2012. november 10., szombat

Valaki ott van-e, vagy van-e ott valaki? Ez itt a kérdés!

Régebben már olvashattunk itt arról, hogy a spanyolban több igét használnak ’van’ jelentéssel, azonban nem mindegy, hogy mikor éppen melyiket, s ez sok fejtörést szokott okozni a nyelvet tanulóknak. Akkor elmagyaráztam, hogy mikor kell használni a ser létigét, az estar, az haber és a tener igéket. Azóta viszont többen is megkerestek olyan kérdésekkel, hogy nem értik, mi a különbség az estar és az haber használata között bizonyos mondatokban, hiszen mindkettő olyasmit jelent, hogy ’valaki/valami van valahol’. Úgy gondoltam, egy résztelesebb magyarázat szintén megér egy témát.

Estrella
becenevű olvasónk kérdését idézem egy online spanyol szótár fórumáról:
¿Cuántas personas estuvieron en la fiesta anoche? Az előző mondatban arra szeretnék választ kapni, hogy miért az estar igét használták, miért nem az hay-t? A következő mondatban pedig miért az hay igét használják: En la sala hubo un solo cliente anoche antes de cerrar?
A spanyolul nem tudók – illetve a még nagyon az elején járók – kedvéért elmondom, hogy az első mondat jelentése ’Hány ember volt ott a bulin tegnap este?’, a másodiké pedig ’A teremben egyetlen ügyfél volt tegnap este zárás előtt’.

Mint láthatjuk, mindkét mondat állítmánya hasonló magyarul – hiszen azt fejezi ki, hogy ’emberek voltak valahol’ –, ám valamiért mégis eltérő igével. Na-na! Ha viszont eltérő igével fejeznek ki valamit, akkor az mégsem lehet teljesen ugyanaz! Nos, azt kell megértenünk, hogy miért nem. Nézzük meg jobban a két mondatot és a fordítást! Az első mondat fordításába nem véletlenül csempésztem bele az ’ott’ szócskát: a mondat ugyanis arról szól, hogy meghatározott személyek ott voltak, vagyis odamentek, elmentek, helyet változtattak. A hangsúly tehát az első mondatban azon van, hogy ’valaki OTT van valahol’. Úgy is mondhatnám, hogy ebben az esetben a mondat állítmánya, a ’volt’ „dinamikus”, azaz átmeneti, mivel az estar (< lat. STARE [isztáre] ’állni, lenni valahol’) ige mindig valaminek az átmeneti helyzetére, állapotára – ottlétére, illetve „valahogy létére” – utal. (Ebben a jelentésben már a latinban is használták: Tua parte ius stat ’A te oldaladon van/áll az igazság’.)

A képen egy lány van. En la foto hay una chica. A szeme zöld. Sus ojos son verdes.
A lány a tengerparton van. La chica está en la playa. (Forrás: Fondos 7)

A második mondatban ezzel szemben, ha jól megfigyeljük, arra kapunk választ, hogy egy adott helyen, adott időpontban volt valaki, tehát a lényeg itt nem egy meghatározott személy (személyek) holléte, hanem maga a létezés puszta ténye: vagyis itt a ’van’ jelentés (hasonlóan az állandó tulajdonságot kifejező ser létigéhez) „statikus”, azaz állandóságra utal. Az haber ige itt csak arról informál minket, hogy az adott helyen és időben valami/valaki van-e – előfordul-e, létezik-e – vagy nincs, azaz jelentése egészen pontosan ’VAN valahol valaki/valami’. Korábbról már azt is tudhatjuk, hogy az haber egy személytelen tárgyas ige (ami ritkaság, hiszen a személytelen igék általában tárgyatlanok), vagyis a személyes névmás tárgyesetével utalhatunk a bővítményére: —¿Hubo fiesta anoche? —Sí, la hubo. ’Volt buli tegnap este? – Igen, volt.’

Láthatjuk tehát, hogy míg az estar használatánál magyarul a helyhatározót hangsúlyozzuk ki, addig az haber igénél a mondatban a ’van’ kap nyomatékot. További lényeges különbség a két ige között, hogy míg az haber tárgya (amit magyarul alanynak fordítunk) csak határozatlan lehet, tehát azt nem mondhatjuk például, hogy *Aquí hay las personas, csak azt, hogy Aquí hay unas (pocas, muchas stb.) personas, addig az estar alanya általában határozott. Az alábbi táblázatban megpróbáltam összefoglalni a két ige használata közötti főbb különbségeket.

