2011. június 25.

Falsos amigos, avagy spanyol–magyar hamis barátok

Mielőtt a címből bárki is emberekre gondolna, érdemes tisztázni, hogy itt a „barátok” természetesen nyelvi jelentésben értendő. Mégpedig a hamis barát kifejezés olyan szópárt jelöl két nyelv között, melyek hangalakja vagy írásképe nagyon hasonló, viszont nem pontosan ugyanazt jelentik, így bizonyos szövegkörnyezetekben félreértésre adhatnak okot.

Az ilyen hasonló szópárok, vagyis a hamis barátok kétféle csoportba tartoznak: lehetnek mindkét nyelvben azonos eredetűek, viszont más-más jelentésben (is) használatosak, és lehetnek csupán teljesen véltelen alaki egyezések (de hasonló vagy félreérthető jelentéssel). Mindkettőre lesz példa az alábbiakban, természetesen a spanyol és a magyar között. A szópároknál – amennyiben írásban eltérnek – először a spanyol, majd a hasonló magyar szó szerepel, alatta a magyarázattal. A szópárok betűrendben szerepelnek.

Alma

Az alma jelentése spanyolul ’lélek’, és az azonos jelentésű latin ÁNIMA torzulásáról van szó (ÁNĬMA > *anma ~ *álima > alma). A magyar ’alma’ megfelelője a spanyolban manzana, a latin [MALA] MATTIANA, azaz ’mattiusi [alma]’ kifejezésből önállósulva, amely egy híres almafajta volt.

Arena és aréna

A magyarban az aréna szót általában a cirkuszi küzdőtérre használjuk, átvitt értelemben pedig ’balhé’-t jelent. Ezzel szemben a spanyol arena jelentése elsősorban ’homok’ (bár ugyanúgy használják a porondra is). Mindkét szó eredete a latin (H)ARĒNA ’homok’. A küzdőtér, cirkuszi porond spanyol megfelelője viszont a ruedo (< rodar ’gurul’ < lat. ROTARE) és az albero (< lat. ALBARIU) is. A bikaviadal-arénára (az építmény egészére) pedig a plaza de toros (’bikatér’) kifejezés használatos!

A sevillai aréna (Forrás: Wikimedia Commons, GFDL/CC)

Aula

Az aula szót magyarul leginkább ’előcsarnok’, ’zsibongó’ jelentésben használjuk. Spanyolul azonban jelentése ’tanterem’. Forrása az azonos latin szó, melynek eredeti jelentése ’udvar’ volt.

Competencia és kompetencia

A latin eredetű kompetencia szavunk jelentése ’illetékesség’, ’szakértelem’. A spanyol competencia viszont emellett a ’konkurenciá’-t, vagyis (gazdasági) ’verseny’-t, ’versenytárs’-at is jelent (vö. még competir ’versenyez’). A szó forrása a latin COMPETENTIA, mely jelentésének érdekes módon nem sok köze van egyik mai jelentéshez sem: ’egybeesés’.

Curva és kurva

A spanyolul tanulók általában felnevetnek, amikor először hallják ezt a szót, a magyar jelentésre asszociálva. A számunkra vicces egybeesés ellenére azonban a két szónak nem sok köze van egymáshoz, sem etimológiailag, sem jelentésben. A spanyol curva jelentése ugyanis ’kanyar’, illetve ’ívelt vonal, görbe, (női) domborulat’ stb. A spanyol főnév tulajdonképpen a línea curva ’hajlott vonal’ kifejezésből származik, melynek végső forrása a latin CURVUS, -A, -UM ’hajlott, görbe’ melléknév, míg a magyar szó szláv eredetű. Persze jelentésátvitellel származhatna akár a latinból is, mivel átvitt értelemben ’romlott (erkölcsű)’-t is jelentett, ám ez esetben semmi egyébről nincs szó a véletlen egybeesésen kívül, és az sem valószínű, hogy ez a szó félreértést okozna. (Legfeljebb egy olyan szövegkörnyezetben, mint pl. Dentro de un kilómetro habrá una curva, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ’Egy kilométeren belül lesz egy kurva’, hanem ’... egy kanyar’.)

