2014. május 24., szombat

Valamiről szól ez a cikk
Algo, alguien, que, quien

Az anyanyelvét használó ember általában nem gondolkozik azon, hogy a kimondott szavak milyen elemekből állnak össze. Ez az oka többek között bizonyos helyesírási hibáknak (például *egyenlőre ’egyenlő részekre’ az egyelőre < egy+előre ’egy ideig még’ helyett), és annak is, hogy a nyelv lassú változása során az eredetileg összetett szavakból egyszerűek (vagyis elemeikre már nem bonthatóak) lesznek – mivel az összetételi határok a hangváltozások miatt elmosódnak (például a férfi < férj+fi(ú) főnévben már nem érzünk összetételt).

Ez kivétel nélkül minden természetes eredetű nyelvre igaz. Ahogy például a latinban is elmosódtak az egykori összetett szavak elemeinek határai (pl. *DEHABĒRE > DEBĒRE > sp. deber ’kell’, QUAM SĪ ’mint ha’ > QUASĪ > sp. casi ’majdnem’), ugyanez a folyamat természetesen folytatódott akkor is, amikor a latinnak nevezett nyelvállapot fokozatosan átalakult spanyollá (illetve a további rokon újlatin nyelvekké).

E változások tehát mind azért következnek be, mert a beszélők már nem érzik, hogy ezek több elemből álló kifejezések lennének, nem azonosítanak bennük összetételi tagokat. Történetileg viszont természetesen – bár nem minden esetben – kimutatható, hogy egy-egy szó egy-egy szótagja eredetileg mely elemnek felelt meg. A továbbiakban erre mutatok néhány érdekes példát a spanyolból.

Valaki valamilyen filmből...

A magyar valami és a valaki szavakról mindenki sejtheti, hogy eredetileg összetett szavak, amelyek második tagja a mi (’ami’) és a ki (’aki’) névmások (a vala- előtag a való ’létező’ változata, azaz ’ami/aki létezik’). De vajon elmondható-e ugyanez a spanyol algo ’valami’ és alguien ’valaki’ szavakról, összevetve őket a que ’ami’ és quien ’aki’ névmásokkal? Első ránézésre ma már nem...

Pedig de. Ha a semlegesnemű algo névmásnál nem is, a hímnemű alguien-nél már gyanakodhatunk a quien-nel való kapcsolatára. És nem is alaptalanul, hiszen a -guien végződés történetileg a quien-nel (< lat. QUĔM ’kit’, a tárgyeset okáról már írtam) azonos. Annak, hogy a [k] helyén [g]-t találunk, csupán az az oka, hogy a latinban még magánhangzók között állt (< ÁLIQUĔM), amely a spanyol alapjául szolgáló vulgáris latin nyelvváltozatban – a természetes hangváltozási tendenciákat követve – ilyenkor zöngésült; később pedig az előtte lévő hangsúlytalan magánhangzó kiesett: ÁLIQUĔM [álikwem] > *[álgeŋ] > alguien [álgjen]. (Hangsúlya a spanyolban – a latin előzménynek megfelelően – első szótagi, helytelen tehát az *alguién írásmód. Portugál megfelelője, az alguém [aulgẽj] viszont valóban véghangsúlyos.)

A fentiekből már talán sejthető, hogy az algo névmás -go végződése pedig bizony a que névmással áll rokonságban! Ennek forrása ugyanis a latin ÁLIQUOD, melyben a QUOD a QUĬD (> qué, que) vonatkozó névmásként használt változata. Sőt, az algo-ban a -go szintén rokon a como szóban lévő co-val is, hiszen a como ’ahogy’, illetve cómo ’hogyan?’ (a ser létigével ’amilyen’, illetve ’milyen?’) a latin QUŌ MŌDO ’mi módon’ kifejezés összevonása, a QUŌ pedig a QUĬD határozói esete (semlegesnemben).

(Forrás: El Mexicano)

No de mi az al-? Az algo és alguien határozatlan névmások első szótagja – amely azonos az alguno (algún), alguna (< vulg. lat. *ALICŪNU, -ŪNA < lat. ALIQUIS + ŪNUS, -A, -UM) ’valamely(ik), valamilyen, valaki (több közül)’ névmásokban lévő al-lal is – a latin ALĬ- előtagból, ez pedig az ALĬUS ’(egy) másik, egyéb’ melléknévből származik (vagyis az ÁLĬQUIS, -QUĔM, -QUOD stb. szó szerinti jelentése tkp. ’ki/mi más/egyéb’, innen a ’valaki, valami’). Ez köszön vissza a szakirodalomban a szerzők felsorolásánál használt et al. fordulatban is, amely az ET ALII ’és mások’ rövidítése.

