2015. október 17., szombat

Újlatin évszakok nyomában
Nueve meses de invierno y tres de infierno

Volt már szó a hét napjainak – pontosabban azok neveinek – eredetéről, és arról is, hogy honnan ered a kánikula szavunk, amely spanyolul is hasonló. Most pedig az évszakok újlatin elnevezéseinek járunk utána, olvasónk, Tamás ötlete alapján.

Szerencsére nem lesz túl nehéz a dolgunk, ugyanis e szavak története nagyjából egységes; mindössze egy-két elütő példával fogunk találkozni. Arra is fény derül, hogy a tavasz és a nyár, illetve az ősz és a tél nem csupán a hasonló időjárás folytán, hanem még nyelvileg is szoros kapcsolatban állnak egymással. Kezdjük mindjárt a tavasszal!

Tavasz vagy nyár?

A tavaszt nemcsak az évszakok felsorolásánál szokás elsőként említeni: az újlatin nyelvekben ez már az évszak nevében is benne van! Az olasz, katalán, portugál-galiciai és spanyol primavera, román primăvară ugyanis a beszélt latin PRĪMA VĒRA ’első tavasz, előtavasz’ kifejezésből ered, amelynek klasszikus latin előzménye a PRĪMO VĒRE, azaz ’kora tavasszal, a tavasz elején’. Ugyanebből jön az okcitán prima, valamint hasonlót jelent a francia printemps (szó szerint: ’előszezon’) is. A meglehetősen konzervatívnak tartott szárd beranu szava azonban a más újlatin nyelvekben ’nyár’ jelentésű latin VERĀNU(M) alakot (lásd lejjebb!) őrzi e jelentésben.

Gondolhatnánk, hogy ha a Római Birodalom népe számára a tavasz ’előtavasz’ volt, akkor a nyár kellett, hogy legyen a ’tavasz’! És így is volt, legalábbis a szélső területeken: a román vară, a spanyol verano, galiciai verán és portugál verão a beszélt latin VĒRA ’tavasz’, illetve [TĔMPUS] VERĀNU(M) ’tavaszi idő’ kifejezésekből származnak. Ezzel szemben a központi területek a latin ÆSTĀS, tárgyesetben ÆSTĀTE(M) ’nyár’, illetve [TĔMPUS] ÆSTĪVU(M) ’nyári idő’ kifejezéseket vitték tovább: így az olasz estate, a szárd istade vagy istíu, a katalán és okcitán estiu, valamint a francia été, melyek latin forrása pedig egy indoeurópai ’égés, tűz’ jelentésű szóra vezethető vissza. Érdekességként megjegyzendő, hogy a 17. századig a spanyolban is az estío volt használatos ’nyár’ jelentésben (amelyet ma is használnak a választékos és az írott nyelvben), míg a verano eredetileg a tavasz végét és a nyár elejét, a májusi-júniusi időszakot jelentette.

Ez bizony már az ősz...

A nyarat követi az ősz, vagyis a hideg idő, így az sem véletlen, hogy a latin AUTŬMNUS (korábbi AUCTŬMNUS), beszélt latin AUTŬMNU(M) egy valószínűleg ’hideg’ jelentésű indoeurópai *heug- tőről fakad. Ennek folytatóit találjuk a legtöbb újlatin nyelvben is: a spanyol otoño, a portugál-galiciai outono és a román toamnă „szabályosan”, a beszélt nyelv útján öröklődtek, míg az olasz autunno, a francia automne és az okcitán auton félig-meddig művelt eredetűek. A katalán ellenben sajátos megoldást választott: a tardor ’ősz’ egy korábbi tardaó, ez pedig egy beszélt latin TARDATIŌNE(M) ’késés’ főnévből jön, arra utalva, hogy ősszel már később kel fel a nap.

