2015. augusztus 17., hétfő

Desconociendo e ignorando la realidad...

„Azt mondod, hogy fontos vagyok a számodra, de mindig
semmibe veszed az összes üzenetem.”
Egy korábbi cikkben az ismeretet, tudást, képességet kifejező igék használatáról írtam, melyben az egyik példamondat ez volt: Desconozco esa película ’Nem ismerem azt a filmet’. Érdekes módon ez sokáig nem szúrta senkinek sem a szemét, ám miután a KultúrTapas magazin is átvette az írást, egyik olvasónk a Facebookon megjegyezte, hogy márpedig ilyet spanyolul soha nem mondanak. Ebben van igazság, de csak félig. Lássuk, mi a teljes!

A DRAE szerint a desconocer egyik jelentése no conocer, azaz ’nem ismer’, így elvben a két jelentés megegyezik. (Az akadémiai értelmező szótár ezt a jelentést a 2. helyen hozza, de ez nem feltétlenül függ össze a gyakoriságával.) Azonban a valós nyelvhasználat kissé összetettebb képet mutat. Nem használják ugyanis ebben a jelentésben – többek között – személyekre: a No conozco a Juan ’Nem ismerem Jánost’ helyett például nem mondhatjuk, hogy Desconozco a Juan. Önmagában persze ez a mondat is értelmes, csak éppen így azt jelenti, hogy ’Nem ismerek Jánosra’ – például mert nem úgy viselkedik, ahogy várnánk tőle –, vagyis személyek esetén a desconocer jelentése inkább ’nem ismer rá/meg’ (vö. reconocer).

A választékos nyelvben azonban teljesen helytálló a desconocer használata dolgokra utalva, ahogy az olvasónk által kifogásolt mondatban is. Az már más kérdés – és ebben tökéletesen igaza van olvasónknak –, hogy az emberek az utcán általában nem a választékos nyelvet használják, és a mindennapi életben valóban inkább azt mondják, hogy No conozco esa película. Ha viszont nem mutató névmással, hanem egyszerűen névelővel keresünk rá a mondatra az interneten, akkor csaknem 30 ezer találatot kapunk, amiből nem úgy tűnik, mintha a spanyol anyanyelvűek egyáltalán nem mondanának ilyesmit.

Ha gyakorlatiasabb oldalról közelítjük meg a kérdést, elmondhatjuk, hogy a desconocer leginkább akkor használatos a conocer tagadásaként, ha az adatszerű, tényszerű ismeretekre vonatkozik; vagyis nagyjából akkor, amikor a no conocer a no saber szinonimája lehet (tehát annak tagadására, amikor a conocer és a saber is használható ugyanabban a szövegkörnyezetben). Sőt, ebben az esetben a desconocer szinonimája az ignorar is (amely egyébként az előbbi művelt duplikátuma): No {conozco~} el título de la película. Desconozco~Ignoro el título de la película. ’Nem ismerem~tudom a film címét.’ No {conozco~} el nombre de aquel lugar. Desconozco~Ignoro el nombre de aquel lugar. ’Nem ismerem~tudom annak a helynek a nevét. (Párhuzamként hozható fel erre a magyarból a „nincs tudomása [valamiről]” kifejezés, amely eredetileg a jogi/választékos nyelvhez tartozik, majd onnan átvették a politikusok is.*)

Persze ne feledjük, hogy a beszélt nyelvben az ignorar általában ’ignorál’, azaz ’nem vesz róla tudomást’, ’semmibe vesz’ jelentésben használatos: ¿Por qué ignoras mis mensajes? ’Miért veszed semmibe az üzeneteimet?’ (A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy az ebből képzett melléknév, az ignorante jelentése pedig ’tudatlan, műveletlen’ ember.) Mi azonban reméljük, olvasónk is megnyugodott, hogy nem ignoráltuk az észrevételét.

Összefoglalás... (Forrás: El Mexicano)

4 megjegyzés:

  1. "Sőt, ebben az esetben a desconocer szinonimája az ignorar is (amely egyébként az előbbi művelt duplikátuma)"

    Az ignorar a desconocer muvelt duplicatuma? Jol ertettem?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, hát olyan értelemben, hogy mindkettő töve egy latin gnarus ’jártas’ alakra vezethető vissza. Ebből lett a (g)nosco (majd cognosco) ’ismer’ és az ignoro (~ ignosco) ’nem ismer/tud’.

      Törlés
  2. Ez erdekes, koszonom a magyarazatot. Nem voltam biztos benne hogy jol ertem, mert nekem a latin eredeti is ket kulonbozonek tunt, de igy, a GNARUS-bol eredeztetve mar ertem, ezt nem ismertem.

    De annyiban azert lehet igazsag abban amit gondoltam, marmint hogy a latinban is ket kulonbozo szo volt, hogy mar a latinban is duplikatum volt? Mert a cognōscō es az īgnōrō tove mar a klasszikus korban is kulonbozott.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem, a tő ugyanaz a klasszikus latinban is: gnos-. Az s > -r- kicsit bezavar, de ez csak fonetikai jellegű változás magánhangzók között; vö. sum, est és erat – itt is ugyanaz a tő, csak az első elejéről az e- kopott le (< *esom), a harmadikban meg a magánhangzók közötti -s- vált r-ré, ez rendszeres hangváltozás a latinban. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a preklasszikus latinban az s apikális (zöngés) réshang lehetett (ahogy ma ejtik a spanyolban, görögben, finnben stb.).

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.