Mint már egy korábbi bejegyzésben írtam róla, a vulgáris latin fogalma eléggé zavaros. Vannak szerzők, akik ezt a latin nyelv egyik korszának tekintik, méghozzá az újlatin nyelvek kialakulását megelőző néhány századot – egész pontosan a 3–6. századot – tartják „vulgáris latin korszak”-nak. Mások szerint – és az én véleményem is ehhez áll közelebb – a vulgáris latin szociolingvisztikai, és nem nyelvtörténeti fogalom, és egyszerűen az utca népe által anyanyelvként beszélt élő köznyelvet jelenti.
Az utóbbi állítást erősítik a pompeji falfirkákként ismert szerelmi feliratok is, melyeket minden bizonnyal nem költők vagy római tudósok követtek el. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezek a feliratok legfeljebb az első század végén, 79 előtt keletkezhettek (hiszen tudjuk, hogy Pompeii városa a Vezúv kitörésekor ebben az évben megsemmisült). Az alábbi példákból látni fogjuk, hogy a szöveg inkább hasonlít egy mai újlatin nyelvre, mint a klasszikus latinra, pedig az első századot még javában a klasszikus korszakhoz sorolja a legtöbb szerző.
Vessük össze ezt a két mondatot a spanyol fordításukkal:
Gratias et valete!
![]() |
Pompeii (Forrás: Pixabay.com) |
Az utóbbi állítást erősítik a pompeji falfirkákként ismert szerelmi feliratok is, melyeket minden bizonnyal nem költők vagy római tudósok követtek el. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezek a feliratok legfeljebb az első század végén, 79 előtt keletkezhettek (hiszen tudjuk, hogy Pompeii városa a Vezúv kitörésekor ebben az évben megsemmisült). Az alábbi példákból látni fogjuk, hogy a szöveg inkább hasonlít egy mai újlatin nyelvre, mint a klasszikus latinra, pedig az első századot még javában a klasszikus korszakhoz sorolja a legtöbb szerző.
NIYCHERATE VANA SUCCULA QUE AMAS FELICIONE ET AT PORTA DEDUCES ILLUC TANTU IN MENTE ABETOA fenti példában több helyesírási-nyelvtani hibát is találunk, amely a köznyelvi kiejtésre enged következtetni:
„Nicerate, te semmirekellő ringyó, aki szereted Feliciót és jársz vele, jól vésd azt az eszedbe...”
- NIYCHERATE = Nicerate (női név);
- SUCCULA = sucula (a sus ’disznó’ kicsinyített alakja, átvitt értelemben ’szajha’);
- QUE = quæ’aki’ (nőnem);
- FELICIONE = Felicionem ’Felíciót’ (tárgyeset);
- AT PORTA DEDUCES = ad portam deducis ’az ajtóhoz vezeted’ (’házhoz viszed’, ’jársz vele’);
- ILLUC = illud-ce ’azt’ (semlegesnem);
- TANTU = tantum ’annyira’ (átvitt értelemben: ’igazán, jól’);
- ABETO = habeto ’legyen neked’.
SECUNDUS PRIME SUÆ UBI QUE ISSE SALUTE ROGO DOMNA UT ME AMESNoha ez már annyira nem „hibás” mondat, mint az előző, azért néhány kifejezés magyarázatra szorul:
„Secundus az ő Primájának, akárhol is van, üdvözli. Kérem, hölgyem, hogy szeress.”
- PRIME = Primæ ’Primának’ (női név);
- ISSE = ipse ’ő, az’, hímnemben (vö. spanyol ese), vagy ipsae ’annak, neki’, nőnemben;
- SALUTE = salutem [dicit] ’üdvözletet (mond)’;
- DOMNA = domina ’asszony, nő’ (vö. olasz donna, sp. doña~dueña).
Vessük össze ezt a két mondatot a spanyol fordításukkal:
- Nicerate, guarrilla que amas a Felición y sales con él, ten esto en mente...
- Segundo a su Prima, por doquier [esté], ese la saluda. Ruego, señora, que me ames.
- Ami az első mondatot illeti, a guarrilla eredeti jelentése ’malac’, nőnemben – akárcsak a latin SUCULA-é –, formálisabb változatban pedig a perra sucia ’koszos szuka’ szóval illetik spanyolul a kéjhölgyeket, illetve a nőket despektív értelemben. A sales con él (’eljársz vele’) újabb keletű kifejezés, kevésbé kötetlen az estás con él (’vele vagy’). Végül az ILLUC TANTU(M) IN MENTE (H)ABETO pontos fordítása *tenlo tanto en mente lenne, azonban ez így nem fordul elő.
- A második mondatban, ha nagyon költőiesek akarunk lenni, akkor használható a „királyi többes”-ként ismert kifejezésmód: Ruego, señora, que me améis – ’Kérem, hölgyem, szeressetek’.
Gratias et valete!