2012. március 10.

Egy csokoládé vaníliával a plázában?

Bizonyára többen is kíváncsiak arra, hogy vajon milyen spanyol eredetű szavaink vannak. Bár a kérdésfelvetés egyszerűnek tűnik, megválaszolni mégsem annyira az.

Az első dolog, ami problémaként merül fel, hogy egyáltalán mit tekint(s)ünk „spanyol eredetű” szónak. Ha csak olyan szavakat vennénk figyelembe, amelyek a spanyolból kerültek a nyelvünkbe, akkor rendkívül egyszerű dolgunk lenne: máris lezárhatnánk a témát, mivel ilyen szó nincs (hiszen a történelmünk során sosem voltunk szoros nyelvi kapcsolatban spanyolokkal). Minden spanyol eredetű szó valamely másik, nagy presztízsű európai nyelv (általában a német, francia, olasz vagy angol) közvetítésével kerülhetett csak a magyarba, ami egyúttal azt is jelenti, hogy nem csupán a magyarba, tehát ezek többsége nemzetközi vagy vándorszó. Ilyen értelemben tehát spanyol jövevényszavak nincsenek a magyarban. A másik, hogy mivel a spanyol újlatin nyelv, értelemszerűen a szavak többsége a latinból vagy azon keresztül a görögből, kisebb részük egyéb más nyelvekből (pl. arab, germán, indián nyelvek) származik, vagyis egyik szónak sem a spanyol a végső forrása.

Továbbá kérdéses az is, hogy mit tekintünk magyar szónak. A spanyol eredetű szavak többsége ugyanis csak a spanyol vagy hispán kultúrával kapcsolatos fogalom – nagyon kevés olyan van, amelyből általános használatú szó lett, mint pl. a csokoládé vagy a vanília –, éppen ezért ezek inkább idegen szavak, nem igazán lehet őket spanyol eredetű magyar szavaknak tekinteni.

Madrid főtere, a Plaza Mayor – a plázák őse? (Forrás: Wikimedia Commons / Sebastian Dubiel, CC)

Az alábbi listán így olyan szavakat vettem figyelembe (a teljesség igénye nélkül), amelyek a spanyolban változtak meg – nagyjából – a mai formájukra, illetve elterjesztésükben a spanyol fontos közvetítő szerepet játszott. Zárójelben az eredeti spanyol alakot tüntettem fel. A listát persze a fentebb leírt fenntartásokkal kell szemlélni.

csokoládé (chocolate)

A kedvelt édesség neve a spanyolban azték eredetű, azonban vitatott, hogy melyik navatl szóból vagy szóösszetételből származik. A DRAE egy xoco-atl összetétel lehetőségét veti fel, melynek jelentése ’keserű víz’ lenne. A magyarba német közvetítéssel került, a német (nyelvjárási) formát tükrözi a -d- is.

vanília (vainilla)

Ha már csokoládé, akkor nem hiányozhat a vanília sem, amely a spanyol vainilla [bajníllʲa] (az átírásban az ékezet hangsúlyt jelöl) magyarosítása. A vainilla a vaina (korábban vaína) ’hüvely, tok’ kicsinyítőképzős alakja, amely az azonos jelentésű latin VAGĪNA szóra vezethető vissza.

kakaó (cacao)

S hogy teljes legyen a sor, a kakaó szintén a spanyolból elterjedt nemzetközi szó, amely a csokoládéhoz hasonlóan azték eredetű, a navatl nyelvben cacahua [kakawa] formában.

gitár (guitarra)

Az egyik legnépszerűbb hangszer nevének végső forrása az ógörög κιθάρα (kithára) ’citera, húros hangszer’, amely arab közvetítéssel került a spanyolba, ahol guitarra [gitárra] alakban honosodott meg. A francia ezt guitare [gitár] alakban vette át és adta tovább a többi európai nyelvnek.


blabla és hablaty (habla?)

