2013. március 23., szombat

Mándamelo, cuéntennos és társai: egy szó vagy több?

Mint tudjuk, a hangsúlytalan igei személyes névmások a mai spanyolban a ragozott igealakok előtt állnak (me dices ’mondod nekem’, te lo explico ’elmagyarázom neked azt’ stb.), azonban a felszólító mód alakjaihoz (mándamelo ’küldd el nekem azt’, cuéntennos ’meséljetek nekünk’ stb.), a főnévi igenévhez és a gerundióhoz hátulról – simulószóként – tapadnak (cantarla ’énekelni azt [a dalt]’, cantándola ’azt [a dalt] énekelve’ stb.), velük egybeírva.* (A középkori nyelvben nagyobb volt ebben a szabadság, például tapadhattak hátulról ragozott igealakokhoz is: dámosvos – ma: os damos – ’adjuk~adunk nektek’.)

Az ilyen egybeírt alakok nyilvánvalóan furcsa kivételeknek számítanak a többi szóhoz képest, hiszen főhangsúlyuk eshet például a szó végétől számított negyedik (nagyon ritkán az ötödik) szótagra is, ami ellentmond a hangsúlyozás alapelvének, az ún. „három szótagos ablak” törvényének. Persze ezeket a legkönnyebben úgy lehetne kimagyarázni, hogy „kivételek” ez alól a hangsúly-törvényszerűség alól – nem lenne ebben semmi különös, mivel olyan nyelv nincs, amelyikben nincsenek kivételek vagy rendhagyó alakok.

De megközelíthető ez a probléma másképpen is! A fentiekben többször használtam a „szó” fogalmat. Bármennyire is meglepő, de a „szó”-nak igazából nincs tudományos meghatározása: nem attól lesz valami egy szó, mert a helyesírási szabályok szerint egybe vagy külön kell írni (gondoljunk például az írásbeliséggel nem rendelkező nyelvekre, ahol ez nem is lenne értelmezhető). Azokat az alakokat lehetne egy szónak tekinteni, amelyek sorrendjükben és kategóriájukban is nagyon kötött módon egymáshoz kapcsolódó elemekből – vagyis tőből és toldalékokból – állnak (pl. a magyar házatokat azért egy szó, mert nem lehet azt mondani, hogy *házatatok, sem azt, hogy *tokat-háza).

Simuló...

Ezzel szemben a spanyolban nem csak a címben is említett cuéntennos alak lehetséges, hanem a nos lo cuenten ’nekünk azt elmeséljé(te)k’ is – sőt, a contarnos ’elmesélni nekünk’ és a contándonos ’elmesélve nekünk’ is. Az igaz, hogy mivel a hangsúlytalan személyes névmások sorrendje kötött, ezért a toldalékokkal is hasonlóságot mutatnak, azonban a toldalékok csak meghatározott tövekhez járulhatnak (vagyis nem kapcsolódhatnak például ragozott igealakokhoz és igenevekhez is, ahogy a spanyolban), meghatározott sorrendben, és egy pozícióban csak egyféle kategóriájú elem állhat (míg a spanyolban láthatjuk, hogy több névmás is állhat egymás után, tehát ugyanaz a kategória megjelenhet többféle pozícióban is).

A fentiek alapján belátható, hogy bár a hangsúlytalan személyes névmások használata eléggé kötött, mégis önállóbb életet élnek a toldalékoknál. Az ilyen elemeket, amelyek a toldalékoknál önállóbbak, de a használatuk kötöttebb, mint általában a szavaké – azaz csak valamilyen más szóval együtt használatosak, viszont önálló jelentésük van – simulószóknak (a szakirodalomban klitikumoknak) nevezik. A simulószók további fontos jellemzője, hogy hangsúlytalanok. Az a tény pedig, hogy léteznek olyan alakok, amelyek a simulószók miatt látszólag megszegik a „három szótagos ablak” hangsúlyozási alapelvet, azt bizonyítja, hogy ezek valójában több önálló szóból állnak.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a simulószókat tartalmazó alakok, mint a mándamelo, cuéntennos, cantarla, preguntándole (’megkérdezve tőle’) stb. a helyesírás szerint egyszavasak – és a hangsúlyukat ennek megfelelően kell jelölni –, de valójában több szóból állnak, így a „három szótagos ablak” törvényével sem ellentétesek.

A segítségért – különösen a szó definíciójáért – köszönet Dr. Kálmán László nyelvésznek.