Gimnasio és gimnázium

Angol nyelvi ismeretekkel rendelkező olvasók számára bizonyára ismerős a probléma. Nincs ez másképpen a spanyollal sem: a gimnasio természetesen itt sem ’gimnázium’-ot, hanem ’tornatermet’ – illetve ’konditermet’ – jelent. A szó forrása mindkét nyelvben a latin GYMNASIUM, ez pedig a görög γυμνάσιον [gümnászion] átvétele. A ’gimnázium’ mint középiskolai intézmény spanyol megfelelője az instituto. (A gimnasio szó ebben az értelemben ma már nem használatos.)

Laico, -ca és laikus

Aki nem ért egy bizonyos szakmához, azt a szakmabeliek a laikus szóval szokták illetni – nem ritkán lenéző értelemben. Furcsán néznének ránk viszont, ha hasonló szövegkörnyezetben a spanyol laico, -a melléknevet használnánk, melynek nincs ilyen jelentése, hanem csupán vallási értelemben használják: ’világi’. A szó eredete a latin LAICUS – pontosabban a tárgyesetű LAICU(M) – ’világi’. A köznyelvi magyar jelentés, vagyis a ’szakképzetlen’ spanyol megfelelője az inexperto, -ta.

Mama

A magyar mama szó jelentését azt hiszem, felesleges magyarázni. Legyünk viszont óvatosak a hangsúlyozással, ha spanyolul az ’anya’ becéző alakját használjuk! Ugyanis a spanyol szó így leírva az első szótagon hangsúlyos, jelentése pedig ’emlő’. A magyar ’mama’ szó megfelelője spanyolul leírva mamá, és a hangsúly a szó végi magánhangzón van! Mindkét szó a latin gyereknyelvi MAMMA szóra vezethető vissza (a második francia átvétel a spanyolban, ez az oka annak, hogy véghangsúlyos).

Más

Bár lehetne azon vitatkozni, hogy e két szó valóban hamis barátok-e, a feltűnő hasonlóság kedvéért érdemes megemlíteni őket. Annál is inkább, mert a nada más, nadie más, qué más, quién más, illetve algo más kifejezéseket lehet úgy fordítani, hogy ’semmi más’, ’senki más’, ’mi más’, ’ki más’ és ’más valami(t)’. Azonban a spanyol más valódi jelentése ’több(et)’ – vagyis másféle fordításban ’semmi több’, ’senki több(et)’ stb. –, valamint ’inkább’ (mindkét jelentésben a mucho ’sok’, ill. ’nagyon’ középfokaként is használatos). Természetesen itt ténylegesen csak véletlen alaki egyezésről van szó, hiszen a spanyol más forrása a latin MAGIS ’inkább’ (vö. az azonos eredetű portugál mas ’de’ és mais ’inkább’, francia mais ’de’, olasz ma ’de’ és mai ’többé’, román mai ’inkább’) – ezzel szemben magyar más ősi finnugor eredetű, szó szerinti spanyol megfelelője pedig az otro, -a (< lat. ALTERU).

Moho és moha

Tény, hogy mindkét esetben egyfajta nyirkos környezetben szaporodó kezdetleges növényféleségről van szó, így nagyon könnyen összekeverhetőek, azonban a spanyol szó jelentése ’penész’. Ennek eredete ismeretlen, de megfelelője megtalálható a portugálban (mofo) és az olaszban is (muffa – egyes források szerint germán eredetű, vö. német Muff), mindez alapján pedig valószínűsíthető, hogy korábbi alakja a spanyolban is *mofo volt (máskülönben semmi sem indokolná a mai írásmódot), ami viszont nem dokumentált. A magyar főnév ugyanakkor szláv jövevényszó (vö. délszláv mah, mely előfordul ’penész’ jelentésben is) és egy indoeurópai *mus(ko)- tőre vezethető vissza, amelynek mai spanyol folyatója a musgo (< lat. MŪSCU) ’moha’.

