2015. június 1., hétfő

Milyenek a regionális spanyol akcentusok?

(Forrás: Wikimedia Commons, GFDL/CC)
Egy középkorból (valószínűleg Franciaország területéről) elterjedt latin mondás szerint balant Itali, gemunt Hispani, ululant Germani, cantant Galli („az olaszok bégetnek, a spanyolok siránkoznak, a németek/germánok ordibálnak, a franciák énekelnek”) – a különböző nyelvek, nyelvjárások kigúnyolása tehát már nagyon régi dolog. Ezt levetítve Spanyolországra, bár mi nem igazán érzékeljük az ilyen különbségeket, az ott élő spanyol anyanyelvűek – tehát azok, akiknek az első anyanyelve a kasztíliai – egyből felismerik néhány apró jelből, mint például a jellegzetes hanglejtés vagy egyes hangok sajátos kiejtése, hogy egy-egy beszélő melyik spanyol régióból való. (A térkép a spanyolországi spanyol akcentusait mutatja, tájékoztató jelleggel.)

Aki nagyon jól beszél spanyolul, még az sem biztos, hogy meg tudná mondani egy spanyolországi beszélőről, hogy például madridi-e vagy zaragozai, de azt már egyből felismeri mindenki, hogy északi-e vagy déli, például sevillai. De mi a helyzet azokkal a beszélőkkel, akiknek nem a spanyol az első anyanyelvük? Miről ismerhetjük fel, ha valaki katalán, galiciai vagy baszk anyanyelvű, amikor spanyolul beszél? Összeszedtünk néhány olyan sajátosságot, amelyből ez könnyen megállapítható – a nemzetiségek nevére kattintva pedig azt is meghallgathatjuk, hogy beszélik az (első) anyanyelvüket!

A KATALÁNOK. Az ő spanyol akcentusuk ismerhető fel a legkönnyebben még egy nem spanyol anyanyelvű beszélő számára is, méghozzá az ún. „kemény” vagy „sötét” (velarizált) l-ről (jele a fonetikában [ɫ]), amelyet szintén megtalálunk a portugálban (éppen ezért a katalán hangzása kissé a portugáléra is emlékeztet, azonkívül, hogy ugyanúgy megvan benne a „sorvadó” magánhangzó, a svá [ə], amelyet az a és az e helyett ejtenek hangsúlytalan helyzetben, továbbá szintén [u]-ként valósul meg a hangsúlytalan /o/ fonéma is), vagy leginkább az angol szó(tag) végi l-re jellemző ez az ejtésmód, mint például a jól ismert well [weɫ] ’jól’ szóban. A katalán anyanyelvűek ezenkívül hajlamosak zöngésíteni a magánhangzók közötti [sz] hangot akkor is, amikor spanyolul beszélnek (ami a spanyoltól teljesen idegen). Tehát ha valaki a los españoles kifejezést úgy ejti kb., hogy [ɫozeszpanyoɫesz], akkor máris tudjuk, hogy az illető katalán!

A GALICIAIAK. Leginkább rájuk igaz a latin mondásból a gemunt Hispani, a gallegók ugyanis viszonylag lassan, a hangsúlyos szótagokat elnyújtva, nem túl dinamikus hanglejtéssel beszélnek, ami tényleg olyan benyomást kelt, mintha „panaszkodnának”. Nagyon jellemző ezen kívül – ami szintén megfigyelhető az asztúroknál is – az n szó(tag) végi veláris ejtése (jele [ŋ]), amelyet a nyelv hátsó részével képzünk: ilyet mondunk például a magyar hang, munka szavakban. A con elöljárószó például egy galiciai ajkán úgy hangzik: [kõŋ] – ami Madridban inkább [kon]. Példaként ebből A kis herceg-idézetből meg is hallgathatjuk a jellegzetes galiciai akcentust egy vigói beszélőtől, illetve összehasonlításképpen ugyanezt egy barcelonai spanyol anyanyelvű elmondásában.

A BASZKOK. Bár elterjedt mítosz, hogy a spanyolok valójában baszkok, akik rosszul tanultak meg latinul (és ez lett a spanyol), a baszk anyanyelvűek spanyol akcentusa szintén nagyon sajátosan elüt a többitől. A baszkok rendkívül gyorsan és feltűnően dinamikus intonációval beszélnek: a hangsúlyos szótagoknál a hanglejtést nagyon felviszik, a hangsúlyos magánhangzókat pedig nagyon röviden ejtik. Főleg az idősebb baszk anyanyelvű beszélők ezenkívül a spanyol s-t a magyar [s]-hez hasonlóan, a ce/ci/z sziszegőhangját pedig inkább magyar [sz]-nek ejtik (a spanyolos [θ] helyett), sőt, n után [c]-nek! Mi is fültanúi lehetünk a baszkok e sajátos spanyol akcentusának ebből a joghurtreklámfilmből, melyben Iñaki Perurena navarrai baszk súlyemelőt hallhatjuk spanyolul beszélni.

Az észrevételekért köszönet Dr. Kálmán László nyelvésznek.

4 megjegyzés:

  1. Baszkföldön nemrég kezdtek baszkul tanulni a gyerekek az iskolában. A felnőttek többsége csak spanyolul beszél, így aztán akcentusuk se nagyon van. Ugyanez vonatkozik a katalánokra is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a baszkoknak valóban mindössze kb. 30%-uk beszél már csak baszkul, főleg idősebbek. A katalánoknál is csak a nacionalista politika fújja fel a katalán nyelv jelentőségét, a valóságban nem beszélik annyian, mint ahogy beállítják. Akiknek viszont a baszk vagy a katalán az első anyanyelvük, bizony elég jellegzetes spanyol akcentusuk van.

      Törlés
  2. Olvastam régebben, hogy a galíciai a tulajdonképpeni ősportugál. Ha rosszul emlékszem, bocsánatot kérek, de kíváncsi lennék egy cikkre Julio Iglesias-ról. (Aztán hogy miért lett Galícia fővárosa Santiago de Compostela, már inkább történelem, na meg politika... :) )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jól emlékszel. Igazából a mai portugál a középkori galiciai (más néven galiciai-portugál, galaikoportugál, gallegoportugál vagy óportugál) déli változatából alakult ki. Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy nevezzük, mert nyelvtörténetileg semmit sem mond egy nyelvváltozat mai állapotáról az, hogy hol beszélték eredetileg (tehát pl. az olasz sem áll a latinhoz közelebb csak azért, mert ma is Itáliában beszélik); vagyis azért szokták csak ezt mondani, mert a mai portugál és a mai galiciai is egy olyan középkori latin nyelvjárásból alakult ki, amelyet a mai Galicia területén beszéltek – ahogy a spanyol is egy északi (nagyjából a mai Kantábriától délre beszélt) latin nyelvjárás mai folytatása. (Az már más kérdés, hogy valójában „galiciai nyelv” mint egység nem is létezik, csupán egy mesterségesen kialakított sztenderd – igazából a spanyollal erősen kevert északportugál nyelvjárásokról van szó.)

      A Julio Iglesias-os cikk nem rossz ötlet, az édesapja valóban galiciai származású jogász volt. Lehet, hogy lesz majd egy dalszöveges-fordításos cikk tőle. Köszi a javaslatot! :)

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.