2012. október 6., szombat

Hamis barátok az olasz és a spanyol között

Volt már szó spanyol és magyar, valamint angol és spanyol közötti hamis barátokról, most pedig következzék az olasz és a spanyol! Emlékeztetőül, hamis barátoknak nevezzük az olyan szavakat, amelyek nagyon hasonlóan – esetleg azonosan – hangzanak két nyelven, azonban jelentésük eltérő, vagy más szövegkörnyezetben (is) használják őket, ezért könnyen megtéveszthetik azokat, akik a két nyelvet tanulják.

A hamis barátok eredete lehet azonos – ilyenkor csak a jelentésük távolodott el egymástól – és lehet eltérő is, ekkor természetesen csak véletlen egybeesésről van szó. Tekintettel arra, hogy a nyelvekben a szavak jelentése a legképlékenyebb, és leginkább az van kitéve a változásoknak az idők során, bizony még két közeli rokon nyelv esetében is adódhatnak jószerivel hamis barátok az egyazon tőről fakadó szavak között, s így van ez az olasz és a spanyol esetén is.

Természetesen lehetetlen vállalkozás lenne a két nyelv között létező összes hamis barátot felsorolni, így a teljesség igénye nélkül lássunk néhányat az érdekesebbek közül. (A felsorolásnál először az olasz, utána a hasonló spanyol szó szerepel.)

Avere és haber

Mindkét szó eredete a latin HABĒRE ’birtokol, neki van’. Az olaszban és a spanyolban használják segédigeként is az összetett igeidők képzésére, azonban az olasz őrzi az eredeti latin jelentését is. Az óspanyolban még használták szintén birtoklás kifejezésére is, azonban e szerepét fokozatosan átvette a hasonló jelentésű tener (< lat. TENĒRE ’tart, fog’) ige. Személytelen, tárgyas igeként viszont a spanyol haber létezést, előfordulást fejezi ki. Nem tévesztendő össze tehát az olasz hai ’neked van’ és a spanyol hay ’létezik/léteznek, előfordul(nak)’! Az előbbi spanyol megfelelője a tienes, az utóbbi olaszul pedig c’è [cse] (egyes szám) és ci sono (többes szám).

Burro

Ez a szó olaszul ’vaj’-at jelent, spanyolul viszont ’szamár’. Az alaki egyezés itt véletlen egybeesés: az olasz szó forrása a görög eredetű latin BUTYRUM (< gör. βούτῡρον) azonos jelentésben; a spanyol burro pedig a borrico ’szamár’ rövidülése, amely a latin BURRĪCU(M) ’kis termetű (vöröses) ló’ folytatója. Ez utóbbi a BURRUS ~ BYRRUS ’vöröses’ képzős alakja, melynek végső forrása a görög πυρρός [pürrósz] ’lángvörös’, a πῦρ [pűr] ’tűz’ szóból. A ’vaj’ spanyolul mantequilla, a manteca ’állati/növényi zsír’ kicsnyítő képzős alakja, melynek eredete ismeretlen; a ’szamár’ olaszul pedig asino, a latin ASINU(M) főnévből (vö. spanyol asno).

Kutyából nem lesz szalonna Szamárból nem lesz vaj... (Forrás: Wikimedia Commons, közkincs)

Cercare, cerca és acercar, cerca

Ezek a szavak a latin CĬRCO ’körüljár’, illetve CĬRCA ’körül, közel’ szócsaládból származnak. Az olasz cercare jelentése ’keres, kutat’, illetve cerca ’keresés’, a spanyolban viszont az acercar ’(meg)közelít’, a cerca pedig ’közel’, továbbá cerca de ’körül(belül), megközelítőleg’. A ’keres, kutat’ jelentésnek a spanyolban a bizonytalan, de indoeurópai eredetű buscar, a ’(meg)közelít’, illetve ’közel’ jelentéseknek az olaszban pedig az avvicinare, vicino szavak felelnek meg, a latin VICĪNUS ’szomszéd(os)’ melléknévből.

