2012. június 30., szombat

A spanyol elöljárószók

A tenger előtt vagy mögött? ¿Ante o tras el mar?
Három elöljáróról már volt szó két korábbi témában, de most megnézzük a többit is. Bevezetésként próbáljuk meghatározni, mit is nevezünk elöljárónak (elöljárószónak). Ez a kategória főleg az indoeurópai és az afroázsiai nyelvek jellemzője, s olyan szócskát jelent, amely egy adott szerkezet (szó vagy kifejezés) elején állva annak valamilyen mondattani esetét – általában határozófélét – fejezi ki.

A magyarban és számos más agglutináló nyelvben ugyanezt a funkciót toldalékok (ragok), illetve a névutók látják el. Mint érdekesség említendő, hogy általában azokban a nyelvekben vannak elöljárószók, amelyekben – természetes szórendnél – a mondat „feje” (központi eleme, vagyis az állítmány/ige) is meg szokta előzni a bővítményeit, míg az olyan nyelvekben, ahol ez a mondat végén áll, ott inkább névutókat, toldalékokat használnak (a magyarban a toldalékok is régi névutókból alakultak ki).

Nos, térjünk rá mai témánk tárgyára. A spanyol grammatikusok között soha nem volt teljes az egyetértés abban, hogy pontosan hány elöljárószó (preposición, -ones; f.) van. A legújabb akadémiai nyelvtan (Nueva gramática de la lengua española) az alábbiakat tekinti annak:
a, ante, bajo, cabe, con, contra, de, desde, durante, en, entre, hacia, hasta, mediante, para, por, según, sin, so, sobre, tras, versus, vía.
Ezek közül a cabe és a so ma már nem használatosak (legfeljebb a költői nyelvben, illetve néhány rögzült kifejezésben), valamint az utolsó kettő (versus, vía) is csak bizonyos kifejezéstípusokban fordul elő. Az elöljárószók további jellemzője, hogy a határozószókkal ellentétben – a según és a vía kivételével – hangsúlytalanok. Lássuk őket egyenként!
  • a (< lat. AD). Kifejez minden olyan viszonyt, amely valamilyen célt, közelítést, vagy a cselekvés címzettjét jelöli, így pl. ’-hoz, -hez, -höz – helynévvel -ba, -be / -ra, -re –, -ig, -nál, -nél, a részes eset jeleként -nak, -nek stb. (ellentétje a de), továbbá ’-kor’; személyek, fogalmak esetén a tárgyesetet is jelöli. Például: voy a casa ’megyek haza’, viene a verme ’eljön meglátogatni engem’, (felszólításként) ¡A dormir! ’Alvásra fel!’, de lunes a viernes ’hétfőtől péntekig’, a las seis (horas) ’hat órakor’, a ti ’neked, téged’. Bizonyos főnevekkel, illetve igékkel eszköz-, mód- vagy állandó határozót jelöl: a pie ’gyalog’, a caballo ’lovon’, condenar a muerte ’halálra ítél’, jugar al tenis ’teniszezik’ stb. Egyes igékkel (mint pedir, preguntar stb.) ’tőle’: Se lo pedí a Pedro ’Elkértem Pétertől’. Összevont alak: a + el = al; ennek jelentése főnévi igenévvel (a jelzett cselekvés/történés) ’idején, -kor’, pl. al salir el sol ’napfelkeltekor’, al ser necesario ’szükség esetén’.
  • ante (< lat. ANTE). Helyben vagy átvitt értelemben ’előtt’, illetve ’jelenlétében’; pl. ante consonante ’mássalhangzó előtt’, ante el edificio ’az épület előtt’, ante el parlamento ’az országgyűlés előtt’, ante la crisis ’a válság jelenlétében’, ante ti ’előtted, jelenlétedben’.
  • bajo (< lat. BASSU). Helyben, illetve átvitt értelemben ’alatt’; pl. bajo dominio romano ’római uralom alatt’, bajo estas condiciones ’e feltételek alatt/mellett’.
  • cabe (< cabo de ’széle’; lat. CAPUT). Régi, illetve költői nyelvben: ’közelében, mellett’. Ma már nem használják (= cerca de, junto a).
