2013. május 4., szombat

Cuco Peña, avagy a pórul járt mexikói betyár

A szerző-előadó mexikói népviseletben
Azt már tudjuk, hogy a spanyol népdalok viccesek, de garantált, hogy most sem fogunk kevésbé jól szórakozni. Ezennel terítéken a mexikói corrido, amely valószínűleg a spanyol románcból alakult ki, a 18. században. A költemény általában egy valós vagy kitalált népi hős történetét meséli el, vagy egy történelmi esemény krónikáját dolgozza fel tréfásan, de témája lehet a szerelemmel is kapcsolatos.

Felépítésére a hármas tagoltság jellemző: a dalnok bemutatkozása, illetve a történet főhősének bemutatása; az események kibontakozása; s végül a tanulság levonása és a dalnok búcsúzása. Az éneket mariachi- vagy hagyományos fúvószenekar kíséri, a zene pedig jellegzetes, háromnegyedes ütemű.

A következő corrido egy kitalált mexikói „betyár” kalandjairól szól, akinek csak a tequilán és a csajozáson jár az esze – ám falánksága miatt egyszer nagyon pórul jár... Thalía Sodi saját szerzeményét adja elő, szöveg és fordítás a dal alatt.


El corrido de Cuco Peña

Este es el corrido del gran Cuco Peña
Hombre bien bragado en toda su tierra
En el desayuno se echaba un tequila
Para el mediodía abría otra botella

Ya para la noche pistola en la mano
Vaciando cantinas giraba en tacones
Luego en una esquina buscaba chamacas
Sombrero de lado, camisa de fuera

Agarró a la vieja, la echaba en el anca
Clavaba la espuela y el caballo arranca
Y ocurrió esa noche que estando borracho
Después de quererla quedó entre sus brazos

Coro:

¡Ay, Cuco Peña! ¡Ay, alma en pena!
¡Ay, Cuco Peña! ¡No era la buena!
¡Ay, Cuco Peña! ¡Ay, alma en pena!
¡Ay, Cuco Peña! ¡No era la buena!

Luego, al día siguiente terror en la cara
Qué yacía a su lado, él se preguntaba
Era el joven Huicho de extrañas maneras
Vestido de ’ñora, sonriéndole ahora

¡Me has roto la honra! —gritó Cuco Peña—
Y desorbitado sacó la pistola
Dando de balazos al pobre de Huicho
Lavó su deshonra el gran Cuco Peña

Detrás de las rejas el gran Cuco Peña
Triste y solitario cumple su sentencia
Pero de su celda ya hizo vivienda
Llegan sus muchachas, comida y bebida

Coro.

Y este fue el corrido del gran Cuco Peña
Genio y figura hasta la sepultura
Trotando en el mundo su sombra vagaba
Buscando su hombría que alguien se llevara

¡Ay, Cuco Peña! ¡Ay, alma en pena!
¡Ay, Cuco Peña! ¡No era la buena!
¡Ay, Cuco Peña! ¡Ay, alma en pena!
¡Ay, Cuco Peña! ¡No era una vieja!

Íme a nagy Cuco Peña corridója
Ki egész földjének igen tökös alakja
Reggelinél egy tequilát bedobott
Délre már másik üveget nyitott

Estére már kezében pisztollyal
Csizmasarkán imbolygott kocsmákat fosztogatva
Majd egy sarkon a csajokat vadászta
Kalapja féloldalt, inge kilógva

Elkapta a nőt, feldobta hátulra
Rúgott a sarkantyúval, s elindult a lova
S történt azon az éjjelen, mikor már be volt rúgva
Hogy a karjaiban maradt, miután megkapta

Refrén:

Jaj, Cuco Peña! Jaj, te hazajáró lélek!
Jaj, Cuco Peña! Hát nem jót kaptál el!
Jaj, Cuco Peña! Jaj, te hazajáró lélek!
Jaj, Cuco Peña! Hát nem jót kaptál el!

Aztán másnap rémült arccal
Mi fekszik mellette, kérdezte magában
Az ifjú Huicho volt az, különös módon
Asszonynak öltözve, most rajta mosolyog

Elvetted a becsületem! – kiáltotta Cuco Peña
S a pisztolyt szemfényt vesztve előkapta
Golyókat eresztve szegény Huichóba
Mosta le gyalázatát a nagy Cuco Peña

A rácsok mögött a nagy Cuco Peña
Búsan és magányosan ítéletét rója
Ám celláját már otthonná formálta
Jönnek a csajai, kaja és pia

Refrén.

Ez volt hát a nagy Cuco Peña corridója
Ki mindhalálig lángész és óriási figura
A világon át ügetve barangolt árnyéka
Keresve férfiasságát, melytől valaki megfosztotta

Jaj, Cuco Peña! Jaj, te hazajáró lélek!
Jaj, Cuco Peña! Hát nem jót kaptál el!
Jaj, Cuco Peña! Jaj, te hazajáró lélek!
Jaj, Cuco Peña! Hát nem nőt kaptál el!