Chièdere és querer

Mindkét szó forrása a latin QUÆRERE ’keres, kíván, törekszik’. Az olasz chièdere [kjedere] azonban ’kér’, a spanyol querer [kerer] pedig ’akar, szeret(ne)’ jelentésben él tovább. Ugyanehhez a szócsaládhoz tartozik az átvitt értelmű olasz questione, spanyol cuestión mint ’kérdés, probléma’. A ’kér’ jelentésnek a spanyolban a pedir (< lat. PETERE ’kér’), az ’akar, szeret(ne)’ igének pedig az olaszban a volere (< népi lat. VOLERE < lat. VELLE ’akar’) felel meg.

Contestare és contestar

Az ige forrása a latin CONTESTARI ’tanúsít’. Mai jelentése viszont az olaszban ’vitat, kétségbe von’, illetve ’támad’, a spanyolban pedig ’válaszol, felel (kérdésre)’, a responder (< lat. RESPONDERE) szinonimája. A ’válaszol, felel’ olasz megfelelője csak a rispondere.

Domandare, domanda és demandar, demanda

Ezek a szavak a latin DEMANDARE ’rábíz, utasít’ igéből származnak, az olaszban azonban elsősorban a ’kérdez’, illetve ’kérdés’ jelentést vették fel. Ezzel szemben a spanyolban az ’igényel’ vagy ’beperel’, illetve ’igénylés, kérelem’, továbbá ’beadvány, (bírósági) kereset’ jelentésben honosodtak meg (ezeket szintén jelenti az olasz domandare és domanda). A ’kérdez’ és ’kérdés’ jelentéseknek a spanyolban a preguntar (< népi lat. PRÆCUNCTARE < lat. PERCONTARI, PERCUNCTARI), pregunta szavak felelnek meg.

Guadagnare és guadañar, guadaña

Mindkét nyelvben germán átvétel, a kikövetkeztetett gót vagy ősgermán tő a *waithô ’mező’. Az olasz guadagnare [gwadanyáre] jelentése ’nyer, keres (pénzt)’, a spanyol guadañar igéé viszont ’(le)kaszál’ (a guadaña ’kasza’ főnévből). Ez utóbbi jelentésnek az olaszban a falciare [falcsáre] ige felel meg (a falce [fálcse] ’kasza’ főnévből, melynek forrása az azonos jelentésű latin FALX, FALCEM), míg a spanyolban a ’nyer, keres’ jelentésnek a ganar, a gót *ganan ’sóvárog’ igéből, amely az ősgermán *ginôn alakra vezethető vissza. Jelentését valószínűleg befolyásolta a germán *waithanjan ’(le)arat’, vö. *waithô (lásd még: portugál ganhar, katalán guanyar).

Aki arat, keres... (Forrás: Wikimedia Commons, GFDL/CC)

Guardare és guardar

Szintén germán jövevényszó, az ősgermán *wardôn ’figyel’ igéből. Az olaszban a ’néz’, a spanyolban viszont az ’őriz’ jelentésben honosodott meg. A szócsaládhoz tartozik még mindkét nyelvben a guardia ’őr(ség)’, továbbá az olasz sguardo ’tekintet’. A ’néz’ jelentésnek a spanyolban a mirar felel meg, amely a latin MIRARI ’bámul, csodál’ igéből származik.

Luogo és luego

Az olasz luogo főnév, jelentése ’hely’, forrása a latin LOCU(M), azonos jelentésben. A spanyol luego ennek helyhatározó esetű LOCO ’a maga idejében/helyén’ alakjára vezethető vissza, innen a mai spanyol jelentése: ’aztán, majd’ (határozószó), illetve ebből jelentésátvitellel ’tehát’ (kötőszó). A ’hely’ spanyolul lugar (< régi logar < lat. LOCALE), az ’aztán, majd’ olasz megfelelője pedig poi (< lat. POST, vö. spanyol pues).

Se, si

Ezek a szavak mindkét nyelvben léteznek, és könnyű is a jelentéseiket összekeverni. Az olasz se lehet egyrészt személyes névmás, a si ’magát, magának; magukat, maguknak; ők egymást, ők egymásnak’ alakváltozata másik hangsúlytalan személyes névmás előtt, a latin , SIBI ’magát, magának’ folytatásaként; másrészt jelentheti a ’ha’ kötőszót is, az azonos jelentésű latin szócskából. A spanyolban a névmás mindig se, a ’ha’ kötőszó pedig si.