  • con (< lat. CŬM). Eszköz- vagy társhatározó (valamint átvitt értelemben is): ’-val, -vel’; pl. con la mano ’kézzel’, con música ’zenével’. Egyes igékkel, átvitt értelemben ’-hoz, -hez, -höz’: regresamos con ustedes ’visszatérünk Önökhöz’ (pl. tévéműsorban). Rendhagyó összevont alakok (a személyes névmás elöljárós esetével): con + mí = conmigo (< lat. CUM MECUM) ’velem/magammal’, con + ti = contigo (< lat. CUM TECUM) ’veled/magaddal’, con + sí = consigo (< lat. CŬM SECUM) ’saját magával/magukkal’.
  • contra (< lat. CONTRA). ’Ellen, ellenében, szemben’ (átvitt értelemben is); pl. contra ti ’ellened’, contra viento ’széllel szemben’, contra reloj ’időre’ (’óra ellen’). Gyakran az en contra de kifejezéssel is használják.
  • de (< lat. ). Kifejez minden olyan esetet, amely valaminek a forrását jelöli (az a ellentétje), azaz: ’-ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től’, valamint a birtokos eset jele; pl. es de madera ’fából van’, viene de Argentina ’Argentínából jön’, de eso no se habla ’erről~arról nem beszélnek’, de Madrid a Toledo ’Madridtól Toledóig’, la ciudad de Nueva York ’New York városa’, la casa de mi padre ’az apám háza’. Különféle kifejezésekben módhatározó, illetve időszakra, korszakra utaló főnevekkel időhatározó; pl. de pie ’állva’, de tal manera ’oly módon’, de negro ’feketében’, de noche y de día ’éjjel-nappal’, de madrugada ’hajnalban’, de niña ’kislányként’. Összevont alak: de + el = del.
  • desde (< lat. DĒ EXDĒ). Helyben és időben: ’-ból/-ról, -ből/-ről, -tól, -től (kezdve), óta’ (ugyanazt fejezi ki, mint a de, csak precízebben; ellentétje az hasta): desde aquí ’innentől’, desde las tres (horas) ’három órától’, te llamo desde Hungría ’Magyarországról hívlak’.
  • durante (a durar folyamatos melléknévi igenevéből; < lat. DURARE, DURANS, abl. DURANTE). Időben: ’alatt, folyamán, közben’; pl. durante los días de invierno ’a téli napok alatt’.
  • en (< lat. ĬN). Térben vagy időben ’-ban, -ben, -on, -en, -ön’ (átvitt értelemben is), illetve bizonyos, mozgást kifejező igékkel ’-ba, -be (zárt térbe), -ra, -re’; pl. en la casa ’a házban’, en la mesa ’az asztalon’, en primavera ’tavasszal’, en este momento ’ebben a pillanatban’, no creo en Dios ’nem hiszek Istenben’, entrar en la casa ’belépni a házba’, ponlo en la mesa ’tedd az asztalra’.
  • entre (< lat. ĬNTER). Helyben, időben vagy átvitt értelemben ’között, közepette’: pl. entre dos muros ’két fal között’, entre la lluvia ’az esőben (közepette)’, entre las dos y las cuatro ’kettő és négy [óra] között’, entre ’egymás közt’. Ha több személyes névmás követi, azok alanyesetben állnak: entre tú y yo ’közted és köztem’.
  • hacia (< ósp. face a < lat. FACIE AD). Helyben, időben (átvitt értelemben is): ’felé’; pl. hacia la ciudad ’a város felé’, hacia ’felém’, hacia las doce ’12 óra felé’. (Nem tévesztendő össze az hacía szóval, az hacer ige egyes szám első vagy harmadik személyű imperfecto de indicativo alakjával.)
  • hasta (az arab hatta ’még/sőt’ és a lat. AD ISTA ’eddig’ vegyülése). Helyben vagy időben ’-ig’ (ugyanazt fejezi ki, mint az a, csak pontosabban; ellentétje a desde); pl. hasta aquí ’idáig’, hasta ahora ’mostanáig’. Valamilyen időhatárózóval vagy időhatározói kifejezéssel állva ’az addigi viszontlátásra’ jelentésű elköszönőfordulatot alkotja: ¡Hasta mañana! ’A holnapi viszontlátásra!’, ¡Hasta pronto! ’A közeli viszontlátásra!’, ¡Hasta el próximo lunes! ’A következő hétfői viszontlátásra!’, ¡Hasta luego! ’A (későbbi) viszontlátásra!’. Határozóként, alanyesettel ’még, sőt’: pl. hasta tú lo sabes ’még te is tudod’.
