Es considerado vagy está considerado?

A spanyolban kétféle igei körülírás lehetséges szenvedő értelemben: az egyik a ser + participio (amely előfordul progresszív szerkezetben is), a másik pedig az estar + participio. Szigorú értelemben véve csak az elsőt tekinthetjük szenvedő szerkezetnek (voz pasiva) – hamarosan látni fogjuk, hogy miért –, de vannak, akik az utóbbit is így nevezik. A melléknévi igenév mindkét esetben nemben és számban egyezik a mondat szenvedő alanyával (sujeto paciente). De vajon mi a különbség köztük?

Ennek megértéséhez nézzünk két konkrét példát az alábbiakban:
(1) El jardín es arreglado todos los días. ’A kert rendezve van minden nap.’
(2) El jardín siempre está arreglado. ’A kert mindig rendezve van (~ rendezett).’
Látszólag nagyon hasonló mondatokról van szó, de ha végiggondoljuk, azért mégsem teljesen. Az (1) mondatban egy folyamatosan ismétlődő passzív cselekvést találunk: a kertet minden nap rendbe teszik. Nem úgy a (2) példában, amely arról szól, hogy a kertet rendbe tették, tehát most rendezett.

El jardín es arreglado todos los días, por eso siempre está arreglado.

Az első mondat tehát egy cselekvést (acción) jelenít meg folyamatában, melynek alanya a cselekvő mondat tárgya lenne (Todos los días arreglan el jardín ’Minden nap rendbe teszik a kertet’). Pontosan ez a szenvedő szerkezet lényege: a cselekvő mondat tárgyát alannyá alakítja, így nem szükséges a cselekvés végzőjének megjelenése. (Sokszor felcserélhető a visszaható névmással kifejezett szenvedő igealakkal.) A második mondat ezzel szemben egy már befejeződött cselekvés utáni állapotot (estado), annak eredményét (resultado) írja le.

Bár a szó szoros értelmében az utóbbi már nem szenvedő szerkezet, hanem állapotot kifejező körülírás (construcción resultativa), nevezik „eredménypasszív” mondatnak (pasiva resultativa) is. Érdekesség, hogy ez értelmileg megfelel egy múlt idejű szenvedő mondatnak, vagyis az El jardín está arreglado egyenértékű az El jardín {fue ~ ha sido} arreglado mondattal. Hasonlóképpen pl. La comida es servida ’Az étel fel van szolgálva’ („éppen felszolgálják”) és La comida está servida ’Az étel fel van szolgálva’ („már felszolgálták”) = La comida {fue ~ ha sido} servida.

Amennyiben a cselekvés végzőjét, vagyis ágensét (amely cselekvő mondatban az alany lenne) is meg kívánjuk nevezni, annak a por elöljárószó lesz a vonzata, pl. Las crías del quetzal son atendidas por ambos padres ’A quetzal fiókáit mindkét szülő gondozza’. Ez általában csak a szenvedő mondatoknál működik, bár van néhány kivételes (rögzült?) mondattípus, ahol az estar-ral alkotott szerkezettel is előfordul, pl. La educación está regulada por la ley ’Az oktatás a törvény által szabályozott’.

Példa a körülíró szenvedő igeragozásra kijelentő mód jelen és egyszerű múlt időben (Forrás: El Mexicano)

Vannak persze olyan esetek, amikor a kétféle szerkezet közüli választás elsőre nem tűnik logikusnak, és olykor mindkettő működik különösebb jelentésbeli eltérés nélkül. Lássunk néhány példát erre!
  • Está prohibido fumar ’Tilos a dohányzás’. Bár folyamatosan tilos, mégis az estar-ral szokás a tiltást jelentő kifejezéseket mondani. Azért, mert ez valójában állapotszerű: a dohányzást megtiltották valamikor, aminek eredményeképpen nem szabad dohányozni.
  • Está (~ Es) dedicado a ti ’Neked van szánva’. Mindkettő előfordul, de ezt is inkább az estar igével szokták mondani. A ser használatakor a beszélő ezt egy fennálló állapotnak tekinti, az estar esetén pedig egy döntés eredményének.
  • Es ~ Está considerado el mejor jugador ’A legjobb játékosnak vélik.’ Ez tipikusan olyan eset, amikor nem különböztethető meg a fennálló cselekvés az állapottól, így mindkét mondat egyaránt használatos. Általánosságban a voz pasiva (es considerado) gyakrabban fordul elő az ilyen kifejezésekben (vö. se considera el mejor jugador).
  • El programa es ~ está dirigido/presentado por un experto ’A műsort (egy) szakértő vezeti’. Az előző példához hasonlóan ezeknél az igéknél is működik mindkét szerkezet attól függően, hogy a beszélők éppen megvalósuló eseménynek, vagy inkább adott körülménynek tekintik. (Spanyolországban mindkét esetben az estar, máshol a ser használata elterjedtebb.)

