2013. szeptember 14., szombat

Gentilicios – a kiszámíthatatlan melléknevek
Hová valósi az, aki abulense vagy boricua, netán ecuatoguineano?

A spanyolban a melléknevek egy külön figyelmet érdemlő csoportját alkotják azok, amelyek nemzetiséget vagy földrajzi származást, hovatartozást jelölnek. Ez a melléknévfajta spanyolul az ún. gentilicio (a gente főnévből, ejtsd: ), magyarul kb. „nép(mellék)név” vagy „helymelléknév”.

A spanyol akadémiai helyesírás külön függeléket szentel nekik, és a spanyol nyelvű Wikipédia országokról, városokról stb. szóló szócikkeiben is fel van tüntetve, hogy mi a hozzájuk tartozó gentilicio. Kérdezhetnénk, mégis mi a fenéért van erre szükség.

Nos, egészen egyszerűen azért, mert míg a magyarban – de az angolban szintén – nincs túl sok lehetőség az ilyen melléknevek képzésére (a magyarban például szinte mindig -i jelöli, az angolban általában -(i)an, ritkán -ese [-íz], -ish vagy más), addig a spanyol gentilicios a legtöbb esetben kiszámíthatatlanul viselkednek, azaz a főnévi alakokból teljességgel megjósolhatatlanok. Ez egyrészt a sokféle képzésmódban nyilvánul meg – a leggyakoribb képzők az -(a)no/-(a)na, -eño/-eña, -és/-esa vagy ennek művelt eredetű duplikátuma, az -ense stb. –, másrészt nem ritka, hogy az eredeti név töve is megváltozik (pl. Adra: abderitano, Ávila: abulense, Jaén: jiennense, Valladolid: vallisoletano stb.), sőt, valamikor semmi köze sincs ránézésre a tulajdonnévi alakhoz – sok gentilicio tövében ugyanis a hely latin elnevezése köszön vissza, nem pedig a spanyol, amely lehet eltérő eredetű is (pl. Alcalá de Henares: complutense). (Persze hasonlóképpen van mindez a franciában és az olaszban is, illetve a magyarban is akadnak kivételek: kevesen tudják például, hogy a „gyevi bíró”-ban a gyevi az [Al]győ névből jön, s a helybéliek ma is gyevieknek hívják magukat.*)

Valamiféle fogódzót keresve gondolhatnánk, hogy a hasonló végződésű földrajzi nevekből ugyanúgy képzik a hozzájuk tartozó melléknevet is – hiszen így lenne logikus. Sajnos rossz hírem van, mert még ez sem igaz: például a Puerto Rico gentiliciója többek között puertorriqueño/-a, amiből azt várnánk, hogy a Costa Ricáé hozzá hasonlóan *costarriqueño/-a lesz – ehelyett viszont costarricense; ugyanígy az Ecuadorhoz tartozó melléknév ecuatoriano/-a, az El Salvador gentiliciója mégsem *salvatoriano/-a, hanem salvadoreño/-a, és még lehetne sorolni.

Ráadásul ugyanahhoz a névformához több gentilicio is tartozhat, de ezen belül is két eset különböztethető meg: amikor ezek egymás szinonimái (pl. puertorriqueño, portorriqueño, boricua ’Puerto Ricó-i’), illetve amikor azonos névalakú, de eltérő földrajzi helyekre utalnak (pl. mexicano ’mexikói’ és mexiquense ’México szövetségi állambeli’).

Sajnos így nincs más választásunk, az egyes országokhoz, városokhoz stb. tartozó mellékneveket külön meg kell tanulni. Segítségül, az alábbi listán a spanyol nyelvet (is) használó országok és gentiliciói szerepelnek.

OrszágnévGentilicio
(la) Argentina
Bolivia
Chile
Colombia
Cuba
Costa Rica
(el) Ecuador
El Salvador
España
(los) Estados Unidos de América
Guatemala
Guinea Ecuatorial
Honduras
México
Nicaragua
Panamá
(el) Paraguay
(el) Perú
Puerto Rico
la República Dominicana
(el) Uruguay
Venezuela
argentino, -na
boliviano, -na
chileno, -na
colombiano, -na
cubano, -na
costarricense
ecuatoriano, -na
salvadoreño, -ña
español, -la
estadounidense; norteamericano, -na
guatemalteco, -ca
ecuatoguineano, -na
hondureño, -ña
mexicano, -na
nicaragüense
panameño, -ña
paraguayo, -ya
peruano, -na
puertorriqueño, -ña; boricua
dominicano, -na
uruguayo, -ya
venezolano, -na

Ráadásként elárulom, hogy a ’budapesti’ spanyolul aquineo vagy aquincense. S hogy a spanyolosoknak megkönnyítsem még jobban a dolgát, összegyűjtöttem egy egyoldalas PDF-ben az európai, valamint még néhány „fontosabb” ország és fővárosuk spanyol nevét és gentilicióját. Aki pedig ennél is többre vágyik, annak a spanyol nyelvű Wikipédia vonatkozó függelékét tudom bátran ajánlani, amelyben megtalálható az összes ország és fővárosának spanyol neve a hozzá tartozó melléknévvel, a hivatkozásokra kattintva pedig a további részletező listákhoz jutunk.

