2016. május 28., szombat

A megmurdel és a spanyol morir

Ismét Zsolttól érkezett a következő kérdés, amely nem kevésbé izgalmas, mint az előzőek – őszintén szólva, a pontos részletek kiderítése igazi kihívást jelentett. Így szól (kiemelés és formázás tőlem):
Vajon a „ne murdálj meg” (ne halj meg) a spanyol morir szóból ered?
Vagyis a megmurdál kifejezés
Bár én ezt eddig csak megmurdel formában hallottam, nem is ez a lényeg. Zsoltnak – aki egyébként nemcsak szorgalmas spanyoltanuló, hanem hivatásos angoltanár is – nyilván feltűnt a két szó közti hasonlóság, főleg, ha a spanyol ige ragozott alakjából indulunk ki: no te mueras ’ne halj meg’ – ennél a kifejezésnél maradva. A szavak hasonlósága azonban, mint tudjuk, nem feltétlenül árul el bármit is az eredetükről. Két szó lehet hasonló azért, mert az egyik nyelv átvette a másiktól, azért is, mert mindkét nyelvben egy harmadikból származik, de lehet pusztán a véletlen műve is.

Olyan szép cigány lány, hogy megmurdelsz!¡Una gitana marca morirás! (A kép forrása: Fondos7.net)

Jelen esetben az első lehetőséget teljesen kizárhatjuk, mivel egyértelmű, hogy a szlengbeli megmurdel ’meghal’ ige – pontosabban a murdel, az igekötő nyilván nem – a cigány nyelvből (a továbbiakban, az újind nyelvre utaló szakszerű megnevezést használva: romani) származik. De ha ezt nem is tudnánk, akkor is kizárhatnánk a spanyol eredetet, hiszen meg kellene magyarázni egyrészt a -d- hangot, amely a spanyol ige egyik alakjában sincs benne, másrészt pedig a magyarban nincsenek – és nem is lehetnének – ilyen jellegű spanyol jövevényszavak. Marad tehát a második és a harmadik lehetőség közül valamelyik. A második csak abban az esetben jöhet szóba, ha mindkét ige ugyanarra az indoeurópai tőre vezethető vissza. Nagy valószínűséggel éppen erről van szó (mivel a romani és a spanyol is indoeurópai nyelvek, azaz távoli rokonok), ám a történetben van egy kis csavar.

A spanyol morir (muero, morí, muerto) természetesen a latin köznyelvi MŎRĪRE igéből jön, amely a klasszikus latinban álszenvedő volt (MŎRĪ – vö. sp. morirse); végső forrásaként pedig egy indoeurópai alapnyelvi *mer- ’meghal’ tövet rekonstruálnak. Ugyanerről a tőről fakad – a szanszkrit marati > *mərədi alakon keresztül – a romani merel ’meghal’ ige, amely a nyelv mindegyik változatában megtalálható. A magyar megmurdel azonban nem ennek, hanem vagy a murdel ’lemészárol’ vagy a mu(r)dārel ’megöl’ igének az átvétele. Az ezekben lévő mu(r)d- tő rokon a hindi murdā ’halott, holttest’ szóval, és történetileg valóban összefügg a merel, de inkább annak múlt idejű alakja, a mūlas tövével. A csavar ott van, hogy a szanszkritból nem vezethető le ilyen tő – ugyanis ez mindkét nyelvben iráni átvétel (vö. perzsa mordan, murdan ’meghal’).* Némi nehézséget okoz továbbá, hogy murdel ige eredetileg nem is létezik a magyarországi romaniban – valószínűleg ez valamiféle sajátos, csoportnyelvi szóalkotás.


Mindenről a perzsák tehetnek – akik ráadásul spanyolul énekelnek!

