2018. augusztus 18., szombat

De miért Mexico City?

Időnként előjön belőlem a nyelvművelő, leginkább akkor, amikor tök feleslegesen használnak a médiában idegen szavakat arra, amire van mindenki által ismert és már jól megszokott magyar kifejezés. Hogy miért? Mert véleményem szerint ez kirekesztő azokkal szemben, akik pl. nem tudnak angolul és ezért nem értik, vagy legalábbis külön utánajárást igényel, hogy miről is szól a szöveg.

Itt azért nem teljesen ez a helyzet, de szintén megér egy véleménycikket. Nem tudom, hogy ez mindig így volt-e vagy csak mostanában terjedt el, de valahogy egyre több magyar cikkben olvasni, hogy Mexico City, amikor Mexikó fővárosának van magyar neve is: Mexikóváros. Persze annak, aki eddig sem tudta, mi Mexikó fővárosa, teljesen mindegy; aki pedig tudta, így is tudni fogja, melyik városról van szó, nem is ez a kérdés.

Szépművészeti Palota (Palacio de Bellas Artes) „Mexico City”-ben (Forrás: Pixabay.com, CC0)

Csupán az, hogy miért kell angolul nevezni, amikor 1) az országnak nem az angol, hanem a spanyol a (de facto) hivatalos nyelve, spanyolul pedig Ciudad de México [], vagy ahogy a helyiek nevezik egymás közt, D. F. (annyi mint Distrito Federal, ’Szövetségi Körzet’, a várost magában foglaló közigazgatási terület elnevezése); 2) más világvárost, pl. Moszkvát sem írjuk egy magyar cikkben Moscow-nak vagy Pekinget Beijing-nek.

Tény, hogy nagyon menőnek hangzik a Mexico City a Mexikóváros helyett (nem is beszélve a Ciudad de México-ról, amelyről talán fogalma sem lenne az újságírónak, hogy kell egyáltalán kimondani), csak éppen semmi sem indokolná ezt egy magyar nyelvű hírforrásban. Ez ugyanolyan igénytelenség, mint sok más, ami egyre inkább jellemzi az elektronikus sajtót...

6 megjegyzés:

  1. A México szóban az x-et mindenképpen úgy ejtjük, mintha j lenne? X-szel nem ejthető?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Spanyolul igen. A történet röviden a következő: A középkori spanyolban az X egy magyar s-hez hasonló hangot jelölt, a J pedig kb. [zs]-t. Ezért amikor a spanyol hódítók találkoztak az aztékokkal (az ő nyelvükben is volt [ʃ] hang), ezt a hangot a neveik latin ábécés átírásában is X-szel jelölték. Aztán középkori spanyol [ʃ]-ből a 17. században [ch] lett (mint a német ich szó végén; a mai madridi „krákogós” ejtés már újabb, helyi fejlemény), de közben ugyanerre a sorsra jutott a J-vel jelölt eredeti [zs] is, így aztán a 17–18. században egy darabig ugyanazt a [ch] hangot írták J-vel és X-szel is, attól függően, hogy zöngés vagy zöngétlen volt történetileg. A 18. sz.-i helyesírás aztán kivette az X-szet ebből a szerepből, megtartva azt a művelt latin átvételekben lévő [ksz] hangra, és már csak a J jelölte a [ch] hangot. Viszont Mexikóban ragaszkodtak a hagyományhoz és megtartották az azték eredetű helynevekben az X-szet. S ugyanígy az összes többi azték eredetű névben (és származékaiban), mint Texas, Oaxaca stb.

      Bővebben itt írtam róla, a hangváltozásokról pedig itt.

      Törlés
  2. Tamás, szerintem igen, mindig úgy ejtjük, mintha j lenne. Úgy hallottam, hogy a Texas-t is képesek így mondani spanyolul :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aki spanyol anyanyelvű, az úgy mondja, igen, a Texast is. :)

      Ugye itt nem az a kérdés, hogy hogyan ejtik, hanem az, hogy miért az X jelöli azt a hangot, amelyet egyébként a J szokott jelölni. (Ld. az előző válaszom, ill. a két belinkelt cikket.)

      Törlés
    2. mondjuk az, hogy "képesek úgy mondani"... magyarul nagyon kevés idegen névnek tartjuk meg a helyes kiejtését, inkább mindet magyarosan megropogtatunk. mehikóban same in spanish. főleg nem csoda, h a tehasz formát használják, az állam valamikor még mexikó része is volt.

      Törlés
    3. Alapvetően itt helyesírási hagyományról van szó – sosem volt kérdés, hogy melyik az eredeti (etimológiai) ejtés. Az már megint más dolog, ha valaki műveletlen és ezt nem tudja, természetesen van ilyen a spanyol anyanyelvűek között is, miért ne lenne. Ez kb. olyan, mint a magyar családnevek végén a -ly, ami jelölhet [-li]-t is és [-j]-t is – ismerni kell hozzá a konkrét nevet. :)

      Na egyébként ehhez kapcsolódva, pl. a xenofobia ’idegengyűlölet’ szót Mexikóban úgy ejtik, mintha jenofobia lenne, tehát [chenofóβi̯a]. Valószínűleg ez is tájékozatlanságból indult, amely aztán annyira elterjedt, hogy már a Mexikói Akadémia is elfogadja (sőt, konkrétan egy állásfoglalásukban láttam anno, hogy szerintük ezt így KELL mondani).

      Ráadásként, ott van még a magyar Xavér név is, amely szintén a hagyományőrző spanyol helyesírású Xavier (Javier) forma által terjedt el (talán a francián a keresztül), végső forrása a baszk etxe berri [ecseberri] ’új ház’ kifejezés (vö. sp. Villanueva).

      Törlés

A hozzászóláshoz Google-fiók vagy regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a megjegyzésedre való visszautalás megkönnyítése érdekében a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával (az URL-cím kitöltése opcionális). Köszönjük az együttműködést.