  • mediante (a mediar folyamatos melléknévi igenevéből; < lat. MEDIARE, MEDIANS, abl. MEDIANTE). Módhatározó: ’által, folytán, révén, útján’ (= por medio de); pl. mediante la utilización de nuevas tecnologías ’új technológiák alkalmazása révén’.
  • para (< régi pora < lat. PRŌ AD). Célhatározó: ’-nak, -nek a részére, számára, (helyben) -ba, -be (= a), felé, irányába (= hacia), (időben) -ra, -re’, illetve főnévi igenévvel a „mi célból?” kérdésre felel; pl. esto es para ti ’ez itt a tied’, Pedro se va para España ’Péter Spanyolországba megy’, para la próxima semana ’a következő hétre’, ¿Qué hago para poder verlo? ’Mit tegyek [a célból,] hogy láthassam?’ stb. (Lásd részletesen itt.)
  • por (< lat. PRŌ). Hely-, idő-, mód- és okhatározó: ’át, keresztül, környékén, táján’, illetve ’által, ért, helyett, miatt, révén, útján’; pl. pasar por el parque ’átmegy a parkon (keresztül)’; mirar por la ventana ’kinéz az ablakon (keresztül)’, por ahí ’arrafelé, a környéken’, por agosto ’augusztus táján’, por su culpa ’az ő bűne miatt’, por cinco días ’öt napig/napra’, tres por seis ’háromszor hat’ stb. (Lásd részletesen itt.)
  • según (< lat. SECUNDUM rövidülése). ’Szerint, miszerint’, illetve ’ahogy, mint’. Rendhagyó: a személyes névmás alanyesetével áll, s megenged ragozott igealakot is; pl. según yo ’szerintem’, según ’szerinted’, según dicen ’ahogy/mint mondják’.
  • sin (< lat. SINE). A con ellentétje: ’nélkül’, ill. ’anélkül, hogy’; pl. sin ti ’nélküled’, sin problemas ’gond nélkül’, amar sin ser amado ’szeretni anélkül, hogy viszontszeretnének’.
  • so (< lat. SŬB). Átvitt értelemben: ’alatt’. Régies, ma már csak a so pena (de) ’(valamely) büntetés terhe alatt’, illetve so pretexto (de) ’(valaminek az) ürügyén’ kifejezésekben használatos (= bajo).
  • sobre (< lat. SŬPER). Térben, illetve átvitt értelemben: ’felett; -ról, -ről (= de); -on, -en, -ön, -ra, -re (= en); pl. sobre el mar ’a tenger felett’, sobre todo ’mindenekfelett’, habló sobre la película ’a filmről beszélt’, sobre la mesa ’az asztalon’ vagy ’az asztal felett’, illetve ponlo sobre la mesa ’tedd az asztalra’. Valamilyen mennyiséggel: ’körül(belül)’, pl. sobre las diez ’tíz óra körül’, tengo sobre mil euros ’körülbelül 1000 euróm van’.
  • tras (< lat. TRANS). Helyben, időben és átvitt értelemben: ’mögött, után; pl. tras la puerta ’az ajtó mögött’, uno tras otro ’egyik a másik után (egymás után)’, día tras día ’nap nap után (napról napra)’, tras una larga enfermedad ’hosszú betegség után’.
  • versus (< lat. VERSUS). Főleg tudományok és a sajtó nyelvében, dolgok összehasonlításánál: ’ellen, szemben’ (= contra, frente a), pl. sentimiento versus razón ’érzelem az értelemmel szemben’. Rövidítése vs.
  • vía (< lat. VIA). Valamilyen helyen ’át, keresztül’, annak ’érintésével’, illetve (átvitt értelemben) ’útján’ (= por); pl. He venido vía París ’Párizson keresztül jöttem’, vía satélite ’műholdon keresztül (műhold útján)’.
Hagyományosan szintén elöljárószóknak számítottak az excepto, menos, salvo ’kivéve, kivételével’ szavak, a modern nyelvtan azonban ezeket inkább kötőszóknak tekinti.

