2011. április 1.

Spanyolul lenni nem egyszerű – ser, estar, haber, tener

Nyelvünk mindössze egyetlen van igével rendelkezik – melynek jövő idejeként és főnévi igeneveként a lesz, lenni igét használjuk – és a birtoklást is ezzel az igével és a részes névmással fejezzük ki: neki van. Ezzel szemben a legtöbb „népszerű” nyugati indoeurópai nyelv a ’van’ kifejezésére legalább két eltérő igével rendelkezik: külön igét használnak létigeként, ill. kopulaként (kopula: „kapcsolóige”, a mondat alanyát és állítmányát köti össze, amelyet a magyarban harmadik személyben nem használunk: pl. Te magyar vagy, ő spanyol [van]), valamint a birtoklásra, vagyis a ’neki van’ jelentés kifejezésére (pl. angol to have, német haben, francia avoir, olasz avere/tenere stb.).

A spanyolban viszont még ennél is kacifántosabb a helyzet, ugyanis a ’van’ árnyalatainak kifejezésére – a birtokláson kívül, amire a tener szolgál – három különböző igét használnak, melyek a ser, az estar, és az haber személytelen formái. A továbbiakban megnézzük, mikor melyiket kell használni, és milyen jelentéskülönbségek vannak a használatuk között (az igék ismertetésénél zárójelben a kijelentő mód E/1. és E/3. személyű, a pretérito perfecto simple E/1. személyű, az imperfecto E/1. személyű, a jövő idő E/1. személyű, a kötőmód jelen idejének E/1. személyű, a felszólító mód E/2. személyű alakját, valamint a gerundio-t és a participio-t adom meg).

A ’van’ jelentésű igék használatának áttekintése
ser
  • élőlények/dolgok jellemzése, leírása (pl. anyag, alak, méret, szín)
  • dátum, időpont, mennyiség, esemény/kép helyszínének megadása
  • birtokviszony, foglalkozás, származás, „általános tény” kifejezése
  • szenvedő szerkezetben az acción (fennálló esemény) jelölése
estar
  • átmeneti vagy kedélyállapot, körülmény kifejezése
  • elhelyezkedés, helyzet, élőlények/dolgok holléte (térben vagy időben)
  • „aktuális tulajdonság”, elkészítési mód, benyomás kifejezése
  • participio-val megvalósult cselekvés/történés eredményét fejezi ki
  • gerundio-val folyamatos (fennálló) cselekvést/történést fejez ki
haber
  • élőlények/dolgok előfordulása adott helyen vagy időben
  • que + infinitivo-val külső kényszert fejez ki (’kell csinálni vmit’)
  • de + infinitivo-val belső késztetés kifejezése (’kellene csinálnia vmit’)
  • participio-val az összetett igeidők képzésében vesz részt
tener
  • birtoklás kifejezése (’neki van’, de a birtokló szerint ragozódik!)
  • que + infinitivo-val belső kényszert fejez ki (’kell csinálnia valamit’)

A ser létige

A ser (soy, es; fui; era; seré; sea; sé; siendo, sido) a latin ESSE ’van’ igéből – ill. bizonyos alakjai a hasonló jelentésű SEDERE ’ülni > tartózkodni, időzni’ igéből – örökölt létige. Ezt az igét használják kopulaként (verbo sustantivo vagy copulativo), ill. az állandó, inherens tulajdonság (anyagjellemző, származás, hovatartozás, részeltetés stb.) vagy általános tény, a dátum és az időpont, ill. esemény helye vagy ideje, mennyiség, cél kifejezésére. Segédigeként (verbo auxiliar) pedig a szenvedő szerkezetet (voz pasiva) képzik vele. Példák a használatára:
  • Yo soy húngaro, tú eres española. ’Én magyar [férfi] vagyok, te spanyol [nő] vagy.’
  • Ella es alta, de pelo largo y ojos verdes. ’Ő magas, hosszú hajú és zöld szemű.’
  • —¿Qué hora es? —Son las tres. ’Hány óra van? – Három [van].’
  • El concierto fue en el Auditorio Nacional. ’A koncert a Nemzeti Auditóriumban volt.’
  • Esta columna es de acero. ’Ez az oszlop acélból van.’
  • —¿Cuántos sois en la familia? —Somos cuatro. ’Hányan vagytok a családban? – Négyen.’
  • Él es profesor de Historia. ’Ő történelemtanár.’
  • Los chistes son para divertirnos. ’A viccek azért vannak, hogy szórakozzunk.’
  • Eso es. Así es. ’Ez az. Úgy van.’
  • Tres presuntos narcotraficantes fueron capturados ayer. ’Három kábítószer-kereskedelemmel gyanúsítottat fogtak el [=lettek elfogva] tegnap.’
  • Me es imposible creer lo que dices. ’Számomra lehetetlen elhinni, amit mondasz.’