S végül elérkeztünk a legbarátságtalanabb évszakhoz, a télhez, amelynek egyúttal a neve is a legkevésbé izgalmas, hiszen valamennyi újlatin megfelelője ugyanabból a latin HĪBĔRNUM ’tél’ szóból ered, amely a beszélt nyelvben kb. [ivernu]-nak hangzott. Ez a szó eredetileg semlegesnemű melléknév volt, amely a TĔMPUS HĪBĔRNUM ’téli idő’ kifejezésből önállósult, és a(z) HIEMS ’tél’ főnévből származik. Az HĪBĔRNU(M) újlatin folytatói között találjuk a román iarnă, a szárd ierru, az olasz és portugál-galiciai inverno, francia hiver, okcitán ivèrn, katalán hivern és spanyol invierno (korábbi és népies ivierno, illetve régi irodalomban szintén ibierno, imbierno) szavakat. Az olasz, spanyol és portugál-galiciai alakok elején valószínűleg az in- prefixum analógiás hatása mutatható ki, amely az olaszban le is válhatott, így létezett a szónak verno alakváltozata is. (Továbbá nem zárható ki – de nem is bizonyítható – az inferno, infierno, lat. ĪNFĔRNU(M) ’pokol’ hatása sem.)

Összefoglalás (Forrás: El Mexicano)

Felhasznált források

A segítségért köszönet Dr. Kálmán László nyelvésznek és Prof. Dr. Giampaolo Salvi nyelvtörténésznek.

6 megjegyzés:

  1. Kituno a cikk! Nagyon szeretem azokat a cikkeket (is), melyekben az ujlatin nyelveket osszehasonlitod.

    Nem irnal neha cikkeket a portugal nyelvtanrol? Hasonlo stilusban, mint a spanyolrol szoktal...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! :)
      Sajnos portugál nyelvtanban annyira nem vagyok otthon.

      Törlés
    2. Hat szerintem csak tul szereny vagy. En folyekonyan beszelek portugalul, de spanyolul is, megis ezer dolgot olvastam mar itt amit nem tudtam, vagy legalabbis nem is gondoltam at, de egy-egy cikk utan elgondolkodtam rajta.

      En sokszor peldalozok veled az ismeroseimnek. Mikor az a tema hogy tudok-e spanyolul, mindig azt mondom, hogy en BESZELEK spanyolul, de TUDNI El Mexicano tud. :)

      Szerintem a portugal nyelvtanrol is tudnal irni jonehany cikket, ami nem csak kezdoknek lenne ujdonsag. Na persze ertem en, hogy munka mellett hobbibol csinalod a blogot, biztos nincs idod meg tobb cikket irni, ez csak amolyan "onzo" keres volt. ;)

      Törlés
    3. Nagyon rednes tőled, de ez így egyáltalán nem igaz. :) A „nyelvtudás” megkülönböztetendő a nyelvvel kapcsolatos tudástól – még a spanyolról sem merném azt mondani, hogy folyékonyan „beszélem”, akkor inkább „folyékonyan írom”. :) (Lehet, hogy valamikor tényleg folyékonyan beszéltem, de beszédben már évek óta nem használom.) Sajnos a gyakorlati nyelvet egyáltalán nem ismerem, mivel nem éltem anyanyelvi környezetben, így nekem is alaposan utána kell néznem, mielőtt bármit is állítok a nyelvhasználatról (és még így is tévedhetek). Portugálul is írásban nagyon alapszinten elkommunikálok, és ugyanez igaz az olaszra és a szárdra, de mindegyikről túlzás és nagyképűség lenne azt állítani, hogy „tudok” vagy „beszélek”. ;)

      Törlés
  2. az estio szot nem nagyon használjak az igaz de az estival-t jelzôkent annal inkabb...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. „Érdekességként megjegyzendő, hogy a 17. századig a spanyolban is az estío< volt használatos ’nyár’ jelentésben (amelyet ma is használnak a választékos és az írott nyelvben), míg a verano eredetileg a tavasz végét és a nyár elejét, a májusi-júniusi időszakot jelentette.” ;)

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.