A helyhatározói elöljárószók jelentésének szemléltetése (Forrás: El Mexicano)

A spanyolban a fentieken kívül számos olyan, elöljárói szerepet betöltő – a magyarban valamely névutónak megfelelő – szószerkezet létezik, amely többnyire egy határozószó és egy elöljárószó (általában a de vagy az a) kapcsolatából áll. Ezeket a spanyol nyelvtan elöljárós kifejezéseknek (locuciones preposicionales) nevezi (a magyar nyelvoktatási gyakorlatban szokás volt „összetett elöljárószók”-nak is hívni), és jelentésük sokkal behatároltabb, mint az elöljárószóké. A leggyakoribbak az alábbiak.
  • acerca de (< lat. AD CĬRCA). Átvitt értelemben ’-ról, -ről’ (= de, sobre); pl. No hablaron acerca de esto ’Nem beszéltek erről’.
  • antes (de) (< lat. ANTE, az -s végződés analógiás képzés a tras, después stb. végződése hatására). Időben ’előtte’; pl. antes del amanecer ’hajnalodás előtt’.
  • a través de (< lat. TRANSVERSU). Átvitt értelemben: ’át, keresztül’; pl. a través del universo ’a világegyetemen át’.
  • cerca (de) (< lat. CĬRCA). Helyben, időben és átvitt értelemben: ’közel(ében), mellett’; pl. cerca de ’közel hozzám, a közelemben, mellettem’.
  • conforme (a) (< lat. CONFORMIS, abl. CONFORME). ’Szerint, megfelelően’ (= según); pl. conforme a la regla ’a szabálynak megfelelően’, conforme nos dicen ’miszerint mondják nekünk’.
  • debajo (de) (< de bajo). Helyben ’alatt’ (= bajo); pl. debajo de la cama ’az ágy alatt’.
  • delante (de) (< régi denante < lat. DE IN ANTE). Helyben és átvitt értelemben: ’előtt’ (= ante), pl. delante de la casa ’a ház előtt’.
  • dentro (de) (< lat. ĬNTRO). Térben, időben és átvitt értelemben: ’belül, benn’; pl. dentro de la casa ’benn a házban’, dentro de tres minutos ’három percen belül’, dentro de ti ’benned’.
  • después (de) (< lat. /EX + PŎST). Időben ’után, múlva’; pl. después de la guerra ’a háború után’.
  • detrás (de) (< de tras). Helyben ’mögött’; pl. detrás de ti ’mögötted’.
  • encima (de) (< en cima < lat. CȲMA < gör. κῦμα). Helyben és átvitt értelemben: ’felett, -on, -en, -ön, rajta’ (= sobre); pl. encima del monte ’a hegy felett’, encima del armario ’a szekrény tetején’.
  • enfrente (de) (< en frente). Helyben: ’szemben’; pl. enfrente de la puerta ’az ajtóval szemben’.
  • frente (a) (< régi fruente < lat. FRŎNTE). Helyben, de többnyire átvitt értelemben: ’szemben’; pl. frente a frente ’szemtől szemben’, frente a la crisis económica ’a gazdasági válsággal szemben’.
  • fuera (de) (< lat. FŎRA). Helyben, valamint átvitt jelentésben: ’kívül’; pl. fuera de la oficina ’az irodán kívül’, fuera de nosotros ’rajtunk kívül’.
  • junto (a, con) (< lat. IUNCTU). Junto a: helyben és átvitt értelemben ’közelében, mellett’; pl. junto al mar ’a tenger mellett’, junto a ti ’a közeledben, melletted’. Junto con: ’-val, -vel együtt’; pl. junto con él ’vele együtt’.
  • al lado (de) (< lat. LATU). Helyben vagy átvitt értelemben: ’mellette, oldalán’; pl. al lado del sofá ’a kanapé mellett’, a mi lado ’mellettem’. De al lado:szomszéd(os)’; pl. la casa de al lado ’a szomszéd ház’.
  • lejos (de) (< lat. LAXIUS). Helyben, illetve átvitt értelemben: ’messze, távol’; pl. lejos de aquí ’messze innen’, lejos de ti ’távol tőled’.
A tenger mellett. / A tenger közelében. / A tengerpartnál. / A strand homokján...
Junto al mar. / Cerca del mar. / A la orilla del mar. / En la arena de la playa...