23 megjegyzés:

  1. Ezek a tapadó simulószók elég gázok a spanyolban. A RAE elrendelhetné végre, hogy KÜLÖN kell írni őket, mert a nagyon kezdők beszívják, nem fogják megtalálni az igéket a szótárban, ha valami hozzá van ragadva.

    Szóhangsúlyozási szempontból is visszaállna a rend a 3 ablakos rendszer tekintetében.

    Hangsúlyról jut eszembe, egyes Mëhikoiak még tartoznak egy cikkel a spanyol mondathangsúlyról. Nem ússzák meg!

    A macás illusztráció viszont nagyon ott van!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "A RAE elrendelhetné végre, hogy KÜLÖN kell írni őket, mert a nagyon kezdők beszívják, nem fogják megtalálni az igéket a szótárban, ha valami hozzá van ragadva."

      Igazából nincs jelentősége, mert a ragozott igealakokat is hiába keresnék a szótárban a nagyon kezdők (főleg, ha még rendhagyó is, pl. fui, tuvo stb.), szóval tök mindegy, hogy éppen mivel szívnának.

      "Hangsúlyról jut eszembe, egyes Mëhikoiak még tartoznak egy cikkel a spanyol mondathangsúlyról. Nem ússzák meg!"

      Nem értek hozzá, ehhez spanyolra specializálódott fonológus kellene. Azt sem tudom, miről lehetne írni egy ilyen cikkben. :/

      Törlés
    2. "Azt sem tudom, miről lehetne írni egy ilyen cikkben. :/"
      Egyszerű: macával indítasz. Aztán írod, hogy mely szavakat, szókategóriákat kell hangsúlyozni a mondatban. Írsz rá néhány példát, esetleg teszel be példavideót. Aztán kiemeled azokat, amelyek hangsúlytalanok. Erre is hozol néhány példát. Majd a végén megemlíted, hogy szupraszegmentálisan bármely szó hangsúlyos lehet. Nem kell róla kisregényt rittyenteni.

      Törlés
    3. Hát te csak hiszed, hogy ez ennyire egyszerű, ha így lenne, máris írnám. :P Csak éppen ahogy a hangsúlytalan kategóriába tartozó elem is lehet hangsúlyos, ugyanígy a hangsúlyos kategóriába tartozó is lehet hangsúlytalan a mondatban, tehát ezzel gyakorlatilag nem mondtunk semmit. Pl. az olyan jellegű mondatokban, hogy ¡Mira cómo baila! 'Nézd, hogy táncol!' az ún. indirekt kérdő névmás (cómo) hangsúlyos kategória – de nem ejtik hangsúlyosan. (Ezért – ha jól emlékszem – a legújabb helyesírás már megengedi, hogy ne is jelöld hangsúlyosnak.)

      Törlés
    4. Ez a cómo akkor kivétel. Az ilyeneket leszámítva bőven írható ilyen cikk. Valóban, bármelyik kategória lehet hangsúlyos, szupraszegmentálisan, ha a beszélő valamelyik momentumot ki akarja hangsúlyozni, de a tanulmányok az alap, semleges mondat hangsúlyaival szoktak foglalkozni minden nyelvnél. Megadják az alapszabályokat és a végén jegyzik meg, hogy értelmi kiemeléseknél szupraszegmentálisan hangsúlyozhatnak mindent, eltérhet az alapszabályoktól.

      Törlés
    5. De mint írtam, fordítva is igaz: a mondatban az sem mindig hangsúlyos, ami egyébként szóként a hangsúlyos kategóriába tartozik. Sajnos nem sokat ír erről az NGLE sem (van kb. két példamondat diagrammal, hogy azokban hol van a maximális hangsúly, és ezzel el is van intézve).

      Egyébként nem szerencsés itt szupraszegmentális szó használata (lehet, hogy én is rosszul használtam eleinte), hiszen a hangsúly- és szótagrendszer eleve szupraszegmentális. (A szegmentális rendszerhez a beszédhangok és a fonémák tartoznak, minden, ami azon felül van, szupraszegmentális.)

      Törlés
    6. Olyan az angolban is van, hogy ami hangsúlyos lenne, arról leveszik a hangsúlyt, ritmusgazdálkodási okból, hogy ne torlódjon össze túl sok hangsúlyos szótag, túl közel, egymás nyakán. Ez még mindig nem érinti az alapszabályokat.