A teljes mérethez kattints az ábrára! (Forrás: El Mexicano)

De lépjünk egy kicsit tovább! Vajon helyes lenne-e úgy is a mondat, hogy ¿Cuántas personas hubo en la fiesta anoche? Természetesen igen! Azonban ha így tesszük fel a kérdést, akkor nem az érdekel minket, hogy – általunk ismert, meghatározott személyek közül – hányan voltak ott a bulin (azaz mennyien mentek el) tegnap este, hanem csupán az, hogy milyen sok ember volt akkor a helyszínen! És vajon a második mondat helyes-e úgy, hogy En la sala estuvo un solo cliente anoche antes de cerrar? Hát... ez már nagyon határeset! Ugyebár ez azt jelentené, hogy a teremben egy meghatározott ügyfél ott volt tegnap este zárás előtt, ami viszont eléggé furcsán hangzik, hiszen ha egy meghatározott ügyfélre vonatkoztatunk, akkor nem a határozatlan névelőt kellene használnunk – vagyis én azt mondom, hogy ez a mondat helytelen. Tegyük hát ügyfelünket „határozottá”: En la sala estuvo el único cliente anoche antes de cerrar, vagyis ’A teremben ott volt az egyetlen ügyfél tegnap este zárás előtt’ – így már sokkal jobban hangzik!

E bejegyzésben próbáltam rávilágítani arra, hogy az alapvető különbség a két ’van’ ige használata között az, hogy míg az estarnál a „valahol/valahogy van”, addig az habernél a „valaki/valami van” jelentésen van a hangsúly. A spanyol tehát pechünkre egy olyan nyelv, amelyben az igehasználat szempontjából nem mindegy, hogy „valaki valahol van”, vagy „van valahol valaki”...

A segítségért köszönet Dr. Kálmán László nyelvésznek.

4 megjegyzés:

  1. Sok nyugati nyelvben van külön kifejezés arra, ha "valaminek a létét hangsúlyozzuk". Ezért a puszta létige és egy másik szerkezet "vetekednek egymással" a nyelvtanulók kegyeiért.
    Elgondolkoztam rajta, hogy talán soha nem adnak a nyelvtanárok pontos, precíz szabályt arra, hogy pl. az angolban mikor is van a there is, there are szerkezet és mikor a létige, mert ezt úgyis "érezni" lehet. Én se tudtam erre szabályt, csak "éreztem", egészen addig, amíg egy nagyon precíz némettanárom nem beszélt a konkrét és általános főnevekről. Akkor konkrét a főnév, ha határozott névelő vagy pl. birtokos névmás áll előtte, míg akkor általános, ha pl. határozatlan névelő, számnév áll előtte vagy semmi. És végülis ez a szabály arra, mikor van a németben "es gibt", mikor sima létige. Ez a szabály nagyjából az összes újlatin és germán nyelvre alkalmazható. Viszont akadnak néha kivételes esetek. Pl. most ez a ¿Cuántas personas estuvieron en la fiesta anoche? mondat hirtelen fejtörést okozott. Jól sejtem, hogy az estar igével a spanyol nyelv kicsit "kilóg a sorból", és "hány/mennyi?" kezdetű mondatokban más nyelvekben (pl. angolban, németben, olaszban) nem lenne két lehetőség, csak az, ami a spanyol hay-nak felel meg?

    UI: A Czimbi hozzászóló is én voltam, csak kicsit bonyolult beállítani itt a profilt, hogy honnan írok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Pl. most ez a ¿Cuántas personas estuvieron en la fiesta anoche? mondat hirtelen fejtörést okozott. Jól sejtem, hogy az estar igével a spanyol nyelv kicsit "kilóg a sorból", és "hány/mennyi?" kezdetű mondatokban más nyelvekben (pl. angolban, németben, olaszban) nem lenne két lehetőség, csak az, ami a spanyol hay-nak felel meg?"

