u003E, \u003Csmall\u003EMERCĒDE\u003C\/small\u003E(\u003Csmall\u003EM\u003C\/small\u003E) nőnemű főnév eredeti jelentése ’díj, fizetés’, majd innen később ’jutalom, kegyelem’), melyet mint a megszólított személyre utaló fogalmat, egyes szám harmadik személyű igével használtak: \u003Ci\u003ESeñora, si \u003Cb\u003Evuestra merced \u003C\/b\u003Equisiese, tiempo era ya de me ir, pues toda vuestra tierra está ya en paz et no avéis por qué me detener aquí \u003C\/i\u003E’Asszonyom, ha \u003Cb\u003Ekegyelmetek\u003C\/b\u003E úgy akarja, régen ideje már, hogy elmenjek, hiszen az egész földeteken béke van már, és nincs miért itt visszartartanotok engem’ \u003Ci\u003E(Libro del cavallero Cifar\u003C\/i\u003E, 1300). E kifejezés az idők során többféle változatban egyszerűsödött \u003Ci\u003E(vuesa merced\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eusarced\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Evuested\u003C\/i\u003E stb.), majd az egyik ilyen összevont alak további egyszerűsödéséből jött létre a modern nyelvi magázó formula, az \u003Ci\u003Eusted\u003C\/i\u003E (\u0026lt; \u003Ci\u003Evusted\u003C\/i\u003E \u0026lt; \u003Ci\u003Evuested\u003C\/i\u003E \u0026lt; \u003Ci\u003Evuestra merced)\u003C\/i\u003E ’Ön\/maga’ (rövidítve \u003Ci\u003EUd.\u003C\/i\u003E vagy \u003Ci\u003EVd\u003C\/i\u003E.), amely ebben az alakban 1572-ből már dokumentált.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EAz \u003Ci\u003Eusted\u003C\/i\u003E többes száma, az \u003Ci\u003Eustedes\u003C\/i\u003E (\u0026lt; \u003Ci\u003Evuestras mercedes\u003C\/i\u003E ’kegyelmeitek’; rövidítve \u003Ci\u003EUds\u003C\/i\u003E. vagy \u003Ci\u003EVds\u003C\/i\u003E.) ennek megfelelően a többes számú magázás formája lett, többes szám harmadik személyű igével használva, amely viszont Latin-Amerikában felváltotta a \u003Ci\u003Evosotros\u003C\/i\u003E ’ti’ névmást is, így gyakorlatilag a latin-amerikai spanyolban többes számban nem tesznek különbséget tegezés és magázás között, vagyis alaktani értelemben csak a magázás létezik. Az a mókás mindebben, hogy mint látjuk, történetileg a magázás is a tegezésből – annak udvarias formájából – alakult ki, majd többes számban a nyelvterület legnagyobb részén átvette az eredeti tegezés szerepét is. Ezek után nézzük meg, hogy alakul a mai kép Spanyolországban és Hispano-Amerikában.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003ESpanyolország: mint a magyarban\u003C\/h2\u003ESpanyolországban a legegyszerűbb a helyzet, hiszen éppúgy, ahogyan a magyarban, mind egyes számban, mind többes számban megkülönböztetik a tegező és a magázó formulákat.\u003Cb\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EEgyes számban\u003C\/b\u003E, tegezésnél a \u003Ci\u003Etú \u003C\/i\u003Enévmás használatos egyes szám második személyű igével \u003Ci\u003E(cantas, comes, vives; \u003C\/i\u003E\u003Ca href=\"\/2011\/07\/felszolito-mod-es-hasznalata.html\"\u003Efelszólító módban\u003C\/a\u003E \u003Ci\u003Ecanta – no cantes, come – no comas, vive – no vivas)\u003C\/i\u003E, magázásnál pedig az \u003Ci\u003Eusted\u003C\/i\u003E ’Ön’ megszólítást használják egyes szám harmadik személyű igével \u003Ci\u003E(canta, come, vive;\u003C\/i\u003E felszólító módban \u003Ci\u003Ecante – no cante, coma – no coma, viva – no viva)\u003C\/i\u003E.