Érdemes még beszélni egy kicsit a romani igék -l végződéséről, amely szintén hasonlít a magyar -l végű – pl. csinál – igékére. Ezért is kerülhetett be változatlan végződéssel a magyarba a megmurdel ige; illetve az olvasónk által említett megmurdál alakváltozat a hangrendi illeszkedés miatt alakulhatott ki. Biztosan vannak, akik úgy gondolják, hogy ez a magyarból való alaktani kölcsönzés, ám szó sincs erről: a romani igék -l végződése az óind (szanszkrit) – és indoeurópai – egyes szám harmadik személyű -ti személyrag (vö. lat. -t) szabályos folytatója, melynek fejlődési sora -ti > *-di > -l lehetett (az igék szótári alakja, a magyarhoz hasonlóan, a romaniban is az E/3. személyű forma).

(Forrás: El Mexicano / Tálos Endre)

Felhasznált források

A segítségért köszönet Dr. Kálmán László és Lakatos Péter nyelvészeknek, valamint Dr. Tálos Endre nyelvtörténésznek.
__________
* Az indoeurópai *mer- befejezett melléknévi igeneve, a *mrtwós (’halott’) az indoirániban *mrtá alakot eredményezett (itt az [r] szótagalkotó), melynek folytatója a romaniban *mud- > mūl-, a perzsában pedig murd- lett.

5 megjegyzés:

  1. Ismet nagyon jo a cikk! Az elso tipusra a romani es spanyol eseteben az igek kozul a romani 'čhingarel' > mexikoi spanyol 'chingar' jut eszembe (persze a caló-n keresztul).

    Annyit szeretnek meg megjegyezni, hogy az ujind nyelveknel az os inkabb a prakrit nyelvek, mintsem a szanszkrit [bar a prakrit nyelveknek voltak szanszkritizalt regiszterei, illetve a szanszkritba is sok prakrit elem (pl. a budhizmussal kapcsolatos, stb) kerult persze]. De ha az latin esetehez hasonlitjuk, akkor leginkabb ugy analog, hogy szanszkrit-klasszikus latin, prakrit-vulgaris latin, mai szanszkrit-egyhazi latin
    (az analogiat nyelvi, es nem vallasi szempontbol ertem, mert ugy a helyzet epp forditott. Az egyhazi latin inkabb a klasszikus mintsem a vulgaris latinon alapul, a budhista vallasi szovegek viszont inkabb prakrit alapuak)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remek párhuzam! Lehetne még említeni a szintén Mexikóban használt chavo, -a ’srác, csaj’ szót is, amely ebben a jelentésben gyaníthatóan a spanyolországi chaval, -la szóval rokon, amely ugyancsak a romaniból származik. További lehetőség, hogy a másik jelentéssel (’fitying’) van kapcsolatban, amely a régi spanyol ochavo, -a – ma octavo, -a – ’nyolcad’ (mint régi pénzérme) rövidülése, erre viszont nem utalnak a szótárak.

      Ami a szanszkrit-prákrit kérdést illeti, én itt kicsit egyszerűsítve ’óind’ jelentésben használtam a szanszkritot – tudom, hogy ez felületes, de nem akartam annyira belemenni a részletekbe. :)

      Törlés
  2. A magyarba nem a mai lovári alakok jöttek át jellemzően (lásd Győzike "sej" = lány), hanem a mára majdnem eltűnt kárpáti nyelvjárás alakjai ("csaj" = lány). Ezt figyelembe vetted, amikor említetted, hogy a "murdel" nincs meg a mai hazai romani nyelvjárásokban? -- Amúgy találtam én is olyan szót, amelyik a calóban is megvan meg rokonformában a hazai romaniban is, ha érdekel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tálos Endre, a téma – szerintem legnagyobb élő – hazai szakértője erről a következőt írta itt:

      „1. nálunk az oláhcigányban nincs murdel alak (ez a [meg]murdel amolyan pszeudocigány visszaképzés), csak murdāre·l, ami egy nálunk ritka murda·l ‘tetem, dög’ -ār- kézős származéka, -al-ar- > -0-ar- haplológiás (tehát egyszerejtéses) egyszerűsödéssel.”

      A felsorolt források közül én is csak az elsőben találtam murdel-t – Vekerdinél is csak mudarel (mundarel, murdarel) szerepel.

      Természetesen, minden érdekel. :)

      Törlés
  3. A székelyek mondanak "megmurál"-t, lásd Gárday Lajost az Emberek a havason-ban.

    VálaszTörlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.