2022. november 12.

Mértékegységek előtagjai, jelentésük és eredetük

A letölthető PDF frissítve az újonnan bevezetett előtagokkal!

Nem gondoltam volna, hogy valaha odáig süllyed az elektronikus újságírás színvonala, hogy egy informatikai témájú cikkben a digitális adattárolási kapacitásra vonatkozó, rendszerint csak „TB”-nek rövidített mennyiséget képesek kiírni betűvel úgy, hogy terrabyte (sic!), de hát ide is eljutottunk.

Ezen felbuzdulva – valamint lelkes olvasónk, Tamás felvetése alapján – nem voltam rest utánajárni a Nemzetközi Mértékegységrendszerben (francia: Système International d’Unités, SI), hétköznapi nyelven a metrikus rendszerben használt előtagok (prefixumok) forrásának és eredeti jelentésüknek. Bevallom, engem is értek meglepetések – persze pozitív értelemben szólva...

(Forrás: El Mexicano / https://en.wiktionary.org)

S mint a táblázatból kitűnik, legnagyobb meglepetésemre a pico- (magyar forrásokban piko-) előtag éppen spanyol eredetű (de őszintén szólva a dánra sem nagyon számítottam a femto- és atto- esetében). Nem részleteztem, hiszen itt nem a messzemenő etimológiai fejtegetés volt a cél, de maga a spanyol pico szó is megér egy magyarázatot. Ennek végső forrása az egyébként ókelta eredetű latin beccus – pontosabban ennek tárgyesete, a beccu(m) – ’csőr’, a valószínűleg hangutánzó eredetű (és valamennyi nyugati újlatin nyelvben közös) picar ’csíp, szúr’ ige, esetleg még a latin picus ’fakopáncs, harkály’, ill. pica ’szarka’ szavak hatásával.

A táblázat PDF-változata innen letölthető és szabadon felhasználható. Mindössze annyi kérésem lenne, ha már dolgoztam vele, hogy legyen egy hivatkozás is az eredeti forrásra, erre a bejegyzésre.

3 megjegyzés

  1. Nagyon jó ez így egyben kigyűjtve! Engem is a dán eredetű femto- és atto- lep meg leginkább. Az a fura, hogy már többször is foglalkoztam a skandináv számnevekkel, mégsem tűnt fel, hogy ennyire hasonlítanak rájuk ezek az előtagok. Írásban a femto- a svédre hasonlít jobban (ott femton = 15). Egyébként pont a skandináv fem (5) számnév lóg ki a germán számnevek közül a legjobban, fura, hogy -m van a végén. (Angolul az öt five, németül fünf, hollandul vijf, míg svédül, norvégul, dánul is fem.) Ez kicsit a német fünf-höz áll közel, ahol -n- van benne, de az "f" előtt kiejtve ez már az "m"-hez van közelebb, mint az "n"-hez, elvileg labiodentális lesz az "n" kiejtése az utána álló "f" miatt. Talán ebből alakulhatott ki a skandináv fem.
    (Svédül a 18 arton. Nekem Ayrton Senna nevéről mindig ez a számnév jut eszembe.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az alapnyelvi alak *penkʷe. A germán nyelveknek pedig épp az az egyik legfőbb sajátossága, hogy a zöngétlen felpattanó zárhangok réshangokká váltak (*p, *t, *k > f, th, h). Innen pedig nem nehéz levezetni, hogy *penkwe > ősgerm. *fenhʷe > five, fünf, fem stb. :)

      Törlés
    2. Megnéztem, az ősgermánra *fimf alakot rekonstruálnak, de nyilván kellett, hogy legyen előtte valami olyasmi átmenet, hogy *femhwe ~ *femfe...

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztrálni vagy belépni nem szükséges, de a hozzászólók megkülönböztethetősége érdekében ajánlott valamilyen becenév megadása a „Név/URL-cím” profil kiválasztásával (az URL kitöltése nem kötelező).