Gyakran gúnyolják azzal a spanyol nyelv hangzását – persze csak azok, akik nem értik –, hogy „hadarós blablanyelv, hablaty”. Talán nem járunk túl messze az igazságtól, hiszen elképzelhető, hogy e szavak alapja maga a spanyol habla (< ósp. fabla < lat. FÁBŬLA ’beszélgetés, társalgás’) ’beszéd’. Némely forrás szerint a blabla a franciában keletkezett ikresítéssel, amely ’mellébeszélés, halandzsa’ jelentésben került be több európai nyelvbe, köztük a magyarba is. Mindazonáltal ez az etimológia erősen vitatott, és valószínűbbnek tűnik, hogy egyszerű hangutánzó szóval állunk szemben. A hablaty eredetéről viszont sajnos semmilyen adat nem áll rendelkezésre, így ez is csak találgatás marad.

bodega (bodega)

Már az ókori rómaiaknak és a görögöknek is egyik kedvenc itala volt a bor, és a spanyolok továbbvitték a kultuszát. Így a spanyol bodega ’borospince’ is természetesen latin-görög eredetű, méghozzá a latin APOTHĒCA ’éléskamra, borospince’ (< ógörög ἀποθήκη, apothēkē ’tároló’) majdnem szabályos spanyol folytatója, a szó eleji a- lekopásával.

siló (silo)

A spanyolból elterjedt, ’takarmány tárolására szolgáló tartály vagy verem’ jelentésű szó, melynek végső forrása tisztázatlan. A legvalószínűbbnek a latin SĪRU(M) (< ógör. σῑ̆ρός, sīrós) ’verem’ tűnne, bár némi magyarázatra szorulna az [r] > [l] változás. Joan Coromines etimológus szerint elképzelhető, hogy az ókelta *sīlon ’mag’ szóból származik, s persze felmerült már a baszk zulo ~ zilo [sz-] ’lyuk, gödör’ is.

Siló, gabonatároló (Forrás: Pixabay.com)

tornádó (tronada)

Ennek a szónak a története felettébb érdekes. Eredeti alakja a spanyolban tronada ’mennydörgés’, a tronar (trueno) ’mennydörög’ igéből, amely a latin TONĀRE ’dörög’ igére vezethető vissza. A spanyol tronada az angolba tornado alakban került be, amely közvetítette a többi nyelvbe, majd az angol forma visszakerült a spanyolba is (hogy használják-e, más kérdés, én még nem hallottam). Jelenleg ez az etimológia tűnik elfogadottnak, míg régebben úgy tartották, hogy a régi spanyol tornar ’visszatér, megfordul’ (< lat. TORNĀRE) igével állhat kapcsolatban (ti. ’forgószél’).

hurrikán, orkán (huracán)

A tornádóról máris eszünkbe juthatnak a hasonló jelentésű és azonos eredetű hurrikán és orkán (’pusztító erejű szélvihar’) szavaink. Mindkettő a spanyol huracán [urakán] alakból terjedt el, melynek végső forrása a Haiti szigeti taíno nyelv. A magyarban mindkét szó német jövevényszó, azzal a különbséggel, hogy míg az orkán a hollandon keresztül került a németbe, addig a hurrikán valószínűleg közvetlenül a spanyolból.

vulkán (volcán)

Ha már a természeti jelenségeket nézzük, érdemes kitérni a vulkán ’tűzhányó’ szóra is, amely a magyar etimológiai szótárak szerint ebben a formában a spanyolban keletkezett. Végső forrása a latin Vŭlcānus, beszélt nyelvi (tárgyesetű) VŬLCĀNU, ’a tűz római istene’. Azonban a spanyolba nem kerülhetett közvetlenül a latinból, mert így *volcano ~ *vulcano alakot eredményezett volna (vö. olasz vulcano); a DRAE szerint a portugál volcão [vuɫkãu̯ᵐ] volt a közvetlen forrás. Nemzetközi szóként a franciából terjedt el, a magyarba elsősorban a német közvetíthette.

A guatemalai Fuego vulkán kitörése 2013-ban (Forrás: Wikimedia Commons, GFDL/CC by 3.0)

gerilla (guerrilla)

A legtöbbször Latin-Amerikával kapcsolatban hallhatjuk ezt a szót, melynek jelentése ’szakadár fegyveres csoport’, ’szabadcsapat’. A spanyol guerra [gérra] ’háború’ főnév kicsinyítőképzővel ellátott guerrilla [gerríllʲa] alakjából származik, amely francia közvetítéssel terjedt el. A spanyol (és olasz) guerra pedig végső soron germán eredetű (< *werra, vö. angol war). Mint látható, a szóban eredetileg két r-et találunk, az egyszerűsödés talán a francia, angol vagy német ejtésre vezethető vissza, illetve egyébként sem ritka az idegen szavakban szereplő hosszú mássalhangzók rövidülése.

