2011. november 19.

A spanyol ábécé és kiejtés

Arról már volt szó, hogy a spanyolban milyen hangok nincsenek és mit hogyan nem kellene ejteni, most viszont megnézzük részletesebben, hogy akkor milyen hangok vannak. A hivatalos spanyol ábécé (abecedario) – a 2010-es helyesírási reform óta – 27 betűből áll. A kép alatti táblázatban a betű mellett az elnevezése, a szakavatottabbak kedvéért a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA/AFI) szerinti – sztenderd nyelvi – hangértékei, valamint megközelítő magyar kiejtésük szerepel.

Az ábécé a betűk nevével és hangértékével (Forrás: El Mexicano)

Az ábécé az alábbiakban meghallgatható egy anyanyelvi beszélőtől Mexikóból:


BetűNévIPA-hangértékKözelítő magyar megfelelő
aa[a]á (rövid)
bbe[b/β]¹b/v
cce[k], [θ]/[s]² (e, i előtt)k, sz (e, i előtt)
dde[d/ð]¹d
ee[e]e ~ é (zárt e)
fefe[f]f
gge[g/γ]¹, [x] (e, i előtt)g, ch (e, i előtt, mint a doh szóban)
hhache— (néma)
ii[i/j]i/j
jjota[x]ch (mint a doh szóban)
kka[k]k
lele[l]l
meme[m]m
nene[n]n
ñeñe[ɲ]³ny ~ nny ~ nyʲ
oo[o]o
ppe[p]p
qcu[k]k
rerre[r] (szó elején), [ɾ] mgh.-k köztr (szó elején hosszabban pergetett)
sese[s]sz
tte[t]t
uu[u/w]u/w (utóbbi mint az angolban)
vuve, ve[b/β]¹b/v
wuve doble, doble u[b/β]¹, [gw]⁴b/v, gw
xequis[ks]⁵, [s] (szó elején), [x]⁶ksz, sz (szó elején), ch
yi griega, ye[ʝ]~[dʝ], [i/j] (szó végén és önállóan)gy ~ jj, i/j (szó végén és önállóan)
zzeta[θ]/[s]²sz

A k és a w csak idegen szavakban fordulnak elő. Az egyszerű betűkön kívül azonban léteznek egy hangot jelölő kettősbetűk (digráfok) is, melyek írásban sem bonthatóak elemeikre. A spanyolban öt ilyen betűkapcsolat van, amelyek az alábbiak:

Kettős betűIPA-hangértékMagyar megfelelő
ch[ʧ]cs⁷
ll[ʎ] (kiveszőben) / [ʝ]~[dʝ](lʲ, „lágy l”) / jj~gy
gu [g] (e, i előtt)g (e, i előtt)
qu[k]k
rr[r:]rr

Megjegyzések a táblázatok értelmezéséhez (a hangok átírása IPA-jelekkel történik):
  1. A [b]–[β], [d]–[ð] és [g]–[γ] hangpárok ejtése helyzetüktől függ. Mindegyiknél az elsőt ejtik szó (mondat) elején, valamint az -mb-, -nv-, -ld-, -nd-, -ng- csoportokban, míg a másodikat minden más helyzetben (leginkább magánhangzók között).
  2. Az [θ] hangot csak az Ibériai-félszigeten ejtik.
  3. Az ñ [ɲ] a magyar ny-nél valamivel hosszabb mássalhangzó.
  4. Az angol jövevényszavakban lévő w ejtése [gw].
  5. A [ks] Spanyolországban mássalhangzó előtt és a hanyag beszédben [s]-szé egyszerűsödik.
  6. Az x ejtése azonos a j betűvel jelölt [x] hangéval a México, Oaxaca, Texas földrajzi nevekben és származékaikban, valamint a Xavier, Ximena, Ximénez nevekben. A México és a Texas írása megengedett az utóbbival is: Méjico, Tejas.
  7. A ch [ʧ] a magyar cs-nél kissé előrébb képzett, ajakkerekítés nélkül ejtett mássalhangzó.
  8. A gu csak a gue, gui kapcsolatokban számít kettős betűnek, mivel [g]-nek olvasandó. Ugyanez a kapcsolat a, o előtt a [gw] hangcsoportnak, mássalhangzó előtt pedig [gu]-nak felel meg. A [gw] csoport jelölése e, i előtt , ahol a tréma azt jelzi, hogy a félhangzós u ejtendő.

Idegen szavakban és nevekben előforduló hangok

A spanyol nyelv hangkészlete még a rokon újlatin nyelvekéhez képest is meglehetősen egyszerű, így könnyen megeshet, hogy idegen nevekben olyan hangok szerepelnek, amelyek a spanyolban nem léteznek. Ilyenek többek között – magyarosan írva – az [s], a [z], a [zs] vagy a [dzs], amelyek elég gyakoriak más európai nyelvekben, pl. a franciában vagy az angolban. A műveltebb spanyol anyanyelvűek, akik beszélnek idegen nyelveket, általában ki tudják őket ejteni, azonban az átlagos beszélők nem. Az [s]-t általában [sz]-szel vagy – szó elején – [cs]-vel, a [zs] és [dzs] hangokat pedig [gy]-vel vagy [j]-vel próbálják helyettesíteni a beszédben.

Ha nem latin ábécét használó nyelv neveit, vagy idegen földrajzi neveket kell spanyol szövegben leírni, akkor a fenti hangokat az alábbi betűkkel, betűkapcsolatokkal szokás jelölni:
  • [s] → sh
  • [z] → z
  • [zs] → y vagy (a pontosabb hangjelölő átírásokban) zh
  • [dzs] → y vagy (a pontosabb hangjelölő átírásokban) dzh
A nem latin betűs nyelvek azon hangjait, amelyeknek van spanyol megfelelőjük, a spanyol olvasat szerinti betűvel írják át: pl. Kazajistán [kaszachisztán].

Akit mélyebben érdekel a spanyol hangtan, itt olvashat róla részletesen.

2 megjegyzés

  1. ez nagyon jó ez a video, elmentem oktató anyagnak :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos azóta törölték a YouTube-ról, így kénytelen voltam kivenni.

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztrálni vagy belépni nem szükséges, de a hozzászólók megkülönböztethetősége érdekében ajánlott valamilyen becenév megadása a „Név/URL-cím” profil kiválasztásával (az URL kitöltése nem kötelező).