2016. november 5., szombat

Pez és pescado

A spanyolosoknak talán nem kell magyarázni, hogy a pez és a pescado jelentése is ’hal’, de míg az első az élőlényre, a második a belőle készült ételre utal. Zsolt kérdése azonban nem egyszerűen a jelentésükre vonatkozott, hanem annál mélyebben érdekelte e szavak története:
Eszembe jutott valami: pez, peces, viszont pescado.
Hogy kerül oda s betű... vagy nem létezik z után c?
Pezcado nem lehetne?
Természetesen semmi akadálya nem lenne, hogy *pezcado legyen, hiszen – mint később Zsolt maga is rájött az üzenetváltásunkkor – vannak olyan spanyol szavak, amelyekben -zc- van, pl. conduzco ’vezetek’ (de ez már egy más téma lenne). De nézzük meg, tényleg, mit keres a pescado szóban s.

Először is tudni kell, hogy ez a főnév a pescar ’halászik’ igéből, pontosabban annak befejezett melléknévi igenevéből – pescado, tkp. ’(ki)halászott’ – származik, tehát a kérdés inkább az, hogy ha a pez főnévben nincs s, akkor a pescar igében miért van.

Peces tropicales – Trópusi halak

Nos, mindenről a palatalizáció tehet! A latin tőben mindenhol -sc- volt: a pez forrása, a PĬSCEM az 1. században még valahogy úgy hangzott, hogy [pëszkʲẽ], aztán a 6. század környékén már [pëszce] (itt [ë]: zárt magyar e, mint az é röviden ejtve; a latinban a rövid magánhangzók nyíltabbak is voltak hosszú párjaiknál, így az ĭ kb. rövid magyar é-nek hangzott). Később a [szc] csoport [c]-vé egyszerűsödött (vélhetően először hosszan ejtve: *[pecce]), mielőtt lekopott volna a szó végi [e]. Ez után alakult ki a mai alak: pez, amelynek ejtése még a 12–15. században [pec]~[pedz] volt. Viszont azokban a származékokban, amelyekben a latin c-t hátul képzett magánhangzó követte, nem ment végbe palatalizáció, így ejtése [k] maradt. Így már nem volt ok az s hasonulására sem, ezért a pescar (< lat. PĬSCĀRE [pëszkáre]) igében változatlanul maradhatott az [szk] csoport.

Érdemes itt még említeni, hogy a 15. századi spanyolban (valamennyi mai nyelvváltozat legközelebbi őse) nem volt még akkora ejtésbeli különbség -sc- és -zc- között, mint a mai közép- és észak-spanyolországi változatban – mindkettő nagyjából magyar [szk]-nak hangzott, ezek inkább csak alakváltozatoknak számítottak (a félszigeti spanyol „pösze” [sz], vagyis a [θ] hang csupán 17. századi fejlemény). Ennek köszönhető ma az olyan jellegű ingadozás is, mint pl. *MĬSCULĀRE > mezclar ’(össze)kever’, a várt *mesclar helyett, vagy pl. *AMĪCITĀTE > amistad ’barátság’, a várt *amiztad helyett így akár a pescado is lehetett volna *pezcado. Mindez persze ma is kizárólag az ibériai spanyolt érinti, máshol csupán helyesírási hagyomány kérdése.


Feladvány! Mi az a bacalao és hol él? Mivel lehet kifogni és miért? Hányféleképpen
ízesíthetik, és melyiket szereti Julio? Jó szórakozást! (A megoldást itt olvashatod.)

4 megjegyzés:

  1. Amikor halaszok akkor a vizben pez van. amikor raakad a horogra akkor meg mindig pez, azonban amikor kihuztam a vizbol akkor mar pescado lett belole. Gondoltam tisztazom, hogy nem csak akkor pescado amikor etel keszul belole. Tulajdonkeppen ha vissza dobom a vizbe akkor ujra pez lett.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, de szerintem ez a cikkből is kiderül: „Először is tudni kell, hogy ez a főnév a pescar ’halászik’ igéből, pontosabban annak befejezett melléknévi igenevéből – pescado, tkp. ’(ki)halászott’ – származik [...]”.

      Törlés
  2. a bacalaorol mindig ez jut eszembe

    - Esta noche, ¡voy a comerte todo!...
    - Hay bacalao con salsa de tomate.
    - No entendiste.
    - Tú tampoco.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, nem tudom, hogy a spanyolországi szlengben is jelenti-e ugyanazt, amit pl. Kubában, de a cikkbeli klip alapján eléggé sejtelmes, hogy igen. :) (A DRAE viszont nem hozza ilyen jelentésben.)

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.