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA \u003Cb\u003Etöbbes számú\u003C\/b\u003E tegezésnél a \u003Ci\u003Evosotros\u003C\/i\u003E (férfiak vagy vegyes társaság), \u003Ci\u003Evosotras \u003C\/i\u003E(kizárólag nők) megszólítás használatos a többes szám második személyű igealakkal, melynek végződése – a -\u003Ci\u003Ed\u003C\/i\u003E végű állító felszólító alak kivételével (amelyet a beszélt nyelvben gyakran [r]-rel ejtenek) – minden módban és időben -\u003Ci\u003Eis\u003C\/i\u003E \u003Ci\u003E(cantáis, coméis, vivís;\u003C\/i\u003E felszólító módban \u003Ci\u003Ecantad – no cantéis, comed – no comáis, vivid – no viváis)\u003C\/i\u003E. (A \u003Ci\u003Evosotros, -as\u003C\/i\u003E tárgy- és részes esete \u003Ci\u003Eos\u003C\/i\u003E, amely szintén a régi \u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E – hangsúlytalan helyzetben végbement – rövidülése.) Magázásnál az \u003Ci\u003Eustedes\u003C\/i\u003E ’Önök’ névmást használják a többes szám harmadik személyű igealakkal \u003Ci\u003E(cantan, comen, viven;\u003C\/i\u003E felszólító módban \u003Ci\u003Ecanten – no canten, coman – no coman, vivan – no vivan)\u003C\/i\u003E. (Andalúziában, bár visszaszorulóban van, előfordul, hogy többes számban tegezésnél is az \u003Ci\u003Eustedes\u003C\/i\u003E névmást használják, de 2. személyű igealakkal: \u003Ci\u003Eustedes cantáis\u003C\/i\u003E ’ti énekeltek’.)\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003ETermészetesen nemcsak az igealaknak kell egyeznie a nyelvtani számmal és személlyel, hanem a \u003Ca href=\"\/2011\/03\/spanyol-szemelyes-nevmasok.html\"\u003Eszemélyes névmások eseteinek is\u003C\/a\u003E, tehát a magázó \u003Ci\u003Eusted\u003C\/i\u003E és \u003Ci\u003Eustedes\u003C\/i\u003E formákkal tárgy- és részes esetben a harmadik személyű névmások használatosak. Spanyolországban hímnemben nincs különbség a tárgy- és a részes eset között, vagyis mindkettővel a \u003Ci\u003Ele, les\u003C\/i\u003E (eredetileg részes esetű) névmást használják: \u003Ci\u003ESinceramente le digo a usted que le\/la respeto mucho\u003C\/i\u003E ’Őszintén megmondom Önnek, hogy nagyon tisztelem’. A spanyolországi rendszer áttekintése az alábbi ábrán látható.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/2.bp.blogspot.com\/-FYJ1rZ1rYRk\/TzgRlSBQ0DI\/AAAAAAAAAMc\/H8AlNnuussw\/s1600\/Tegez%25C3%25A9s+%25C3%25A9s+mag%25C3%25A1z%25C3%25A1s+Spanyolorsz%25C3%25A1gban.png\" imageanchor=\"1\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/2.bp.blogspot.com\/-FYJ1rZ1rYRk\/TzgRlSBQ0DI\/AAAAAAAAAMc\/H8AlNnuussw\/s1600\/Tegez%25C3%25A9s+%25C3%25A9s+mag%25C3%25A1z%25C3%25A1s+Spanyolorsz%25C3%25A1gban.png\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003EA teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: \u003Ci\u003EEl Mexicano)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003ESzintén fontos tudnunk – s ez nemcsak Spanyolországra, hanem az egész nyelvterületre érvényes – hogy a megszólító (akár tegező, akár magázó) névmásokat még tiszteletből sem írjuk nagy kezdőbetűvel – ahogy a magyarban eléggé elterjedt szokás, a bizalmas levelezésben is –, hacsak nem mondatot kezdünk velük. Máskülönben egyetlen esetben nagybetűsek a megszólítások: ha valamilyen istenséghez vagy királyhoz szólunk.