2013. november 30., szombat

Perro és zorro – honnan jöhet e kutyafélék spanyol neve?

Talán nincs olyan nyelv a Földön, melynek beszélői ne ismernék a farkast, a kutyát és a rókát, amelyek a legtöbb kultúrában még a meséknek is rendszeres szereplői. Az olvasók biztosan azt is tudják, hogy spanyolban az utóbbi két kutyaféle ragadozót elég furcsa névvel illetik, amely nem hasonlít egyetlen másik újlatin nyelv azonos jelentésű szavára sem: perro ’kutya’ és zorro ’róka’ (illetve nőnemű alakjaik, a perra és a zorra, melyek átvitt értelemben ’szajha’ jelentéssel is bírnak). Az utóbbi még a spanyolul nem tudóknak is ismerős lehet az azonos nevű híres regény- és filmhős után. De vajon honnan jöhetnek ezek a szavak? Sajnos egyikük esetében sincs egyértelmű válasz, ám nézzük, amit tudni lehet róluk!

A perro () már a 12. századtól dokumentált a spanyolban, majd a 16. századra fokozatosan kiszorítja a latin eredetű can, canes (< lat. CANIS, acc. CANE(M), tsz. CANES) alakot. Sajnos a DRAE aktuális kiadása nem tartalmaz a szóra etimológiai magyarázatot, és a jelek szerint a 2014 végére tervezett 23. kiadásban sem lesz ebben változás.

Perro que ladra, no muerde – Amelyik kutya ugat, nem harap
(Forrás: Wikimedia Commons, közkincs)

Természetesen – mint mindig – itt is szóba került már a baszk eredetet, amit azonban könnyű megcáfolni: egyrészt a baszkra nem jellemzőek a zöngétlen felpattanó zárhanggal kezdődő szavak (a latin/újlatin jövevényszavak kivételével), másrészt a ’kutya’ baszk megfelelője txakur [csakurr], ami hangtanilag szintén nem támogatja ezt a feltételezést. A nem „hivatalos” chilei Etimologías.deChile.net etimológiai szótár szerint viszont – amely Joan Coromines etimológiai szótárára hivatkozik – a szó hangutánzó eredetű, és a pásztoroktól származik, akik a morgásukat utánozva buzdították ebeiket. Úgy vélem, ez eléggé elfogadhatónak tűnik, noha az igazságot már nem fogjuk megtudni.

A zorro (), zorra esete már sokkal érdekesebb. A DRAE szerint a spanyolba a portugálból került a zorrar ’kúszik, vonszol’ ige származékaként, végső forrást azonban nem ad meg (a portugál Wikiszótár meg csak annyit mond, hogy „kétes eredetű”). Az Etimologías.deChile.net szerint – bár az információ forrását ezúttal nem jelöli meg – ugyancsak hangutánzó eredetű: „mint mondják, az állat hangját utánozza, miközben vonszolja magát a földön a tyúkól irányába, amikor nem akarja, hogy észrevegyék”. Ez szintén nem elképzelhetetlen, habár Coromines szerint a szó eredeti jelentése ’lusta, naplopó, semmitevő [ember]’ volt (melyet még őriz a portugál).

(Forrás: Wikimedia Commons, GFDL/CC)

És persze miért is ne, talán már mondanom sem kellene, itt is felmerül néhány forrásban a baszk átvétel lehetősége – hiszen egy ismeretlen eredetű nyelvre a legkönnyebb ráfogni mindent. Tény és való, hogy a baszk hangtanilag hasonlít a spanyolra, mivel a hosszas együttélés miatt feltételezhetően hatottak egymásra (ez az ún. „nyelvszövetség” vagy „areális hatások” elmélete), bár ez a kérdés továbbra is nyitott és sok vitával övezett. Azonban a baszk fonotaktikailag még a spanyolnál is sokkal kötöttebb (ebből a szempontból leginkább a japánhoz lehetne hasonlítani), vagyis egyáltalán nem nehéz bármelyik spanyol szóra egy hasonló hangzású baszk szót találni – éppen ezért a baszk származással való magyarázkodást nem árt mindig fenntartással kezelni.

