2015. december 19., szombat

La fiesta del belén – Betlehem ünnepe

Ismét eltelt egy év, közeledik a karácsony, amely a keresztények számára Jézus születésének felidézését jelenti. A katolikus országokban, így Spanyolországban és Latin-Amerikában is nagy hagyománya van ilyenkor a betlehemi játékoknak, amikor a gyerekek „felépítik” Betlehemet és különböző figurákkal eljátsszák Jézus születését. Éppen ezért a karácsonyt spanyolul nevezik úgy is, hogy fiesta del belén, azaz ’betlehemi ünnep’. Ebben a formában a belén ’betlehem’ már köznevesült (bár mint ünnep, írható nagybetűvel is), és ugyanabban az értelemben használatos, mint a belenismo, amely a születés (nacimiento) jelenetének ábrázolását jelenti.

Belenismo vagy egyszerűen belén, azaz „betlehemezés”

Mindez a felvezetés pedig annak apropóján történt, hogy a nemzetközileg sikeres kiváló spanyol zeneszerző-énekes, José María („Chema”) Purón remek karácsonyi dalt (villancico) komponált a La Rioja-i Betlehemi Egyesület (Asociación de Belenistas de La Rioja) részére, amelyet a szintén kitűnő spanyol énekesnővel, Lucía Pérezszel adnak elő. A dal spanyol és galiciai nyelvű változatban is elkészült. Ezzel kívánunk minden kedves olvasónknak mi is kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben, sikerekben gazdag boldog új évet! (A szöveg és a fordítás a videó alatt.)


La fiesta del belén – Bethelem ünnepe

Otra vez por fin llegamos a este día
que parece que han pintado de alegría,
hoy la estrella que apagábamos ayer,
volverá a brillar de nuevo en el belén.


Végre megint eljött ez a nap,
melyet úgy tűnik, kiszíneztek vidámsággal,
ma a csillag, melynek fényét tegnap oltottuk,
bethelemkor újra ragyogni fog.

Cuánto tiempo esperando este momento
de ponerle vida y luz al Nacimiento,
de año en año, suspirando por volver
a juntarnos otra vez,
como siempre en la fiesta del belén.


Milyen régóta várjuk ezt a pillanatot,
hogy a Születésnek életet s fényt adjunk,
minden évben arra vágyunk,
hogy megint együtt legyünk,
mint mindig betlehemkor.

Saca la Virgen María, saca al señor San José,
tú pon la cuna del niño… es la fiesta del belén.
Yo voy haciendo que el río vuelva de nuevo a correr
y el fuego por si hace frío… es la fiesta del belén.
Vamos poniendo pastores y los rebaños también,
el ángel entre algodones… es la fiesta del belén,
eoá, eoé... es la fiesta del belén
(bis)

Vedd elő a Szűz Máriát, vedd elő a Szent Józsefet,
te tedd oda a gyerekbölcsőt... ez betlehem ünnepe.
Én megcsinálom, hogy a folyó újból csobogjon
és legyen tűz, ha hideg van... ez betlehem ünnepe.
Rakunk ki pásztorokat és a nyájakat is,
az angyalt vatták közé... ez betlehem ünnepe,
éoá-éoé... ez betlehem ünnepe

Otra vez abriendo cajas de ilusiones,
tapizando con el musgo los rincones,
desplegando en la pared un cielo azul
y encendiendo en las ventanas cada luz...


Ismét nyitjuk az álomdobozokat,
Kitapétázzuk mohával a sarkokat,
kiterítünk a falra egy kék eget
és meggyújtjuk az ablakokban a fényeket...

Todos juntos disfrutando del momento
de volver a darle vida al Nacimiento,
colocando las figuras otra vez,
cada casa vuelve a ser
una fiesta con la fiesta del belén


Mindannyian együtt élvezzük a pillanatot,
hogy a Születésnek újra életet adunk,
a figurákat ismét kirakjuk,
minden család újra ünnepel
a betlehem ünnepével

(Szöveg: © Chema Purón / Fordítás: © El Mexicano)

Portugálos olvasóink – és persze az érdeklődők – kedvéért az alábbiakban közöljük a galiciai változat videoklipjét, és dalszövegét a szerző, Chema Purón jóvoltából.