A ser ragozása a rendhagyó igeidőkben
PresentePretérito perfecto simplePretérito imperfectoPresente de subjuntivoImperfecto de subjuntivo
soy
eres / sos
es
somos
sois
son
fui
fuiste
fue
fuimos
fuisteis
fueron
era
eras
era
éramos
erais
eran
sea
seas
sea
seamos
seáis
sean
fuera, fuese
fueras, fueses
fuera, fuese
fuéramos, fuésemos
fuerais, fueseis
fueran, fuesen
Az imperativo rendhagyó alakja (tú):

Az estar „állapot-eredmény” ige

Az estar (estoy, está; estuve; estaba; estaré; esté; está(te); estando, estado) ige a latin STĀRE (mely a népi latinban [isztáre]-nak hangzott), eredetileg ’állni’ (vö. ang. to stand), ebből ’valahol állni, lenni > elhelyezkedni’ (vö. a mi szintén latin eredetű státusz szavunkkal), majd innen ’valamilyen (lelki)állapotban, helyzetben lenni’ jelentésű igéből származik. Nem véletlenül vezettem le ezt ilyen részletességgel, hiszen így talán könnyebb lesz megérteni a spanyol használatát. Ez az ige, mint láthatjuk, a ser létigével ellentétben általában állapotot – átmeneti helyzetet, ill. valamilyen cselekvés/történés eredményeképpen létrejött, szerzett vagy adott esetben egyedi (nem általános) tulajdonságot –, módot, valamint elhelyezkedést jelöl. Az esetek többségében tehát akkor használják, amikor a mondat állítmánya hely-, mód- vagy állapothatározói. (Érdekesség, hogy a spanyolban e jelentésváltozás dacára nem is létezik olyan ige, melynek jelentése ’állni’, azaz álló helyzetben lenni – ezt szókapcsolattal fejezik ki: estar de pie, azaz ’lábon lenni’.)

A gondot legtöbbször az okozza, hogy bizonyos esetekben elsőre nem állapítható meg egyértelmű különbség az állandó és a szerzett tulajdonság, állapot között. Például ha azt mondjuk, hogy „Ez a leves finom”, akkor ezzel utalhatunk arra, hogy ez a fajta leves ’általában finom’ (ilyen esetben Esta sopa es deliciosa), de azt is kifejezhetjük, hogy amit most éppen eszem, az finom, mert így készítették el (azaz Esta sopa está deliciosa), vagyis az utóbbi esetben nem inherens tulajdonságról, hanem állapotról, elkészítési módról, vagyis egyedi tulajdonságról van szó.

