2015. augusztus 29., szombat

Guszta és gustar – van-e közük egymáshoz?

Guszta a fagyi? – Sí, me gusta.
Ágnes a következő kérdést tette fel (kiemelések tőlem):
[...] már akartam kérdezni, hogy a magyar guszta (gusztusos) szónak van-e köze a gustarhoz.
Az olvasók már tudják, hogy a szavak hasonlósága, legyen az bármennyire is szembetűnő és gyanús (olykor még a jelentésük is!), gyakran csak a véletlen tökéletes műve, és egyáltalán nem jelenti azt, hogy történetüknek lett volna valamikor közös pontja. Az is megszokott „hatásvadász” gyakorlat, hogy ha egy cikk címe úgy kezdődik, hogy „Van-e köze...”, akkor már mindenki sejti, hogy a válasz úgyis biztosan az lesz, hogy nincs.

Most viszont szó sincs ilyesmiről – hát persze, hogy van! A kötetlen nyelvi guszta ’ízléses’ elvonással keletkezhetett a régies gusztál ’vágyakozva nézeget’ (1847) igéből, amely a gusztus (1719) főnévből lett képezve – valószínűleg a német gustieren ’megízlel’ mintájára. Természetesen mindkettő latin jövevényszó: forrásuk a GŬSTUS ’íz(le)lés’ (vö. sp. gusto ’ízlés, tetszés, öröm’), illetve GŬSTĀRE ’ízlel, kóstol’, melynek a spanyol gustar (ósp. gostar, 1220 körül) a közvetlen folytatója. (Az évszámok az adott szóalak első írásbeli előfordulását jelzik.)

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a gustar mai, tárgyatlan, ’tetszik’ jelentésben való használata csupán a 18. század első felében jelent meg, viszont nem nehéz az eredeti jelentéséből levezetni: ’megkóstol, belekóstol’ > ’örömöt lel belőle(gustar de) > ’örömöt lel neki’, ’tetszik’. (Nem ez az egyetlen példa a spanyolban arra, amikor egy tárgyas, cselekvő jelentésű igéből tárgyatlan és szenvedő értelmű lesz: hasonlóan járt a caber, amelynek eredeti jelentése ’befogad’ volt, a mai pedig ’befér, elfér’.)

Nem így viszont a spanyol asar (< lat. ASSĀRE) ’süt’ és a magyar aszal ’kiszárít’ szópár, melyeknek etimológiailag valóban semmi közük egymáshoz: az utóbbi töve – vö. aszik – finnugor eredetű.

Felhasznált források

  • Benkő Loránd (1967): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I. (A–Gy).*
  • Coromines, Joan (1961): Breve diccionario etimológico de la lengua castellana, 3.ª ed., 289.
  • Zaicz Gábor (2006): Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete, p. 264.

13 megjegyzés:

  1. Ez a GŬSTĀRE> gostar> gustar erdekelne, vagyis as u>o>u valtozas, elmagyaraznad ezt egy kicsit bovebben? Az is erdekes, hogy a portugalban megmaradt az o, es hasznalatat tekintve a spanyol regebbi allapotaval analog maradt fenn, gostar de..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Közel azonos időben jelenik meg mindkét alak a corpusban (gostar: 1223; gustar: 1250), de annyi bizonyos, hogy az örökölt alak elvben a gostar, mivel az Ŭ szabályosan o-t ad a spanyolban (néhány kivételtől eltekintve, amikor a művelt használat hatására megmarad az [u], pl. mundo – ezek az ún. semicultismos, ’félművelt’ szavak, amelyek ugyan öröklődtek, de eleve a művelt nyelvhasználathoz tartoztak). Két megoldást tudok elképzelni:
      1. Sima gyengülés, amelyre van számos más példa is: pl. ove > hube, logar > lugar (< LOCĀLE), feziste > hiciste stb.
      2. A gusto – amely Coromines szerint művelt átvétel – analógiás hatása az igén.

      Törlés
    2. Koszonom, igy mar ertem, es a masodik eshetoseg tenyleg nagyon valoszinunek tunik.

      Törlés
  2. Van mifelénk egy Gusto nevű étteremlánc, amit számomra ismeretlen okok miatt ガスト [gaszuto]-nak ejtenek..lehet hogy azt hitték, hogy ez egy angol szó? Bár ennek a cégnek van egy Bámiján nevű kínai étteremlánca is :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Könnyen elképzelhető. :) Ez biztos olyan, mint amikor nálunk a spanyol David nevet [dévid]-nek ejtik. (Van egyébként a spanyolban gasto is, de annak jelentése 'kiadás, költség'. :)

      Törlés
    2. "(Van egyébként a spanyolban gasto is, de annak jelentése 'kiadás, költség'. :)"

      hehe, ez tetszik :)



      Szerintem szörnyű ez az angolmánia..(vagy angol-szemüveg).

      Törlés
    3. Őszintén szólva szerintem is, de hát megtörhetetlen... ;)

      Törlés
    4. Egyetertek, ez az angol dominancia nekem sem tetszik, de a Gusto (ガスト) etteremlanc olasz (akar lenni) :)

      Törlés
    5. Hát akkor máris megvan a megoldás. :)

      Törlés
  3. Hú, ez az illusztráció nagyon guszta. Egész jó cikkek vannak mostanában, látom visszatértél a klasszikus témákhoz, a nyelvtanhoz és nyelvtörténethez.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon eddig sem tértem el tőle. :) Sajnos az a helyzet, hogy más már nem érdekli az olvasókat, lassan már a nyelvtan sem. A birtokos névmásokról szóló cikk még egészen jól fut, de a legutóbbi melléknevesre már nem nagyon van kereslet. Azt is csak azért mertem megírni, mert bíztam a Google-ben, hogy majd rákeresnek, de hát nem igazán... A Facebookról meg már alig jönnek.

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.