2015. december 5., szombat

Te super quiero, te recontra amo

A szerelem sok mindenre képes. Az interneten is találkozhatunk a kötetlen kommunikációban olyan kedveskedő kifejezésekkel, főleg latin-amerikai fiataloktól, mint a te super quiero, te recontra amo stb., melyek jelentését talán mindenki ki tudja találni (kb. ’nagyon szeretlek’). Azonban így ránézésre mégis van bennük valami szokatlan. Vajon miért?

Tudjuk, hogy a személyes névmások hangsúlytalan esetei (me, te, lo, la, le, nos, os, los, las, les, se) a ragozott igét – az állító felszólító alakok kivételével – mindig közvetlenül megelőzik, s ilyenkor a névmás és az ige között legfeljebb (egy vagy két) másik hangsúlytalan névmás állhat: te lo prometo ’megígérem neked (azt)’, ¿Por qué te me lo llevaste? ’Miért vetted el őt tőlem?’ (itt a llevarse ’elvisz, elvesz [valakitől valamit]’ igéről van szó, melynek további két bővítménye a menekem/tőlem’ és a lo ’őt/azt’). Más szófaj, így különösen melléknév vagy határozó elvileg nem kerülhet a névmás és az igealak közé; nincs pl. *te muy quiero, *te demasiado amo – ezeket úgy mondanánk, hogy te quiero mucho ’nagyon szeretlek’, illetve te amo demasiado vagy demasiado te amo ’túlságosan (is) szeretlek’.

(Forrás: El Mexicano / Fondos7.net)

A fenti példák mégis megszegni látszanak e szabályt. Az bizonyára egyértelmű, hogy super és a recontra (ez utóbbi már annyira kötetlen, hogy nem is szerepel a szótárakban) úgy viselkednek, mintha fokozó határozószók lennének. Persze mondhatnánk azt is, hogy akkor ezek a kifejezések „helytelenek”, ami nyilvánvalóan nem igaz, hiszen mint ismeretes, csak az helytelen egy nyelvben, ami nem fordul elő, vagyis az anyanyelvi beszélők nem használják. Ezeket pedig nagyon is használják, tehát semmiképpen sem lehet őket hibásnak nevezni. De akkor hol van az igazság?

Nos, a jelenleg elfogadott elemzés szerint ezek összetételi előtagok – s innentől a kérdés inkább helyesírási lenne. Bár az akadémiai norma alapján az alapszóval ezek mindig egybeírandóak (vagyis úgy „kellene” őket leírni, hogy te superquiero, te recontraamo stb.), a gyakorlatban a különírt alakok sokkal elterjedtebbek. Ennek pedig valószínűleg az az oka, hogy a fokozóelemet is hangsúlyozzák a beszélők, ezért azt külön szónak érzik. Sőt, az ilyen kifejezések még tovább is fokozhatóak: pl. Te super mega archi recontra quiero ’Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon szeretlek’ (ami „hivatalosan” ugyebár Te supermegaarchirecontraquiero lenne írásban, azonban aligha fogunk ilyet látni a valóságban).

Végül említést érdemel még, hogy ugyanígy viselkedhet a medio ’félig’ és a casi ’majdnem, szinte’ is (pl. se medio enamoró ’félig beleszeretett’, te lo casi aseguro ’szinte biztosíthatlak róla – de azért jóval gyakoribb a medio se enamoró, casi te lo aseguro stb.), amelyek a spanyol akadémiai nyelvtan szerint itt éppen „elváló igekötők” (prefijo separable). Persze nyilván a nyelvtani besorolás következne a viselkedésükből és nem fordítva, már ha egyáltalán van értelme mindent besorolni valahova (sok modern nyelvész nem is hisz a szófajokban). S itt mutatkozik meg igazán látványosan az a probléma, hogy mennyire nehéz meghatározni, egyáltalán mi is az, hogy „szó”.

A lektorálásért köszönet Dr. Kálmán László nyelvésznek.

9 megjegyzés

A hozzászóláshoz regisztráció vagy bejelentkezés nem szükséges, de kérjük, hogy használj valamilyen tetszőleges becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával (az URL-cím kitöltése opcionális). Amennyiben nem a konkrét témához kívánsz hozzászólni, akkor a Kapcsolat oldalra írj. Köszönjük az együttműködést.

