2013. június 1., szombat

A spanyol főnevek neme

Az angol és a perzsa kivételével a legtöbb indoeurópai nyelvben, így az újlatin nyelvekben is, a főnevek rendelkeznek egy olyan tulajdonsággal, amelyet nyelvtani nemnek hívunk. A konzervatívabb indoeurópai nyelvekben, mint a szláv nyelvek, a német, a latin vagy a görög, három (hím-, nő- és semleges-) nem van, az újlatin nyelvek többségében, így a spanyolban is viszont csak hím- és nőneműek lehetnek a főnevek – a semlegesnemet csupán a névmások és a határozott névelő őrizték meg.

Mivel a magyarban a nyelvtani nem ismeretlen, a nyelvtanulók sokat bajlódnak azzal, hogy vajon miből lehet megállapítani egy spanyol főnév nemét (género). A kezdőknek éppen ezért a határozott névelővel együtt szokták a főneveket tanítani, amely a legtöbb esetben utal a nyelvtani nemükre is (el libro, la casa). Nem biztos azonban, hogy ez a legjobb módszer. Egyrészt, azt a hamis látszatot kelti, hogy a spanyol főneveket mindig a határozott névelővel kell használni, ami természetesen nem igaz. Másrészt félrevezető is lehet például olyan főnevek esetében, mint az el agua, el alma, el hacha, amelyek mind nőneműek – mivel azt már általában sajnos nem tanítják meg, hogy a hangsúlyos [a]-val kezdődő nőnemű főnevek előtt a la névelő is – eufonikus és nyelvtörténeti okokból – el alakot vesz fel.

A nyelvtani nemeknek kezdetben semmi közük nem volt a természetes nemekhez, csupán névszótípusokat jelöltek.
Az egyes névszótípusok és az élőlények biológiai neme közötti összefüggés később alakult ki analógiás társítással:
voltak jellegzetes végződések, melyek jelentése sokszor a természetes nemhez is kapcsolódott, majd ennek
mintájára idővel a biológiai nemet kezdték el jelölni akkor is, amikor eredetileg nem utaltak arra.

Aggodalomra persze semmi ok, hiszen a spanyolban – például a némettel ellentétben – sok esetben a jelentés és a végződés is utal a főnév nemére (ami természetesen nem azt jelenti, hogy egy főnév a végződése miatt lesz hím- vagy nőnemű), és szerencsére viszonylag kevés a kivétel.

Hogyan állapítsam meg egy spanyol főnév nemét?

A legfontosabb alapszabály, amely valamelyest megkönnyíti dolgunkat, hogy a spanyol főneveknél az „alapértelmezett” – szaknyelven a „nem jelölt” – nyelvtani nem a hímnem, vagyis egyszerűen fogalmazva „minden főnév hímnemű, amelyik (valamiért) nem nőnemű”. Ez azt is jelenti, hogy a nem szerint vegyes társaságra vagy dolgok összességére is hímnemű többes számmal kell utalni, míg a nőnemű többes szám kizárólag nők vagy nőnemű főnevekkel jelölt dolgok csoportjára utalhat. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – lássunk néhány fogódzót a spanyol főnevek nemének megállapításához.