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003ELatin-Amerika: kétféle tegezés, de többes számban csak „magázás”\u003C\/h2\u003EHispano-Amerikában a panoráma már kicsit összetettebb. Itt ugyanis \u003Cb\u003Ecsak egyes számban\u003C\/b\u003E különböztetnek meg tegező és magázó alakokat; többes számban alaktanilag csak a „magázás” létezik (a \u003Ci\u003Evosotros\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Evosotras\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eos \u003C\/i\u003Enévmást egyáltalán nem használják), de természetesen a bizalmas nyelvben is ez használatos. Ami azonban a képet kissé bonyolítja, hogy viszont \u003Cb\u003Ekétféle tegezés\u003C\/b\u003E létezik: a \u003Ci\u003Etú\u003C\/i\u003E megszólítással történő \u003Ci\u003E(tuteo)\u003C\/i\u003E, és a \u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E névmással történő \u003Ci\u003E(voseo)\u003C\/i\u003E. A kettő használata területfüggő, bár vannak olyan helyek, ahol mindkettő egymás mellett él (csak például az egyik bizalmasabbnak, a másik hivatalosabbnak számít).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA \u003Ci\u003Etú\u003C\/i\u003E-val egyszerű a dolgunk, hiszen ugyanazt az igealakot használják, mint Spanyolországban, vagyis a nyelvtanilag egyes szám második személyűt \u003Ci\u003E(cantas\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Ecomes\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Evives\u003C\/i\u003E, felszólító módban \u003Ci\u003Ecanta\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Ecome\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Evive \/ no cantes\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eno comas\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eno vivas)\u003C\/i\u003E. A \u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E megszólításhoz azonban külön igealak tartozik, amely nyelvtanilag eredetileg többes szám második személyű alak volt (hiszen mint említettem a történeti áttekintésben, a \u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E a latinban és az óspanyolban a ’ti’ megszólításnak felelt meg, amelyet az udvarias tegezésnél ’te’ jelentésben is használtak, de többes számú igealakkal), s ennek változatai élnek a mai nyelvben: \u003Ci\u003Evos cantáis\u003C\/i\u003E \u0026gt; \u003Ci\u003Ecantás\u003C\/i\u003E ~ \u003Ci\u003Ecantái(s)\u003C\/i\u003E; \u003Ci\u003Ecoméis\u003C\/i\u003E \u0026gt; \u003Ci\u003Ecomés\u003C\/i\u003E ~ \u003Ci\u003Ecoméi(s)\u003C\/i\u003E ~ \u003Ci\u003Ecomís\u003C\/i\u003E, illetve \u003Ci\u003Evivís\u003C\/i\u003E. A művelt normában azonban csak a \u003Ci\u003Ecantás (cantáis), comés (coméis), vivís\u003C\/i\u003E alakok elfogadottak, a többi tájszólási formának számít. Hasonlóképpen a kijelentő mód jelen idejű alakjaihoz, a felszólító módú állító alakok is az eredetileg többes szám második személyűek módosulatai, a szóvégi -\u003Ci\u003Ed\u003C\/i\u003E lekopásával: \u003Ci\u003E(vos) cantá\u003C\/i\u003E (\u0026lt; \u003Ci\u003Ecantad)\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Ecomé\u003C\/i\u003E (\u0026lt; \u003Ci\u003Ecomed)\u003C\/i\u003E, \u003Ci\u003Eviví\u003C\/i\u003E (\u0026lt; \u003Ci\u003Evivid)\u003C\/i\u003E. Az összes többi igeidőben, valamint a tiltó felszólító módban is, a \u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E megszólítással használt alakok a művelt normában megegyeznek a \u003Ci\u003Etú-\u003C\/i\u003Eval használatosakkal \u003Ci\u003E(no cantes, no comas, no vivas)\u003C\/i\u003E. A \u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E tárgy- és részeshatározó esete \u003Ci\u003Ete\u003C\/i\u003E, ahogy a \u003Ci\u003Etú\u003C\/i\u003E-nál; elöljárós esete \u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E, tehát megegyezik az alanyesettel, mint a spanyolországi \u003Ci\u003Evosotros\u003C\/i\u003E-nál (pl. \u003Ci\u003Ea vos te quiero\u003C\/i\u003E ’téged szeretlek’, \u003Ci\u003Ete (lo) digo a vos\u003C\/i\u003E ’neked mondom’).