2012. augusztus 25., szombat

Na de, kérem alássan, mit jelent az, hogy migo és tigo?

A szépség nem mentség... (Forrás: NuestraThalía.com)
Köztudott, hogy a spanyol anyanyelvűeknek, legfőképpen a latin-amerikaiaknak – mindenkori tisztelet a kivételnek – nem erősségük a helyesírás, és ez alól sajnos még a sztárok sem kivételek. Azt az elméletet, miszerint a sok olvasás javítaná a helyesírást, szintén nem igazolja a gyakorlat, hiszen ha így lenne, akkor tökéletes kellene, hogy legyen azoknak a helyesírása, akik szeretnek nyomtatott irodalmat vagy sajtót olvasni.

De nem így van. A legalapvetőbb helyesírási hibákat természetesen az azonos hangzású (ún. homofón) szavak okozzák, ezek ugyanis csak írásban különböznek egymástól, s mint jól tudjuk, az ember beszélni tanul meg először az anyanyelvén, aztán – már az iskolában – írni. Márpedig a spanyolban akad néhány eset, amely okot ad a tévesztésre: b vagy v? g vagy j? ll vagy y? s vagy c, illetve s vagy z? h-val vagy nélküle? stb.

Vannak persze tipikus, gyakori hibák, amelyek „megbocsáthatóak”, ilyen a már korábban is említett *haber az a ver helyett, az halla (→hallar ’lel, talál’) és az haya (→haber) alakok összetévesztése, hasonlóképpen a valla ’deszka, palánk, hirdetőtábla’ és a vaya (→ir) ’menjen’ keverése, de még elnézhetőek az olyan hibák is, mint a *desición, *descisión a decisión ’döntés’ helyett, vagy a szintén gyakori *desilución a desilusión ’csalódás’ (< des- fosztóképző + ilusión) helyett. Az utóbbi példa egyúttal arra is rámutat, hogy az ember nem elemzi nyelvtanilag a szavakat, amikor kimondja vagy leírja őket, hiszen ha így lenne, akkor nem követne el ilyen hibákat (sőt, a latin összetett szavak hangalakja sem deformálódott volna el annyira az idők folyamán, hogy mára felismerhetetlenné váljanak az összetételek határai).

Előfordulnak viszont sokkal durvább hibák is, főleg az iskolázatlanabb (közép- vagy felsőoktatásban nem részesült) személyeknél, ilyenek például a *lla a ya ’már’ helyett, vagy az *alludar az ayudar ’segít’ helyett, vagy a kevésbé súlyos, de szintén idetartozó *hiva, *iva az iba ’ment, járt’ helyett. S hogy az anyanyelvi beszélő mennyire nem elemzi a szavak összetételét, még tovább lehetne fokozni az olyan vulgáris hibákkal, mint például a *diviértance a diviértanse (=se diviertan) ’szórakozzanak, szórakozzatok’ helyett. De ez még mindig nem minden. Egyesek képesek olyan új szavakat is alkotni hejessirásuknak köszönhetően, mint például az *habeces (= a veces ’néha, olykor’). Az alábbi kis táblázatban összeszedtem, melyek azok a leggyakoribb hibák és szótévesztések az anyanyelvűeknél, amelyekkel eddig találkoztam.
A teljes mérethez jobb gomb, majd „Megnyitás új lapon” (Forrás: El Mexicano)

Az ismert mexikói világsztár, Thalía különösképpen híres a rossz helyesírásáról, amit ő maga is nyilvánosan elismert nem egyszer („Mindent, amit én leírok, orvosi szikének kell alávetni” – nyilatkozta régebben), és már szinte az összes hibát elkövette, amelyekkel a fentiekben példálóztam. A rajongók folyamatosan kritizálják emiatt – természetesen segítő szándékkal – és olykor a médiában is van ennek visszhangja, de nem mintha ez bármin is változtatna (a latin hölgy egyébként saját bevallása szerint nagyon szeret olvasni, s ő maga is több könyv szerzője). De ő nem is az általános hibák miatt érdekes, hanem azért, mert a határozói esetű conmigo ’velem/magammal’ és contigo ’veled/magaddal’ névmásokat következetesen két szóba írja: *con migo, *con tigo – ahogy az alábbi képen látható, vagy ebben a Belindának címzett Twitter-üzenetében. Nem lenne ez annyira különös hiba, ha a *migo és *tigo alakoknak lenne önmagukban bármiféle értelmük is spanyolul, de nincs – és pontosan ezért kell(ene) egybeírni őket a con elöljárószóval.