Jelentésük alapján hímneműek
  • a férfit, férfifoglalkozást, hím állatot jelölő főnevek: el hombre ’a férfi’, el padre ’az apa’, el cura ’a pap’, el periodista ’az újságíró’, el toro ’a bika’, el león ’a (hím) oroszlán’;
  • a folyók, tavak, tengerek, óceánok, völgyek, vulkánok nevei: el [río] Amazonas, el [río] Titicaca, el [mar] Mediterráneo, el [océano] Pacífico, el [volcán] Vesubio;
  • a hét napjai, a hónapok, égtájak, színek nevei: lunes ’hétfő’ (ne feledjük, hogy a hét napjai határozott névelővel határozói esetűek, tehát például az el lunes jelentése ’hétfőn’!), diciembre ’december’, el Norte ’Észak’, el [color] naranja ’a narancssárga’.
Végződésük szerint hímneműek
  • a legtöbb esetben az -o végződésűek: el oro ’az arany’, el mundo ’a világ’ stb.;
  • a legtöbb -ma és -ta végződésű görög eredetű főnév: el problema ’a probléma’, el panorama ’a panoráma’, el planeta ’a bolygó’.
A legfontosabb kivétel a la mano ’a kéz’, amely nőnemű. Sokan idesorolják még az olyan szavakat, mint la foto ’a fénykép’, la moto ’a motorkerékpár’ vagy la radio ’a rádió’, ezek azonban nem valódi kivételek, hanem „szabályos” nőnemű főnevek rövidült alakjai: la fotografía, la motocicleta, la radiodifusión.

Un león esperando... / Egy hím oroszlán várakozik... (Forráskép: Wikimedia Commons, CC)

Jelentésük alapján nőneműek
  • a nőt, női foglalkozást, nőstény állatot jelölő főnevek: la mujer ’a nő’, la madre ’az anya’, la modelo ’a (fotó)modell’, la actriz ’a színésznő’, la vaca ’a tehén’, la yegua ’a kanca’;
  • a betűk nevei: la [letra] a, la efe, la hache, la cu, la alfa, la gamma, la épsilon, la ro;
  • a szigetek nevei: las [islas] Baleares, las Canarias, las Filipinas.
Végződésük szerint nőneműek
  • az -eza, -icie, -ción, -sión, -xión, -gión, -dad, -tad, -tud, -umbre végű főnevek – ezek alól nincs kivétel: la belleza ’a szépség’, la superficie ’a felület’, la canción ’a dal’, la pasión ’a szenvedély’, la conexión ’a kapcsolat’, la región ’a térség’, la soledad ’a magány’, la libertad ’a szabadság’, la juventud ’az ifjúság’, la incertidumbre ’a bizonytalanság’;
  • a melléknévből képzett -ez végű fogalmak: la niñez ’a gyermekkor’, la vejez ’az időskor’, la estupidez ’a hülyeség’, la validez ’az érvényesség’;
  • a gyulladásos betegségeket jelölő -itis végű főnevek: la otitis ’a fülgyulladás’, la amigdalitis ’a mandulagyulladás’;
  • a fentieken túl általában az -a végű főnevek – a legfontosabb kivételek: el día ’a nap’, el mapa ’a térkép’.
Sajnos, az összes többi esetben – például az -e vagy mássalhangzó végződésű főneveknél – a főnevet a nemével együtt kell megtanulni. Bizonyára lehetne még nagy általánosságokat mondani, hogy például a legtöbb, mássalhangzóra vagy hangsúlyos magánhangzóra végződő főnév is hímnemű, de nincs sok értelme: egyrészt, mert mindig akadhatnak – akár gyakran használt – kivételek (továbbá nincs olyan ember, aki egy nyelv összes szavát ismerné), másrészt egy kezdő nyelvtanuló számára az „általában így vagy úgy”, eléggé „nesze semmi, fogd meg jól” információ, tehát mindenképpen elkerülhetetlen a szótár használata, amennyiben nem ismerjük vagy nem vagyunk biztosak egy-egy főnév nemében, legyen bármi is a végződése.

...a su leona. / ...a nőstényére. (Forráskép: Wikimedia Commons, GFDL/CC)

Az egynyelvű értelmező szótárak (például a DRAE) minden esetben feltüntetik a főnevek nemét (s. m. [sustantivo masculino] és s. f. [sustantivo femenino], illetve amb. [nombre ambiguo] kétnemű’ és com. [nombre común] köznemű’ jelzéssel – az utóbbi kettő magyarázatát lásd később a cikkben!), a kétnyelvű, spanyol–magyar szótárak is csak az -o végződésű hímnemű és az -a végű nőnemű főnevek nemét nem jelölik.