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"float: right; margin-left: 1em; text-align: right;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/2.bp.blogspot.com\/-nWp6_er6OHk\/T-yPGnwB-AI\/AAAAAAAAAcc\/mZ1El-SoiAU\/s1600\/paises-voseantes.png\" imageanchor=\"1\" style=\"clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" height=\"320\" src=\"https:\/\/2.bp.blogspot.com\/-nWp6_er6OHk\/T-yPGnwB-AI\/AAAAAAAAAcc\/mZ1El-SoiAU\/s320\/paises-voseantes.png\" width=\"245\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: center;\"\u003ESötétkék szín jelöli azokat az országokat, ahol a\u003Cbr \/\u003E\u003Ci\u003Evoseo\u003C\/i\u003E a beszélt és az írott nyelvben is általános.\u003Cbr \/\u003EA középkékkel jelölt területeken a \u003Ci\u003Evoseo\u003C\/i\u003E csak a \u003Cbr \/\u003Ebeszélt nyelvben általános, míg a halványkékkel\u003Cbr \/\u003Ejelzett országokban csak regionális, vagy együtt\u003Cbr \/\u003Eél a \u003Ci\u003Etú\u003C\/i\u003E névmás használatával. A szürke színnel\u003Cbr \/\u003Ejelölt területeken csak a \u003Ci\u003Etú\u003C\/i\u003E névmás használatos.\u003Cbr \/\u003E(Forrás: \u003Ca href=\"http:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Mapa_-_Paises_voseantes.png\" target=\"_blank\"\u003EWikimedia Commons\u003C\/a\u003E, CC)\u003C\/div\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003EDe mi a helyzet a rendhagyó igékkel, hogy képezzük ezeknek a \u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E megszólításhoz tartozó alakjait? Nem kell pánikba esni, hiszen ennél egyszerűbb dolog nincs! Kijelentő mód jelen időben csupán elhagyjuk a spanyolországi \u003Ci\u003Evosotros\u003C\/i\u003E névmáshoz tartozó többes szám második személyű alak \u003Ci\u003E-is\u003C\/i\u003E végződéséből az \u003Ci\u003Ei\u003C\/i\u003E-t: \u003Ci\u003E(vosotros) estáis → (vos) \u003Cb\u003Eestás\u003C\/b\u003E, vais → \u003Cb\u003Evas\u003C\/b\u003E, sois → \u003Cb\u003Esos\u003C\/b\u003E, podéis → \u003Cb\u003Epodés\u003C\/b\u003E, tenéis → \u003Cb\u003Etenés\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E stb., a III. ragozású (-\u003Ci\u003Eir\u003C\/i\u003E végű), a \u003Ci\u003Evosotros\u003C\/i\u003E-hoz tartozó alakban szabályos képzésű igéknél pedig a \u003Ci\u003Evoseo\u003C\/i\u003E alakja teljesen azonos a \u003Ci\u003Evosotros\u003C\/i\u003E névmással használt alakkal: \u003Ci\u003E(vosotros) decís, dormís → (vos) \u003Cb\u003Edecís\u003C\/b\u003E, \u003Cb\u003Edormís\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E. A felszólító módú állító forma képzése pedig még ennél is egyszerűbb: levágjuk a többes szám második személy -\u003Ci\u003Ed\u003C\/i\u003E-jét, a magánhangzó pedig ékezetet kap (hiszen a hangsúly helye nem változik): \u003Ci\u003Edecid (vosotros) → \u003Cb\u003Edecí\u003C\/b\u003E (vos), dormid → \u003Cb\u003Edormí\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E. Egyetlen egy felszólító alak kivétel ez alól: az \u003Ci\u003Eir\u003C\/i\u003E ige \u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E névmással használt felszólító alakja \u003Ci\u003Eandá\u003C\/i\u003E, melyet a hasonló jelentésű \u003Ci\u003Eandar\u003C\/i\u003E igétől kölcsönöz \u003Ci\u003E(\u0026lt; andad)\u003C\/i\u003E, mivel az \u003Ci\u003Eid\u003C\/i\u003E a \u003Ci\u003E-d\u003C\/i\u003E elhagyásával túl rövid lenne. (Egyébként a \u003Ci\u003Evosotros\u003C\/i\u003Ehoz tartozó igealakban nem létezik rendhagyó képzésű ige.) A tiltó felszólító alak viszont minden esetben megegyezik a \u003Ci\u003Etú-\u003C\/i\u003Eval használttal, legalábbis a művelt normában, hiszen ezt a kötőmódból kölcsönzik \u003Ci\u003E(no estés, no vayas, no seas, no tengas, no digas, no duermas\u003C\/i\u003E stb.).