12 megjegyzés:

  1. dejó, kérni akartam ezt! szerinted a spanyol anyanyelvűek tudják mind? (a világ összes bolhakönyöknyi falujának melléknévi alakját?) nem hinném.
    azt gondolom, ez csak a nyelvvizsgázók szivatására van, pont elég megtanulni, amit sokat hall az ember és ráragad, a maradékot pedig de ... -nak titulálni.
    kérdés: vajon miért úgy hívják, ahogy ezt a melléknévfajtát? hiszen nem csak a vhova valósi emberre vonatkozik, hanem állatokra, tárgyakra is, nem?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Biztos, hogy nem tudják mindet, főleg a közvetlen latin átvételeket (már azokat sem tudja mindenki, amelyek az Akadémia szerint is léteznek ˜– nem beszélve a PDF-ben pirossal szereplőkről).

      "vajon miért úgy hívják, ahogy ezt a melléknévfajtát? hiszen nem csak a vhova valósi emberre vonatkozik"

      Pedig de. A gentilicio lényegében az adjetivo gentilicio 'nép-/nemzetmelléknév' kapcsolatból rövidült főnévvé, és eredetileg valóban csak az ember(ek) származására vonatkozik. Nagyon korlátozott esetekben használható más élőlényekre vagy tárgyakra, fogalmakra. De ha belegondolsz, pl. a comida argentina is arra utal, hogy az argentin emberek által készített étel, hiszen azt is emberek készítik, nem magától argentin. ;)

      "[adjetivo.] ~ gentilicio.
      1. m. Gram. adjetivo que denota la procedencia geográfica de las personas o su nacionalidad; p. ej., castellano, madrileño, andaluz, peruano, bonaerense."
      (DRAE)

      Törlés
    2. pl. a comida argentina is arra utal, hogy az argentin emberek által készített étel, hiszen azt is emberek készítik, nem magától argentin. ;)
      @elmexicano: nem vagy te álruhás ügyvéd? :)

      Törlés
    3. Az álruhás stimmel, de ügyvéd helyett inkább mérnök. :)

      Törlés
  2. Kellett ez a cikk nagyon, hogy át tudja mindenki keresztelni A Mexikóit.

    VálaszTörlés
  3. A magyarral szerintem nem lehet összehasonlítani, mert nálunk nincsenek gentiliciók csak melléknevek, amik valahova tartozást vagy valahonnan származást jelölnek. Szóval a gyeviek ugyanolyan alapon azok amik, mint pl. az embernek a neje meg a veje, tava, hava, leve, stb...Ez nem direkt hovatartozásra vonatkozó melléknévi sajátosság.
    Egyébként a szláv nyelvekben vannak még ilyen őrületek, pl. a szlovákban egy kémiai vegyületben az elemek megnevezésének a végződése attól függ, hogy hány atomnyi adott elemet tartalmaz az a vegyület...pfff...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha úgy vesszük, a spanyolban sincs ennél sokkal többről szó, csak annyiban, hogy az ilyen mellékneveknek adtak egy külön nevet. :)
      (Az egyéb mellékneveket is elég sokféleképpen képezhetik, ld. pl. abril: abrileño, -ña 'áprilisi', diciembre: decembrino, -na 'decemberi', primavera: primaveral 'tavaszi', verano: veraniego, -ga 'nyári' stb.)

      Törlés
  4. A 'budapesti' jelentésű aquineo vagy aquincense csaknem az egykori Aquincum nevével függ össze ?

    VálaszTörlés
  5. De gondolom akkor régebben eredetileg 'budai' jelentésű lehetett a szó, mivel Aquincum a mai Buda, Óbuda területén feküdt, vagy hogyan fejezik/fejezték ki a 'budai' és 'pesti' melléknevet ?

    Más magyarországi város esetében is használják a latin eredetű nevet ilyen esetben ( pl. Savaria ) ?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Eredetileg sok mai városnév sem pontosan ugyanazt a települést jelölte, amelyet ma jelöl, hanem pl. egy mellette lévő kis falut. Eleve csak olyan településeknek lehet spanyol mellékneve, amelyeknek vagy már a római kori latinban is volt nevü (ezért pl. Pest nyilván szóba sem jöhet), vagy a spanyolok jártak ott és elnevezték/átvették a nevét, szóval a lényeg az, hogy történelmileg érintettek benne valahogy.

      Mindazonáltal az ilyen ritkább mellékneveket, mint a 'budapesti', nem valószínű, hogy használják a köznyelvben, mivel a nagyon művelt és olvasott, történelemben jártas beszélőkön kívül általában nem is értik őket (még a saját településeiknél sem).

      "Más magyarországi város esetében is használják a latin eredetű nevet ilyen esetben ( pl. Savaria ) ?

      Biztos, hogy nem. De ha használnák is, akkor sem a mai magyar városra utalna, hanem a római kori településre. Budapestnek is valószínűleg csak azért van gentiliciója, mert főváros (de még ezt sem ismeri el a RAE létező melléknévként).

      Törlés
  6. Nekem is van hasonló gyűjteményem (épp ezekkel az oszlopokkal), melyet egy diccionario didáctico de espanol (intermedio) segítségével készítettem egy nyáron. Most végre kiegészítgethetem. Köszönöm szépen!

    VálaszTörlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.