aligátor (lagarto)

A krokodilféle hüllő nemzetközi elnevezése a spanyol (el) lagarto ’gyík’ jelentésű főnév módosulata az angolon keresztül, melynek végső forrása a latin LACERTU(M), azonos jelentésben. A rendhagyónak tűnő -CE- > -ga- változás közvetlenül egy beszélt latin *LACARTU(M) alakváltozatra mutat vissza.

flamingó (flamenco)

Az állatoknál maradva, e madárnév forrása a spanyol flamenco ’flamand’, ’flamingó’, illetve ’flamenco [folklór]’, amely a holland Vlaming ’flamand [ember]’ szóból származik; a magyarba német közvetítéssel került. Az azonban, hogy az eredetileg ’flamand’ jelentésű spanyol szóból hogyan keletkezett a madár, illetve az andalúziai cigányok által elterjesztett folklór neve, bizonytalan. (Bár a DRAE mindhárom jelentést ugyanazon szócikk alatt tárgyalja, igazából nem teljesen biztos az sem, hogy az utóbbinak egyáltalán van-e köze etimológiailag az előbbi kettőhöz.)

nutria (nutria)

S még egy állatnév, amely ismerős lehet a hamis barátokról szóló korábbi témából, jelentése ugyanis a legtöbb spanyol nyelvjárásban és a köznyelvben is ’vidra’. Forrása a spanyolban a latin LUTRA ’vidra’ egy népies módosulata (vö. lutria). A szót vélhetően az Argentínában használt jelentésével – ti. ’hódpatkány, mocsári hód’ – vettük át (a német közvetítésével), amely e rágcsálóféle természetes élőhelyének legnagyobb részét teszi ki.

Nutria, más néven hódpatkány vagy mocsári hód (Myocastor coypus) (Forrás: Pixabay.com)

hidalgo (hidalgo)

Ez a szó már átcsúszik abba a kategóriába, amit én inkább idegen szónak érzek, s csak a spanyolokkal összefüggésben használatos. Viszonylag gyakori előfordulása miatt szerepel csak itt. Az hidalgo [idálgo] a szegényebb spanyol nemesek jelzője volt a középkorban, akik bizonyos kiváltságokat élveztek. Az hijo de algo ’valaki ~ valami fia’ kifejezés összevont alakja. A régi spanyolban előfordult hijodalgo (hijo d’algo), fidalgo, fijodalgo (fijo d’algo) alakokban is. (Az hijo [ícho] az óspanyol fijo [fízso > hísʲo] formán keresztül a lat. FĪLIU(M) ’fiú’, az algo pedig az ALIQUOD ’valaki, valami’ szóra vezethető vissza.)

torreádor (toreador)

Szintén a spanyol kultúrával kapcsolatos idegen szó: ’a bikaviadal szereplője’. A spanyol toreador (egy r-rel; a magyar alakban a dupla -rr- eredete nem világos) szó átvétele, ahol a torear ’bikával küzd’ ige -dor (< lat. -TŌR) névszóképzővel ellátott alakja. Az ige végső forrása a toro (< beszélt lat. TORU(M) < lat. taurus) ’bika’ főnév. Mindazonáltal a toreador szót a mai spanyolban nem használják, azonos jelentésben a torero használatos. Ugyanakkor a játék főhőse, aki a bikát a végén megöli, a matador, a matar ’megöl’ igéből, amely valószínűleg a lat. MACTĀRE ’levág, feláldoz’ félművelt folytatása.

tangó (tango)

Az argentin eredetű, erotikus töltetű tánc nevének eredete bizonytalan. Két elképzelés jöhet szóba: az egyik szerint egyszerű hangutánzó szó (ezt adja meg a DRAE is), vagy lehetséges, hogy a régen ’megérint’ – ma ’megszólaltat [húros vagy ütőhangszert]’, ’penget’ – jelentésű tañer (< lat. TANGERE) ige egyes szám első személyű régies tango (ma taño) alakjából önállósult főnév.

szieszta (siesta)