A fenti elöljárós kifejezések alaptagjai – az acerca és a través kivételével – természetesen önmagukban is értelmes határozószók (antes ’előbb’, cerca 'közel’, debajo ’alul’, delante ’elöl’, dentro ’belül, bent’, después ’később, múlva’, detrás ’hátul, mögötte’, encima ’felül’, (en)frente ’szembe(n)’, fuera ’kívül, kint’, junto ’egybe, együttesen’, lejos ’távol, messze’), kivétel a lado ’oldal’ (főnév) és a conforme ’[valaminek] megfelelő’ (melléknév). Az acerca, través önállóan ma már nem használatosak, csak ezekben az elöljárós kifejezésekben fordulnak elő, vagyis rögzültek.

25 megjegyzés:

  1. Elég tényszerű cikk. Macaügyben most inkább a mennyiségre mozdult rá temehhhikóiságod a minőség helyett :P

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom megfogalmazni pontosan, de a feje nem jön be, olyan elvetemültnek tűnik.

      Törlés
  2. A kép amin az elöljárószók nagyon jó! Ötletes! Lenyúlni ér és átültetni máshova ha engedélyt kérek rá? Powered by el mexicano lábjegyzetet tudok garantálni. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, nyugodtan. Elég, ha egy linkkel hivatkozol erre a cikkre. ;)

      Törlés
  3. Hello! Lenne egy kerdesem. Mirar por la ventana. Esto que es tio? Kinez az ablakon? A mirar az nem egy ige,es veletlenul nem azt jelenti hogy nezni?? Akkor miert nincs ragozva? Lehet hogy en gondolom rosszul,de lenne ott meg mit atnezni. Aztan talaltam olyat is hogy nem tom ki asszem Pedro spanyolorszagba megy. Nem tudom te hol tanultad a spanyolt,de ahol en elek ott szerintem azt mondanak hogy ( a España),es nem pedig azt hogy para España. Na adios

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Névtelen! Én viszont azt nem tudom, hogy te hol tanultál magyart (tanultál-e egyáltalán), de akkor elmondanám, hogy a magyarban az igék szótári alakja az egyes szám harmadik személy, a spanyolban pedig az infinitivo-nak nevezett alak (hagyományosan főnévi igenévnek fordítják ugyebár, csak éppen a magyar főnévi igenévnél sokkal többet jelent). Ha szó szerint vesszük, valóban, a mirar por la ventana azt jelenti, hogy ’kinézni az ablakon’ – csak éppen ezt így nem szokás fordítani. A másik felvetésedre csak annyit tudok mondani, hogy írd csak be a Google-be, hogy pl. Me voy para España, és magyarázd el azt a majdnem 500.000 találatot a spanyol anyanyelvűeknek, hogy szerinted ők ezt nem így mondják...

      Törlés
    2. Mr Mexicano! Nem is tudom,hogy tanultam e magyarul,es ha igen akkor hol mr nyelvtanar. De hogy te hol tanultad a spanyolt azt nem tudom hehehehe. Magasrol teszek ra,hogy mit ir ki a gugli! Ha csak ennyi erv szol amellett hogy kell irni,akkor az eleg siralmas mi niño. Ha beszelnel spanyolul akkor tudhatnad azt hogy ezek a forditok sajnos szart sem ernek. Egyebkent meg spanyolorszagban elek,mar egy ideje,es azt amit irtal rohadtul nem hasznaljak. En az igazi spanyolt beszelem,kozel nem tokeletesen,de legalabb nem irok hulyeseget! Amit te irtal azt máximum latinamerikaban hasznaljak. Me voy a España! Vale? A masik a mirar por la ventana. Igen az pontosasn kinezni az ablakon,de te azt irtad hogy kinez az ablakon! Idd ki,vagy vidd ki kedves kollega ugyebar az nem ugyanaz! Van egy olyan erzesem,bar lehet hogy ezt valahol leirtad,de en nem olvastam el. Te ha beszelsz is akkor a mexikoi spanyolt,ami ha hiszed ha nem de egy kicsit mas,konnyebb,es a ragozasokat sem hasznaljak annyira. Ahora me piro! adios

