2015. április 19., vasárnap

José Miguel csónakja – mivel is van megrakva?

Ezennel ismét a rejtélyes múltú hegyvidéki és halásznép, a baszkok földjére látogatunk – akik leginkább arról híresek, hogy Nyugat-Európa egyetlen nem indoeurópai nyelvét beszélik.

Nem meglepő az sem, hogy népdalaik többsége vagy a hegyekről, vagy pedig a halászatról szól. Az egyik leghíresebb népdaluk, a Joxe Migelen batela, azaz „José Miguel csónakja” című habanera éppen az utóbbiról. Nyelvi érdekessége, hogy több ott élő gyakori halfaj neve is szerepel benne, amit eléggé nehézkes magyarra fordítani, mivel itt nem elterjedtek.

Puerto de Bermeo, Vizcaya (Bizkaia) – Baszkföld, Spanyolország (Forrás: Wikimedia Commons, CC)

Az állat- és növényneveknél amúgy is nagy káosz uralkodik, tudniillik a köznyelv sok esetben ugyanazzal a névvel illett több (tucat) eltérő – nem is feltétlenül közeli rokon – fajt, de az sem kevésbé gyakori, hogy ugyanannak a fajnak van számos neve. A dalban is szereplő besugo (baszkul bixigua) például nem kevesebb mint 12 halfaj neve a spanyol nyelvű Wikipédia szerint (úgy tűnik, elsősorban a vörösdurbincsot nevezik így), viszont a chicharro (txitxarrua) és a verdel (berdela) – mely nevet a hátán lévő zöldes csíkokról kapta – megfelelője is egyaránt a makréla magyarul – legalábbis ha nem akarjuk nagyon túlbonyolítani a dolgot.

A fülbemászó dal alább hallgatható meg az Oskorri (jelentése egyébként ’Vörös égbolt’) nevű baszk folklóregyüttes előadásában, bizkaiai dialektusban. Szövege és spanyol, valamint az utóbbi alapján készült magyar fordítása pedig a lejátszó alatt olvasható.


(Ha nem jól olvasható a szöveg, kattints rá a nagyobb mérethez!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.