Eredetileg nem szerepelt a listán, de egyre gyakoribbnak tűnik, így talán elfogadhatjuk, hogy már ez is magyar szó. Szintén a spanyolból terjedt el ’délutáni pihenő, rövid munkaszünet’ jelentésben, ami a mediterrán országokban bevett szokás. (Megjegyzendő, hogy spanyolos ejtése [szjeszta], az első szótagban kettőshangzóval, tehát nem az [i]-t hangsúlyozzák.) Végső eredete a latin SĔXTA [HŌRA], vagyis a ’hatodik [óra]’ (a napfelkeltétől számítva), azaz ’dél’. Érdekesség, hogy a spanyolban mégsem a szó népnyelvi alakja maradt fenn sorszámnévként (a történeti korpuszban egyáltalán nem is szerepel így), hanem a művelt eredetű sexto, -ta folytatódott ’hatodik’ jelentésben.

A cicának is jár... (Forrás: Pixabay.com)

pláza (plaza)

Végül egy egészen új szóval zárnám a listát. A pláza vagy plaza – többnyire tulajdonnevekben, mint Duna Plaza –, azaz ’bevásárló- és szórakoztató-központ’ forrása a spanyol plaza [plásza] ’tér’, amely a népi latin PLÁTEA [plácja] ’széles utca, udvar, tér’ alakra vezethető vissza, ez pedig az ógörög πλατεῖα (plateía) ’széles út’ átvétele. A főterek a piaccal az ókorban és a középkorban a városok kereskedelmi központjai voltak; kialakításukat máig őrzik a hispán országokban a plaza mayorok. Modern szóként a mai bevásárlóközpontokra az angolban kezdték el használni, az 1922-ben, Kansas Cityben (Missouri) a spanyol főterek mintájára épült Country Club Plaza üzleti negyed nyomán.

A lista nem teljes – nem is lehetne az, a bevezetőben leírtakra tekintettel – de természetesen, ha valakinek még eszébe jut valamilyen gyaníthatóan spanyol eredetű szó, írja le a hozzászólásában!

19 megjegyzés

  1. Őszintén szólva én a 'hidalgo'-t nem vettem volna be a listába,mert szerintem elég kevesen hallottak a kifejezésről vagy kevesen tudják egyáltalán ,hogy mit jelent.Ugyanakkor kimaradt a listáról a señor,az amigo,a flamenco és a tangó,melyek már inkább közismertnek tekinthetők.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pontosan erről beszéltem a bevezetőben, hogy miért nem lehet meghatározni, hogy mi számít spanyol eredetű magyar szónak. Az általad felsoroltak – a tangó kivételével – inkább ismert spanyol (idegen) szavak, de semmiképpen sem közhasználatúak a magyarban (egy beszélgetésben senki nem fogja kiejteni, hogy amigo vagy señor, hacsak nem éppen egy spanyol filmről/sorozatról beszél, de még akkor sem biztos).

      Törlés
    2. "de semmiképpen sem közhasználatúak a magyarban " Miért,a hidalgo vagy siló az ?? És miért ne mondhatnám azt, hogy XY flamenco táncórákat vesz, vagy flamenco-t táncol,v. flamenco-tanfolyam ? Vagy mondjuk elmesélem egy mexikói élményemet,és azt mondom "épp a benzinkútnál álltam, és odajött hozzám egy nagydarab amigó,és pénzt kért",stb.,vagy mondjuk haverok között miért ne használhatnám az amigo vagy hombre megszólítást ? Miért lennének ezek kevésbé használatosak vagy ismertek,mint a hidalgo,amit csak max. tudományos vagy irodalmi írásokban olvastam,de még senkitől nem hallottam kiejteni (hétköznapi,kötetlenebb beszélgetésben meg főleg) ?

      Ahogy azt sem hiszem,hogy a gringó,a pampa (dél-amerikai füves puszta),a koka (pl. kokacserje) vagy a machete (vagy magyarosan ejtve macséta) ismeretlenül csengene a magyar fül ( vagy nyelv) számára.(Most lehet azon vitázni,h. a koka és a pampa indián eredetű szó,de akkor is a spanyolon keresztül került a többi nyelvbe,vö. csokoládé).

      Törlés
  2. A tangót felvettem, illetve még a flamingót (a flamenco helyett), hiszen inkább ez a magyar szó.

