2016. február 13., szombat

Nunca és jamás

A spanyolban két szó is van, ami azt jelenti, hogy ’soha’. Patrik nevű olvasónk kérdése a használatukra vonatkozik (szerkesztve, kiemelések tőlem):
Mi a különbség a nunca és a jamás között?
Magára a kérdésre a válasz egyszerű: a mai nyelvben lényegében semmi – azon kívül, hogy az első jóval gyakoribb. Talán azt sem nehéz felismerni, hogy a jamás tulajdonképpen nem más, mint a ya más ’többé már’ (< lat. IAM MAGIS, vö. ol. giammai), és eredetileg nem is jelentett ennél sem többet, sem kevesebbet. A mai jelentésében valamivel nyomatékosabb talán, mint a nunca – a leggyakrabban annak megerősítésére használatos: nunca jamás ’soha az égvilágon’.

Ami nyelvtörténetileg is érdekessé teszi a kérdést, az az eredetük. A latinból hozott alak ugyanis csak a nunca (< lat. NUMQUAM; az óspanyolban előfordul még nunqua [nunkwa] alakban is), a jamás viszont egy nagyon korai jövevényszó. Mindkettő a 12. századi Cid-eposzban tűnik fel először. Azt, hogy a jamás mégis jövevényszó, épp a szókezdő mássalhangzója árulja el: a latinból folytatólagosan örökölt alak *yamás lenne, mint az a fentiekből is már kiderült.

Ehhez tudni kell, hogy a latin [j] a spanyolban rendszerint – de nem minden esetben – csak [u] előtt vált először [zs]-vé, majd egy 16. században kezdődött hangváltozás során [s]-sé, amelyből mára egy, a német ich szóban ejtett réshangon keresztül [ch] lett (kivétel pl. a IŬGUM > yugo ’iga’). Minden más helyzetben a [j] megmaradt (vö. IAM > ya ’már’, IACĒRE > yacer ’fekszik, nyugszik’, MAIŌRE > mayor ’nagyobb’), persze egybeesett az eredeti [ge], [gi] csoportokból származó [j]-vel is (GEMMA > yema ’rügy’, GY̆PSU > yeso ’gipsz’, LĒGE > ley ’törvény’, PLAGĬA > playa ’tengerpart’ stb.), illetve szó eleji hangsúlytalan szótagban később eltűnt (pl. GERMĀNU > iermano > hermano ’fivér’, IACTĀRE > *ieitar > echar ’dob, hajít, vet’ – a csillag nem dokumentált, de feltételezhető alakot jelöl). Ebből következik, hogy a jamás egy olyan nyelvből, nyelvváltozatból kerülhetett csak a korai kasztíliaiba, amelyben a latin [j]-t már [a] előtt is [zs]-nek ejtették – feltehetően a régi okcitán ja mais alakon keresztül.

Felhasznált források

A képen lévő felirat jelentése: ’Soha ne mondd, hogy soha’. A kép forrása: El Mexicano.

18 megjegyzés:

  1. Szóval az okcitánból kerülhetett a spanyolba a jamás szó? A "soha" franciául jamais, ők más szót nem is használnak erre, úgy tudom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A jelek szerint igen – vagy éppenséggel a franciából. De az okcitán tkp. az ófrancia déli változata, tehát nem állnak túl messze egymástól. :) (Amikor az átvétel történt, akkor még a mainál is közelebb álltak egymáshoz – és az olaszhoz is – ezek a nyelvjárások.)

      A numquam-nak tudtommal csak a spanyolban és a portugálban van folytatója, az összes többi újlatin nyelv a lat. (iam) magis-t vitte tovább.

      Törlés
  2. Portugálul is elvben jamas, a szó francia értelmében. Ámbár a portugálban a sok ovni és hasonló szó után már nemtom néha mit higgyek ....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A portugál Wikiszótár szerint csak jamais létezik, de ugyanígy írják franciául is.

      Törlés
    2. Igen, a hejesírásomat nézd el lécci, sokszor keverek. Nekem egyébként beszédszinten űgy tűnt, hogy a legegyszerűbben azt a különbséget képzik a jamais-sal ami jövőidejű, "soha nem leszek pálmafa".

      Törlés
    3. Ez jó meglátásnak tűnik, bennem eddig fel sem merült. Szerintem spanyolul is inkább jövőre használják, bár múlt idővel is előfordul (a DRAE szerint semmi különbség nincs a nunca és a jamás között; az utóbbi jelentését az előbbivel definiálja).

