2012. április 28., szombat

Valamire mégis jók a telenovellák – legalábbis a zenéjük

Bolhás (Pulgoso) és Marimar (Thalía)
Magyarországon nem örvendenek túl nagy népszerűségnek a latin-amerikai telenovellák (amelyeket a köznyelvben a legtöbbször – tévesen – „szappanopera”-ként emlegetnek), legfeljebb csak egy viszonylag szűk réteg kedveli őket. De általánosságban is megfigyelhető nálunk a latin-amerikai kultúra megbélyegzése: a legtöbb embernek csak a drogmaffiák és az imént említett „gagyi szappanoperák” jutnak róla eszébe, arról nem is beszélve, hogy egy zenei tehetségkutatóban sincs semmi esélye annak, aki latin zenével nevez – főleg, ha spanyolul próbál énekelni a mostani USA-majmoló világban, amikor csak az angol nyelvű előadók utánzása számít menőnek.

Pedig ha hisszük, ha nem, a „gagyi telenovellák” és fülbemászó zenéik még hasznosak is lehetnek – elsősorban a nyelvtanulás szempontjából, ugyanis rengeteg helyi, rétegnyelvi, népnyelvi fordulatot is tartalmaznak. Kihasználva az alkalmat, a mostani témában egy telenovella-főcímdalt fogunk kielemezni (hasonló még úgysem volt), méghozzá a hazánkban is vetített María la del barrio című sorozatét! Ez a dal azért is érdekes, mert szövege nem a megszokott semmitmondó szerelmes dalé, hanem lényegében a sorozat történetét meséli el zanzásítva.

A dal az alábbi videón hallgatható meg egészben (sajnos a kép minősége nem túl jó, de ez betudható annak, hogy videokazettáról másolt 1996-os felvétel).


Bár megígértem, hogy többet nem fogok dalszövegfordítással próbálkozni, a téma jellegéből adódóan ez most elkerülhetetlen  (műfordítók ne figyeljenek). ;-) Kezdjük mindjárt a dal (sorozatéval azonos) címével, amelyben máris találunk egy érdekes szerkezetet: a határozott névelő – el, la, lo, los, las – a de (< lat. ) ’-ból, -ből’ elöljáróval az utána álló névszói kifejezéssel valaminek vagy valakinek az utóbbi által jelölt dologhoz való tartozását, kapcsolatát fejezi ki: la del barrio ’[az] a külvárosi [nő~lány]’ (hasonlóképpen pl. el de la foto ’[az] a képen lévő [férfi]’, los del vestido negro ’[azok] a fekete ruhások’ stb.). A barrio arab eredetű szó, jelentése ’kerület, negyed’; itt külvárosi nyomornegyedre utal (a dalban én a ’negyed’ fordítást fogom használni). Nézzük az első versszakot:
¡Y a mucha honra! ’S nagy becsületemre!’
María la del barrio soy ’María vagyok, a negyedből’
La que de escuincla quedó resola ’Aki kis csitriként nagyon árván maradt’
Y pa’ cambiar su suerte ’S hogy sorsán változtasson’
De su barrio querido se fue ’Szeretett negyedéből elment’
Pa’ poder comer ’Hogy enni tudjon’
Az első sorban nincs különösebb, ami érdekes lenne. A másodikban annyit figyelhetünk meg, hogy a mondat végére került a soy létige: ez a beszélt nyelvben ritka ugyan, dalban viszont teljesen elfogadott költői eszköz. A harmadik sorban viszont két furcsa szót találunk. Az escuincla az escuincle nőnemű alakja, az azték itzcuintli ’kopasz kutya’ szóra vezethető vissza; a mexikói szlengben – pejoratív értelemben – ’kisgyerek, lurkó’. A resola a solo, -la melléknév a re- képzővel ellátott alakja, amelyet a kötetlen nyelvben fokozó képzőként is használnak; ebben az értelemben a muy ’nagyon’ határozószónak feleltethető meg (pl. rebueno ’nagyon jó, remek’). A kétszer is előforduló pa’ a para elöljáró rövidülése, amely szintén gyakori a népies nyelvben. Térjünk rá a következő versszakra (az első két sora azonos az első versszakéival):
¡Y a mucha honra! ’S nagy becsületemre!’
María la del barrio soy ’María vagyok, a negyedből’
La que chamaca locamente se enamoró ’A kamaszlány, aki őrülten szerelmes lett’
Y por curar dolencias ’S fájdalmai gyógyítása miatt’
Se desquició ’Megzavarodott’
Cuando él la dejó ’Amikor Ő elhagyta’
Itt érdekes szerkezetet figyelhetünk meg a harmadik sorban: első ránézésre úgy tűnne, mintha a szórendet a feje tetejére állították volna, és a vonatkozó névmás megelőzné azt a főnevet, amelyre utal. Azonban valójában ún. ellipszissel (szókihagyással) van dolgunk, méghozzá egy de elöljáró a hiányzó elem, amelyet a népnyelvben gyakran elhagynak, még birtokos szerkezetekben is: La que [de] chamaca locamente se enamoró, azaz ’Aki kamaszlányként őrülten szerelmes lett’. Ezután az első refrén következik kétszer egymás után, különösebben nincs mit elemezni rajta:
María, María la del barrio ’María, María a negyedből’
No, no llores más ’Ne, ne sírj többé’
María, María la del barrio ’María, María a negyedből’
Por tu amor él regresará ’A szerelmedért Ő majd visszatér’
A harmadik versszakban viszont szintén találunk egy-két csemegét (az első két sora ennek is megegyezik az első két versszakéival):
¡Y a mucha honra! ’S nagy becsületemre!’
María la del barrio soy ’María vagyok, a negyedből’
La que señito a su hijo abandonó ’Az asszonyka, aki a fiát elhagyta’
Y pa cubrir este pecado ’S hogy e vétket leplezze’
En su secreto lo convirtió ’A titkává tette’
Señor, ¡perdóname, Señor! ’Uram, bocsáss meg nekem!’
Ennél a harmadik sor az, ami igazán érdekes. Ismét találkozunk a de ellipszisével, de leginkább a señito ’asszonyka’ szó hívhatja fel a figyelmünk. Ez a señora ’asszony’ kötetlen, illetve „iskolanyelvi” seño rövidüléséből keletkezett, amelyhez hozzátették az -it- kicsinyítő képzőt. Elmarad továbbá az ige előtt a tárgyesetű névmás, amely a köznyelvben ilyenkor rendszerint megjelenik, mivel a tárgy megelőzi az igét (a su hijo lo abandonó). Ez egyedül akkor nem kötelező (de nem is gyakori), amikor a tárgy a fókusz, vagyis a köznyelvben az a su hijo abandonó értelmezése inkább ’a fiát hagyta el’ lenne. (A névmás hiánya természetesen így sem akadályozza a megértést, annál is inkább, mert a tárgyeset egyszer már jelölve van az a elöljárószóval.)

