2021. augusztus 6.

Egy dal, melyet még a spanyolajkúak többsége sem ért

Guísela Santa Cruz, bolíviai énekesnő (Forrás: Facebook)
A spanyolról köztudott, hogy míg az ún. „sztenderd” vagy köznyelvi változatait nagyjából mind az 500 millió anyanyelvi beszélő megérti és tudja használni, ha szükséges, azonban a mindennapi nyelv szókincsében, főleg a helyi adottságokat illetően óriási a változatosság: nem csak az egyes spanyol nyelvű országok, hanem még azon belüli régiók szerint is hatalmas eltérések lehetnek.

Nem biztos, hogy pl. Bolíviában a nyugati hegyvidék szlengjét megérti mondjuk az ország keleti síkságán élő lakos és fordítva. Az alábbi dal tökéletesen szemlélteti mindezt. Ne csodálkozzon, aki nem ért belőle egy árva kukkot sem a „kötőszavakon kívül”, legyen nyelvtanuló, spanyoltanár, tolmács vagy fordító: mint szokás mondani, „nem az Ön készülékében van a hiba”!

Azért mégsem kell megijedni, nem az összes bolíviai dal ilyen: ez egy kimondottan extrém eset. A szerző, Alfonso Moreno Gil ugyanis szereti megtűzdelni a dalszövegeit olyan népnyelvi elemekkel, szófordulatokkal, amelyeket csak a Santa Cruzban élők értenek...


No jochees los petos
(Alfonso Moreno Gil – Jorge Suárez López)

Que gustarte echarle a la compollera
Qué cosa, che, que vos ya no escarmentás
Ya pues, camba alzao, no seás joíchi
Que solingo te ponés la soga al cuello

Conmigo le pelaste de aquí hasta la Luna
Pues no me hacés pisar el palito jamás
Ni se te ocurra pensar que me pongo posmeta
Maldición de sucha no mata caballo

Tiquiminiqui que te hago una pizca de caso
No le busqués cinco pies, cinco pies al gato
Más bien invitá un sucumbé
Y no jochees los petos

Esperá, sosegate, no echés más leña al fuego
O querés que se arme la grande de una vez
No aguantás de seguro ni una reprimenda
Y te saco sonando, no me enojés

Nada de hacer el cuento con lágrimas de caimán
Ni te hagás bravo de pliqui que me causa mucha risa
Tanto te conozco, no vengas con burreras
Hagamos bien las paces y quedemos a la pré

Tiquiminiqui que te hago una pizca de caso
No le busqués cinco pies, cinco pies al gato
Más bien invitá un sucumbé
Y no jochees los petos
Kezdjük mindjárt a címmel, amely bizonyára ugyanúgy nem mond senkinek semmit, ahogy én is csak bámultam, mint borjú az új kapura, amikor megláttam. Oké, „ne csinálj valamit a valamikkel”, ennyi talán mindenkinek megvan. Na de szószaporítás helyett inkább lerántom a leplet: No jochees los petos = ’Ne piszkáld a darazsakat’ (jochear = bosszant, piszkál, zavar [fastidiar, molestar]; peto = darázs [avispa]), átvitt értelemben: „ne játssz a tűzzel, mert megégeted magad!”.

Santa Cruz de la Sierra, Bolívia legnagyobb városa (Forrás: Pixabay.com)

Aztán vannak még szép számmal nyelvjárási kifejezések, amelyeket megpróbáltam összefoglalni az alábbiakban (bár garanciát nem vállalok rá, hogy mindegyiket jól értelmeztem):
  • echarle a la compollera — hanyag, felelőtlen (a la ligera, como sea; < con pollera)
  • chehé, hallod-e (indulatszó)
  • camba alzao — nagyképű alföldi (camba = kelet-bolíviai félvér)
  • joíchi (~ jodichi, jodiche) — bosszantó ember, vérszívó (persona molesta; < joder ?)
  • solingo = solito (< solo + -ingo/-a, tájnyelvi kicsinyítő képző, diminutivo)
  • pelar(se) — téved (equivocarse)
  • pisar el palito — besétál a csapdába (hacerse víctima de una trampa o engaño)
  • posmeta — lehangolt, rossz kedvű (de mal humor)
  • sucha — keselyű, ragadozó madár (buitre, ave rapaz)
  • tiquiminiqui — blöff, mellébeszélés (tagadásként is; burla o engaño, o interj. de negación)
  • una pizca (de) = un poquito o casi nada
  • buscarle cinco pies al gato — kekeckedik, az élő fába is beleköt
  • sucumbé — tejjel, cukorral és fahéjjal készített alkoholos koktél, Bolívia tradicionális itala
  • armarse la grande — nagy balhé lesz (hacerse un escándalo)
  • te saco sonando = te echo volando
  • de pliqui — kamu-, színlelt (de broma)
  • burrera — hülyeség, szamárság (estupidez, tontería; < burro)
  • quedar a (la) pré — tartozás nélkül lezárni egy helyzetet (no deberse nada; < fr. prêt)
Tévedés lenne azt gondolni, hogy ezeket azért nem ismerjük, mert „indián szavak” – a fentiek közül talán mindössze két szó származik valamelyik helyi őshonos nyelvből (leginkább a kecsua és a guaraní jöhetne szóba), az összes többi belső spanyol fejlemény. Ráadásul nem is csak ezek a kifejezések okozhatnak nehézséget, hanem az is, hogy Bolívia keleti felén a voseo használatos, amellyel a tananyagok általában nem foglalkoznak. Persze mindez csak egy példa volt arra, hogy ilyen dalokat bármilyen élő nyelven lehetne alkotni.

Felhasznált források

Gracias especiales al Sr. D. Alfonso Moreno Gil por explicar los significados de modismos cambas.