\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA \u003Ci\u003Evoseo\u003C\/i\u003E mind a beszélt, mind az írott nyelvben szinte kizárólagos Argentínában, Paraguayban és Uruguayban, a beszélt nyelvben viszont sokkal több országban elterjedt (Costa Rica, Nicaragua, Honduras stb.), ha nem is többségi használatú. A legtöbb anyanyelvi beszélővel rendelkező három hispán országban, Mexikóban (104 millió), Kolumbiában (45 millió) és Spanyolországban (42 millió) viszont a \u003Ci\u003Etuteo\u003C\/i\u003E az általános (szintén ezt a tegezési módot használja az Egyesült Államok – főleg Kubából és Mexikóból származó – 37 milliós spanyol ajkú „kisebbsége” is). (Lásd a fenti térképet.)\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EA \u003Cb\u003Emagázás\u003C\/b\u003E, hasonlóképpen, ahogy Spanyolországban, Latin-Amerikában is az \u003Ci\u003Eusted\u003C\/i\u003E megszólítással történik, az egyes szám harmadik személyű igealakkal \u003Ci\u003E(usted canta, come, vive; cante, coma, viva \/ no cante, no coma, no viva)\u003C\/i\u003E. A \u003Cb\u003Etöbbes számban\u003C\/b\u003E viszont, mint említettem, \u003Cb\u003Enyelvtanilag csak „magázó” forma\u003C\/b\u003E létezik: vagyis az \u003Ci\u003Eustedes\u003C\/i\u003E névmás a többes szám harmadik személyű igealakkal éppúgy jelenti azt, hogy ’Önök\/maguk’, mint azt, hogy ’ti’ \u003Ci\u003E(ustedes cantan, comen, viven; canten, coman, vivan \/ no canten, no vivan, no coman)\u003C\/i\u003E. Az egyetlen dolog, amely némiképp megkülönböztetheti többes számban a tegezést és a magázást, az a tárgyesetű névmás használata. Ha ugyanis az \u003Ci\u003Eustedes \u003C\/i\u003Ejelentése ’Önök’, akkor Latin-Amerikában tárgyesetben is, nemtől függetlenül, általában a \u003Ci\u003Eles\u003C\/i\u003E névmást használják (ez az ún. \u003Ci\u003Eleísmo de cortesía)\u003C\/i\u003E: \u003Ci\u003Eles quiero\u003C\/i\u003E ’szeretem Önöket’ vs. \u003Ci\u003Elos\/las quiero\u003C\/i\u003E ’szeretlek titeket’. (Ez persze éppúgy igaz az egyes számú magázó \u003Ci\u003Eusted\u003C\/i\u003E esetében is, ahogy Spanyolországban.) Az alábbi táblázat a latin-amerikai helyzetet szemlélteti.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/1.bp.blogspot.com\/-ZImnmn_XFVI\/TzgzOEnK-iI\/AAAAAAAAAMk\/8t5jBWY1xOI\/s1600\/tegez%25C3%25A9s-mag%25C3%25A1z%25C3%25A1s-latam.png\" imageanchor=\"1\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/1.bp.blogspot.com\/-ZImnmn_XFVI\/TzgzOEnK-iI\/AAAAAAAAAMk\/8t5jBWY1xOI\/s1600\/tegez%25C3%25A9s-mag%25C3%25A1z%25C3%25A1s-latam.png\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003EA teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: \u003Ci\u003EEl Mexicano)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003EA fentiek természetesen az általánosan elterjedt művelt normára vonatkoznak, az egyes nyelvjárásokban és tájszólásokban mindenféle kevert alakok is előfordulhatnak (pl. a \u003Ci\u003Etú\u003C\/i\u003E megszólítás használata a \u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E-hoz