      A cikk végén említem, hogy a spanyolban mindkettő helyes, a cuántas personas hubo és cuántas personas estuvieron is: az első azt jelenti, hogy hányan voltak adott helyen és időben (nem érdekel, hogy kik, csak az, hogy milyen sok volt az ember), a második pedig, hogy előfeltételezetten ismert, meghatározott személyek közül hányan voltak ott, vagyis mentek el oda. A következőképpen képzeld ezt el: pl. a tanár megkérdezi a tanulóktól az órán, hogy Cuántos estuvieron en la fiesta anoche, vagyis arra kíváncsi, hogy az ott ülő tanulók közül hányan mentek el bulira. Ha azt kérdezné, hogy Cuántas personas hubo en la fiesta anoche, akkor az csak azt jelentené, hogy milyen sokan, mennyi ember volt a bulin, nem arra utal tehát, hogy konkrétan az ott ülő tanulók közül hányan voltak ott, hanem általában "mekkora volt a tömeg", magyarul.

      Sajnos annyira nem tudok angolul, németül vagy olaszul, hogy korrekt választ tudja adni a kérdés második részére, de utána tudok nézni, illetve elvileg van az olvasók között nyelvtanár is, aki éppen ezt a három nyelvet tanítja, majd szólok neki, hogy nézzen be. :)

      Törlés
  2. Tettem egy próbát.
    Ez az oldal nagyon precíz mindig az angol nyelvtan elmagyarázásában, mégis, meg sem kísérli elmagyarázni, mikor van there is/there are és mikor a létige. Nem ír konkrét, egyértelmű szabályt. De a spanyol hay-t megemlíti:
    http://www.angoltanszek.hu/TUT/tut.php?tid=321

    Próbaként megnéztem a Német nyelvtan középiskolák számára című könyvet, az sem írja le egyáltalán, mikor kell valójában használni az es gibt szerkezetet és mikor a létigét.

    Király-Szabó jó régi olasz nyelvkönyve is röviden elintézi a c'è/ci sono szerkezetet azzal, hogy akkor használjuk, ha valaminek a létezését hangsúlyozzuk.

    És megnéztem Király jó régi spanyol nyelvkönyvét. Itt már sokkal konkrétabban írja: "Az hay kifejezést kell használnunk, valahányszor a mondat alanya előtt határozatlan névelő, vagy számnév van, vagy semmi nincs. - Mihelyt meghatározott vagy ismert személyek vagy dolgok helyéről szólunk, az está, están szavakat használjuk. Vessük össze: Allí hay una puerta. La puerta está a la izquierda. Ott vagy egy ajtó. Az ajtó balra van." És megemlíti, hogy az hay megfelelője az angolban a there is, a németben az es gibt, a franciában az il y a, az olaszban a c'è.
    Lényegében az angolban, olaszban és a németben is kb. ugyanez a szabály, de ezt miért nem írják le szinte sehol?

    Ez most kicsit eltért az eredeti tárgytól. Inkább nyelvhasonlítás és "nyelvkönyvkritika" lett, de kicsit azért a spanyolhoz is kapcsolódik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon kevés a jó tankönyv, és ez fokozottan igaz a spanyolra (bár nem megyek a tankönyvek után, de eddig amilyenekkel összeakadtam – magyar kiadásúak – mindegyik hagyott kívánnivalókat maga után). Nem lebecsülni akarom a tanárokat sem és minden tiszteletem irántuk – köztük is vannak jók és rosszak is –, de engem már tanított olyan (ráadásul egyetemen is tanító!) tanár, aki maga sem értette pl. a kötőmód használatát. (Ha pedig a tankönyveket is ilyen tanárok írják, akkor sajnos nem csodálkozom azon, hogy nincs semmi jól megmagyarázva.)

      Dr. Király Rudolf annyiból remek (én is azt választanám, ha a rossz és a kevésbé rossz közül kellene választani), hogy elég jól elmagyarázza a nyelvtant, de ugyanakkor sajnos elég sok nyelvtani hibát vét a szerző. Pl. mindjárt az első leckében van egy olyan mondat, hogy En la clase *está un profesor [...], amikor épp hay kellene oda (vagyis éppen azt szúrta el, amit az általad is beidézett szövegben megmagyaráz, hogy nem így kell). Aztán a függő beszédnél van valami olyasmi a példamondatok között, hogy Espero que Ana *estudiará bien, amikor ilyen esetben nem lehet a futuro simple de indicativót használni, hanem kizárólag a kötőmód jelen idejét (vagyis helyesen Espero que Ana estudie bien lenne).

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.