  1. Érdekes, hogy ezt a fokozást (nem a superről írok) úgy használták (nálam megszokott, hogy chilei használattal példálózok ilyenkor, mivel onnan van tapasztalatom), hogy "re". Simán csak "re" - "contra" nélkül. Legtöbbször én is a "szeretlek"-kel kapcsolatban olvastam, de más igékhez hozzácsapva is találkoztam vele később. Két okból sem vetettem fel ezt a témát. Egyrészt, mert soha nem jutott eszembe :)), másrészt, azt hittem, ez valami helyi szójárás, lévén, se előtte, se azóta nem találkoztam ezzel a formával. Annyiban valóban helyi "specialitás" lehet, hogy a "recontra" szót -ezek szerint- ők lerövidítik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem lerövidítésről van szó, hanem épp a contra- fokozásáról. :) A re-, rete-, requete-, archi-, contra-, super-, hiper-, mega- stb. – és ezek kombinációi – mind fokozóképzőként viselkednek az informális nyelvben, de valóban a re- a leggyakoribb. (Talán azért is írnak inkább Te re quiero-t a szabályos te requiero helyett, mert az utóbbi lehetne a requerir alakja is, így pedig azt jelentené, hogy ’megkövetellek téged’.)

      Törlés
  2. Igen, most, hogy írod, a "requete-" formula is többször szerepelt az üzenetekben. :)) De én ezekről azelőtt nem hallottam. Kivéve persze a "hiper-, super-, mega-"), hiszen ezeket magyarban is ugyanilyen jelentéssel használjuk. De a "re"-re rá kellett kérdeznem. Már csak azért is, mert -emlékeim szerint- egybe volt írva az egész, úgy meg pláne nem értettem, és rá kellett kérdeznem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A chileiek akkor legalább tudnak helyesen írni. :)

      Egyébként az előbb rosszul írtam, mert a contra- önmagában nem is fordul elő ilyen jelentésben, csak a recontra-, tehát pontosabban fogalmazva ez a re- „hosszabbítása”. ;)

      Törlés
    2. A "rekontra" szót én csak a snapszerben hallottam, abból kiindulva még világos is, hogy "rákontráz" valamire. Bár ezen (mármint a tényleges jelentésén) eddig soha nem gondolkodtam. De nekem a "re-" korábban azt jelentette, hogy "újra-". És ezért volt kérdés számomra, hogy a "re"-vel kiegészült "te amo" mit is jelenthet.

      Törlés
    3. Nagyon kevés az olyan prefixum, amelynek csak egy és jól behatárolható jelentése van (lehetne ilyen pl. az anti- ’-ellenes’). Vedd figyelembe azt is, hogy a beszélt nyelvben még több a lehetőség a különböző jelentésátvitelekre, -tapadásokra. A re- eredetileg azt jelenti, hogy ’ismét, újra’ és azt is, hogy ’vissza’ (a kettő közötti kapcsolatot szerintem nem kell magyarázni). Felteszem, hogy a fokozó-nyomatékosító jelentés úgy alakulhatott ebből ki, hogy pl. ’újra és újra’ > ’nagyon’ – de ez tényleg csak az én spekulációm.

      Törlés
  3. Na, A Mekszijoi is jó, megy ilyen latin-amerikai fiatalok után, megrontja ez a sok amerikalyi trógerkodás, ahelyett, hogy fain Rigó utcai ehhpanyolt tanulna.

    Mondjuk ezt El Phedróék is így szokták a tanchéken, hivatalosan ilyen Dire Straits, amolyan Beatles, aztán közben meghallgatják, nézik ugyanazt az amerikai szemetet, amit én is. Közben meg ha megy valaki fogadóórára, jól meghajigálják popcornnal, hogy ne zavarja a tanszéki amerikai mozizást, akarom írni a komoly nyelvészeti-fonológiai kutatómunkát.

    Elvakerolós

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vigyázz, az „ehpanyol”-ozásért a Rigó utcában inkább kihajítanának, mert nyelvjárásban beszélsz! :D

      Törlés
    2. Mit gondolsz, miétt írtam úgy? :D

      Törlés