Az estar ragozása a rendhagyó igeidőkben
PresentePretérito perfecto simplePresente de subjuntivoImperfecto de subjuntivo
estoy
estás
está
estamos
estáis
están
estuve
estuviste
estuvo
estuvimos
estuvisteis
estuvieron
esté
estés
esté
estemos
estéis
estén
estuviera, estuviese
estuvieras, estuvieses
estuviera, estuviese
estuviéramos, estuviésemos
estuvierais, estuvieseis
estuvieran, estuviesen

A beszélt nyelvben mindez ellenére sokszor csak a szokás határozza meg a két ige közüli választást – sajnos ilyenkor, pechünkre, meg kell tanulni, hogy az adott kifejezésben (többnyire) melyik ige szerepel. Erre az egyik remek példa a casado, -a ’házas’ szó. Amennyiben mellkénévként használják, a legtöbb beszélő ezt állapotként értelmezi – estoy casado ’házas vagyok [férfi]’, está casada ’ő házas [nő]’ –, mivel végső soron eredményt fejez ki, azaz ’megházasodott’ (nem úgy született, hogy házas); amikor viszont főnévként használják – mint ’házas ember’ –, akkor általában állandó tulajdonságnak tekinthető – es casado. Mindazonáltal az estar igével történő használata jóval elterjedtebb. Hasonló példaként említhetném a feliz ’boldog’ melléknevet. Bár boldognak lenni inkább állapot, mint megváltoztathatatlan tulajdonság, mégis gyakoribb a soy feliz ’boldog vagyok’, mint az estoy feliz; ill. a sincero ’őszinte’ is ebbe a kategóriába tartozik, mégis kizárólag a létigével mondják: Es sincero ’Ő őszinte’ (*está sincero nem létezik). További példák az estar ige használatára:
  • ¿Cómo estás? ’Hogy vagy? (vö. ¿Cómo eres? ’Milyen vagy?’)
  • La cabina telefónica está en la esquina. ’A telefonfülke a sarkon van.’
  • El vaso está roto. ’A pohár törött’ [=mert eltörött vagy eltörték].
  • Esa foto está bonita. ’Az a fénykép szép’ [=mert jól csinálták].
  • —¿Dónde están esos alumnos? —Faltan, porque están enfermos. ’Hol vannak azok a tanulók? – Hiányoznak, mert betegek.’
  • Es una mujer bella, pero ayer estuvo hermosísima. ’Szép nő, de tegnap gyönyörű volt.’
  • Somos cuatro en la familia, pero hoy estamos solo tres en casa. ’Négyen vagyunk a családban, de ma csak hárman vagyunk otthon.’
  • Está lloviendo todo el día. ’Esik az eső egész nap.’
  • —¿Está Dolores? —No, hoy no trabaja. ’Itt/Bent van Dolores? – Nem, ma nem dolgozik.’
  • Estoy contento con lo que tengo. ’Elégedett vagyok azzal, amim van.’
A spanyol nyelv történetében egyébként nem mindig volt az estar ige használata annyira elterjedt, mint napjainkban. Az óspanyolban többször használták a ser igét olyan esetekben is (pl. hollét kifejezésére), ahol ma már csak az estar a helyes, s ez a tendencia ma is folytatódik.


Az haber mint személytelen, létezést kifejező ige

Az haber a latin HABĒRE, eredetileg birtoklást (’neki van’) kifejező ige folytatása, s ez volt az elsődleges funkciója még a régi spanyol nyelvben is az összetett igeidők (ld. pl. pretérito perfecto compuesto) képzése mellett (melyek eredetileg szintén birtoklást kifejező igei körülíró szerkezetek voltak). A birtoklási szerepét azonban idővel átvette a teljesen hasonló jelentésű tener ige (lásd a következő cím alatt), így az haber használata visszaszorult: ragozott alakjait ma csupán az összetett befejezett igeidők képzésére, ill. néhány kifejezésben, míg személytelen formáit a létezés, előfordulás, fennállás puszta tényének kifejezésére használják – ez utóbbi használatát tárgyaljuk itt.