Tenere és tener

Az ige forrása a latin TENĒRE, amely egyaránt jelentette azt, hogy ’tart, fog [kézben]’, és azt is, hogy ’tart, birtokol’. Az olaszban viszont csak az elsőt jelenti, míg a spanyolban birtoklóigévé vált. Az általános birtoklást az olaszban az avere fejezi ki.

Tra és tras

Az olasz tra forrása a latin INTRA és TRANS elöljárószók, ennek megfelelően jelentése ’között’ vagy ’múlva’. A spanyol tras csak a latin TRANS folytatása, jelentése ’után’ (inkább időben és átvitt értelemben, mint helyben). A ’között’ jelentésnek a spanyolban entre (< lat. ĬNTER) felel meg, az ’után’ jelentésnek pedig az olaszban dopo (< lat. DE POST, vö. sp. después).

Vicino és vecino

Mint fentebb említettem, ezek a szavak a latin VICĪNUS ’szomszéd(os)’ szóból származnak, és ugyanezt ma is jelentik olaszul és spanyolul. Határozószóként azonban az olasz vicino (a) azt is jelenti, hogy ’közel’, pl. vicino a te ’közel hozzád’, amit viszont spanyolul nem. A ’közel’ spanyol megfelelője a cerca (de), vagyis a vicino a te spanyolul cerca de ti, és nem *vecino a ti.

Voglio és voy

Bár igealakokról van szó, a gyakori használat miatt érdemes ezt a párost említeni. Az olasz voglio jelentése ’akarok’, a volere (< lat. VOLERE, VOLO) igéből, a spanyol voy (< lat. VADO, VADERE) viszont az ir (< lat. ĪRE) alakja, jelentése ’megyek’, illetve – a jövő idejű cselekvés, szándék jelzésére – ’fogok’. Az ’akarok’ spanyolul quiero, a ’megyek’ olaszul vado. A voglio cantare spanyol megfelelője tehát nem voy a cantar, hanem quiero cantar ’énekelni akarok’; a voy a dormir ’aludni megyek’ pedig olaszul vado a dormire lesz.

11 megjegyzés:

  1. Szépen gyűlnek össze az ehhez hasonló esetek! Vajon mekkora munka lehetett ezeket a szavakat etimológiailag kikutatni a nyelvészeknek? És honnan? Azért lépten-nyomon nyelvemlékeken keresztül kifigyelhető egy-egy szó története?

    (megj.: a 'burro'-nál a görög szó kiejtése nem egészen pontos, de lehet, hogy népi alakot vetted figyelembe. Van egy nem-emlegetett különbség az új- és az ógörög kiejtés között. Ez azt jelenti, hogy az ógörögben a hangsúly nem nyújtja meg a hangot, mert ha az hosszú, akkor mindig ómegával jelöli. Mivel az omikron és az ómega között nincs a mai nyelvben különbség, ezért a hosszúság a hangsúlyos magánhangzón van. A hajtott hangsúly (vagy a circumflexus ῀) pedig csak hosszú magánhangzókon van (az epszilonon és az omikronon például sosincsen), ezért az ógörög πῦρ üpszilonja ebben az esetben hosszú. Nyilván ez a Kr. e. több századdal ezelőtti attikai szabályokhoz tartozik, ezért valószínűleg a spanyol területen levő népi latinba bekerülő görög szavak máshogy hangozhattak. Nem is véletlen, ugyanis már az Nagy Sándor utáni alexandriai koinéban is fellelhető bizonyos betűk ill. kettőshangzók (éta - epszilon; ei - i; ai - e) hangértékének összetévesztése.)

    Ui.: Megkérdezhetem, hogy itt is lehet a html kódokat használni? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Utánanézve, a válaszom második része nem teljesen állja meg a helyét, mert a πῦρ üpszilonja a ragozás többi részében rövid.

      Törlés
    2. Köszi, javítottam hosszúra. Rémlett, hogy a ^ ékezet hosszú magánhangzót jelöl, csak nekem hullámvonal jelenik meg helyette, nem voltam benne biztos, hogy ez ugyanaz-e.