      Törlés
    3. Nem tudom, ki beszélt itt neked a Google-fordítóról, az valóban nem jó semmire. Viszont ha valamire több mint 500.000 találat van a keresőben, akkor azt használják, akár tetszik neked, akár nem, sőt, minden bizonnyal spanyol anyanyelvűek használják, különben nem lenne ennyi találat (egyáltalán megnézted a linket, amit betettem?).
      „En az igazi spanyolt beszelem”
      Mit jelent az, hogy „igazi spanyol”? Melyik tudományos forrás/irodalom határozza azt meg, hogy az „igazi spanyol” az, amit Spanyolországban beszélnek? Vagy talán akkor te sem vagy igazi magyar, mert nem Magyarországon élsz, és csak az az igazi magyar, amit itt beszélnek?
      Azért egy kicsit elgondolkoznék a helyedben az ilyen kijelentésekről.

      Törlés
  4. Na idefigyelj señor mexicano! Azert latom kitettel magadert,csak az a baj nem sikerult tul jol! Egy kerdes. Te eltel mar olyan terulete ahol spanyolul beszelnek??? Az igazi spanyol az a castiliai,amit spanyolorszagban beszelnek,de azt sem mindenhol,mert pl andaluziaban mar meginnt mas a nyelvjaras. Amit pedig te irtal azt latinamerikaban hasznaljak,de ott sem mindenhol. Pedro se va a España para trabajar. Valahogy igy fest ha jol irod. De csak azert hogy megnyugtassalak,megkerdeztem az egyik baratomat,es o is aztmondta hogy igy nem hasznaljak soha! Legalabb is itt. Egyebkent visszterve az igazi spanyolra,te mit gondolsz azt hol beszelhetik,ha innen mentek a hoditok,es utanna kezdtek el beszelni latinamerikaban spanyolul. Erdekes nem? Na mindegy! Amugy meg par eve elek itt,es ha minden igaz az igazi magyart beszelem,es fogom is. En itt most be is fejezem. De meg mielott el nem felejtem,szerintem te gondolkozz el egy picit.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Még mindig nem látom a tudományos forrást, ami alátámasztja az állításod, hogy a Spanyolországban beszélt mai nyelvváltozat az „igazi spanyol”. Az fel sem merül benned, hogy pl. a ladino (zsidóspanyol) nyelvváltozat, amelyet a 15. században kiűzött zsidók beszélnek pl. Törökországban, sokkal közelebb áll az általad „igazi spanyol”-nak nevezett nyelvjáráshoz, mint a kasztíliai? Tudod, mi az az „igazi spanyol”? Az, amit a 15. századig beszéltek, és amiből az összes többi kialakult, mind a latin-amerikai, mind a mai kasztíliai, amelynek kb. nincs semmivel több köze a középkori („igazi”) spanyolhoz, mint a latin-amerikainak. Sőt, a latin-amerikai még régiesebb is szókincsben és nyelvtanban, mint a kasztíliai. De mivel neked halvány lila gőzöd nincs a spanyol nyelvjárásokról, és úgy egyáltalán a nyelvek kialakulásáról, azon kívül, hogy ismered azt az egy nyelvjárást, amit ott beszélnek, ahol te élsz (és szent meggyőződésed, hogy minden csak úgy helyes, ahogy ott mondják), ezért veled nincs értelme a továbbiakban vitatkoznom. És azért ajánlom, hogy ezt egy komolyabb nyelvi fórumon ne add elő, mert körberöhögnek. Ehelyett olvass inkább spanyol dialektológiát (Manuel Alvar: El Español de España; El Español de América) vagy egy kis nyelvtörténetet (Rafael Cano: Historia de la lengua española; Paul M. Lloyd: From Latin to Spanish) stb. De az is elég, ha csak szimplán megnézed egy magyar–spanyol szótárban (www.szotar.net) – mert fogadom, hogy életedben nem vettél ilyet a kezedbe –, hogy pl. hogyan vannak megadva a spanyol igék magyar jelentései. Abban is biztos vagyok, hogy soha nem léptél rá a Spanyol Királyi Akadémia weboldalára és olvasgattál egy kicsit a Política panhispánica című témakörben, mert különben tudnád, hogy még a spanyol akadémia is minden spanyol nyelvjárást teljesen egyenrangúnak ismer el, és az összes spanyol nyelvű ország akadémiáinak szövetsége dolgozza ki a szótárakat, a nyelvtant a helyesírást és mindent. Lehet, hogy én nem éltem spanyol nyelvterületen, de eléggé alaposan tájékozódtam a témában, és biztosan több spanyol anyanyelvűvel beszéltem már, mint azt te gondolod. Ezzel a téma lezárva.