A festa do belén

Outra vez por fin chegamos a este día
que parece que pintaron de alegría,
hoxe a estrela que deixamos xa de ver
volverá a brilar de novo no belén.

Canto tempo esperando este momento
de poñerlle vida e luz ao Nacemento,
de ano en ano, suspirando por volver
a xuntarnos outra vez,
como sempre nesta festa do belén.

Saca a Virxe María, saca ao señor San Xosé,
ti pon o berce do neno... é a festa do belén.
Eu vou facendo que o río volva de novo a correr
e o lume por se vai frío... é a festa do belén.
Imos poñendo pastores e os rabaños tamén,
o anxo entre algodóns... é a festa do belén,
eoá, eoé... é a festa do belén
(bis)

Outra vez abrindo caixas de sorrisos
e con mofo dando forma a un paraíso
despregando na parede un ceo azul
e acendendo nas xanelas unha luz

Todos xuntos pra vivir este momento
de volver a darlle vida ao Nacemento,
colocando as figuras outra vez,
cada casa volve a ser
unha festa coa festa do belén

Agradecimientos especiales al cantautor y compositor, Chema Purón, por habernos facilitado la letra de la canción y autorizado su publicación.

2015. december 12., szombat

¡Buenos días! – De miért többes számban?

Amit már az első spanyolórákon megtanulunk, az többek között a legáltalánosabb köszöntések. Így egy kezdő spanyolos is jól tudja, hogy délig (ebédidőig) azt mondjuk, hogy ¡Buenos días!, majd sötétedésig ¡Buenas tardes!-szel köszönünk, és végül ¡Buenas noches!-szel kívánunk jó éjszakát.

Noha létezik ¡Buen día! is (amelyet egyes országokban, pl. Argentínában, a ¡Buenos días!-szal azonos jelentésben használnak, míg másokban, úgymint Mexikóban, inkább a magyar ’Szép napot!’ formulának felelne meg), a bevett köznyelvi forma mindig többes számú. Ennek okára volt kíváncsi Zsolt nevű olvasónk, aki a következő kérdést tette fel egy facebookos hozzászólásban (kiemelések tőlem):
Az jutott ma eszembe, hogy vajon a Buenos días, Buenas tardes
és a Buenas noches miért vannak többes számban?
A kérdés valóban érdekes, annál is inkább, mert a spanyol az egyetlen újlatin nyelv, amelyben ezeket az üdvözlőformulákat többes számban használják.

¡Buenos días! (Forrás: Fondos7.net)

Sajnos azt nem tudhatjuk teljesen biztosan, hogy ez miért alakult így, azt viszont igen, hogy a buenos días irodalmi szövegekben a 13. században tűnik fel először, ám csak a 16. századtól válik általánossá a történeti korpusz (CORDE) tanúságai szerint. Méghozzá olyan szövegkörnyezetekben találkozhatunk vele leginkább, mint az alábbiak:
  • ¿Quál es el ombre que quiere vida & ama veer buenos días?
    (1240–1272 k., Herman el Alemán: Traslación del Psalterio)
  • Dios vos salve e dé buenos días
    (1431–1449, Gutierre Díaz de Games: El Victorial)
  • ¡Dios vos dé buenos días!
    (1517, Juan de Molina: Libro del esforzado caballero Arderique)
  • Señora, buenos días hayas. (=tengas – a szerk.)
    (1534, Feliciano de Silva: Segunda Celestina)
A fenti példák arra engednek következtetni, hogy ezek olyan, általánosabb jelentésű kifejezésekből terjedhettek el, mint a ’legyenek jó napjaid’, ’adjon Isten jó napokat’ stb. Ugyanezt a feltevést erősíti a Diccionario de autoridades is a bueno, na szócikke alatti Buenos días címszónál (A–B: 1726, 704) található meghatározásában (kiemelés tőlem):
BUENOS DIAS. Freqüente, y comun ſalutación, con que al que ſe ſalúda ſe le dá à entender el deséo de que tenga aquel y otros con felicidades y guſtos. Lat. Fauſti atque felices tibi dies contingant. Fauſtos tibi dies apprecor. [...]
’Gyakori és általános köszönés, amellyel annak, akinek köszönnek, tudtára adják azt a kívánságot, hogy az és a többi [napja] boldog és örömteli legyen. [...]’
Sajnos az idézett latin mondatok ugyanakkor nem túl relevánsak a kérdésben, mert bár nyelvtanilag tökéletesek, e szótáron kívül semmilyen más forrásban nem fordulnak elő.

