2018. február 17., szombat

Auchan? – Fenéket. Alcampo!

Talán nincs, aki ne ismerné vagy még ne vásárolt volna a népszerű francia érdekeltségű hipermarketlánc valamelyik áruházában. Ha viszont Spanyolországba látogatunk, hiába is keresnénk a feltűnő Auchan feliratot, nem fogunk ilyet találni – tudniillik ott úgy hívják, hogy Alcampo.

Vajon hogyan lett ez az Auchan-ból? Tulajdonneveket általában nem szokás lefordítani, de persze a spanyolok ebben is kivételek. Jelen esetben ez valamennyire még érthető is, hiszen a név franciás kiejtése – kb. [osã] – nehezen egyeztethető össze a spanyol fonetikával, az pedig nyilván semmilyen üzletnek nem lenne előny, ha a vásárlóik még a nevét sem tudnák kimondani. Először is azt kell tudni, hogy az Auchan elnevezés miként született.

A vörösbegy, Franciaország jelképes madara, amely az áruház logóját is díszíti (Forrás: Pixabay.com)

Tulajdonképpen ez egy szójáték. Az áruházláncot Gérard Mulliez francia üzletember alapította 1961-ben, amikor szülőhelyén, az észak-francia Roubaix város Hauts-Champs elnevezésű negyedének egy régi gyártelepén megnyitotta első saját üzletét. A név jelentése kb. ’Felső-vidék’, és pontosan ugyanúgy hangzik, mint a francia aux champs ’vidéken, szántóföldön, külterületen stb.’ kifejezés.

Az Auchan nem más, mint ennek a hangsornak a francia kiejtés szerinti egyszerűsített átírása.

Tehát ez egyrészt utal magára a városrészre, ahol alapították, másrészt azért is találó, mert az ilyen hipermarketek általában a települések szélére épülnek – mögöttes tartalomként a válság sújtotta, alacsony fizetőerővel rendelkező városrész neve utal az alacsony árfekvést kínáló áruház egy fontos jellegzetességére is.

Innentől már szinte adja magát a történet. A kerületnév spanyol megfelelője Alto(s) Campo(s) lenne: vélhetően ennek összevonásával alkották meg a játékos és beszédes Alcampo fantázianevet. Ez ugyanis spanyolul kimondva – al campo – azt jelenti, hogy ’vidékre ~ a mezőre’. Más verziók szerint közvetlenül a fent említett francia au(x) champ(s) kifejezés tükörfordítása. Bármelyik is legyen a hivatalos változat (a cégcsoport weboldalaiból nem derül ki), valóban ötletes névválasztás!

A közreműködésért köszönet Vida Enikő szakírónak, francia nyelvkönyvek szerzőjének.

6 megjegyzés:

  1. Argentinaban Auchan volt a neve, Ma mar nem letezik mert a Walmart megvette es igy lepett be az Argentin piacba.

    VálaszTörlés
  2. Kínában is van Auchan, 欧尚 ōushàng néven, ami a francia Auchan hangátírása, de ügyesen oldották meg a dolgot, mivel az első írásjegyet használják az Európa földrajzi név átírására is: Europa → 欧罗巴 ōuluóbā.

    VálaszTörlés
  3. Épp nemrég merült fel bennem, hogy vajon a kínaiak (illetve a többi hasonló szótagnyelv beszélői) hogyan fogják fel egyáltalán azt, hogy léteznek nyelvek, amelyekben sokkal hosszabb szavak vannak? Nem is az átírásuk a probléma, hiszen leírni bármit le lehet, csak hát ez nekik legalább annyira idegen, mint nekünk a tonális nyelvek különböző hangfekvései (vagy még jobban). Szóval hogy birkóznak ők meg azzal, hogy nagyon sok nyelvben nem csak egy szótag lehet a szó. :)

    VálaszTörlés
  4. Nem hiszem, hogy problémát jelentene számukra, hiszen a modern nyelvben is vannak többszótagú szavak, pl 哥哥 gēge 'báty'  椅子 yĭzi 'szék' stb. Meg ugye jövevényszavakban és a környező nyelvekben - mongol, mandzsu, ujgur, koreai- is találkozhattak vele.
    Az ókínaira valóban az egyszótagúság a jellemző, de kis számban voltak kétszótagú szavak is.
    Érdekes, hogy míg a déli nyelvjárásokban (vagy nyelvekben, kinek mi tetszik) bonyolult a szótagszerkezet-pl a szótag végén állhat -m/p/n/t/k/ŋ is-, de az egyszótagúság a jellemző, míg északon leegyszerűsödött a szótagszerkezet, de a többszótagúság a tendencia.
    Pl pekingi 眼睛 yănjing - cháozhōu-i 目 mak⁸ 'szem'

    (nem vagyok sinológus, és kínait is tízensok éve tanultam utoljára, így lehet, hogy kissé pongyolán fogalmazok)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De – gondolom – a kettőnél több szótagú szavak azért már furcsák nekik, az indoeurópai nyelvekben pedig nem ritkák az ilyenek... (Kíváncsi lennék, hogy egy kínai hogy boldogulna pl. egy olyan spanyol szóval, mint mondjuk az indescriptiblemente. :))

      Törlés
    2. Vannak hosszabb szavak is, mint pl 圖書館 túshūguǎn 'könyvtár', 脚丫子 jiǎoyāzi 'lábfej' stb, szóval nem hiszem, hogy gondot jelentene nekik.

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.