A fentiek szerint a zorro az azonos jelentésű baszk azari [aszari] vagy azeri [aszeri] átvétele lenne; egyes angol szerzők szerint ugyanis a hangutánzó eredet „nem eléggé meggyőző”. Hát, kedves olvasók, én nem tudom, mennyivel meggyőzőbb a baszk azari~azeri szóból származtatni, amelyben mindössze egyetlen mássalhangzó, az [sz] közös a megfelelő spanyol alakkal. Nem elképzelhetetlen ugyan, de szintén nem túl valószínű, hogy a magánhangzók közötti baszk rövid [r] a spanyolban hosszú [rr] hanggá válna, továbbá a szó magánhangzói sem tudják igazolni ezt az etimológiát (az [a]-ból vagy [e]-ből aligha lesz [o] a spanyolban, legfeljebb a fordítottja képzelhető el).

Megnyugtató válasz tehát továbbra sincs, főleg a ’róka’ vonatkozásában. Akik viszont még nem hallották a róka hangját, feltétlenül nézzék meg az alábbi videót!


A legvégére hagytam ráadásként a mai kutyák ősét, a farkast, amelyről elegendő csak egy mondat erejéig megemlékezni, hiszen vele van a legkisebb gond: a spanyol lobo () természetesen a latin LŬPU(M) főnév szabályos folytatása, amely valamennyi újlatin nyelvben közös (vö. port.-gal. lobo, kat. llop, okc. lop, fr. loup [lu], ol. lupo, rom. lup, ’farkas’).

11 megjegyzés:

  1. Látom A Phortoricóit megihlette a nyestes-rókahangos cikk :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem a cikk – az gyakorlatilag nem szólt semmiről –, hanem inkább a videó, amit belinkeltél. :)

      Törlés
    2. Pedig szerintem nem is olyan nagy szám videó, inkább csak valaki összerakott több videót.

      Ez viszont nagyon nagy:
      http://www.youtube.com/watch?v=bN4t9O3sGP0
      Még balzsamot is kap az egyik a végén :D

      Törlés
    3. Meg ez is aranyos:
      http://www.youtube.com/watch?v=fo5OfvqSlKU

      Jól lehet háziasítani ezek szerint, csak hozzánk nem jutott el a zorrókomázási divat.

      Törlés
    4. Tényleg jópofa. Őszintén szólva, ha nem lenne az a jellegzetes fekete lába és a nagy, hegyes füle, akkor nem igazán lehetne megkülönböztetni egy kisebb testű kutyától. Csak a hangja buktatná le, mert egy kutya nem tud így nyávogni.

      Törlés
    5. A modora is szögletesebb, igazi vadállat, nincs nemesítve, kitenyésztve. A kutyafajták többszöri tenyésztés és keveredés eredményei, eleve az emberhez igazították őket. Amerikában régóta divat, hogy vadállatokat (róka, farkas, prérifarkas) és veszélyes ragadozókat (kígyó, pók, hiúz, esetleg valamilyen nagyobb nagymacska) tartanak otthon, háziasítva. A divat csak félig ért el minket, mert pókot, kígyót, esetleg vadászgörényt tartanak a magyarok is, de rókát nem hinném, hogy valaki bevállal. Pedig kereslet biztos lenne rá, és még talán veszélytelenebb is. Ha kiskorától fogva háznál nevelik, idomítják, akkor tuti nincs vele gond, se gyerekeket, se idegent nem támad meg, elfogadja a kaját, lehet simogatni, játszani vele. Plusz, mivel nem nagy testű, sokat sem eszik, hízásra sem hajlamos, és az igényei sem nagyok, plusz szervezetileg is erős, nehezebben betegszik meg. A hangja, viselkedése pedig egzotikus, farkas és macska keveréke.

      Mondjuk én egyiket sem tartanám. Ugyan van most itt öreganyámnál egy korcs kutya, és egy fajta nélküli, kóbor típusú, közönséges macska, de azokat sem nagyon bírom, mondjuk ezek elég buták is. Csak a probléma van egy ilyen állattal, még ha fürdetik is rendszeresen, meg szobatiszta, akkor is állandóan a baj van vele, nem hagy az embernek sok nyugtot, felveri, láb alatt van, foglalkozni kell vele, stb.. Néha jópofák, meg kijövök velük, de nem vagyok az állattartásnak híve. Talán akkor éri meg, ha egy öregember nagyon magányos, vagy kisgyerek van a háznál, és tud valami szőrgombolyagot szekálni unalmában, meg megtanulja, hogy milyen egy állatról gondoskodni.

      Törlés
    6. Hát, én nem tudom, azért ma is vannak olyan kutyák – annak ellenére, hogy a legtöbb ember odáig van értük –, amelyekkel én nem szívesen barátkoznék vagy laknék együtt (túlzottan egyébként sem szeretem őket), sőt, bizonyos fajták eleve vadak és idősebb korukra szó szerint bediliznek és még a saját gazdájukra is veszélyessé válnak (pl. kuvasz, kaukázusi juhász és a legtöbb hasonló juhászkutya). Ebből a szempontból a róka semmivel sem vadabb, ahogy a videókból elnézem, sőt, még talán játékosabb és kíváncsibb is.