tartozó igealakkal, vagy fordítva; vagy pl. bizonyos helyeken a bizalmas nyelvben egyes számban is az \u003Ci\u003Eusted\u003C\/i\u003E megszólítást használják; ugyanígy a tárgyesetben előfordul a magázó formulánál is a\u003Ci\u003E lo(s)\u003C\/i\u003E és a \u003Ci\u003Ela(s)\u003C\/i\u003E névmások használata; stb.). Mindezen nyelvjárási jellegzetességek részletes ismertetése meghaladná e téma kereteit, és nem is a spanyolosok összezavarása a célom – nyilván más kérdés, hogy ha valaki arra vállalkozik, hogy egy adott latin-amerikai országban kíván hosszú távon tartózkodni, akkor úgyis rá lesz kényszerülve az ottani nyelvjárás jellegzetességeinek elsajátítására, ami anyanyelvi környezetben sokkal egyszerűbb lesz.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003EÖsszefoglalás\u003C\/h2\u003EA latinban és az óspanyolban nem létezett magázás, az a tegezés egyik udvarias formájából alakult ki a 14–16. századra. Spanyolországban hasonlóan épül fel a rendszer, mint a magyarban: egyes és többes számban is megkülönböztetnek tegező és magázó formulákat \u003Ci\u003E(tú\u003C\/i\u003E és \u003Ci\u003Eusted\u003C\/i\u003E, illetve \u003Ci\u003Evosotros\u003C\/i\u003E és \u003Ci\u003Eustedes)\u003C\/i\u003E, a magázó formákban a magyarhoz hasonlóan nyelvtanilag harmadik személyű igelakkal \u003Ci\u003E(usted canta, ustedes cantan)\u003C\/i\u003E.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003ELatin-Amerikában egyes számban, nyelvjárástól függően kétféle tegezés létezik, az egyik megegyezik a spanyolországival \u003Ci\u003E(tú cantas)\u003C\/i\u003E, a másiknál a régi nyelvi \u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E megszólítás „királyi többesként” való használata él tovább ’te’ jelentésben a spanyolországi \u003Ci\u003Evosotros\u003C\/i\u003E-szal használt igealak módosult formájával \u003Ci\u003E(vosotros cantáis → vos cantás)\u003C\/i\u003E. A \u003Ci\u003Etú-\u003C\/i\u003Eval való tegezés spanyol elnevezése hivatalosan \u003Ci\u003Etuteo\u003C\/i\u003E, a \u003Ci\u003Evos \u003C\/i\u003Emegszólítás használatáé pedig \u003Ci\u003Evoseo\u003C\/i\u003E (mindazonáltal a beszélt nyelvben e fogalmakat nem használják, helyettük az \u003Ci\u003Ehablar de tú\/vos\u003C\/i\u003E, azaz ’\u003Ci\u003Etú\u003C\/i\u003E-val\/\u003Ci\u003Evos\u003C\/i\u003E-szal beszélni’ kifejezés használatos), mely utóbbi a sztenderd nyelvben Argentínában, Paraguayban és Uruguayban használatos. Többes számban a latin-amerikai spanyolban nyelvtanilag csak magázás létezik az \u003Ci\u003Eustedes\u003C\/i\u003E névmással, többes szám harmadik személyű igealakkal, amely ott felvette a bizalmas ’ti’ jelentést is. Az udvarias beszédben az \u003Ci\u003Eustedes\u003C\/i\u003E megszólítással tárgyesetben is a \u003Ci\u003Eles\u003C\/i\u003E névmás használatos, ez utalhat ott a „valódi” magázásra. Az alábbi ábrán a spanyolországi és a latin-amerikai rendszer összesítő táblázata látható.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ctable align=\"center\" cellpadding=\"0\" cellspacing=\"0\" class=\"tr-caption-container\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;\"\u003E\u003Ctbody\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/2.bp.blogspot.com\/-T3jZATjowkE\/TzqW9c2yavI\/AAAAAAAAAM8\/hEBFtxUA1GY\/s1600\/tegez%25C3%25A9s-mag%25C3%25A1z%25C3%25A1s-%25C3%25B6sszes%25C3%25ADt%25C5%2591.png\" imageanchor=\"1\" style=\"margin-left: auto; margin-right: auto;\"\u003E\u003Cimg