      A hangsúly alapesetben szegmentális-lexikális, de vannak szupraszegmentális vonatkozásai is.

      Törlés
    7. De hogy valamennyire a cikkhez is kapcsolódjon, pl. a felszólító alakok végéhez tapadó névmást is szokták valamennyire hangsúlyozni: cántamelà, invítennòs, dímelò stb.

      A probléma pontosan az, hogy a mondathangsúlynál nincsenek "alapszabályok". Ha így lenne, le lehetne írni őket, ezzel szemben csak annyi van, hogy "hát általában ezt hangsúlyozzák, de valamikor nem"; "hát szokták így is meg úgy is" stb. De ha te találsz hozzá normális irodalmat (lehet angolul, spanyolul vagy akár olaszul is), akkor írhatsz róla a blogodban, megkritizálni úgysem tudom. :)

      Törlés
  2. Nagyon jó bejegyzés! Igazából a RAE követhetné a többi újlatin nyelv helyesírását: kötőjellel kéne írni ilyen esetekben a simulószavakat, mint a portugál, francia, és - bizonyos esetekben- a román nyelv. A kötőjel írásképileg jelzi is, hogy nem teljesen toldalékokról van szó, hanem olyan elemekről, amik más alakjukban elválnak a szótőtől.

    Jake

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, valóban ez lenne a legkövetkezetesebb megoldás. A spanyol viszont az olasz mintát követi.

      Törlés
  3. Ez a "harom szotagos ablak" mit is takar pontosan? meg sosem hallottam rola :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez azt jelenti, hogy – alapesetben – a (fő)hangsúly csak az utolsó három szótagra eshet. (Eléggé szerencsétlen elnevezés, a spanyol ventana de las tres sílabas fordítása; a hangsúlyról szóló belinkelt cikkben írtam róla részletesen.) Ez alól lennének egyedüli kivételek a simulónévmással ellátott igealakok, de épp azt próbálja bizonygatni a cikk, hogy valójában nem kivételek, csak a helyesírásuk rendhagyó.

      Törlés
  4. "azonban a felszólító mód alakjaihoz (mándamelo ’küldd el nekem azt’, cuéntennos ’meséljetek nekünk’ stb.), a főnévi igenévhez és a gerundióhoz hátulról – simulószóként – tapadnak (cantarla ’énekelni azt [a dalt]’, cantándola ’azt [a dalt] énekelve’ stb.), velük egybeírva."

    Csak annyi megjegyzest szeretnek tenni, hogy felszolitasnal tenyleg hatulrol tapad egybeirva, de az infinitivonal es a gerundional csak tapadhat hatulrol, de ez opcionalis.
    Pl.: 'quise contartelo' vagy 'te lo quise contar' vagy akar 'te quise contarlo' alakok egyarant helyesek

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, nem egészen. A te példádban, a te lo quise contar esetében a te lo alaktanilag a quise igealakhoz tartozik, nem pedig a contarhoz. A lényeg az, hogy olyat nem mondhatsz, hogy pl. quise *te lo contar, erre vonatozik az, hogy a főnévi igenévhez kötelező módon hátulról kell tapadnia. (Az óspanyolban állhatott előtte is és a gerundio előtt is, gyakorlatilag bárhova tehették bármilyen igealaknál, és a portugálban ma is így van – erről az jutott eszembe, amikor egy brazil riporter egy mexikóival készített interjút, és azt mondta neki: ... y siguen te amando. :)

      Törlés
    2. Szerintem nem egeszen. Bar az elobbi peldam ebbol a szempontbol talan tenyleg nem szerencses, marmint hogy nem leheteldonteni belole, hogy nevmas alaktanilag tenyleg az infinitivohoz tartozik-e. (szerintem igen, es e szempontbol a pelda jo, csak nem lehet eldonteni belole)
      De pl. e masik pelda jobb: 'voy a irme' vagy 'me voy a ir'. Ebbol mar latszik, hogy az infinitivohoz tartozik a nevmas a masodik esetben is. Hiszen egyreszt a 'voy' segedigekent szerepel csak, barmifele 'menni' jelentes nelkul, masreszt, es ez volt a problema az elso peldanal, mert ott a 'querer' is tranzitiv volt, az ir ige intranzitiv, (az irse is alszenvedo csak, mas jelentessel), ezert az elso 'ir'-nek nem lehet a 'me' a dirakt targya, csakis a masodiknak, megpedig 'irse', 'elmenni' -kent.
      Vagy az 'estoy explicandotelo' vagy 'te lo estoy explicando' eseteben is 'lo' az 'explicar' direkt targya es nem az 'estar'-e.