Nada que ver conmigo, azaz ’Semmi közöm hozzá’ (Forrás: Twitter/El Mexicano)

Vajon mi lehet e furcsa hiba gyökere? Valószínűleg rossz beidegződés, esetleg hiperkorrekció, mivel a személyes névmásoknak a conmigo, contigo és consigo az egyedüli olyan rendhagyó alakjai, amelyeket egy elöljárószóval egybe kell írni, és ez ilyen formában semmilyen más spanyol szónál nem fordul elő. Természetesen meg kell különböztetni ettől az olyan szavakat, mint például a demás (de+más) ’a többi’ vagy az enfrente (en+frente) ’szembe(n)’, amelyek szintén egy elöljáró és egy másik szó összevonásából keletkeztek, azonban ezeknek mindkét tagja önmagában is értelmes szó, és többüknél megengedi az akadémiai helyesírás az egybe- és a különírt változatot is. (Gondoltam már arra is, hogy esetleg technikai okokból írja külön, ám ezt eléggé nehéz lenne bármivel is megindokolni.)

Persze felmerülhet, hogy a , ti és elöljárós esetű alakoknak szintén nincs önmagukban értelmük (hiszen mindegyikük csak valamilyen elöljáróval állhat, mint az eset elnevezése is mutatja), mégsem írják őket egybe az elöljárószókkal. Viszont ez megindokolható azzal, hogy ezek bármilyen elöljárószóval állhatnak (az alanyesetet vonzó según – és természetesen a con – kivételével), tehát ebből a szempontból önálló morfémák, azonban a conmigo, contigo, consigo alakoknak csakis a con elöljáróval van értelmük. (A legérdekesebb az egészben, hogy ezek etimológiájukra nézve redundáns alakok, hiszen a latin CUM MECUM kb. ’velemmel’, CUM TECUM kb. ’veleddel’ és CUM SECUM kb. ’önnönmagával’ kifejezésekből származnak – vö. a magyar nálamnál, náladnál, vagy a népies aztat, őtet, mink, tik stb. alakokkal.)

A névmásesetek eloszlása nem kiegyenlített... (Forrás: El Mexicano)

A helyesírás persze önkényes, és a személyes névmások eseteinek eloszlása sem egyenletes a spanyolban – hiszen mint láthattuk, önálló elöljárós esete is csak az egyes szám első és második személyű névmásnak van, harmadik személyben pedig csak a visszahatónak (a régi spanyolban létezett még a connosco [< népi lat. CUM NOSCUM < lat. NOBISCUM] és a convusco [< népi lat. CUM VOSCUM < lat. VOBISCUM], ma con nosotros/-as ’velünk/magunkkal’ és con vosotros/-as ’veletek/magatokkal’) –, így aztán miért ne létezhetne a *migo és a *tigo, mint eszköz- és társhatározói esetű alakok. Ezek után már csak az a kérdés marad, hogy a helyesírás logikátlan-e, vagy az emberi gondolkodás – valószínűleg a kettő kiegészíti egymást. ;-)

A helyesírás elsajátítása talán éppen olyan, mint az anyanyelvé: ha valaki rosszul tanul meg kiejteni egy beszédhangot az anyanyelvén, felnőttkorban már nagyon nehéz lesz leszoknia róla – ha egyáltalán lehetséges. S habár a helyesírási hibák önmagukban még nem lennének elítélendőek, de semmiképpen sem szerencsések egy milliók által ismert hírességtől, akinek a követőtáborában sok a  fiatal, mert nem éppen a legjobb példát mutatja a számukra.

10 megjegyzés:

  1. Azért az ún. vizuális típusúak helyesírását biztos segíti a szépirodalom és az igényes publikációk olvasása.
    Találkoztál már az hereje helyett a herege alakkal?
    Ha kívánod, szívesen gyarapítom a gyűjteményed.
    Megint élvezhető cikket kaptunk! Köszi.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát látod, hogy mégsem. :) Egyébként a tudományos magyarázata ennek az, amit kísérletek igazolnak, hogy az ember nem betűket olvas, hanem – az agyba előre "beprogramozott" – szóképeket. Biztos találkoztál már azzal a kísérlettel, hogy úgy írtak le egy szöveget, hogy a szavaknak csak az első és utolsó betűje volt a helyén, a többi össze-vissza volt keverve, és így is képes az ember elolvasni és megérteni. Valószínűleg ezért nem működik az sem, hogy az olvasás javítaná a helyesírást, mert az ember automatikusan azt olvassa ki, amit a beprogramozott kép alapján vár, nem pedig azt, ami valójában le van írva.

      Az hereje szóval még nem találkoztam, de most tanultam én is valami újat. :) Viszont valóban, szintén gyakori tévesztés a provanszál eredetű -je végződés -ge-ként írása, talán francia hatásra (pl. *mensage a mensaje helyett. Ami, hozzáteszem, ismét a helyesírás következetlensége. Ha ugyanis a RAE annak idején úgy rögzítette volna ezt is, hogy e, i előtt csak g állhat (ahogy néhány kivételtől eltekintve z betű sem lehet e, i előtt, csak c), akkor nem lenne ezzel annyi gond. Bár igaz, hogy z/c is ennek ellenére eltévesztik (lásd pl. *empezé a táblázatban).