La torre Eiffel es (~ está) considerada (~ se considera) el símbolo de París. (Kép: Pixabay.com)

Megjegyzendő, hogy nem tartozik ebbe a körbe a korábban már tárgyalt {ser ~ estar} casado, amely nem szenvedő szerkezet. A voz pasiva a beszélt nyelvben egyébként is elég ritka, sokkal elterjedtebbek az estar igével használt, állapotot vagy körülményt leíró kifejezések. Itt érdemes említeni azt is, hogy a jelen idejű szenvedő szerkezet gyakran ún. presente histórico értelemű, amikor múltbeli eseményeket a jelen idő használatával írnak le: pl. Asiste al evento, donde es entrevistado ’Részt vesz az eseményen, ahol meginterjúvolják’. Ez a fajta „elbeszélő jelen” viszont elég gyakori a sajtónyelvben.

Köszönet a lektorálásért Dr. Kálmán László nyelvésznek, a példákért pedig Wenceslao Grillo-nak.

11 megjegyzés

  1. Számomra elég jól áttekinthető és hasznos ez így!
    Annyit változtatnék rajta, hogy például az elején a
    "(1) El jardín es arreglado todos los días. "
    mondatot úgy fordítanám, hogy "A kertet rendezik", mert így teljesen úgy "van fordítva", mint a másik mondat, így nem jön elő egyből a különbség. Nyilván, ha tovább olvassa valaki, érti, csak így nehezebben érthető annak, aki nincs annyira otthon a témában.

    A következőt nem teljesen értem:
    "El jardín está arreglado egyenértékű az El jardín {fue ~ ha sido} arreglado mondattal."
    Szerintem nem egyenértékű, mert a fue vagy ha sido múlt időt fejez ki, tehát azt, hogy valamikor a múltban rendezve volt, rendezett volt a kert.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "A kertet rendezik" fordítással az a baj, hogy pont a szenvedő szerkezet hiányzik belőle, amit szemléltetni kíván. "A kertet rendezik" spanyolra visszafordítva az lenne, hogy Arreglan el jardín, de ez később el is van magyarázva.

      "A következőt nem teljesen értem:
      "El jardín está arreglado egyenértékű az El jardín {fue ~ ha sido} arreglado mondattal."
      Szerintem nem egyenértékű, mert a fue vagy ha sido múlt időt fejez ki, tehát azt, hogy valamikor a múltban rendezve volt, rendezett volt a kert.
      "

      De, ez így van. Az "eredménypasszív" mondat egyenértékű a múlt idejű szenvedő mondattal (nyilván logikai-szemantikai értelemben, természetesen nem nyelvtanilag), mivel az egy megtörtént cselekvés eredményét fejezi ki: 'A kert rendezve lett' (nem 'volt', a spanyolban a 'lett' is fue ~ ha sido), tehát (most) 'el van rendezve (~ rendezett)'.

      Törlés
    2. Persze, most már értem. Először azt hittem, a fue / ha sido az estar múlt ideje is. Gondolom, az esté / ha estado lenne, amire én gondoltam.

      Törlés
    3. Lehet, hogy az ir igével keverted, annak van közös egyszerű múltja a ser-rel (vagyis igazából a ser múlt idejét használja). Az estar egyszerű múltja estuvo [E/3.], az összetett ha estado, igen.

      Törlés
    4. Inkább a két létigét mostam össze. Az "esté" alak a kötőmód lenne?