      Törlés
    2. Ja, és figyelmedbe ajánlom ezt a két bejegyzést is, kedves Névtelen „kolléga”:
      1. http://elmexicano2010.blogspot.hu/2012/04/regiesebb-e-latin-amerikai-spanyol-mint.html
      2. http://elmexicano2010.blogspot.com/2011/01/egyseg-sokfelesegben-spanyol.html

      Törlés
  5. Igazabol nem a nyelvtortenet erdekel! Az osszes orszagban mashogy beszelik a spanyolt. Azt meg hogy mit irnak a konyvek,meg a net,sokszor szart sem er!! Tapasztalatbol mondom! Minden nap beszelgetek latinamerikaiakkal is,a munkambol kifolyolag. Arrol amit irtal,megkerdeztem mar egy par embert,es erdekes modon mind ugyanazt mondta!! Akkor hogy is van ez?? Es csak hogy jobban erezd magad,nem ez az egyeduli oldal ahol talalni hulyesegeket!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm az elismerést. Te is megnyugodhatsz, nem te vagy az egyetlen, aki ostobaságokat beszél. Ne is haragudj, de akit az nem győz meg, amit a saját tulajdon szemével is olvashat még hivatalos, spanyol nyelvű oldalakon, sajtóban, hírekben is, az tényleg menthetetlen. Legalább arra lennél képes, hogy elolvasol néhány cikkcímet, ami ezen a linken van, hogy belásd, hogy nincs igazad, de tartok tőle, hogy arra sem leszel képes...

      http://www.google.com/search?q="Se+va+para+España"

      Törlés
  6. Kedves El Mexicano, Woody Allen tanácsát érdemes lenne megfontolnod: "Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal."

    A cikk korrekt és alapos, köszönjük.

    VálaszTörlés
  7. De helyesek vagytok, ahogy így a semmin vitatkoztok :) Természetesen helyes az is, hogy se va a España és az is, hogy se va para España. Lehet, hogy picit gyakoribb az "a" (bocsi Mexicano) ebben az esetben, ha a google TALÁLATOK számát megnézi bárki ( "irse a España" 8 millió 740 ezer, "irse para España" 7 millió 790 ezer találat) a gyakorlatban TERÜLET FÜGGŐ hogy mit mondanak. T. Névtelen kolléga (vagy kolléganő) olyan területen él, ahol az a-t használják. Én pl. olyan területen éltem, ahol legalább ugyanennyiszer használták a para-t is hasonló mondatokban.
    Továbbá: Névtelen Kolléga: te tényleg nem tudod, hogy a szótári alak spanyolban az infinitivo, magyarban pedig a E/3? Miért hülyeségekbe kötsz bele? Sajnos (ismét bocsi Mexicano) van egy két apró hiba a leiratban, de pont nem azok, amiket Névtelen megemlít.
    Amiket én találtam:
    1- "valamint a birtokos eset jele; pl. es de madera ’fából van’,-- ez nem birtokos példa, hanem - és ez hiányzik a leírásból - hogy a de-vel fejezzük ki a dolgok anyagát, minőségét, mennyiségét, pl. azt, hogy miből van. Tehát valóban La mesa es de madera, az aztal fából van (és nem birtokosként az asztal a fáé).
    2- En: ba-be, bizonyos mozgásoknál : NEM pont így. az EN akkor jelent -ba, -be -t ha ZÁRT helyre történő mozgás vagy mozgatás történik. Azaz entro en la sala, belépek a terembe (zárt hely), vagy "pongo el periódico en la gaveta" beteszem az újságot a fiókba.
    Szóval ne vitatkozzatok butaságokon, Névtelennek üzenem, hogy Mexicano sokkal többet tud a spanyol nyelvről, mint amit te álmodni mernél és amit te valaha is tudni fogsz róla, miközben egész biztos, hogy a gyakorlati nyelvben, en el uso cotidiano, neked van nagyobb gyakorlatod. :) Besos. Kati