      Törlés
  2. A sok olvasás nem segít a helyesíráson, az ellenkezője csak urban legend meg bullshit. A helyesíráson két dolog tud segíti: a sok írás. Ez a legfontosabb, gyakorlat teszi a mestert.

    A másik a helyesírási elvek elsajátítása (szóelemzés, ragok, helyesírási szabályok logikájának megértése).

    Esetleg még a számítógépek helyesírás-ellenőrzője és papír/elektronikus/online szótár tud még segíteni, lehet velük konzultálni bizonytalannak érzett szavaknál.

    Nem árt hozzá még némi igényszint. Sokan csak azért írnak rosszul, mert NEM AKARNAK megtanulni helyesen írni, nagy ívben tesznek az egész kérdésre. Általában azok az emberek szoktak így tenni, akiknek az iskolázottságuk alacsony, és/vagy keveset kell írniuk, mert a munkájuk, életvitelük nem nagyon kívánja meg.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazából még a sok írás sem segít. Az utolsó bekezdésen van a hangsúly, azzal mindent elmondasz, ami a lényeg. Egyszerűen nem akarnak megtanulni helyesen írni, és arra sem veszik a fáradságot, hogy utánanézzenek. A spanyol ajkúak hozzáállása röviden összefoglalva az, hogy "kit érdekel, hogy kell leírni, úgyis mindenki megérti". A legtöbben még a DRAE címét sem tudják, amikor ott van az interneten, teljesen ingyenes.

      Törlés
  3. Egyet értek El Vaquero-val!Szerintem is a gyakorlás segít.Én kiskoromban voltam így két szóval 'peddig' ami egy 'd' és a másik meg nem is tudom mi volt,ott meg egyet írtam a kettő helyett.Mondván,hogy nekem úgy tűnik helyesnek.Aztán jó anyám leültetett és egy oldalt ebből,egy oldalt abból írj le! Aztán megmaradt a fejemben.De persze,ha nekik így is megfelel,ahogy írtad,hogy így is megértik,minek törjék magukat..hát azért szégyen,egy felnőtt ember nem tud helyesen írni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen, valószínűleg ez az, amit a hispán országokban nem csinálnak, hogy "írd le százszor, amíg meg nem tanulod", mivel minden bizonnyal a szülő ugyanúgy nem tud helyesen írni.

      (Na meg aki az iskolában nem tanulta meg gyerekként, az attól még sajnos nem fogja megtanulni, mert felnő...)

      Törlés
  4. Akkor néhány helyesírási kérdés... Úgy vettem észre spanyol oldalakon, hogy az ékezeteket egyáltalán nem használják, akkor sem, ha jelentésmegkülönböztető szerepe lenne. Mi ennek az oka, mikor rajta van a spanyol billentyűzeten? Bezzeg az ñ-t azt használják. Nagybetű, kisbetű megkülönböztetését is hanyagolják, de nem mindenki.

    Ha pedig olyan billentyűzetük van, amin épp nincs, akkor hogyan szabályos az áthidalása az ékezet/tréma hiányának? Egyszerűen lehagyják? Azt tudom, hogy ñ helyett lehet nn-t írni. A németeknél ez szabályozott, az ékezetes betűk hiányában írnak ékezet nélkülit és utána tesznek egy "e"-t (ü -> ue), a ß helyett meg ss-t írnak. Az angolok ékezetes francia szavakból egyszerűen lehagyják az ékezeteket, persze van, aki kiteszi /fiancé(e)-> fianc(e)/. A magyar nyelvben viszont nincs leszabályozva. Általában csak elhagyják az ékezeteket, pedig van, aki szerint meg kéne duplázni az ékezet nélküli betűket.

    Spanyol tréma kérdésköréhez: szerintem logikusabb lett volna trémázás helyett duplázniuk a magánhangzót, és akkor az elsőt nem ejtenék, a másodikat igen.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mert hanyagok és igénytelenek. (= Eggyel több billentyűt kellene hozzá leütniük. :P) Az ñ-hez viszont elég egy billentyű is.

      Ez pontosan ugyanaz, mint amikor a magyar sajtóban nem használják az idegen neveken az ékezeteket, mert igénytelenek és lusták ellenőrizni/utánanézni, amikor minden adott lenne hozzá.

      Törlés
  5. Láttam olyat hogy yema helyett llema, meg munkások írták ki Cádizban hogy hasta helyett asta. (gondolom más néma h-sakat is lehagynak)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát ez is más kategória, amikor egy félanalfabéta segédmunkás ír így, mint amikor egy középiskolát, sőt, esetleg főiskolát/egyetemet végzett valaki (pl. egyszer a Twitteren egy mexikói általános iskolai tanár *sullo-t írt suyo helyett, ami igencsak gáz). Spanyolországban egyébként egy iskolázott ember általában helyesen ír, ami ellenben Latin-Amerikában még egyetemet végzetteknél is ritka, mint a fehér holló.

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.