2013. július 7., vasárnap

10 érdekes tény a spanyol nyelvről

Azok számára, akik jól ismerik ezt a nyelvet, lehet, hogy nem lesz újdonság az itt leírtakban. Akik viszont csak most ismerkednek vagy ismerkednének vele, talán jól jöhet. Mindenesetre megpróbáltam összeszedni tíz érdekes dolgot a spanyolról és a spanyolul beszélőkről – íme a lista!
A Spanyol Királyi Akadémia címere
(Forrás: Wikimedia Commons, GFDL/CC)
  1. A kínai és az angol után a harmadik legtöbb (több mint 400 millió) anyanyelvi beszélővel  rendelkező nyelv a Földön. Más becslések szerint már az angolt is megelőzte. 21 ország gyakorlatilag hivatalos nyelve, és az USA-ban is közel 40 millió spanyol nyelvű bevándorló él. Hivatalos nyelv továbbá a nyugat-afrikai Egyenlítői-Guineában (Guinea Ecuatorial), és maradtak még anyanyelvi beszélői a délkelet-ázsiai egykori spanyol gyarmaton, a Fülöp-szigeteken (Filipinas) is.
  2. A spanyol ajkúaknak csak a tizede él Spanyolországban. A nyelvhasználók közül a legtöbb – legalább egynegyedük – mexikói.
  3. Az első európai „modern” nyelv, amelyik nyomtatott nyelvtannal rendelkezett. Antonio de Nebrija sevillai humanista Amerika felfedezésének évében, 1492-ben adta ki GRAMMATICA című latin–spanyol nyelvű művét a kasztíliai nyelvtanáról.
  4. Éppen 300 éve, 1713-ban alakult meg a Spanyol Királyi Akadémia (Real Academia Española, RAE), amely 1726–39 között adta ki hat kötetben az első terjedelmes értelmező szótárat. Mára minden spanyol nyelvű országban, továbbá az Egyesült Államokban és a Fülöp-szigeteken is működik spanyol nyelvi akadémia, amelyek együttesen a Spanyol Nyelvi Akadémiák Egyesületét (Asociación de Academias de la Lengua Española, ASALE) alkotják, és közösen készítik az akadémiai szótárakat, nyelvtanokat, helyesírási kiadványokat.
  5. A spanyol jelentős hatással volt a Fülöp-szigetek hivatalos nyelvére, a filippínóra vagy tagalogra. Nyomot hagyott a hangkészletben (az eredetileg csak az [a], [i], [u] magánhangzókat ismerő nyelvbe spanyol hatásra kerültek az [e] és az [o] hangok) és a szókincsben is (egyes források szerint a mindennapi szókincs közel 40%-a spanyol jövevényszavakból áll: pl. Kamusta? [¿Cómo estás?] ’Hogy vagy?’).
  6. Az egyetlen újlatin nyelv, amelyben nincsenek zöngés réshangok. Ez még a mai indoeurópai nyelvek között is elég ritka. Habár ilyen volt a latin is, a mai spanyol állapotnak nem közvetlen előzménye (az óspanyolban még volt [z], [dz] és [zs] is, de a rendszer aztán „visszaegyszerűsödött”, a ladino nyelvváltozat kivételével, mely máig őrzi a [z] és [zs] hangokat).
  7. A szókincs legalsó rétegében elvesztette a latin f-et. Az [f] hang már a latinban is ritka volt: csak szótövek elején állhatott, és nem volt zöngés párja sem. Az óspanyolban először [h]-vá alakult, majd a 16. századra teljesen eltűnt (írásban h betű őrzi a nyomát az ilyen szavakban: FACERE > hacer ’csinál’). A hagyományos feltételezések szerint ez egy, a területen eredetileg beszélt ősi, nem indoeurópai („baszkféle”) nyelv hatására történt, ma már azonban ezt többen vitatják, és sima belső változás (gyengülés) következményének tartják. (A kelta nyelvekben a szókezdő [p] hang jutott ugyanerre a sorsra.)
  8. Több mint 1000 rendhagyó igével rendelkezik. A leggyakoribb igeragozási szabálytalanság a tőmagánhangzó-váltakozás. A létige, valamint sok gyakran használt ige is rendhagyó.
  9. Az európai nyelvek közül a spanyolban van a legtöbb arab jövevényszó. Ezek a szókincs kb. 4%-át teszik ki – bár jelentős részük csak speciális szövegkörnyezetekben, illetve nyelvjárásokban (főleg Andalúziában) fordul elő.
  10. A felkiáltó- és a kérdőjelet a mondat elé is kiteszik 180 fokban megfordítva. Ezt a furcsaságot azért vezették be a helyesírásban, hogy jól behatárolható legyen a mondat kérdést vagy felkiáltást tartalmazó része, mivel a spanyolban – a szórendi szabadság miatt – sokszor csak a hanglejtés különbözteti meg a kijelentő és a kérdő-, illetve felkiáltómondatokat.
Természetesen lehetne még sok érdekességet találni, azonban igyekeztem csak olyanokat felsorolni, amelyekben a spanyol tényleg egyedülálló, és valós adatokon alapulnak. Zárásként, az alábbi kisfilmen betekintést nyerhetünk a Spanyol Királyi Akadémia épületébe és munkájába, mindezt HD-felbontásban.


A segítségért köszönet Dr. Kálmán László nyelvésznek.