Az haber jelen idejű személytelen alakja az hay ’van(nak), előfordul(nak), létezik/léteznek’, amely az egyes szám harmadik személyű ha (< lat. HABET ’neki van’) és a régi spanyol hi ~ í ~ ý ’ott’ (< lat. IBI) határozószó összeolvadásával keletkezett. A latin birtoklóigéből való származásából következik, hogy ez az ige tárgyas, a bővítménye tehát tárgy és a tárgyesetű névmással lehet rá utalni. A többi személytelen alakja más igeidőkben megegyezik az egyes szám harmadik személyű alakkal (hubo, había, habrá, habría, haya, hubiera/hubiese stb.), bár egyre elterjedtebb a többes számú egyeztetése is (hubieron, habían stb.), mert a beszélők a többes számú bővítményt alanynak vélik. Ez az ige a ser létigével és az állapotot/eredményt kifejező estar igével ellentétben csupán annyit tesz, hogy ’(vhol, vmi) van, létezik, előfordul’, adott időben ’fennáll’ (analóg az angol there is/are szerkezettel).

Használatának megértéséhez vizsgáljuk meg és próbáljuk értelmezni a következő három spanyol mondat közötti különbséget: Allí, es un hombre. Allí está el hombre. Allí hay un hombre. Az első mondatban a létige mint kopula szerepel, vagyis azt fejezi ki, hogy ’Ott [aki ott van], az egy férfi’. A második esetben arra kapunk választ, hogy ’Ott van a[z a bizonyos] férfi’, tehát az állítmány helyhatározói. A harmadik mondatban pedig csak annyit állítunk, hogy ’Ott (van) egy férfi’, vagyis adott helyen és időben előfordul (jó tanács: mindig akkor használatos az haber, hay ige, amikor magyarul a ’van(nak)’ helyettesíthető az előfordul igével).

Az haber ragozása a rendhagyó igeidőkben
PresentePretérito perfecto simpleFuturo simple
he
has
ha, hay
hemos, habemos (nyelvj.)
habéis
han
hube
hubiste
hubo
hubimos
hubisteis
hubieron
habré
habrás
habrá
habremos
habréis
habrán
Condicional simplePresente de subjuntivoImperfecto de subjuntivo
habría
habrías
habría
habríamos
habríais
habrían
haya
hayas
haya
hayamos
hayáis
hayan
hubiera, hubiese
hubieras, hubieses
hubiera, hubiese
hubiéramos, hubiésemos
hubierais, hubieseis
hubieran, hubiesen

Nézzünk akkor néhány példát az haber használatára, illetve most már a három ’van’ ige közötti különbségekre is:
  • Había muchos problemas con este programa, y no era fácil resolverlos. ’Sok gond volt ezzel a programmal, és nem volt könnyű megoldani őket.’
  • Es domingo, casi no hay nadie en las calles, todos están en casa. ’Vasárnap van, majdnem senki sincs az utcákon, mindenki otthon van.’
  • Hay una farmacia por aquí cerca? —Sí, está a unos doscientos metros. ’Van (egy) gyógyszertár itt a közelben? – Igen, ott van mintegy kétszáz méterre.’
  • Esta noche habrá una buena película en la tele, pero no podré verla, no estaré en casa. ’Ma este lesz egy jó film a tévében, de nem fogom tudni megnézni, nem leszek otthon.’
  • Si no hubiera delincuencia y guerras, habría tranquilidad y paz en el mundo. ’Ha nem volna bűnözés és háborúk, nyugalom és béke lenne a világban.’
  • —¿Habrá concierto mañana? ¿Y dónde será?Sí, lo habrá, en el estadio. ’Lesz koncert holnap? Na és hol lesz? – Igen, lesz, a stadionban.’
Az haber igének van ezenkívül még egy személytelen használata: que + főnévi igenévvel ún. „külső kényszert” lehet vele kifejezni, azaz ’kell valamit csinálni’, pl. hay que tener paciencia ’türelmesnek kell lenni’. Hasonló szerkezet az haber de + infinitivo, amely már nem személytelen és gyengébb belső késztetést jelent, pl. he de salir temprano ’korán el kell mennem’. (Hasonló jelentésben használatos még az alább tárgyalt tener ige is, lásd ott!)