A kétnemű és a jelentéstől függően hím- vagy nőnemű főnevek

A spanyolban van néhány olyan főnév is, amely kétnemű (de género ambiguo), vagyis használható hím- és nőnemben egyaránt.* Ilyenből azonban nem sok van, és a köznyelvben jellemzően ezeket is csak az egyik nemben használják: pl. el (~la) mar ’a tenger’ (nőnemben inkább költői vagy népies), el (~la) canal ’a csatorna’, el (~la) calor ’a hőség’ (nőnemben inkább népies), el~la Internet ’az internet’. Egy speciális eset az arte ’művészet’ főnév, amely egyes számban hímnemű, többes számban pedig általában nőnemű (pl. arte abstracto ’absztrakt művészet’, bellas artes ’szépművészet’).

Szintén van egy pár olyan főnév, amelynek jelentésétől függ, hogy hím- vagy nőnemű-e. Ezek valójában nem kétneműek, mivel nem használhatóak megkötés nélkül bármelyik nemben, hanem inkább azonos alakú, de eltérő (jelentésű) főnevek. Ilyenek például az el capital ’a tőke’ és la capital ’a főváros’ vagy például el radio ’a sugár’ [geometriában] és la radio ’a rádió (adás, műsor)’ [=radiodifusión].

A foglalkozást és a származást jelentő főnevek

E főnevek lehetnek egyalakúak és kétalakúak. Az egyalakú foglalkozásnevek, mint például az -ista, -nte végződésűek, természetesen mindig olyan neműek, amilyen nemű személyre utalnak. A spanyol szakirodalom ezeket közneműeknek (nombres comunes en cuanto al género) nevezi.* Az ilyen főnevek nemét a névelő/determináns jelöli: el/la periodista ’az újságíró/-nő’, el/la cantante ’az énekes/-nő’, el/la modelo ’a férfi/női modell’. Hasonlóan viselkednek az egyalakú, származást jelentő, főnévként használt melléknevek is: el/la canadiense ’a kanadai férfi/nő’, el/la lucense ’a lugói férfi/nő’.

A kétalakú, foglalkozásra vagy származásra utaló főneveknek hím- és nőnemben eltérő az alakjuk. A legegyszerűbb eset, amikor a hímnemű alak -o vagy mássalhangzó végződésű, a nőnemű pedig -a végződést kap: el camarero / la camarera ’a pincér/-nő’, el director / la directora ’az igazgató/-nő’, el mexicano / la mexicana ’a mexikói férfi/nő’, el español / la española ’a spanyol férfi/nő’. Más foglalkozások esetén a nőnemű végződés kicsit bonyolultabb: el rey / la reina ’a király/-nő’, el príncipe / la princesa ’a herceg/-nő’, el poeta / la poetisa ’a költő/-nő’, el emperador / la emperatriz ’a császár/-nő’. Néhány foglalkozásnév nőnemű alakjának használata opcionális, vagyis ezek egyalakúként is használatosak: el/la poeta (poetisa) ’a költő/-nő’, el/la presidente (presidenta) ’az elnök/-nő’. Az alábbi táblázatban láthatjuk összefoglalva a kétalakú foglalkozásnevek lehetséges hím- és nőnemű végződéseit.

A nagyításhoz kattints a képre! (Forrás: El Mexicano)

Az élőlényeket jelölő egyalakú főnevek és gyűjtőfogalmak

Az emberekre és állatokra utaló főnevek egy csoportját alkotják az olyan gyűjtőnevek, amelyek neme nincs összefüggésben az élőlény biológiai nemével (spanyolul ezek az ún. sustantivos epicenos): pl. la persona ’a személy’, la víctima ’az áldozat’, el bebé ’a csecsemő’, el lince ’a hiúz’, la pantera ’a párduc’. Ilyen esetben, ha mindenképpen szükséges az élőlény nemét jelölni, körülírást alkalmazunk: pl. la pantera macho ’a hím párduc’, el lince hembra ’a nőstény hiúz’, una persona masculina ’egy hímnemű személy’.