Nutria

Ez aztán minden kétséget kizáróan igazi hamis barát! A sülféle rágcsálót jelölő nutria szavunk (ismeretes még hódpatkány vagy mocsári hód néven is) több szempontból is érdekes. Kezdjük mindjárt azzal, hogy spanyol eredetű, tehát nem nagy meglepetés, hogy spanyolul is létezik a szó. De vigyázat, mert spanyolul a jelentése ’vidra’! Aki pedig tanult biológiát, tudja, hogy a vidra ragadozó, nem pedig rágcsáló. Az argentin spanyolban viszont ’nutria’ – azaz ’mocsári hód’ – jelentéssel is bír, s mivel főleg Argentína az élőhelye, valószínű, hogy ezért került e jelentésben a magyarba is, német közvetítéssel. Ha már tisztáztuk, hogy a magyar szó forrása a spanyol nutria, akkor nézzük meg, honnan származik a spanyol szó. Nincs nehéz dolgunk, hiszen ez nem más, mint a latin LUTRA ’vidra’ népies alakváltozata (feltehetően egy *LUTRIA formán keresztül). Már csak arra a kérdésre kell választ adni, hogy mi a nutria spanyol megfelelője: a coipo [kojpo], amely a dél-amerikai araukán (spanyolul mapuche) nyelvből származik, és ez szerepel az állat tudományos nevében is (Myocastor coypus).

Nutrias canadienses – Kanadai nutriák vidrák (Forrás: Wikimedia Commons, CC)

Papa

A mama szónál leírtakhoz hasonlóan itt is a hangsúlyozás a titok nyitja. A spanyol papa szó jelentése (szó eleji hangsúllyal) ’pápa’, nem pedig ’apa’. Az utóbbi spanyol megfelelője viszont papá, amely véghangsúlyos. A magyar pápa és a spanyol papa szó forrása a latin PAPAS, amely pedig a görög πάππας [pappasz] átvétele; a spanyol papá francia jövevényszó.

Profesor, -ora és professzor

A latin eredetű professzor szavunk egyaránt jelenthet ’(fő)orvos’-t, illetve ’egyetemi tanár’-t. Ezzel szemben a spanyol profesor, -ora jelentése egyszerűen ’tanár(nő)’ – akár egyetemi, akár közép- vagy általános iskolai (a szó forrása, a latin PROFESSOR jelentése is ugyanez). Az orvosra viszont hiba lenne ezt a szót használni spanyolul: ebben az értelemben, ill. megszólításként is a doctor, -ora használatos.

Te

A spanyol te személyes névmás könnyen összetéveszthető a magyar te névmással kezdő nyelvtanulók számára, főleg az olyan kifejezésekben, mint pl. ¿Quién te crees que eres? ’Mit képzelsz magadról, ki vagy te?’. A spanyol te névmás ezzel szemben nem alany-, hanem tárgy- vagy részes esetű, s az azonos latin alakból () származik; a magyar ’te’ megfelelője viszont a spanyol , a szintén azonos latin alanyesetű alakból (). Az persze már más – nem kevésbé érdekes – kérdés, hogy a kettő közötti hasonlóság csupán a véletlen műve-e, vagy pedig ősi indoeurópai átvételről lehet szó az uráli korból.

Torpe és törpe

Itt is inkább csak egy érdekes hasonlóságról beszélhetünk: a spanyol torpe jelentése ugyanis ’ügyetlen, buta, féleszű’ stb., forrása pedig a latin TŬRPE(M) ’csúf, rút, gonosz’ stb. (az alanyesetű TŬRPIS, -E melléknévből). A spanyol melléknév tehát nem a magyar törpe, hanem a turpisság főnév rokona ebből a szempontból, melynek tövében ugyanez a latin átvétel szerepel.

Ezzel persze a lista korántsem lehet teljes, várom a további ötleteket! A témát sem tekintem lezártnak, mivel mindenképpen szándékomban áll még írni egyszer az angol–spanyol hamis barátokról.

2011. június 12.

¡Hasta la etimología! – Egy fura elöljáró vitatott eredete

A homonim asta (< lat. hasta) jelentése ’zászlórúd’
Még a spanyolul nem tudók is gyakran hallhatják filmekben az ¡Hasta la vista! kifejezést, amely magyarul a „Viszlát!”-nak felelne meg. Bár valójában a spanyol anyanyelvűek legfeljebb tréfából szokták ezt így mondani búcsúzáskor (az egyébként szokásos ¡Hasta luego! helyett), a kifejezés az hasta elöljárószó miatt érdekes. Jelentése ’-ig’, illetve ’sőt, még’ (pl. Hasta tú la conoces ’Még te is ismered őt’), az utána álló időhatározóval pedig ’az addigi viszontlátásra’: pl. hasta mañana ’a holnapi viszontlátásra, hasta la próxima [vez] ’a legközelebbi viszontlátásra’, hasta el lunes ’a hétfői viszontlátásra’ stb.