      Törlés
  3. A közeli rokon nyelvek, nyelvjárások közti adás-vétel mindig jól bele tud tenyerelni a szabályos hangváltozásokból kialakuló képbe :) .
    Hirtelen a spanyol(<andalúz) juerga~huelga ugrik be, de rengeteg ilyen van más nyelvek viszonylatában, monduk angol<skandináv skirt~shirt, nyilván végtelensok példát lehet még írni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez teszi nagyon izgalmassá a nyelvtörténetet. :)
      Sokszor még én is nagyokat csodálkozom, hogy mennyire megtévesztő dolgokra képes az etimológia. Egy klasszikus példa a magyar pincér szó, amiről meg voltam győződve, hogy a latin pincerna átvétele. Persze semmi köze hozzá.

      Törlés
    2. "Persze semmi köze hozzá."
      Az tényleg mókás, de azért nem tenném a nyakam arra, hogy a pincért nem befolyásolta a pincerna mondjuk a képző kiválasztásánál: a nyelvújítóknál azért többnyire, gondolom, megvolt a latinos műveltség...

      Törlés
  4. Így van, alfama, alhama, pont a fordítottja, ráadásul írás alapon

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A legérdekesebb, hogy az arab faringális h-t a spanyol f-fel vette át: al-hanbal > alfombra, miközben az f- meg h-vá alakult bizonyos környezetben. Ez pont arra mutat rá, ahogy az épeszű nyelvészek ma gondolják, hogy tkp. az [f] és a [h] ugyanazon fonéma allofónjai voltak egy időben, semmi szükség preromán hatást feltételezni ehhez. Valószínűleg már magában a latinban volt ilyen ingadozás a műveletlenebb rétegek nyelvében.

      Törlés
    2. Írászavar nem lehet? F-nek írva, H-nak ejtve majd jól megkavarva?

      Törlés
    3. Volt egy időszak a spanyol nyelv történetében, amikor még f-et írtak, de feltehetően már [h]-t ejtettek. De ezt csakis onnan tudjuk, pontosabban sejtjük, hogy ezekben a szavakban ma h-t írnak és semmit sem ejtenek (már ami a sztenderd nyelvet illeti). Viszont ahol ma is f-et írnak és ejtenek is, ott feltehetően mindig is [f]-et ejtettek.

      A hiperkorrekció egyébként ebből a szempontból nagyon érdekes dolog: pl. már az 1. századi latinban is van szép számmal olyan helyesírási tévesztés, hogy V helyett B-t írtak. Nem tudhatjuk, hogy azért, mert V-t akkor már [b]-szerűen ejtették, vagy pedig épp azért, mert már a B-t is [v]-szerűen ejtették és nem tudták éppen ezért, hogy melyik betűvel kell írni. :)

      Törlés
  5. A jamás-t még használják 'valaha' értelemben:
    ¿Cuál es el mejor libro que has leído jamás?
    ( https://es.answers.yahoo.com/question/index?qid=20110107170003AATCVDA )

    A Király Rudolf-féle tankönyv, amiből anno először tanultam spanyolt (40 éve, ¡jesszusom!), említ egy jelenséget:
    En mi vida lo he visto.
    Tehát, ha az "en mi vida" elől van, a mondat tagadószó nélkül tagadó értelmű.
    Mármost szerintem a "jamás será vencido" ugyanez a jelenség volt eredetileg, aztán a jamás szép lassan tagadószó lett.

    A franciában sok mindenből lett tagadószó: pl. jamais, aucun (vö. algún), personne.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így van, a hiányos kifejezésekből jelentéstapadással gyakran lesz olyan szó, amely eredetileg a teljes kifejezést értelmét viszi tovább. Ugyanígy született a nada is, amely a latin nulla res nata ’semmilyen született dolog’ (régi spanyol ninguna cosa nada) kifejezésből vált ki – vagyis történetileg a nada nem jelentett mást, mint ’született’. Ugyaninnen a katalán res ’semmi’ és a francia rien (< rem, a lat. tárgyesetből) ’semmi’. (Lásd részletesen itt.) Ez viszonylag gyakori jelenség tehát.

      A jamás viszont ’valaha’ értelemben a DRAE szerint ma már nem használatos (ettől függetlenül persze elképzelhető, hogy valahol néhányan még mondják így).

      Törlés
    2. Másik példa: nadie mint nem tagadószó, 'bárki':
      Pasa
      la mañana entera
      sin que nadie quiera
      su carga comprar.
      (Lamento borincano)

      Törlés
    3. Itt inkább arról van szó, hogy a spanyolban kettős tagadást használnak az olyan esetekben is, amikor mi a bárki/valaki ~ bármi/valami szavakat használnánk. Vagyis bizony tagadószó az itt is, csak eltér a két nyelvben a tagadás kifejezése.

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.