      Törlés
  2. Írod, hogy szigorú értelemben véve csak a ser-es szerkezetet nevezik szenvedő szerkezetnek. Annyiból indokolt a másikat is szenvedő szerkezetnek nevezni, hogy az angolban és a németben is létezik ilyen, ott így többféle szenvedő szerkezetet különböztetnek meg. A németben a Zustandspassiv, az angolban a statal passive a neve annak, ami állapotot fejez ki. Eddig nem hallottam arról, hogy az angolban és a németben ezek szenvedő voltát megkérdőjelezik. Nem tudom, a spanyolban van-e valami, ami indokolná, hogy ezeket ne tekintsük szenvedő szerkezetnek, vagy annak egyik fajtájának.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nincs, igazából csakis a szerzőtől/elemzéstől függ. Én általában a RAE terminológiáját használom, ők csak a ser + part. szerkezetet tekintik annak.

      Törlés
  3. Nem tudom, mennyire tartozik ide: arról nem írsz majd, mely igéknek lehet szenvedő alakja, melyeknek nem? Elvileg csak a tárgyas igéknek lehet szenvedő alakja, de azoknak se mindnek, például a birtoklást kifejező igéknek nincs.
    Egyes nyelvekben akadnak furcsaságok, például a németben néhány nem tárgyas igének is lehet szenvedő alakja, pl. ilyet is mondanak, hogy "ma nincs dolgozva" (heute wird nicht gearbeitet), "ebben a szobában nincs aludva", "nincs fűtve" (utóbbi magyarul is már-már lehetséges így).
    Az angolban van az, hogy a részeshatározó és az elöljárószós vonzata az igének szintén tárgynak számít (indirekt tárgy, elöljárós tárgy), és ezért ezekből is alkotható szenvedő szerkezet, ilyen az "I was given an apple" vagy a "This song was listened to" mondat.
    Ehhez hasonló, vagy egyéb furcsaság nincs a spanyolban?

    A spanyolban minden igeidőnek és körülírásnak van szenvedő alakja? Pl. az Estoy comiendo una manzana mondható úgy is, hogy Una manzana está estado comiendo por mí? (Bár ez elég furán hangzik, biztos nem jó.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A spanyolban szerintem tényleg csak a tárgyas igéknek lehet (legalábbis most nem jut eszembe ellenpélda), és az is igaz, hogy a birtoklást kifejező tener-t nem lehet szenvedő szerkezetbe tenni, viszont szenvedő alakja lehet: se tiene/tienen. (Egy dal pl. így kezdődik: Cuando se tiene una razón... ’Amikor van értelme...’) Lényegeben ugyanazt jelenti, mint az hay.

      "Pl. az Estoy comiendo una manzana mondható úgy is, hogy Una manzana está estado comiendo por mí? (Bár ez elég furán hangzik, biztos nem jó.)"

      Amit akartál mondani, az Una manzana está siendo comida por mí, ami bár nagyon vicces, de nyelvtanilag teljesen jó. Egyszerűbben es comida por mí, de a valóságban ilyet sem mondanak. :)

      Törlés
    2. Na, már megint kevertem a ser és estar alakjait. Ha majd esetleg pl. jövőre nyelvvizsgázni akarnék spanyolból, akkor ezzel lesz egy kis gondom. :D Az lehet a gond, hogy nem ismerek más nyelvet, ahol két létige is ilyen intenzíven "lenne használva".
      Most látom, jól összekevertem, melyik ige participio, melyik gerundio alakú.

      Törlés
    3. Meg azért is könnyű összekeverni, mert ugye az olaszban az "essere" (ser) participioja "stato" (estado).

      Ha jól tudom, mindez azért van így, mert a latin "esse" igének nem volt szenvedő melléknévi igeneve – vagy másik, hasonló jelentésű igét kellett használni rá (ezt tette az olasz), vagy szabályosan kialakítani a főnévi igenévből (spanyol "sido").

      Persze a spanyol "ser" inf. is igazából egy másik ige, a "sedere" folytatása, így a belőle képzett alakok is (sea, será, sería, sido, siendo stb.), a többi ragozása az "esse"-ből jön.

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztrálni vagy belépni nem szükséges, de a hozzászólók megkülönböztethetősége érdekében ajánlott valamilyen becenév megadása a „Név/URL-cím” profil kiválasztásával (az URL kitöltése nem kötelező).