Az eddigieket összegezve, egyrészt tehát valószínű, hogy a többes szám az ilyen általánosító jellegű kívánságokból terjedhetett el, és bár az irodalomban viszonylag későn bukkan fel, a beszélt nyelvben már jóval előtte is gyakori lehetett. Másrészt az is lehetséges, hogy ebben a gracias ’köszönöm’ is szerepet játszott: erről ugyanis jól tudjuk, hogy már latinul is gratias volt, amely tkp. a gratias ago (szó szerint: ’köszöneteket teszek’) kifejezésből önállósult az újlatin nyelvekben.

2015. december 5., szombat

Te super quiero, te recontra amo
Így is lehet spanyolul szeretni?

A szerelem sok mindenre képes. Az interneten is találkozhatunk a kötetlen kommunikációban olyan kedveskedő kifejezésekkel, főleg latin-amerikai fiataloktól, mint a te super quiero, te recontra amo stb., melyek jelentését talán mindenki ki tudja találni (kb. ’nagyon szeretlek’). Azonban így ránézésre mégis van bennük valami szokatlan. Vajon miért?

Tudjuk, hogy a személyes névmások hangsúlytalan esetei (me, te, lo, la, le, nos, os, los, las, les, se) a ragozott igét – az állító felszólító alakok kivételével – mindig közvetlenül megelőzik, s ilyenkor a névmás és az ige között legfeljebb (egy vagy két) másik hangsúlytalan névmás állhat: te lo prometo ’megígérem neked (azt)’, ¿Por qué te me lo llevaste? ’Miért vetted el őt tőlem?’ (itt a llevarse ’elvisz, elvesz [valakitől valamit]’ igéről van szó, melynek további két bővítménye a menekem/tőlem’ és a lo ’őt/azt’). Más szófaj, így különösen melléknév vagy határozó nem kerülhet a névmás és az igealak közé; nincs pl. *te muy quiero, *te demasiado amo – ezeket úgy mondanánk, hogy te quiero mucho ’nagyon szeretlek’, illetve te amo demasiado vagy demasiado te amo ’túlságosan (is) szeretlek’.

(Forrás: El Mexicano / Fondos7.net)

A fenti példák mégis megszegni látszanak e szabályt. Az bizonyára egyértelmű, hogy super és a recontra (ez utóbbi már annyira kötetlen, hogy nem is szerepel a szótárakban) úgy viselkednek, mintha fokozó határozószók lennének. Persze mondhatnánk azt is, hogy akkor ezek a kifejezések „helytelenek” – ami nyilvánvalóan nem igaz, hiszen mint ismeretes, csak az helytelen egy nyelvben, ami nem fordul elő, vagyis az anyanyelvi beszélők nem használják. Ezeket pedig nagyon is használják, tehát semmiképpen sem lehet őket hibásnak nevezni. De akkor hol van az igazság?

Nos, ezek valójában összetételi előtagok („előképzők”) – s innentől a kérdés már helyesírási. Bár az akadémiai norma szerint az alapszóval ezek mindig egybeírandóak (vagyis helyesírási szempontból csak a te superquiero, te recontraamo stb. a megfelelő), a gyakorlatban a különírt alakok sokkal elterjedtebbek. Ennek pedig valószínűleg az az oka, hogy a fokozóelemet is hangsúlyozzák a kötetlen nyelvben, ezért a beszélők azt külön szónak vélik. Sőt, az ilyen kifejezések még tovább fokozhatóak: pl. Te super mega archi recontra quiero ’Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon szeretlek’ – ami „hivatalosan” ugye Te supermegaarchirecontraquiero lenne, azonban erre mindössze egy-két találat lelhető fel az interneten. Nagyon is igaz tehát a jól ismert latin mondás: Omnia vincit amor, valóban ’Mindent legyőz a szerelem’ – természetesen még a helyesírást is. :-)

A lektorálásért köszönet Dr. Kálmán László nyelvésznek.