2013. július 7., vasárnap

10 érdekes tény a spanyol nyelvről

Azok számára, akik jól ismerik ezt a nyelvet, lehet, hogy nem lesz újdonság az itt leírtakban. Akik viszont csak most ismerkednek vagy ismerkednének vele, talán jól jöhet. Mindenesetre megpróbáltam összeszedni tíz érdekes dolgot a spanyolról és a spanyolul beszélőkről – íme a lista!
A Spanyol Királyi Akadémia címere
(Forrás: Wikimedia Commons, GFDL/CC)
  1. A kínai és az angol után a harmadik legtöbb (több mint 400 millió) anyanyelvi beszélővel rendelkező nyelv a Földön. Más becslések szerint már az angolt is megelőzte. 21 ország gyakorlatilag hivatalos nyelve, és az USA-ban is közel 40 millió spanyol nyelvű lakos/bevándorló él. Hivatalos nyelv továbbá a nyugat-afrikai Egyenlítői-Guineában (Guinea Ecuatorial), és maradtak még anyanyelvi beszélői a délkelet-ázsiai egykori spanyol gyarmaton, a Fülöp-szigeteken (Filipinas) is.
  2. A spanyol ajkúaknak csak az egytizede él Spanyolországban. A nyelvhasználók közül a legtöbb – legalább egynegyedük – mexikói.
  3. Az első európai „modern” nyelv, amelyik hivatalosan kiadott, nyomtatott nyelvtannal rendelkezett. Antonio de Nebrija sevillai humanista Amerika felfedezésének évében, 1492-ben adta ki GRAMMATICA című latin–spanyol nyelvű művét a kasztíliai nyelvtanáról.
  4. Éppen 300 éve, 1713-ban alakult meg a Spanyol Királyi Akadémia (Real Academia Española, RAE), amely 1726–39 között adta ki hat kötetben az első terjedelmes értelmező szótárat. Mára minden spanyol nyelvű országban, továbbá az Egyesült Államokban és a Fülöp-szigeteken is működik spanyol nyelvi akadémia, amelyek együttesen a Spanyol Nyelvi Akadémiák Egyesületét (Asociación de Academias de la Lengua Española, ASALE) alkotják, és közösen készítik az akadémiai szótárakat, nyelvtanokat, helyesírási kiadványokat.
  5. A spanyol jelentős hatással volt a Fülöp-szigetek hivatalos nyelvére, a filippínóra vagy tagalogra. Nyomot hagyott a hangkészletben (pl. az eredetileg csak [a], [i], [u] magánhangzókat ismerő nyelvbe spanyol jövevényszavakkal kerültek be az [e] és [o] hangok) és a szókincsben is (egyes források szerint a mindennapi szókincs közel 40%-a spanyol jövevényszavakból áll: pl. Kamusta? [¿Cómo está?] ’Hogy van?’).
  6. Az egyetlen újlatin nyelv, amelyben nincsenek zöngés réshangok. Ez még a mai indoeurópai nyelvek között is elég ritka. Habár ilyen volt a latin is, a mai spanyol állapotnak nem közvetlen előzménye (az óspanyolban még volt [z], [dz] és [zs] is, de a rendszer aztán „visszaegyszerűsödött”, a ladino nyelvváltozat kivételével, mely máig őrzi a [z] és [zs] hangokat).
  7. A szókincs legalsó rétegében elvesztette a latin f-et magánhangzók előtt. Az [f] hang már a latinban is ritka volt: eleve csak szótövek elején állhatott, és zöngés párja sem volt. Az óspanyolban először [h]-vá alakult, majd a 16. századra teljesen eltűnt (de a h betű őrzi a nyomát az ilyen szavakban, pl. FACERE > hacer ’csinál’). A hagyományos feltételezések szerint ez egy, a területen eredetileg beszélt nem indoeurópai („baszkféle”) nyelv hatására történt, azonban ma már ezt sokan vitatják, és sima belső változás (gyengülés) következményének tartják (ugyanez több olaszországi nyelvváltozatban is megtörtént).
  8. Több mint 1000 rendhagyó igéje van. A leggyakoribb ragozási szabálytalanság a tőmagánhangzó-váltakozás. A létige, valamint sok mindennapi használatú ige is rendhagyó.
  9. Az európai nyelvek közül a spanyolban van a legtöbb arab jövevényszó. Ezek az általános szókincs kb. 4%-át teszik ki, bár jelentős részük csak speciális szövegkörnyezetekben, illetve nyelvjárásokban (főleg Andalúziában) fordul elő.
  10. A felkiáltó- és a kérdőjelet a mondat elé is kiteszik 180 fokban megfordítva. Ezt a furcsaságot azért vezették be a helyesírásban, hogy jól behatárolható legyen a mondat kérdést vagy felkiáltást tartalmazó része, mivel a spanyolban – a szórendi szabadság miatt – sokszor csak a hanglejtés különbözteti meg a kijelentő és a kérdő-, illetve felkiáltómondatokat.
Természetesen lehetne még sok érdekességet találni, azonban igyekeztem csak olyanokat felsorolni, amelyekben a spanyol tényleg egyedülálló, és valós adatokon alapulnak. Zárásként, az alábbi kisfilmen betekintést nyerhetünk a Spanyol Királyi Akadémia épületébe és munkájába, mindezt HD-felbontásban.


A segítségért köszönet Dr. Kálmán László nyelvésznek.