Érdemes tudni, hogy az újlatin nyelvekben a személyre és dologra utaló latin kérdő és vonatkozó névmások bonyolult és átláthatatlan rendszere lényegesen leegyszerűsödött. Ennek eredményeképpen csak a hímnemű QUĪ és ennek tárgyesetű QUĔM alakját vitték tovább ’(a)ki’, valamint a semlegesnemű, eredetileg csak kérdésben használt QUĬD-et ’mi(t)?’, illetve ’aki(t), ami(t), amely(et), hogy’ stb. jelentésben önálló funkciószavakként (vö. ol. chi [ki] és che [ke], fr. qui [ki], que [kö] és quoi [kwa], sp. quien és que, port. quem [kẽj] és que [kü]~[ki] stb.). A többi ragozott alakjuk csak – mára már elmosódott – összetételekben él tovább. A QUOD-nak pedig egyedül a románban van nyoma, melyet a ’hogy’ kötőszó őrzött meg.

A lektorálásért és az ötletekért köszönet Kálmán László és Wenszky Nóra nyelvészeknek.

8 megjegyzés:

  1. A latin táblázatban a qui (első helyen) csak vonatkozó névmás? Nem olvastam még el a cikket, csak a táblázat hirtelen nagyon felkeltette az érdeklődésem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindegyik lehet kérdő és vonatkozó is, a kifejezetten kérdőnek jelöltek kivételével. És ezek aztán jelenthettek mindent: ’(a)ki(?), (a)mi(?), (a)melyik(?), (a)milyen(?), (a)hogyan(?), (a)hol(?)’ stb. (pl. quo vadis? ’hová mész?’).

      A vicc az egészben az, hogy pont a csak kérdőnévmásként használt alakból lett a legelterjedtebb általános vonatkozó névmás az újlatin nyelvekben.

      Törlés
  2. Szia! Jó cikk! 2 megjegyzés: 1. a quem fonetikai átírása rossz, ugyanis a szó végi -em végződés nem [ẽj] hanem mindig [ɐ͂j], tehát az átírása így lesz: quem [kɐ͂j] vagy viagem [viaʒɐ͂j]
    2. Galegóul van egy olyan alakja a que-nek, hogy ca. Por exemplo: El é máis vello ca min.

    Köszi a cikket! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 1. Ebben igazad van, kénytelen voltam kicsit egyszerűsíteni, mert az [ɐ͂] jel nem hiszem, hogy bármelyik olvasónak is mondana valamit (a nyelvészeken kívül, akik viszont nem is olvassák a blogot), de egyébként – tudtommal – Brazíliában [ẽ]-vel ejtik. Ez itt ilyen kompromisszumos átírás, félig IPA (ahol elkerülhetetlen volt), félig magyaros. :)
      2. Ezt viszont nem tudtam, gondolom a quam-ból jön. Viszont a ca lehet a coa (con+a) nyelvjárási változata is. :)

      Törlés
    2. "1. Ebben igazad van, kénytelen voltam kicsit egyszerűsíteni, mert az [ɐ͂] jel nem hiszem, hogy bármelyik olvasónak is mondana valamit (a nyelvészeken kívül, akik viszont nem is olvassák a blogot), de egyébként – tudtommal – Brazíliában [ẽ]-vel ejtik. Ez itt ilyen kompromisszumos átírás, félig IPA (ahol elkerülhetetlen volt), félig magyaros. :)"

      Igen, Braziliaban tenyleg (foleg) [kẽj]-kent ejtik, es a portugal nyelv sulypontja mar regota Brazilia, igy szerintem teljesen jo a [kẽj], bar akkor a "que" meg [ki] vagy [ke] lenne. Ha viszont maradunk a portugaliai ejtesnel, akkor viszont a "que" [kö] helyett inkabb [kü]. (en is maradok a feleg magyaros atirasnal, szerintem is kenyelmesebb itt)

