2020. október 3., szombat

Magyar füge és spanyol higo

Kissé gyanús volt nekem már régóta ez a két szó, noha csak egyetlen mássalhangzó, a [g] közös bennük a magyarban és a spanyolban. Persze mondhatnánk még, hogy ezen kívül mindkettő két szótagú, de a két szótagú szavak annyira általánosak minden nyelvben, hogy ez semmit sem tenne hozzá a gyanakvásunkhoz. Ám nézzünk inkább a kulisszák mögé!

Kezdjük a spanyollal. Az higo ’füge’ az azonos jelentésű latin FĪCU(M) – a FĪCUS vagy FĪCUM tárgyesetének – folytatója, a spanyolban teljesen szokványos, magánhangzó előtti [f] > [h] > ∅ gyengüléssel (erről részletesen a Wikipédiában lehet olvasni).

(Forrás: Pixabay.com)

A magyar füge viszont 14. századi olasz jövevényszó, de nem a tulajdonképpeni olaszból, mert az fico, hanem egy északolasz nyelvváltozatból származik, méghozzá egy többes számú (nőnemű) fighe [fíge] alakváltozatból, amelynek természetesen szintén a latin FĪCUS ~ FĪCUM a végső forrása (ez a latinban valószínűleg kétnemű főnév volt). S hogy mennyire régi az átvétel, azt jól jelzi az [i] > [ü] hangváltozás (labializáció) – talán ezért sem érezzük ezt ma már idegen szónak.

A gyanú tehát beigazolódott, itt is a latin a kapcsolódási pont! Érdemes még tudni, hogy a spanyol higo csak a késői fügét jelenti, amely a közönséges fügefák (higueras comunes) termése. A kétszer termő fügefák (higueras brevales vagy breveras) első termésére – amely nagyobb is – egy másik szó használatos, a breva. Ennek forrása pedig a latin [FĪCUS] BĬFĔRA (> *bévera > bebra > breva), melynek jelentése ’kétszer termő [füge]’ volt. S ha valaki még inkább be akar nézni a kulisszák mögé, jegyezze meg, hogy az higo jelentése a népnyelvben/szlengben lehet ’buksza’ [női nemi szerv] is.

Felhasznált források

8 megjegyzés

  1. Érdekes a kép, az előtérben lévő két fügét dinnyének gondoltam volna első ránézésre, a háttérben levőt pedig hagymának. Gondolom, ezzel is utalni akartál a füge szó rejtélyeire, mint egy vizuális hasonlattal. Az meg már végképp rejtély, hogy a női nemi szervre hogy lehet -o végű, hímnemű szót használni... Igaz, a németben meg a "lány" szó semleges nemű, amin valaki egyszer annyira felháborodott, hogy majdnem petíciót nyújtott be a németeknek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem, csak egyszerűen rákerestem a Pixabayen a fügére és ez tetszett. :)

      „Az meg már végképp rejtély, hogy a női nemi szervre hogy lehet -o végű, hímnemű szót használni...”

      Nincs ilyen összefüggés (nem is volt soha), hogy nőkkel kapcsolatos dolgokra csak nőnemű főnévvel lehet utalni vagy fordítva – elég érdekes is lenne, ha így lenne, mert gondolj bele, akkor pl. a férfikezet nem hívhatnád mano-nak, mert az nőnemű főnév stb...

      Törlés
  2. Szuper! Ma is okosabbak lettünk valamivel! :-)

    VálaszTörlés
  3. A szó már a története korábbi szakaszaiban meglehetősen különböző hangalakokban jelentkezett, ha lehet hinni annak az elterjedt véleménynek, hogy a latin fīcus /fíkusz/, a görög σῦκον /szűkon/ (boiotiai τῦκον /tűkon/) és az óörmény թուզ /tʰuz/ ugyanannak a mediterrán–kis-ázsiai vándorszónak a folytatói. Sokan ideveszik még a héber שִׁקְמָה‎ /sikmaʰ/ 'szikomorfüge' szót, sőt egyesek (szerintem nem teljes megalapozottságal) még az ősszláv *tyky 'tök' szó folytatóit is (vö. pl. orosz тыква /tikva/). Ha ez igaz, akkor a magyar tök és a füge szavak eredete ugyanaz …

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, valami rémlik, hogy ezt olvastam, hogy az általad említett görög szóval állhat kapcsolatban. Már csak az a kérdés, hogy milyen hang lehetett az eredeti szó elején. A latin [f] a proto-itáliai *[tʰ] < ieu. *[dʰ] folytatása is lehet, a görög és az örmény alapján ezt tartanám a legvalószínűbbnek (már ha egyáltalán indoeurópai eredetű a szó).

      Törlés
    2. Általában nem gondolják indoeurópainak, de azt az alakot, amelyik a térség indoeurópai nyelveibe kerülhetett, azt *tʰ□k̂o- alakban rekonstruálják, ahol a □ felsőállású hosszú veláris magánhangzó(k) esetleg rövid palatálissal kombinálva, azaz leggyakrabban *-uōi- vagy *-ū(i)- . (Az indoeurópai *tʰ mögött az átadó nyelvben állhat réshangú is.)

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztrálni vagy belépni nem szükséges, de a hozzászólók megkülönböztethetősége érdekében ajánlott valamilyen becenév megadása a „Név/URL-cím” profil kiválasztásával (az URL kitöltése nem kötelező).