A birtoklást kifejező tener ige

Végül a már emlegetett tener (tengo, tiene; tuve; tenía; tendré; tenga; ten; teniendo, tenido) – amely a latin TENĒRE, eredetileg ’tart, fog’, innen ’megtart, birtokában van’ jelentésű igéből származik – a birtoklást fejezi ki. Már a latinban is használták ilyen jelentésben (pl. TENEO TE! ’Itt vagy nekem!’ vö. spanyol te tengo), a beszélt nyelvben pedig még inkább elterjedt lehetett bizonyos területeken az HABERE mellett vagy helyett.


Fontos, hogy míg a magyarban az ige a birtokkal egyezik számban és személyben (pl. itt vagy nekem, neki vannak könyvei stb.), addig a spanyolban a birtokos vagy birtokló személye és száma szerint kell ragozni a tener igét: Tenemos un perro ’Van egy kutyánk’ (szó szerint: ’Tartunk/birtoklunk egy kutyát’), Tengo muchos amigos ’Sok barátom van’.

A tener-t azonban nem csupán birtoklásra használják: gyakran előfordul a que ’hogy, ami(t)’ szócskával, melyet főnévi igenév követ, ebben az esetben kötelezettséget, belső kényszert fejez ki (pl. tengo que irme ’el kell mennem’); e használat eredete viszont szintén a birtoklásra vezethető vissza (’neki van vmit csinálnia’, azaz „meg kell csinálnia”).

A tener ragozása a rendhagyó igeidőkben
PresentePretérito perfecto simpleFuturo simple
tengo
tienes / tenés
tiene
tenemos
tenéis
tienen
tuve
tuviste
tuvo
tuvimos
tuvisteis
tuvieron
tendré
tendrás
tendrá
tendremos
tendréis
tendrán
Condicional simplePresente de subjuntivoImperfecto de subjuntivo
tendría
tendrías
tendría
tendríamos
tendríais
tendrían
tenga
tengas
tenga
tengamos
tengáis
tengan
tuviera, tuviese
tuvieras, tuvieses
tuviera, tuviese
tuviéramos, tuviésemos
tuvierais, tuvieseis
tuvieran, tuviesen
Az imperativo rendhagyó alakja (tú):ten

Lássunk néhány példát a tener használatára is:
  • Mi vecino tiene tres gatos, yo tengo solo uno. ’A szomszédomnak három macskája van, nekem csak egy van.’
  • Tiene el pelo largo y oscuro. ’Hosszú és sötét a haja.’
  • —¿Cuántos años tienes? —Tengo dieciséis años. ’Hány éves vagy? – ’16 éves vagyok.’
  • ¡Ten paciencia! – ’Legyen türelmed!’
  • Tenía veinte años cuando tuve mi primer niño. ’Húszéves voltam, amikor meglett az első gyerekem.’
  • Tendría que hacer mis deberes, aunque no le tengo ganas. ’Meg kellene csinálnom a házi feladataimat, bár nincs hozzá kedvem.’

Nos, kedves Olvasó, remélem, hogy a cikkből nagyjából sikerült megérteni ezeknek az igéknek a használatát. Ha kérdésed, észrevételed van, írd meg hozzászólásban!

4 megjegyzés

  1. Hallo el mexicano!
    nem találtam cikket a "haber que" szerkezetről tudsz erről egy pár sor írni?mikor használjuk és miért nem tener que ?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Lényegében ugyanazt jelenti mindkettő, csak míg az haber que személytelen, a tener que azt is megmondja, hogy kinek kell valamit csinálnia:

      Hay que comprar ’Vásárolni kell’
      Tengo que comprar ’Vásárolnom kell (nekem)’
      Tienes que comprar ’Vásárolnod kell (neked)’
      stb.

      Remélem, így már érthető.

      Törlés
  2. si
    Gracias
    Ya puedo lo comprender.tu tienes una buena pagina web.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gracias a ti por seguirla leyendo. (Se dice: Ya lo puedo comprender o Ya puedo comprenderlo).

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztrálni vagy belépni nem szükséges, de a hozzászólók megkülönböztethetősége érdekében ajánlott valamilyen becenév megadása a „Név/URL-cím” profil kiválasztásával (az URL kitöltése nem kötelező).