      Az újlatin nyelveknél szerintem – pár tucat, az őslakosság nyelveiből származó szót kivéve – gyerekjáték a megfeleléseket megtalálni a latinnal, hiszen ezek viszonylag fiatal nyelvek (máig lehetne őket latin tájszólásoknak is tekinteni). Ennél sokkal bonyolultabb dolgokat is meg tudtak fejteni a tudósok (olyan nyelveknél is, amelyekről még azt sem tudják, hogy ejtették ki a jeleket, amelyekkel írták). :)

      Törlés
    3. Bizonyos HTML tageket enged, pl. linkeket be lehet tenni, vastag és dőlt betűre formázni is, de mást nem. Lehet próbálgatni, nincs semmi veszve, mert ha nem jó, akkor figyelmeztet, hogy nem megengedett formázás, de nem veszik el a tartalom.

      Törlés
  2. A si ha jól tudom, mind2 nyelvben igent is jelent.Ez a 'ha' kötőszóból jön ?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem, az 'igen' az sì/sí (hangsúlyos, a si pedig hangsúlytalan), és a latin sīc [est] 'úgy (van)' kifejezésből jön. (És ugyanebből származik a román şi 'és' is.)

      Törlés
  3. Ezek a hamis barátok a kínai kultúrkörben is megvannak, ami azt jelenti, hogy egy kínai írásjegy vagy szóösszetétel jelentése nyelvenként (kínai, japán, koreai, vietnámi) eltérő lehet, ami jól megkeverheti azokat, akik a fenti négy nyelv közül egyszerre többet is tanulnak :)
    pl 汽車: Kínában autó, Japánban gőzmozdony..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez tényleg érdekes, bár nem tudom, hogy a hamis barátok nem csak a beszélt változatra vonatkoznak-e. A betűírást használó nyelveknél a kettő többé-kevésbé megegyezik (még az angol vs. német esetében is lehet ezt mondani), a szimbolikus írást használó nyelveknél viszont ugyanaz a jel gondolom teljesen eltérő hangsort is jelölhet, hiszen alapvetően nem is hangokat jelöl. :)

      Törlés
    2. Persze, lehet, hogy nem egészen illik rá a "hamis barátok" elnevezés, bár a Wikipédia idevágó szócikkének kínai, japán és koreai változata is felhozza példának a kínai kultúrkört.

      Törlés
  4. Érdekes ez az olasz, nagyon gondolkodom, hogy meg kéne tanulni, csak nem tudom van-e értelme, s nem-e keveredem majd bele. Spanyolul és angolul felsőfokon, németül középfokon beszélek. Vajon a németet, melyet nem annyira szeretek, hozzam-e fel felsőfokra, vagy essek neki az olasznak. Olasz filmeket, újságokat a spanyol alapján kb. 80 százalékban értek, s biztosan könnyen megtanulnám, de tartok tőle, hogy bezavarná a spanyolt. Egy-egy olasz film megnézése után sokszor fel kell csapnom a spanyol szótárt, hogy megnézzem, hogy hogy is volt ez spanyolul. Azt mondják, hogy az Assimil sorozatból tanulva spanyol alapról az olaszt elkerülhető a keveredés. Van ezzel kapcsolatban tapasztalatod? Köszönöm.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az olasz valóban nagyjából 80%-ban érthető a spanyol alapján, de csak a művelt köznyelv (hírek, filmek), ahogy te is írod. Viszont valóban megtévesztő is lehet, mert a mindennapi nyelvben sok mindent más szóval fejeznek ki olaszul és spanyolul.

      Annak idején én is elkezdtem tanulni az olaszt (amikor már megvolt hozzá a spanyol alap) egy kezdőknek szóló nyelvkönyvből, de pár lecke után abbahagytam, mert feleslegesnek találtam, majdnem ugyanaz, mint a spanyol. (Aztán a spanyol alapján képes voltam teljes cikkeket is írni olaszul a Wikipédiában, csak a rendszerszerű eltéréseket kellett megtanulni a két nyelv között – pl. a többes szám eltérő képzése, a névelők és az igeragozás eltérései stb.)

      A döntéshez azt tudom tanácsolni, attól függ, hogy mi a célod. Ha megelégszel azzal, hogy 70–80%-ban érted az olasz médianyelvet (de nem akarod használni), akkor felesleges azt tanulnod, ez esetben a németet javasolnám, mert azt viszont egyáltalán nem lehet megérteni az angol alapján (meg nálunk több hasznát is veszed). Ha viszont tökéletes olasztudásra törekszel, akkor válaszd azt (pl. az olasz nyelvű dalokat már nem igazán lehet érteni a spanyol alapján).

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.