Spanyolországban egészen a középkorig visszamenő gyökerekkel rendelkező hagyománya van a tunázásnak, amely a múlt században Latin-Amerikában is elterjedt.
De mi is az a „tunázás”? A spanyol tuna szó egyetemistákból álló folklórzenekart jelent, akik különböző címerekkel és szalagokkal díszített egyetemi bársonyköpenyben tradicionális spanyol szerelmes dalokat, szerenádokat adnak elő különféle lantokkal, gitárokkal és csörgődobbal kísérve; egyúttal – mint egyes számban használt gyűjtőfogalom – jelenti magát a zenei hagyományt is. Szinte minden spanyol egyetemnek van saját tunája, és a zenekari tagság nem szűnik meg a diploma megszerzésével: aki egyszer belépett, örökre tag marad.
A tunának még versenykoncerteket is rendeznek, és külön dalrepertoárja is van a műfajnak. A dalok zenei stílusa általában keringő, pasodoble vagy pasacalle – az utóbbi (jelentése tkp. ’utcai menet’) a pasodobléhoz hasonló induló.
Maga a tuna szó – legalábbis ebben a jelentésben – francia eredetű a spanyolban: a t(h)une [tün] latinosítása/spanyolosítása, melynek eredeti jelentése a francia argóban ’alamizsna’ volt, majd innen ’ötfrankos’, végső forrása pedig a roi de Thunes [ruá dö tün], azaz ’Tunisz királya’ kifejezés, ahogy a koldusok királyát nevezték a 15–17. században. Ebből a mai spanyol jelentés valószínűleg az utcai vándorzenészekre utalva alakult ki. Szinonimája ’egyetemista-zenekar’ jelentésben az estudiantina.
A műfaj egyik leghíresebb képviselője a Tuna de Aparejadores de Madrid (hivatalosan Tuna de Arquitectura Técnica de Madrid), a Madridi Műszaki Egyetem (Universidad Politécnica de Madrid) építészmérnöki karának zenekara. Tőlük hallgathatjuk meg a Sebastopol (Szevasztopol) című népszerű pasacalle saját feldolgozását. Na de hogy jön ide ez az ukrán város? Azt hiszem, a dalszövegből nem lesz nehéz rájönni a poénra!
(A második versszak tartalma valójában ironikus, hiszen a Venancia Spanyolországban jellemzően idős falusi nők neve.) Az alábbi videón a zenekar fellépése látható az egyetem 2013. április 20-án rendezett 30. „Műszaki Dalverseny”-éről (XXX Certamen Politécnico), ahol még azt is megmutatják, miként lehet az írógépet hangszerként használni. Nem mellesleg több kategóriában is elvitték az első díjat, mint például a „legjobb hangszerelés” és a „legjobb csörgődob”. Jó szórakozást hozzá!
De mi is az a „tunázás”? A spanyol tuna szó egyetemistákból álló folklórzenekart jelent, akik különböző címerekkel és szalagokkal díszített egyetemi bársonyköpenyben tradicionális spanyol szerelmes dalokat, szerenádokat adnak elő különféle lantokkal, gitárokkal és csörgődobbal kísérve; egyúttal – mint egyes számban használt gyűjtőfogalom – jelenti magát a zenei hagyományt is. Szinte minden spanyol egyetemnek van saját tunája, és a zenekari tagság nem szűnik meg a diploma megszerzésével: aki egyszer belépett, örökre tag marad.
A tunának még versenykoncerteket is rendeznek, és külön dalrepertoárja is van a műfajnak. A dalok zenei stílusa általában keringő, pasodoble vagy pasacalle – az utóbbi (jelentése tkp. ’utcai menet’) a pasodobléhoz hasonló induló.
 |
| Tuna de Aparejadores de Madrid, a madridi építészek zenekara (Forrás: Facebook) |
Maga a tuna szó – legalábbis ebben a jelentésben – francia eredetű a spanyolban: a t(h)une [tün] latinosítása/spanyolosítása, melynek eredeti jelentése a francia argóban ’alamizsna’ volt, majd innen ’ötfrankos’, végső forrása pedig a roi de Thunes [ruá dö tün], azaz ’Tunisz királya’ kifejezés, ahogy a koldusok királyát nevezték a 15–17. században. Ebből a mai spanyol jelentés valószínűleg az utcai vándorzenészekre utalva alakult ki. Szinonimája ’egyetemista-zenekar’ jelentésben az estudiantina.
A műfaj egyik leghíresebb képviselője a Tuna de Aparejadores de Madrid (hivatalosan Tuna de Arquitectura Técnica de Madrid), a Madridi Műszaki Egyetem (Universidad Politécnica de Madrid) építészmérnöki karának zenekara. Tőlük hallgathatjuk meg a Sebastopol (Szevasztopol) című népszerű pasacalle saját feldolgozását. Na de hogy jön ide ez az ukrán város? Azt hiszem, a dalszövegből nem lesz nehéz rájönni a poénra!
| Sebastopol | |
Escucha, niña, este pasacalle Que dedicado a tu belleza va Por ser la chica más guapa del barrio La más bonita de la Universidad Oye, Venancia, este pasacalle Que dedicado a tu belleza va Por ser la chica más guapa del barrio La más bonita de la localidad Se va, se va, se va Se va, se va a Sebastopol (3×) Se va, se va, se va Se va, se va y no volverá | Hallgasd, leány, ezt az indulót Mely a szépségednek szól Mert a legcsinosabb lány vagy a kerületben A legszebb az egyetemen Hallgasd, Venancia, ezt az indulót Mely a szépségednek szól Mert a legcsinosabb lány vagy a kerületben A falu legszebbike Elmegy, elmegy Elmegy Szevasztopolba (3×) Elmegy, elmegy Elmegy és már nem tér vissza |
(A második versszak tartalma valójában ironikus, hiszen a Venancia Spanyolországban jellemzően idős falusi nők neve.) Az alábbi videón a zenekar fellépése látható az egyetem 2013. április 20-án rendezett 30. „Műszaki Dalverseny”-éről (XXX Certamen Politécnico), ahol még azt is megmutatják, miként lehet az írógépet hangszerként használni. Nem mellesleg több kategóriában is elvitték az első díjat, mint például a „legjobb hangszerelés” és a „legjobb csörgődob”. Jó szórakozást hozzá!
Jogi nyilatkozat: A fénykép és a dal blogban történő közzétételéhez a zenekar hozzájárult.
Nem rossz!
VálaszTörlés