      Törlés
    3. A portugal az mas valoban, a peldaban szerplo 'y siguen te amando' nem csak hasznalatos, de Braziliaban ez e sztenderd!, es, bar mar nem sztenderd, de a hetkoznapokban(kiveve az irott nyelvben) teljesen elfogadott Braziliaban a felszolitasnal is!
      Pl.: 'me liga' a 'liga-me' helyett.

      Törlés
    4. Nem ez a lényeg (bár valószínűleg én is rosszul fogalmaztam, igazából nem tudom, milyen szakszót kellene használnom), hanem – akármiféle kapcsolatnak is nevezzük – az, hogy a me voy a ir szerkezetben is, még ha a me az ir főigéhez tartozik is (valóban ahhoz tartozik), nem előzheti meg közvetlenül az infinitivót, tehát mindenképpen ragozott igealaknak kell utána következnie, ha "önállóan" áll. Tehát olyat sem mondhatsz, hogy voy a *me ir. Mint "simulószó", a me tehát itt is a voy segédigével alkot egységet (bármilyen egység is legyen az), nem pedig az ir főigével, amelyhez (szintaktikailag? szemantikailag?) tartozik.

      Törlés
    5. En sem 'kotekedni' akartam, hiszen a cikk nagyon jo, es a mondanivaloja szempontjabol(nevezetesen, hogy mi a helyzet mikor hatulrol tapad) teljesen mindegy, hogy mi van amikor nem tapad, csak amikor olvastam a mondatot, eszembejutott, hogy a nyelvtanarok tobbsege, es a nyelvkonyvek is, szinte nem is emlitik, hogy ez opcionalis a gerundional es az infinitivonal, aztan a tanulo furcsalja, ha nem igy beszel valaki. A valosag viszont az, hogy a masodik verzio sem hiba sehol(azt hiszem a RAE szerint se), es Latin-Amerikaban pedig egyenesen gyakorib. Szoval csak egy sorban szerettem volna megjegyezni, hogy kezdo tanulok ne ijedjenek meg, ha nem tapad az igenevhez.

      Törlés
    6. Semmi probléma, értelek én (és igazad is van), viszont akkor precízen fogalmazva nem az az opcionális, hogy tapad-e az inf.-hoz vagy ger.-hoz (mert az a "muszáj" ;), hanem az, hogy azokhoz tapad-e, vagy a segédige előtt áll. :)

      Törlés
  5. Sziasztok! Én úgy tanultam nnak idején a névmásokkal bővült, összetapadt gerundio-s és felszólító módban álló alakok hangsúlyozását, hogy azt kell figyelni, hogy maga az igealak, névmások nélkül hol hangsúlyozandó, és azt jelölve külön írjuk hozzá a névmásokat. Nekem ez elég logikusnak, könnyen megjegyezhetőnek mutatkozott. Pl: Estoy escribiéndote. -> escribiEndo+te

    VálaszTörlés
  6. A külön szót idézőjelesen értem, azaz külön vizsgáljuk a gerundio-s alak, a felszólító alak vagy infinitivo-s alak hangsúlyozását és úgy illesztjük hozzá a névmásokat, hogy az úgymond "eredeti" hangsúlyt megőrizze külön jelölve is az adott szótagon. Az escribiEndo "e"-je marad a "te"-vel összetapadva is. Elnézést a pontatlan megfogalmazásért.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, természetesen megőrzi az igealak az eredeti hangsúlyát, a cikk csupán arra világít rá, hogy az így – írásban – létrejövő negyed- vagy ötödéles szavak valójában nem kivételek azon szabály alól, hogy a spanyol szavak hangsúlya csak az utolsó három szótagra eshet, hiszen az csak helyesírási konvenció, hogy ezeket az igealakokat a névmásokkal egybeírják, mert egyébként a névmások külön szavak. Vagyis lényegében pl. a dígamelo csak írásban negyedéles, igazából egy két szótagú másodéles szó két hangsúlytalan szóval utána. :)

      Törlés
  7. Szia! Nagyon jó a blog, csak ezek a nők nem kellenének ide, enélkül is jó a blog, ráadásul így olyan olcsó hatást kelt. :S

    VálaszTörlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.