2016. július 9., szombat

Nem kétlem, csak nem tudom

(Forrás: filmaffinity)
Lelkes olvasónk – nevezzük őt Botondnak – gyakorlás céljából a La usurpadora (’A bitorló nő’ – Magyarországon Paula és Paulina-ként* ismert) című mexikói sorozatot nézi spanyolul, és feljegyez belőle minden olyan kifejezést, amely számára valamiért különös. Így tett most is, amikor az egyik idősebb női szereplőtől az alábbi mondat hangzott el a sorozat 48. részében (kiemelések tőlem):
No dudo que Verónica sea una buena muchacha, pero no puede compararse con Paulina.
’Nem kétlem, hogy Verónica rendes lány, de nem hasonlítható össze Paulinával.’
Ami Botondnak feltűnt ebben a mondatban, az az, hogy a beszélő azt állítja, nem kételkedik valamiben, ugyanakkor kötőmódot használ arra, amiben „nem kételkedik” (a kötőmód pedig, mint tudjuk, bizonytalanságot, kétséget, kívánságot, illetve nem tényszerű, nem megvalósuló eseményt fejez ki). Tehát akkor mégiscsak kételkedik? Hogy is van ez? Bizony, úgy is felfoghatjuk, hogy itt a nyelvtan „leleplezi” a beszélőt, hogy nem mond igazat! Azaz hiába állítja, hogy nem kételkedik, azért azt érezteti, hogy ő mégis bizonytalan.

Az iskolai nyelvórán ugye azt tanítják, hogy a ’nem hiszem’, ’kétlem’, ’nem biztos, hogy...’ stb. típusú kifejezéseknél kötőmódot „kell” használni, hiszen ezek a kifejezések bizonytalanságot fejeznek ki: pl. No creo que venga ’nem hiszem, hogy eljön’, Dudo (de) que sea esa la mejor solución ’Kétlem, hogy ez lenne a legjobb megoldás’, No es seguro que pierdan ’Nem biztos, hogy veszítenek’ stb. – ez idáig tiszta sor. Azt is tanítják, hogy az ezzel ellentétes jelentésű kifejezésekben pedig kijelentő módot „kell” használni, mivel akkor mindenki teljesen biztos a dolgában: Creo que viene ’Azt hiszem, hogy jön’, No dudo (de) que es esa la mejor solución ’Nem kétlem, hogy ez a legjobb megoldás’, Es seguro que pierden ’Biztos, hogy veszítenek’. Na hát ez az, ami nem teljesen igaz.

Vizsgáljuk meg alaposabban az előző három példamondat közül a középsőt, amely mint már sejthető, kéftéleképpen is helyes: (a) No dudo (de) que es esa la mejor solución vagy (b) No dudo (de) que sea esa la mejor solución. Bár magyarra mindkettőt fordíthatjuk ugyanúgy, a két mondat közötti különbség a beszélő saját meggyőződésében rejlik. Az (a) esetében a közlő ismeri az adott megoldást, és saját meggyőződése alapján az a legjobb. Ezzel szemben a (b) mondatban a beszélőnek nincs közvetlen tapasztalata arról, tehát nem kezeli tényként, viszont elhiszi, mert mondjuk megbízható forrásból származik az állítás. Ugyanez az eset áll fenn a sorozatban elhangzó mondatnál is: a szereplő azért használ kötőmódot, mert Verónicát valószínűleg nem ismeri a történet szerint, nincs vele személyes kapcsolatban, így nem tudhatja, milyen lány valójában, de elhiszi annak, aki állította. Az ehhez hasonló kifejezésekben tehát, amikor valaki nem saját tapasztalatból ismeri a valóságot – vagy azért, mert nem győződött meg személyesen az igazságról, vagy pedig nem is lehet róla meggyőződni – és csak egy elhangzott információra reagál, a kötőmódot használják.

Tipikusan megfigyelhető ez akkor is, amikor valakinek a véleményére reagálunk: pl. —Me gusta mucho la canción que me mandaste. —Me alegra que te guste. ~ Me alegro (de) que te guste. ’Nagyon tetszik a dal, amit küldtél nekem. – Örülök, hogy tetszik.’ A kötőmód itt is azt fejezi ki, hogy a válaszoló nem tud személyesen meggyőződni az igazságról, vagyis arról, hogy az illető tényleg azt érzi vagy gondolja-e, amit állít, tehát nem lehet róla közvetlen tapasztalata.

__________
* Ez már csak azért is vicces, mert eredeti nyelven Paola és Paulina nevű női szereplők vannak a sorozatban.

2 megjegyzés:

  1. Hm, ez érdekes. A félszigeti beszélők, akiket annak idején megkérdeztem ezzel kapcsolatban (több félszigeti vidékről jöttek amúgy), azt mondták nekem, hogy ők a DUDAR tagadása esetén mindenképpen kötőmódot használnának. Vannak ugyan olyan igék, ahol az igeidő szerint változik, hogy kijelentő vagy kötőmódot vonzanak-e (pl. DARSE cuenta), de a DUDAR kapcsán - az általuk elmondottak alapján - ez nem merült fel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor is, ha valamit ők maguk állítanak vagy közvetlenül tapasztaltak? Azért én ezt nem hiszem. Most pl. szúrópróbaszerűen rákerestem a No dudo que es... és No dudo que sea... kezdetű mondatokra, és nincs kiugró különbség a találatok száma közt (sőt, nálam a kijelentő módú találatokból volt valamivel több). Egyébként sok nyelvi fórum is foglalkozik ezzel. :)

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.