Szójegyzék

  • anca (< ol. vagy prov. anca < ? germán) = ’a ló (hátának) hátsó fele’.
  • bragado, -da (< bragas ’bugyi’ < lat. BRACA < ókelta < ? germán) = ’az alsó felén (a lábai között) eltérő színű, a hasán foltos [állat]’, innen ’gatyás’, azaz ’belevaló, tökös [ember]’.
  • cantina (< ol. cantina) = Mexikóban: ’kocsma’ (= taberna).
  • ’ñora = señora ’asszony’.
  • vieja (< viejo, -ja ’öreg’) = Mexikóban: ’nő, csaj’ (= mujer, chica).

22 megjegyzés:

  1. Jol hallom, az "sz"-t apikoalveolarisan ejti? Ez Mexikoban mennyire elterjedt?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Van olyan nyelvjárás Mexikóban, ahol így ejtik (azt hiszem a legjellemzőbb Oaxaca és Guerrero államokban). Ő mexikóvárosi, lehet, hogy csak kicsúszott nála, mindenesetre az igaz, hogy Mexikóra inkább az alveoláris (ha nem is annyira apikális, mint az európai északi spanyolban), mint a dentális ejtés a jellemző.

      Törlés
  2. Koszonom a gyors valaszt. Ugye jol tudom, a perui (legalabbis a ribereño) az dentalis?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Peruiaktól is hallottam már mindkétfélét, a konzervatív nyelvjárásokban (ahol ejtik a szó és szótag végi /s/-t), ott jellemző ez a variáció.

      Törlés
  3. Kozben meghallgattam megegyszer, tenyleg csak kicsuszhatott nala, csak a "pistola"-ban ejti tisztan igy, a tobbiben inkabb csak felig.

    Kulonben az "sz" nagy maniam ( a masik az "r"), mindig probalom megfigyelni az allofonjait.

    Az a baj, hogy a parom anyanyelvi, de nem mervado ahogy ejti, mert mar nagyon regota nem el a hazajaban, es most mar, nem tudom miert, annyira tisztan ejt mindent, mintha egy mas nyelvu tokeletesen megtanulna a nyelvet, meg a kiejtest is, de megse hat ugyanugy ( olyan sterilnek hat), ezert sokszor masoktol kell kerdeznem vagy ellesnem dolgokat.

    Egyebkent jol ertettem, az alveolaris a dentalis es az apikoalveolaris kozott van?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, tkp. az /s/-ek realizációját aszerint csoportosítják, hogy hol van a nyelvhát és a nyelv hegye. Bár ehhez El Vaquero nálam sokkal jobban ért, de a lényeg az, hogy a nyelv hegye képez-e rést az /s/ ejtésénél (erre utal az apiko- előtag), vagy a háta (dorzo-), és ez az egész a szájüreg melyik részén történik. Ha a fogmederben, akkor alveoláris, ha a fogak belső felén, akkor dentális. A spanyolban a két legelterjedtebb ejtés az apikoalveoláris és a predorzodentális, Mexikóban, Peruban meg szerintem leginkább dorzoalveoláris.

      Törlés
    2. A magyar "r" melyik ezek kozul, a dentalis?

      Törlés
    3. Nem, az /r/ alveoláris, a fogmederben képzik, a magyarban és a spanyolban is.

      Törlés
  4. Bocs, termeszetesen "sz"-t akartam irni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem lehet dentális és alveoláris is, én dentálisan ejtem.

      Törlés
    2. A dentalis a semleges ezek kozul a magyarban?

      Törlés
    3. Hát én ebben nem mernék állást foglalni, ezekhez El Vaquero ért. :) Biztos benéz majd és válaszol.

      Törlés
  5. Ok, ha nem nez be, megkerdezem nala is. :)

    VálaszTörlés
  6. Itt vagyok. A spanyol sz sokféle lehet. A nem pöszéző latin-amerikaik általában apico-dentálisan (különösen erős, fütyülős, sípolós, éles hangja van, a nyelv hegye előre mutat, tisztán a fogakra tereli a levegőt) vagy lamino-dentálisan (ennek is erős hangja van, de nem olyan éles) ejtik, utóbbinál a nyelv hegye kicsit lefelé mutat, így a levegőt a felső fogsor alsó fogéleire tereli.

    Ennek ellenére ejtik apico-denti-alveolárisan is, amely a magyar köznyelvi szabvány sz, ennél a nyelv helye felfelé mutat egy kicsit, és ezért a levegőt a felső ínyre tereli, legfeljebb egy nagyon kicsi a fogakra is. Ennek már tompább a hangzása. Bár a magyarban egyesek szerint az első bekezdésben említett sz-szek is előfordulhatnak, persze én még soha nem hallottam ilyet, Mexicanót sem hallottam még élőben, pedig állítólag ő is így ejti.

    Aztán van még újabb variációnak az apico-alveoláris sz (a nyelv hegye felfelé mutat, és nem az íny elejére, hanem kicsit hátrébb), ilyet ejtenek az európai spanyol szabványban a nem pösze sz-szek helyén. Ennek még tompább hangja van, mint a magyar sz-nek.

