2013. április 20., szombat

Dónde, dentro, fuera és adónde, adentro, afuera

(A)dentro del agua... (Forrás: Farah Eslaquit / Giorgio)
Olvasónk azt a kérdést tette fel, hogy mi a különbség a dónde és az adónde között. Én viszont továbbmegyek, hiszen ugyanezt a kérdést feltehetnénk a dentro és az adentro, illetve a fuera és az afuera határozószókkal kapcsolatban is. Mint sok más kérdésre, a válasz ezekre is egyszerű lenne – elméletileg. Ám már hozzászokhattunk, hogy a gyakorlatban a nyelvhasználat egy kicsit mindig előrébb jár az elméletnél, és olykor alaposan meg tudja bonyolítani a látszólag logikus dolgokat. Annak is utánajárunk, hogy miért.

A sztenderd nyelvben e helyhatározók között az a különbség, hogy a dónde (< lat. DE ŬNDE) ’hol’, dentro (< lat. DE ĬNTRO) ’belül, bent’, fuera (< régi fueras < lat. FŎRAS) ’kívül, kint’ elhelyezkedést (ubicación), míg az adónde ’hová’, adentro ’be’ és afuera ’ki’ pedig irányt (dirección) fejeznek ki: ¿Dónde está? ’Hol van?’, Está dentro ’Bent van’, Está fuera ’Kint van’, illetve ¿Adónde vas? ’Hová mész?’, Voy adentro ’Bemegyek’, Voy afuera ’Kimegyek’, továbbá de fuera adentro ’kívülről (~kintről) be(fele)’, de dentro afuera ’belülről (~bentről) ki(fele)’. Ebből értelemszerűen az is következne, hogy az irányt jelentő határozószókat – az említetteken kívül ide lehet még sorolni az arriba ’fel’, abajo ’le’, adelante ’előre’ és atrás ’hátra’ szavakat – nem lehetne olyan elöljárószókkal együtt használni, amelyek irányt vagy célt fejeznek ki: *a adentro, *hacia afuera stb.

A valóság azonban némiképp eltérően fest. Egyrészt vannak kivételek (például para adelante ’előre’ és nem *para delante, ahogy a fent leírt elvi különbségből következne), másrészt pedig az elméletileg irányt jelentő határozószókat is használják – leginkább Latin-Amerikában – elhelyezkedés kifejezésére, így nem ritkák az olyan szerkezetek, mint afuera de ti ’rajtad kívül’, búscalas adentro [de la revista] ’keresd őket bent [az újságban]’ stb. Ezenkívül bizonyos rögzült kifejezésekben szintén az utóbbiakat használják helyzet megjelölésére, mint például mar adentro ’a nyílt tengeren ~ a tenger közepén’.

És mindez persze igaz fordítva is, tehát az elhelyezkedést jelentő határozó is használatos irány kifejezésére (főleg a fuera): ¿Voy a poder salir fuera de este infierno? ’Ki fogok tudni jutni ebből a pokolból?’, ¡Fuera de aquí! ’Ki innen!’ – illetve a de elöljárószóval bevezetett bővítménnyel is rendszerint ezt használják, függetlenül attól, hogy elhelyezkedést vagy irányt jelöl-e (pl. vamos adentro ’bemegyünk’, viszont vamos dentro de la casa ’bemegyünk a házba’).

Úgy néz ki tehát, hogy az eredeti „elhelyezkedés vs. irány” különbség kezd felszámolódni a mai nyelvben (de legalábbis a dentro/fuera vs. adentro/afuera tekintetében), és az utóbbi, eredetileg irányt jelölő határozószók inkább csak árnyalják a jelentést az előbbiekkel szemben, bár közelebbről nem lehetne meghatározni, hogy konkrétan hogyan – talán valahogy így: dentro ’be ~ bent ~ belül’ és fuera ’ki ~ kint ~ kívül’, illetve adentro ’befele ~ odabe(nt)’ és afuera ’kifele ~ odaki(nt)’. Ami pedig a dónde és adónde viszonyát illeti, az előbbi is kifejezhet irányt, e szerepben viszont ma még sokkal gyakoribb az utóbbi használata. Mit is lehetne ilyen esetben tanácsolni a nyelvtanuló részére? Őszintén szólva, logikára alapozva semmit – használja úgy, ahogy az adott nyelvváltozat anyanyelvi beszélőitől hallja.