      Nekem inkabb az "alguém" [aulgẽj]-kent ejtesevel kapcsolatban lenne megjegyzesem. Szerintem igy nem ejtik, mert maga az "l" lesz [u] a braziliai portugalban (legalabb is a legtobb valtozataban), igy egyutt mindkettot nem ejtik. Ezert szerintem a portugaliai ejtes [algẽj] lenne sotet l-lel, a braziliai viszont [augẽj] felhangzos u-val.
      (Persze a portugaliai ejtesnel meg pontosabb lenne az [algẽj] helyett az [alɡɐ̃j̃], de az ẽ es ɐ̃-t mar kifejtetted elotte)

      Egyebkent csatlakoznek (a masik) Gringo-hoz, szerintem is nagyon jo a cikk! :)

      Törlés
    3. Az u ott elvileg indexben van, ami velarizációt jelölne (mert az [ł]-ről megint csak nem tudnák, hogy mit jelent), a que javítottam.

      Emlékszem, hogy régen egy portugálos bölcsész(hallgató?) elkezdett velem vitatkozni a Nyesten a cikkem alatt azon, hogy én a hangsúlytalan a ejtését neveztem svának, szerinte meg a hangsúlytalan e ejtése volt a svá az európai portugálban. Aztán a nyelvészek megnyugtattak, hogy semmi értelme a vitának, mert a svá eléggé tág fogalom, az is lehet zártabb, nyíltabb, előrébb, hátrébb képzett – az más kérdés, hogy melyik szerző pontosan milyen hangot ért rajta.

      (Komolyan azt hittem, hogy az előző Gringo is te voltál. :))

      Törlés
    4. Igen, lattam, hogy indexben volt, csak en bemasoltam a cikk szovegebol es mar igy jelent meg :). Igy mar ertem, a sotet l esteben en is a ɫ-re gondoltam, igen.

      Hat ez a sva a portugal eseteben igencsak nehez, igazad van. Amit altalaban sva-nak nevezunk az egy ö szeru hang (a portugalnal joval ismertebb angol, francia, nemet miatt), ez meg is van a portugalban is, de van egy ü szeru hang is, ami a sva-hoz hasonloan redukalt. Es a ketto kozott tenyleg eleg kicsi a kulonbseg, raadasul a zavart fokozza, hogy az IPA atirasban ɨ-kent atirt hang egyszer ö maszor ü-szeru hangkent realizalodik, tehat szerintem itt (is) az IPA eleg pongyola. De hogy melyik lenne a sva ezek utan en nem tudnam megmondani.

      Raadasul meg attol sem fugg, hogy hangsulytalan e vagy hangsulytalan a:
      www.youtube.com/watch?v=C5RYru2Tf9Q

      A 32. masodperctol jol hallhato, hogy a "tempestade" hangsulytalen e-i [ö]-szeruek, a "que estou a ..." hangsulytalan e-je viszont kismondottan [ü]-szeru. A "me" e-je [ü], a "de" e-je viszont mar [ö], raadasul mindket estben ɨ-kent irjak at. Szoval nem csodalom, ha a nyelveszek azt mondtak, hogy nincs ertelme a vitanak... :)


      Nem en voltam, ugy tunik van megegy gringonk, ezek a gringok ugy tunik minden lehetseges forumot megszallnak :)

      Törlés
    5. Igazából egy zárt „segédmagánhangzó” lenne, amit az IPA [ɨ]-nek jelöl, amely csak arra szolgálna, hogy valahogy a mássalhangzót ki tudják ejteni – szerintem itt egyébként nincs is másról szó, mint arról, hogy a hangsúlytalan [e] egyszerűen kiesik, csak ugye valamit mégis ejteni kell a mássalhangzó-torlódások feloldására. Éppen ezért tkp. nem is lenne értelme ezt a hangot átírni.
      A svát ezzel szemben nyíltabb, de legalábbis közepesen nyílt magánhangzóra szokták mondani, ami leginkább a magyar [a]-hoz állna közelebb. Egyébként ugyanez a két hang megvan a románban is: a nyíltabb az ă-val jelölt, amely általában a hangsúlytalan latin [a]-ból ered; a másik meg az â-val vagy î-vel jelölt, amely az összes magánhangzó neutralizációjának eredménye nazális előtt (vagyis a románban bármely latin [Vn] csoport eredménye [ɨn] lett hangsúlyos helyzetben).

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.