A második refrén első versszaka azonos az első refrénnel, a második versszak második és utolsó sora viszont eltér tőle:
María, María la del barrio ’María, María a negyedből’
No te culpes más ’Ne bűnhődj többé már’
María, María la del barrio ’María, María a negyedből’
Dios te perdonará ’Isten neked majd megbocsát’
Ezután a kórus a
Soy María, María la del barrio ’María vagyok, María a negyedből’
sort ismételgeti, melyek között kétsoros ad libitum részeket énekel az énekesnő. Az első így szól:
Que de mi corazón se adueñó ’Ő, aki a szívemet hatalmába kerítette’
Todita mi ilusión él se llevó ’Minden ábrándomat elvitte’
Ami ennél a résznél érdekes, hogy kissé meg lett variálva az összetartozó elemek sorrendje (sokszor ez okozza a legnagyobb nehézséget a spanyol versek megértésében a nyelvtanulók számára). Az első sor elején a que vonatkozó névmás áll el que helyett, ám ha megpróbáljuk kicsit átrendezni a mondatot, máris kiderül a turpisság: Él, que de mi corazón se adueñó, todita mi ilusión se llevó – vagyis a vonatkozó névmás kötelező főnévi előzménye ott van, csak éppen be lett csempészve a második sorba az ige elé. A második sorban a todita a toda ’összes, minden’ kicsinyítő képzős alakja, amelynek használata Latin-Amerikában, főleg a népies nyelvben gyakori.
Que regrese a mí, le pido a Dios ’Térjen vissza hozzám, kérem, Istenem’
Porque yo me pierdo sin su amor ’Mert én a szerelme nélkül elveszem’
Itt az első sorban kiváló példát láthatunk a kötőmód használatára kívánság kifejezésére (que regrese). Nézzük tovább:
Sangre de mi sangre abandoné ’Vérem vérét hagytam el’
Doy mi vida por volverlo a ver ’Odaadom az életem, hogy újra lássam őt’
Ennél a második sorban lévő volverlo a ver ’újra látni őt’ kifejezésre hívnám fel a figyelmet, két szempontból is. A volver a + infinitivo egy ún. igei körülíró szerkezet (perífrasis verbal), melynek jelentése ’újból/újra csinál’ (literálisan: ’visszatér csinálni’) valamit.

