2021. szeptember 11.

Buscar és bosque – lehet köztük összefüggés

A spanyolban és a portugálban sajátos szót használnak ’keres’ értelemben. Míg az olasz cercare és a francia (re)chercher – amely végső soron az angol (re)search forrása is – egyaránt a latin CĬRCĀRE ’körüljár’ leszármazottjai, addig e két ibériai újlatin nyelvben ez buscar. Az általánosan használt latin ige erre egyébként a QUÆRERE volt, de ezt az újlatin nyelvek másra használják: a spanyol querer jelentése ’akar, szeret(ne)’, az olasz chièdere pedig ’kér’.

A buscar eredete bizonytalan. A főnévi alak a busca vagy – csak a spanyolban – búsqueda ’keresés’. Az ige spanyol jövevényszóként bekerült az olaszba is: buscare ’szerez’, de ritkán használt és inkább csak negatív értelemben. Az egyik hipotézis szerint az ige ókelta eredetű és egy indoeurópai *bʰudʰ-skō alakot feltételez végső forrásként, de ez nem több merő spekulációnál (a tő így túl rövid lenne ahhoz, hogy bármilyen következtetést le lehessen vonni belőle). Egy másik elmélet a bosque ’erdő’ főnévvel hozza összefüggésbe, és talán ez tűnik ma is valószínűbbnek, de legalábbis a járhatóbb útnak.

Buscar és bosque? (Forrása: Pixabay.com)

A bosque megfelelőjét is megtaláljuk az olaszban bosco (nyelvjárási: bosc), valamint a katalánban bosc és az okcitánban bòsc formában – a portugálba és a spanyolba valószínűleg az utóbbiakból került át. Ez a szó a kései latin BŎSCU(M) ’erdő’ folytatása, amely a latinban ógermán (vélhetően frank) jövevényszó ugyanabból a forrásból, ahonnan az angol bush ’bokor’ is származik, és ezt egy közös indoeurópai *bʰuH- ’növekszik’ jelentésű tőre vezetik vissza.

De hogy jöhetne ki egy ’erdő’ vagy ’bokor’ jelentésű szóból az, hogy ’keres’? Ez nem is lenne annyira bonyolult, mint gondolnánk: könnyen létrejöhet pl. egy ’bozótosban, erdőben keresgél, kutat valami után’ jelentésátvitelen keresztül. Egyébként sem ritka az olyan jelentésváltozás, melynek során egy szűkebb jelentésből egy sokkal általánosabb válik. A probléma egyrészt az, hogy a buscar a spanyolban már a 11. századtól adatolt írásban, míg a bosque csak a 14. században jelenik meg, továbbá az igének a történeti források alapján sosem volt erdővel kapcsolatos jelentése.

Farakás az erdőben (Forrás: Pixabay.com)

Ezt az ellentmondást viszont feloldhatja egy új etimológiai megközelítés. A Hispánián kívüli középkori latinból ugyanis dokumentált BŪSCA (< gót *būska) ’fatörzs, tűzifa’ jelentésű főnév, valamint BOSCĀRE ige is ’fát vág, gyűjt’ értelemben. Egy tanulmány szerint elképzelhető, hogy ezeket Franciaország felől importálták a félszigetre a 11. század környékén, a beszélők pedig a latin POSCO (POSCĔRE) ’keres(ek)’ igét „hallhatták bele” (ha egyáltalán ismerték), amiből végül a buscar létrejöhetett.

Vagyis összefoglalva elmondható, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb az a feltételezés, hogy a buscar és a bosque valamilyen úton-módon kapcsolatban állhatnak egymással – noha az igazságot már sosem tudjuk meg.

Felhasznált források



Kedves Olvasó!

Azt hiszem, minden olyasmiről szó volt már, amiről ebben a formában és keretek között írni lehetett és némi érdeklődés is kísérte. A legutóbbi trendek azonban egyértelműen azt jelzik, hogy ennek a fajta ismeretterjesztésnek nincs jövője. Szeretném ezért megköszönni mindenkinek, aki az elmúlt tíz év során velem/velünk tartott, továbbá minden szakembernek és ismerősnek, aki észrevételeivel, tanácsaival vagy akár egy megosztással is hozzájárult ehhez a projekthez.

— El Mexicano, 2021. szeptember