(Forrás: El Mexicano)

De vajon miért ilyen bonyolult az élet, ha egyszer mindent meg lehetne oldani logikusan? Azért, mert sajnos a nyelv nem annyira logikus, mint gondolnánk. A szavak jelentése változik ugyanis a leggyorsabban, és a nyelvek története során gyakran előfordul, hogy eltűnnek belőlük olyan árnyalatok, mozzanatok, amelyeket eredetileg magukban foglaltak, így azt valamivel pótolni kell, amiből látszólagos redundancia alakulhat ki. Valójában nem, pontosan azért, mert egy mai beszélő – aki nem ismeri a nyelv történetét – nincs azzal tisztában, hogy eredetileg mit jelentett egy szó.

Vegyük erre példaként a dónde szót, amely a köznyelvi latin DE ŬNDE ’honnan’ jelentésű kifejezésből származik (hasonlóképpen az olasz dove < lat. DE UBI ’honnan’). Láthatjuk, hogy a spanyolban ez elvesztette a származtató jelentésárnyalatát, hiszen spanyolul a ’honnan’ jelentést a de dónde fejezi ki. Igen ám, de aki tud klasszikus latinul, az bizonyára rögtön felkapja a fejét, hogy hoppá, már a DE ŬNDE is „redundáns”, hiszen az ŬNDE (< ? ŬBI DE; ez él tovább egyébként a román unde és a portugál onde alakokban) már önmagában is azt jelentette, hogy ’honnan’ (erre utal a -DE végződés), mely jelentésárnyalat – ezek szerint – már magában a latinban elveszett. Vagyis mondhatnánk, hogy a spanyol de dónde etimológiailag háromszorosan is tartalmazza „feleslegesen” ugyanazt az elemet! (Vö. magyar honnan ~ honnantól ~ honnantól kezdve.) Ez a folyamat viszont teljesen természetes a nyelvekben, és még számos hasonló példa lenne a történeti redundanciára (pl. desde < lat. DE EXDE ’onnantól kezdve’, olasz da < lat. DE AB ’onnantól’ stb.).

A lektorálásért köszönet Dr. Kálmán László nyelvésznek.

5 megjegyzés:

  1. Igen, az afuera-val es adentro-val kapszolatban csak megerositeni tudom a leirtakat (nagyon sok latin-amerikai ismerosom van, fokent peruiak, de boliviaiak, argentinok es kolumbiaiak is), mar sok beszelonel atvettek a fuera es a dentro szerepet, de az adentronal ezt csak viszonylag keves szemelytol hallottam, az afuera viszont mar tobbsegben van a fuera-hoz kepest. Az adonde-val pedig az ellenkezoje tortent, legtobben csak donde-t mondanak.

    VálaszTörlés
  2. A maca még mindig ijesztő. Az ábra meg nagyon állat :D

    VálaszTörlés
  3. Amenábar filmjének a címében is "fordítva" használják: "Mar adentro" - a magyar forgalmazásban "Belső tenger". Itt is helyet jelent az "adentro", nem irányt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Judit: "Ezenkívül bizonyos rögzült kifejezésekben szintén az utóbbiakat használják helyzet megjelölésére, mint például mar adentro ’a nyílt tengeren ~ a tenger közepén’."

      Egyébként a mar adentro még kimagyarázható valahogy, ha úgy fordítod, hogy 'tengeren odabent' (mert szó szerint ezt jelenti). Én olyasmi különbséget figyeltem meg a dentro és adentro között, hogy az utóbbi egyfajta távolságot is kifejez: 'bent, be' vs. 'ott bent, odabe' (pl. quédate dentro 'maradj bent idebent' vs. quédate adentro 'maradj odabent').

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.