További érdekesség, hogy a spanyolban a fentihez hasonló igei körülírásokban – vagyis azokban, amelyekben két igenév szerepel – a tárgy- vagy részeshatározó esetű névmás mindkettőhöz tapadhat, jelentéskülönbség nélkül: volverlo a ver = volver a verlo, vagy például estarlo haciendo = estar haciéndolo ’éppen csinálni azt’.

Az utolsó kétsoros versszakhoz nem lehet különösebben mit hozzáfűzni:
Ay, ayúdame, Señor ’Jaj, segíts nekem, Uram’
A enmendar este cruel error ’Hogy ezt a kegyetlen hibát helyrehozzam’
Ezután ismét a refrén két versszaka következik, majd a kórus a
María la del barrio soy yo ’María vagyok én, a negyedből’
sort ismételgeti (s hogy egy kis fonetika is legyen az elemzésünkben, figyeljük csak meg a María szó meglehetősen furcsa hangsúlyozását: [maˈri.a] helyett [ˈma.rja]-t hallhatunk – mindebből az is látszik, hogy a szótagszám kedvéért olykor a szavak hangsúlyozása is megváltozhat a dalokban), köztük pedig az alábbi négyszer egy sorral zárul a nóta:
Por amor fue que todo pasó ’Szerelem miatt volt, hogy mindez megesett’
Cuánto sufre mi herido corazón ’Mennyit szenved sebzett szívem’
Quiera Dios mi pecado perdonar ’Isten akarja vétkem megbocsátását’
Para que vuelva la felicidad ’Hogy visszatérjen a boldogság’
E sorokból főként a szórendi szabadságot emelném ki, amely a versekben és a dalokban még inkább jellemző. Hát ha másra nem is, arra mindenképpen jók ezek a bolondos dalok, hogy nyelvi szempontból kivesézzük őket – és a salsa kedvelői talán még zeneileg is tudják értékelni.

Apropó, ha már salsa, nem maradhat említés nélkül, hogy az egyre felkapottabb latin tánc és zene neve a latin SALSA, azaz ’sós’ (nőnemű) melléknévből származik, átvitt értelemben mint ’fűszeres’, ’ízes’, ’csípős’, ami a tánc temperamentumára utal.

19 megjegyzés:

  1. Nem csak a drogmaffiák és a „gagyi szappanoperák” jutnak róla eszünkben, de a kaja, latin zene, foci is.

    Mondjuk azt én sem értem, hogy a szappanopera helyett miért nem csinálnak egy kicsit normálisabb, de rövidebb sorozatot, ugyanannyiba kerülne, de többet kaszálnának vele.

    Illetve most érezd magad letolva, megint kishitű voltál a műfordítós siránkozással. Mindenki úgy fordít, ahogy akar, nem csak a két véglet van, mint MŰfordítás vagy semmi. Stílus, cél kérdése is. Elemzéshez ez a fordítás bőven jó.

    VálaszTörlés
  2. „Mondjuk azt én sem értem, hogy a szappanopera helyett miért nem csinálnak egy kicsit normálisabb, de rövidebb sorozatot, ugyanannyiba kerülne, de többet kaszálnának vele.”

    Most te is beleestél ugyanabba a hibába, mint a többség. Egyrészt, csinálnak. Másrészt, a telenovellákkal is kaszálnak eleget. Harmadrészt, szó sincs arról, hogy ténylegesen rosszabbak lennének a latin-amerikai sorozatok az amerikai – és magyar – társaiknál, csak éppen rájuk ragasztották a bélyeget, mert dél-amerikai és spanyol és harmadik világ (és a többi sztereotípia), az amerikait meg agyon dicsérik, mert az amerikai. Itt erről szól a dolog, semmi másról. A szappanopera pedig pontosan az, amit az amerikaiak és a magyarok csinálnak (Dallas, Barátok közt stb.). Aki legagyizza őket, az csupán arról árulkodik, hogy halvány fogalma nincs az ottani kultúráról és szokásokról.