      Én pl. úgy mérem le, hogy melyik kutya okos és melyik hülye, hogy ha kétszer-háromszor – vagy rendszeresen – elmegyek a kerítése előtt és ennek ellenére minden alkalommal ugat, mint az idegbeteg, akkor az hülye. Az okos kutya néhány alkalom után felismeri ugyanazokat a járókelőket, és egy hangja nincs, mert tudja, hogy nem akarsz betörni a házba/kertbe, csak elmész mellette az úton. (Sajnos a környékünkön a hülye kutyák vannak többségben ebből a szempontból.)

      Törlés
    7. Ez valóban így van. Amelyik állandóan ugat, az buta. Itt is van egy az utcában, nagyon agresszíven megugat (mindenkit), pedig sokszor mentem már el a kerítés mellett, nap mint nap. Bernáthegyinek nézem, alapból békés kutyatípus, de ezek szerint szándékosan agresszívre nevelték. A többi kutya 3-4 alkalom után megszokott, le sem bagóznak, de ez nem.

      Én sem tartanék semmilyen állatot. Mamámnak is csak azért van, mert a papa míg élt, mindig volt kutya, most csak vigyáz rá, ez az utolsó. Plusz egy macska, hogy a kutya ne unatkozzon. Elég bamba, idős, szenilis kutya, egész nap csak zabálna, áll az ajtóban, meg nyüszít, pedig jól van tartva, nem szenved hiányt, sőt, el is van kényeztetve. Se a szeretetért nem hálás, se nem jópofa, se nem okos, se játszani nem lehet vele, se házőrzésre nem jó, se sétálni nem lehet vinni (csak kiengedni), egyszerűen csak egy bolhás, korcs zabagép. A macska már egy-két fokkal normálisabb, de az sem valami nagy szám.

      Főleg a vérebeket nem szeretem. Bár láttam már szobához szoktatott, szelídített dobermannt, az jópofa volt, csak bírni nem lehetett vele, rengeteg energiája van, állandóan rendetlenkedik. A legocsmányabb kutya minden szempontból a tojásfejű, vékony szemű bullterrier. A legszimpatikusabb meg eddig a drótszőrű foxterrier volt.

      A róka szerintem arra jó, hogy nem sokan tartják, és ha valaki olyat sétáltatna a magyar utcákon, nagyon megnéznék, "menőnek" számítana. Gondolom a kisgyerekek is lerohannák, "nída" itt van Vukk. Bár az is lehet, hogy a mai gyerekek nem nézik már, de a rókát mindig is mesebeli misztikum övezte. Esetleg ebből eredendően talán vadászkutyának is használható (erről nem írnak), ha be van tanítva. A neten azt írják, hogy a kutyáknál okosabbak, emellett szeretnek tévézni. Állítólag kölyök korában érdemes beszerezni (10-20 ezer Ft körül megy egy példány), érdemes ivartalanítani, és ami a legfőbb, hogy állítólag elég büdös állat, mivel a farkán, tappancsain is vannak szagmirigyek. Mindent megeszik, nem válogatós, de nagy kert kell neki a mozgástér miatt. Az állam nem minősítette veszélyes állatnak, de állami tulajdon, csak vadásztól/tenyésztőtő lehet jogszerűen beszerezni, emellett nem minden önkormányzat engedélyezi a tartását a helyi állattartási rendeletben (többségében engedélyezik), de általános helyi tilalom esetén is tesznek egyedi kivételt, ha kérelmezi valaki. Fórumok és apróhirdetések szerint azért tarják itthon is néhány helyen, bár elég ritka. Szerintem simán csak sokan nem gondolnak rá, vagy ha eszükbe jut, idegenkednek és félnek tőle, nem vállalják be, pedig semmivel nem veszélyesebb és nem drágább, mint egy kutya.

      Törlés
    8. Biztos, hogy nem veszélyesebb, sőt. Nem lehet „rosszabb”, mint egy macska.

      Törlés
    9. A macskánál talán kicsit problémásabb, de tényleg azt írják róla, hogy inkább macskapótló, nem kutyapótló.

      A Vuk meg egy k-val van...

      Törlés
  2. Nagyon jó videó tényleg. De a cikk se rossz. :)

    VálaszTörlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.