Az ország- és városnevek, valamint a tulajdonnevek neme

Röviden szólni kell még a városok és országok – s általában a tulajdonnevek – neméről. Az előbbiek esetében leginkább a végződés a meghatározó: amennyiben ez hangsúlytalan -a, akkor nőnemű lesz, minden más esetben általában hímnemű (bár sok az ingadozás): la España medieval ’a középkori Spanyolország’, el Perú ’Peru’, el Toledo antiguo ~ la [ciudad de] Toledo antigua ’a régi Toledo’. Mint az utóbbi példa is mutatja, a városneveknél az is számít, hogy a beszélő összekapcsolja-e azt a ’város’ jelentésű nőnemű ciudad főnévvel: ez esetben nőnemben fog a városra utalni.

A tulajdonnevek többnyire annak a főnévnek a nemét veszik fel, amely a jelentéskategóriájukat jelöli (az ilyen főnevet a szakirodalomban hiperonimának, ’fölérendelt főnév’-nek – spanyolul hiperónimo – hívják). Ahogy például a folyónevek azért hímneműek, mert a ’folyó’-t jelentő río főnév is hímnemű, úgy egy focicsapat neveként használt név – függetlenül attól, hogy egyébként milyen nemű lenne – szintén hímnemű lesz az equipo ’csapat’ jelentésű főnév miatt: pl. el Numancia; ugyanakkor hiába hímnemű például a rocío ’harmat’ főnév, női névként természetesen nőnemben használatos: pl. Ella no es la Rocío que yo conocía ’Ő nem az a Rocío, akit én ismertem’. Amennyiben egy tulajdonnévnek nincs bevett hiperonimája, úgy szintén hímnemű lesz: pl. el Billboard ’a Billboard [zenei magazin]’.

Összefoglalás

A spanyol főnevek hím- és nőneműek lehetnek. A férfiakra, hím állatokra utaló főnevek és a természetes vizek, vulkánok, napok, hónapok, égtájak, színek nevei mindig hímneműek; a nőkre, nőstény állatokra utaló főnevek, valamint a betűk és a szigetek nevei mindig nőneműek. A hímnemet gyakran az -o, a nőnemet általában az -a végződés jelöli, de kivétel nélkül mindig nőneműek az -eza, -icie, -ción, -sión, -xión, -gión, -dad, -tad, -tud, -umbre végű fogalmak.

A foglalkozást, származást jelentő főnevek lehetnek egyalakúak – ilyenkor determinánsuk vagy jelzőjük jelöli csak a nemüket – és kétalakúak, azaz hím- és nőnemben eltérőek. Bizonyos, embereket és állatokat jelölő főnevek, gyűjtőnevek neme nem utal a biológiai nemükre. Az ország- és városnevek hangsúlytalan -a végződés esetén nőneműek, egyéb végződésnél az országnevek hímneműek, a városnevek pedig használhatóak hím- és nőnemben is. Az egyéb tulajdonnevek nemét általában a jelentéskategóriájukat jelölő főnév (hiperonima) neme határozza meg; ha ilyen nincs, akkor hímneműek.

A főnevek csoportosítása nemük szerint (Forrás: El Mexicano)

Ne felejtsük el, hogy a mellékneveket, névelőket, névmásokat nemben és számban mindig egyeztetni kell azzal a főnévvel, amelyre utalnak!

A lektorálásért köszönet Dr. Kálmán László nyelvésznek.

__________
* A Spanyol Királyi Akadémia szótárai a kétnemű főneveket amb., a közneműeket com. rövidítéssel jelölték. A DRAE 23. (2014) kiadása már nem alkalmazza ezeket a rövidítéseket, hanem a kétnemű főnevekre az m. o f. (hím- vagy nőnemű), a közneműekre pedig az m. y f. (hím- és nőnemű) jelölést használja.