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem kell bocsánatot kérned, teljesen jogosak az észrevételeid (nem is állítottam, hogy a para lenne a gyakoribb, de a 7 és a 8 millió gyakorlatilag tekinthető 50–50% különbségnek; de madera-s példánál valóban hülyeséget írtam, azért köszönet, a másikat is korrigálom).

      Törlés
    2. Korrigálom magam: az Es de madera nem is a birtokos esetre vonatkozik, először csak felsoroltam, hogy mi mindent jelent, utána pedig a példák vannak felsorolva ugyanabban a sorrendben mindegyikre (tehát szerencsétlen módon pont egymás mellé került a birtokos eset és ez a példa, de nincs semmi közük egymáshoz). ;)

      Törlés
    3. Én ezt tudom, csak így olvasható, és sajnos lesz, aki esetleg így olvassa :D

      Törlés
  8. Hola a todos! Más de uno sabe que yo solamente puedo escribir en condiciones en castellano pues mis conocimientos de húngaro son bastante limitados, pero eso no significa que no haya entendido lo expuesto por el mexicano. Me ha parecido innecesario, excesivamente agresivo, y sin sentido el virulento ataque del Sr. sin nombre! Se pueden esgrimir las opiniones sin impertinencia. Me parece maravilloso que alguien domine tan pronto una lengua, un par de años? si no he entendido mal.
    Respecto al uso del "para Madrid" o "a Madrid", lo usamos indistintamente, aunque es más fino, más elegante decir que vas a Sevilla o que vas para Sevilla. También, hay una leve diferencia en el uso, cuando uno dice voy para Granada, no dice específicamente que sólo va a Granada sino que va hacia allá, así como también decimos voy para allá ( allá? para Córdoba, para Madrid, para el pueblo, para las fiestas ), es algo más ambiguo que decir voy a Granada.
    He vivido, y vivo, en ambos "lados" del castellano, tanto del lado americano como del lado español, y según mi escaso uso del idioma, se usa indistintamente, y hete aquí un ejemplo:
    tal como dice la canción: cuando pa Chile me voy cruzando la cordillera..... u hoy me voy para Almería para soñar cosas bonitas....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gracias por tu aportación, Irene. Espero que de eso aprenda nuestro (o nuestra) "compañero(a)".

      Törlés
  9. Amikor átállítottam chilei spanyolra a facebookot, először nem értettem, mit jelent pontosan, hogy "hace como una hora" (csak sejtettem). Aztán rákérdeztem, és jól gondoltam. Azóta többször is hallottam élő beszédben is. Tehát a "körülbelül"-re is használják a "como"-t (azt viszont nem tudom, hogy csak Chilében használják-e erre is, vagy más országban szintén...?!).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, magyarul leginkább a ’mintegy’-nek felelne meg ilyenkor. De a como nem is elöljárószó.

      Törlés
    2. Nem az, csak az egyiknél írtad a "körülbelül" jelentést, és onnan jutott eszembe. :)

      Törlés
  10. Szuper, nekem nagyon sokat segitett!!!!
    KOSZI!

    VálaszTörlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.