    VálaszTörlés
  3. Aquí también usamos el término plaza en algunos centros comerciales, Málaga Plaza, o el Gran Plaza donde compro habitualmente, con la salvedad que no se usa en ese caso al principio para no confundirlo con las plazas ( terek ) existentes, ya que no es lo mismo quedar en la Plaza Málaga que en el Málaga Plaza, o en la plaza Flores, o en el Flores plaza. Además lo solemos distinguir también por el artículo, quedar en la plaza o quedar en el Málaga plaza, pues realmente es una especie de abreviatura de quedar en el centro comercial Málaga Plaza.

    Me puedes llevar en tu coche? al Gran Plaza, o ya sois muchos y no cabo?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pues sí, el artículo a veces puede tener un importante valor distinguidor.

      Törlés
    2. Ez a 'cabo' nem a 'quepo'? Csak kerdezem, nm vagyok biztos benne.

      Törlés
    3. De, quepo, csak Irene szívatott minket. :) Akkoriban volt egy kvízkérdés, hogy mi a caber ige E/1. alakja, de aki nem hagyta magát becsapni, nem dőlt be neki. ;)

      Törlés
  4. Mielőtt elkezdtem olvasni a cikket, hirtelen két ilyen jutott eszembe, de az egyiket "ellőtted", ez pedig a "hablatyol". Ugyan nem ismerem az eredetét, de meggyőződésem, hogy ez a szleng szó valahogyan a "hablar" igéből jön. :)
    A másik (magyarban szintén szleng) szó a "tropára tört", tönkrement.. szerintem ez az "estropear"-ból jöhet, így vagy úgy, nem? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát legfeljebb úgy, hogy az estropear a spanyolban olasz eredetű (< stroppiare), és a magyar is egy olasz "nyelvjárásból" vette át (északolasz trop(o), olasz troppo 'sok, nagyon'), az olaszba viszont a franciából került.

      "[tropa] [...] A magyarba a kártyanyelvből kerülhetett 'huszonegynél több [...] jelentésben, és 'tönkrement, elhasználódott' értelme azon alapul, hogy a "huszonegyesben" az a vesztes, akinek a kártyái huszonegynél nagyobb értékűek." (Zaicz Gábor (főszerk.): Etimológiai szótár, Tinta, Budapest, 2006, 868.)

      Törlés
  5. Mecha (kanóc) = mécses? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A DRAE szerint "talán a francia mèche-ből". Most lusta vagyok újból elővenni az etimológiai szótárat, de 99%-ban biztos vagyok benne, hogy a magyarban is ugyanez az eredete. Szerintem felesleges eredeti spanyol átvételek keresésével próbálkozni a magyarban, mert nincs ilyen. :) Még megtévesztő hasonlóság esetén is legfeljebb arról lehet szó, hogy az olasz vagy francia átvétel mindkét nyelvben, de közvetlenül spanyol eredetű magyar szó nincs.

      Törlés
  6. Válaszok
    1. Nem rossz, csak kérdés, hogy ez mennyire számít magyar szónak. :)

      Törlés
    2. Szerintem is magyar szó. Biztos vannak még ilyen szavak, de tuti, hogy kevés, nagyítóval kell keresni.

      Törlés
    3. A spanyol baratnom latta, hogy igy irtam le, es megjegyezte, hogy milyen meno, hogy ezt a szot mi igy "leforditjuk". Mire elgondolkoztam, hogy ez nem forditas, csak magyarositas, de erre a szora nincs sajat szavunk.
      Mindenesetre erre rakeresve talaltam a blogot, ami zsenialis, szoval maris megerte. :)

      Törlés
  7. Brujeria = Boszorkány?
    Castana = Gesztenye?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A boszorkány régi török jövevényszó, és a töve ugyanaz, mint a b***ik igéé. A spanyol brujería viszont a bruja főnévből van képezve, amely ismeretlen eredetű (feltehetően ókelta).

      A gesztenye sem játszik, mert az a magyarban német közvetítésű latin jövevényszó (< CASTÁNĔA), vagyis hát annyiból játszik, amit az elején írtam, hogy természetesen a spanyolban a latin szó természetes beszélt folytatójáról van szó (de ez itt irreleváns).

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztrálni vagy belépni nem szükséges, de a hozzászólók megkülönböztethetősége érdekében ajánlott valamilyen becenév megadása a „Név/URL-cím” profil kiválasztásával (az URL kitöltése nem kötelező).