    Elvileg kell hogy létezzen még az lamino-alveoláris(-dorzális) sz is, az már majdnem úgy szól, mintha s lenne és nem is sz lenne. Ilyet nem tudom melyik spanyol nyelvjárásban ejtenek, de lehet előfordul valamelyikben. Biztos van olyan spanyol nyelvjárás is (bár nem tudok róla), ahol az sz-t egy az egyben s-nek ejtik (predorzo-postalveoláris).

    Még mindig van egy variáció, a hangszálak között, nagyobb réssel ejtett "sz", ez pedig az a közönséges h közelítőhang, mint a magyarban is van. Ilyet andalúz és karib nyelvjárásokban használnak.

    Meg aztán van az sz-nek egy olyan ejtése, mikor a nagy büdös semmiként ejtik, elhagyják, mintha benne sem lenne a szóban, bár ezt elvileg csak szó végén játsszák el. Ez az andalúzra biztosan jellemző, meg még biztos másra is.

    Az apico azt jelenti, hogy a nyelv leges leghegyével ejtik (apex). A lamino (lamina, nyelvpárkány) azt jelenti, hogy a nyelv hegye feletti területtel, amit még szintén nyelvhegynek érezhetünk, de ennek már nagyobb a felülete és tompább hangokat ad (a magyarban a t, d hangokat laminával ejtjük, egyesek az r-t is). A dorso pedig azt jelenti, hogy a nyelv testének felső felszínével képzik a hangot (mint a magyar pech szóban), az vesz részt a szűkület képzésében, de még ezen belül is van a pre, medio, postdorzális, attól függően, hogy a nyelv testének elejéről, közepéről, végéről van-e szó. Az sz-szeknél általában csak a predorzális játszik. Ha valamelyik nem érthető, akkor kérdezz.

    Rajtad áll, hogy melyik spanyol modellt választod, és milyen sz-t választasz hozzá. A blogomon lesz majd cikk ezekről az sz-ekről, hangmintákkal és rajzokkal.

    VálaszTörlés
  7. Талианова Натрийеневич ettárs asszony egyébként többféle sz-t használ következetlenül. Legtöbbször apico-dentálisat ejt, de néha be-be csúszik neki magyaros apico-denti-alveoláris és az európai spanyolos apico-alveoláris is. Ebben a dalban is van mindegyik, az apico-alveoláris sz kivételével, mert én olyat nem hallok benne.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mihez képest "következetlenül"? Következetlen akkor lenne, ha ezeknek a változatoknak lenne bármiféle megkülönböztető szerepük, vagy fonotaktikailag adott lenne, hogy mikor hogy valósul meg (mint ahogy az európai portugálban, ahol nincs */sC/, csak /ʃC/). Amit te itt következetlenségnek hívsz, az csak azt igazolja, hogy mennyire tág határok között mozoghat az /s/ ejtése, pontosan azért, mert ennek nincs megkülönböztető jelentősége.

      Törlés
    2. Igen, ezt szokta mondani Идъегъеннелворович ettárs is. Úgy értettem, hogy ahhoz képest következetlen, hogy tiszta modellként követhessük, és a variációk megválasztásában nem követ szabályt, hanem épp ahogy jön az adott szó.

      Törlés
    3. Ennyire világos minden? Semmi kérdés?

      Felmerül a kérdés, hogy melyik fajta sz-t válasszuk. Erre van egy jó módszer. Keressünk egy olyan spanyol anyanyelvű embert, akinek sok jó hangminőségű felvétele van a neten, és tetszik a szép kiejtése, azaz mi is olyan akcentust akarunk. Ha megvan, akkor a továbbiakban mindig őt kell utánozni, sz-szek, magánhangzók ügyében, hanglejtés ügyében is, 1:1-ben csak őt kell másolni. Ez nem csak azért jó, mert következetes lesz a kiejtésünk (nem keverjük másik nyelvjárással), hanem pontosabb végeredményt is ad, a tudományos modelleket alapuló kiejtéssel szemben.

      Ha valaki Thalíát akarja utánozni, akkor tegye azt, viszont ha az sz-szes kavar zavarja, akkor az apico-dentális sz-t használja.

      Törlés
    4. Látom, ez a cikk sem a témája miatt népszerű(?)... :P

      Törlés
  8. Ha jól emléxem a Torrente második részében is az egyik szereplőt Cuco-nak hívják, mindig nevettem rajta ,h. milyen viccesen hangzik a neve :) Tényleg van ilyen keresztnév vagy ez vmi becenév vagy gúnynév ? Mi lehet az eredete ?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Becenév, amely valószínűleg a hangutánzó eredetű cuco szóból származik, ami aztán – mint az ilyen szavak általában – jelenthet sok mindent. Egyszer lehet a coco 'mumus' változata, aztán jelenthet 'kakukk'-ot ("hivatalosan" a 'kakukk'-ra ennek kicsinyítő képzős alakja, a cuclillo [kuklijjo] használatos), vagy éppen 'csúnya/gonosz ember'-t stb. stb.

      Törlés
    2. Olyasmi egyébként, mint nálunk pl. a "Muki" vagy "Miki", különösebben semmit nem jelent, azaz bárkire/bármire lehet mondani.

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.