Tisztázva a jelentését, felmerülhet a kérdés, hogy honnan származik, ugyanis más újlatin nyelvekben nem találunk hozzá hasonlót (kérdés, hogy a portugál até kapcsolatban van-e vele, ami külön megérne egy témát). A hagyományos etimológiai magyarázatok szerint a szó eredete az arab ḥattā ’még’ (a középkori spanyol irodalomban előfordul még adta, fasta, fata alakokban is) – így ez lenne az egyetlen olyan arab jövevényszó a spanyolban, amely nyelvtani funkciót tölt be. A legtöbben azért is támogatják ezt a feltételezést, mert az arab szó pontosan ugyanolyan értelemben használatos, mint a spanyol hasta. Néhányan azonban ezt az etimológiát vitatják. Az alábbiakban megnézzük, mit lehet tudni a kérdésről.

Rögtön az első furcsaság: hogy került bele az -s-? Erre a DRAE azt a magyarázatot adja, hogy a latin AD ISTA ’eddig’ kifejezés hatására. Vannak viszont, akik úgy gondolják, hogy eleve ebből a latin kifejezésből származik az hasta. Ekkor viszont az a kérdés, hogy hogyan került a h az elejére. Ez a betű ugyanis, bár a mai spanyolban nincs hangértéke, azt jelzi, hogy valaha ott egy kiejtett mássalhangzó állt. Valóban, a középkori spanyol irodalomban a szó főként fasta alakban fordul elő, de az egyik legrégebbi dokumentálása a 945-ből származó, még vulgáris latin nyelvű De Castrillo de Siero című földbirtoklási szerződésben található adta. A dolgunkat nehezíti, hogy az arab [ḥ] hangot (a magyar h-nál erősebb hehezet, de nem zörejes, mint a spanyol j) is f-fel írták át a középkori spanyolban – mivel a latin eredetű f kiejtése is az [f] ~ [h] között ingadozott valahol, amely mindig is jellemző volt a spanyolra (ezt bizonyítja, hogy sok szóban később el is tűnt), vö. FACERE > hacer, FĔSTA > fiesta –, így nem tudni, hogy ez az f- latin vagy arab eredetű-e. Az adta alak inkább az arab eredetet erősíti, ha feltesszük, hogy a -dt- csupán a hosszú [tt] hangot jelöli (bár furcsa, hogy itt semmi nem jelöli az arab szókezdő mássalhangzót). Egy másik magyarázat (pl. Coromines 1961: 293) szerint az -st- az eredeti arab [tt] „elhasonulása”. Ebben az esetben hiperkorrekciót kell feltételeznünk. Az andalúziai spanyolban ugyanis (ahol az arab befolyás a legerősebb volt, így vélhetően onnan terjedt el ez a szó is) az -st- csoport kb. [tt]-nek hangzik, így az északi művelt beszélők az -st- kapcsolatot láthatták bele.

A fasta > hasta eredetére nézve létezik egy alternatív etimológiai magyarázat is, amely az arab eredetet tagadja. Ez a hipotézis az hacia (< FACIE AD) ’felé’ elöljárószó eredetével állít párhuzamot, és azt mondja ki, hogy a fasta nem más, mint a *faz(e) ta fejleménye (a [ʦ] > s tekintetében vö. lat. *AMĪCITĀTE > amistad). A faz itt szintén a latin FACIE ’arccal’ szóra vezethető vissza (a faz szó egyébként a mai spanyolban is létezik ’arc’ jelentéssel), a ta viszont egy kis magyarázatra szorul: ez a latin INTRA ’benne’ rövidült alakja lenne, amelyet más újlatin nyelvváltozatokban is megtalálunk különböző formákban (olasz tra, délolasz nta, aragóniai enta, ta stb.). Bár ez a feltételezés inkább jelentéstanilag problémás.

Valószínű tehát, hogy a dolog kicsit bonyolultabb, és nem is eredeztethető a szó csak az egyik vagy csak a másik nyelvből (már ha elfogadjuk a latin hatást). Sokkal inkább az történhetett, hogy a feltételezett latin alak(ok) és az arab ḥattā hatottak egymásra (azt persze nem lehet megmondani, hogy az elsődleges arab forrásra hatott a latin, vagy a latin forrásra az arab), így valójában – ahogy a DRAE-ben is szerepel – inkább arab-latin „hibrid” etimológiáról lehet szó.

Felhasznált források