border=\"0\" height=\"auto\" src=\"https:\/\/2.bp.blogspot.com\/-T3jZATjowkE\/TzqW9c2yavI\/AAAAAAAAAM8\/hEBFtxUA1GY\/s1600\/tegez%25C3%25A9s-mag%25C3%25A1z%25C3%25A1s-%25C3%25B6sszes%25C3%25ADt%25C5%2591.png\" width=\"95%\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003Ctr\u003E\u003Ctd class=\"tr-caption\" style=\"text-align: center;\"\u003EA teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: \u003Ci\u003EEl Mexicano)\u003C\/i\u003E\u003C\/td\u003E\u003C\/tr\u003E\u003C\/tbody\u003E\u003C\/table\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Ch2\u003EÉrdekesség\u003C\/h2\u003EKöztudott, hogy mind Spanyolországban, mind Latin-Amerikában meglehetősen elterjedt a tegezés, és nem csupán a fiatal generáció, vagyis a 30 év alattiak között. Spanyolországban a taxisofőr és a bolti eladó is szinte sértve érzi magát, ha nem tegezi le őt az ügyfél (Magyarországon ennek éppen az ellenkezőjére számíthatunk) – de természetesen az idős vagy magas pozícióban lévő embereket ott is magázni illik, a kellő tiszteletet megadva. Azonban ha egy spanyol valakiben már minimálisan is megbízik, egyből áttér a \u003Ci\u003Etú\u003C\/i\u003E megszólításra és a tegezésre.\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003EVajon mi ennek az oka? Talán nem is sejtjük, de az emberek hiúságával van mindez összefüggésben. A spanyol világban ugyanis a magázás nemcsak a tisztelet jele, hanem egyúttal bizalmatlanságot, valamint azt is sugallja, hogy az illetőt idősnek nézzük. A spanyolok viszont nem szeretik, ha öregemberekként kezelik őket, ezért elvárják, hogy tegeződjünk velük! (Ezt magam is megtapasztalhattam nemrég egy édesapám korabeli spanyol üzletemberrel való levelezésem során, aki körülbelül a harmadik levélnél már tegezésre váltott, és a levél végén már az \u003Ci\u003EUn abrazo\u003C\/i\u003E [’Ölelés’] kifejezéssel köszönt el – anélkül, hogy valaha is találkoztunk volna személyesen.) Azt hiszem, a spanyolok életkedvéről, pozitív hozzáállásáról és vendégszeretetéről sokszor mi is példát vehetnénk!\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003E\u003Cbr \/\u003ENos, bízom benne, hogy ezennel minden érdeklődőnek kielégítő áttekintő képet sikerült nyújtanom a témával kapcsolatban, s a további kérdéseket, észrevételeket, kiegészítéseket, ahogy eddig is, a hozzászólásokban várom.\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/feeds\/8434637619358078404\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2012\/02\/tegezes-es-magazas-spanyolban-tu-vos.html#comment-form","title":"30 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/8434637619358078404"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/4740483856281968746\/posts\/default\/8434637619358078404"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/www.elmexicano.hu\/2012\/02\/tegezes-es-magazas-spanyolban-tu-vos.html","title":"Tegezés és magázás a spanyolban"}],"author":[{"name":{"$t":"El Mexicano"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/17095000817060270040"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"32","height":"32","src":"\/\/4.bp.blogspot.com\/-o0Im0m4yQWE\/XcBj1V9QB-I\/AAAAAAAAHK8\/hXTOCgkHfHkk0AeidMsRpjiV-QaL-NZxACK4BGAYYCw\/s220\/kommentlogo.png"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"https:\/\/2.bp.blogspot.com\/-egv0x8UQuZE\/WtMfgvlFY2I\/AAAAAAAAFcc\/dkYlAMOS-NE0MvquL_d4H31wTK7IzUpcgCLcBGAs\/s72-c\/Juego-de-Tronos.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"30"}}]}});