    VálaszTörlés
  3. Az igaz, hogy a Dallas, Barátok közt, Jóban Rosszban sem jobb semmivel, mint a latin-amerikai társai. Viszont mintha Latin-Amerikában több ilyen szappanopera készülne vagy csak hozzánk jut el túl nagy koncentrációban. Biztos csinálnak ott is rendes filmet, de ide nem jut el, még ajánlók formájában sem, nem hogy szinkronnal.

    Ami a nem szappanoperás sorozatokat illeti, nem akarom dicsérni az amerikait, irgalmatlan sok szemét készül ott is, főleg mert ott nagyon sok tévé/kábelcsatorna van és mindegyiknek van pár sorozata. Mivel ott sok szakmai tapasztalat gyűlt össze, és a pénz is oda koncentrálódik, a legnézhetőbb sorozatok onnan kerülnek ki.

    VálaszTörlés
  4. Igen, ez a kulcskifejezés, hogy "nem jut el". Rengeteg jó mexikói krimi van például, csak azokat nem veszik meg (na vajon miért nem). De egyébként is sok jó dolog van máshol is a világon, csak sajnos senkit nem érdekel, ami nem made in USA...

    VálaszTörlés
  5. Ez egy öngerjesztő folyamat. Pl. hiába is lenne itt igény mexikói krimire, ránéztem, a fájlcserélőkön nincs is más, csak amerikai film, esetleg elvétve francia, távol-keleti, hazai oldalakon plusz magyar filmek.

    VálaszTörlés
  6. Védelembe veszem a telenovellákat! A telenovellák igen is jók, mert hűen mutatják be a latin-amerikai társadalmat. Nekem az első telenovella, - amit megnéztem - a brazil Mulheres de Areia volt, amit a nem túl szerencsés Homok titkai címmel mutattak be.
    A mostani telenovellák már sem a régiek, újabban az USÁ-ban játszódnak, de számmos olyan témát érintenek (bevándorlás, drogkereskedelem, fiatalok élete) amikre jó történetet lehet írni.
    Grat. a bejegyzéshez!

    Jake

    VálaszTörlés
  7. Most találtam rá a blogra és hát erre a helyzetre én vagyok az élő példa :D A 90-es évek végi/2000-es évek eleji telenovella-mánia az én kis 10 éves fejemet is beszippantotta, ott is maradtam, de nem igazán a szappanok miatt, hanem a nyelv miatt. Ezen a zenén nőttem fel, aztán a technikai fejlődéssel szépen eljutottam oda, hogy interneten keresztül végignéztem egy teljes telenovellát, majd azt vettem észre, hogy majdnem mindent értek. A tudásomat mind hallás után szereztem, tavaly volt is alkalmam kipróbálni élőben, és némi nyelvtani hiányosságon kívül, szinte tökéletesen kommunikálok :D Ma már ott tartok, hogy felismerem a különböző latin-amerikai akcentusokat, sokat tudok a kultúráról, ismerem a telenovellák jelentőségét. Nem kell őket lebecsülni, a hazájukban óriási szerepet játszanak az emberek életében, sok mindent meg lehet belőlük tanulni. Nyilván van egy olyan réteg, aminek nem a minőség az elsődleges tulajdonsága, de vannak olyan produkciók, amelyek igenis törekszenek a minőségre, a kultúra kihangsúlyozására és turisztikai vonzerő kialakítására.
    Attól meg, hogy néha végignézek egy telenovellát, nem leszek gyengeelméjű, ahogy manapság gondolják az emberek... viszont ennek köszönhetem, hogy 21 évesen lassan 5 nyelven beszélek...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "viszont ennek köszönhetem, hogy 21 évesen lassan 5 nyelven beszélek..."

      Az igen! Csak passzív befogadással (nézés, értés) megtanultál 5 nyelven? Halandó embereknek még sok éves aktív gyakorlással is alig megy az 1 nyelv.

      Törlés
    2. Ez is nagy igazság, én is idesorolnám magam.

      Törlés
    3. Nem, ebből kettőt még suliban sikerült megtanulni, de spanyolul már magamtól kezdtem el. Azért elég sok év van benne, nem ment az olyan könnyen :) De az idő múlásával egyre könnyebb, amint átlátod egy nyelvnek a logikáját, a szerkezetét, nagyon könnyű lesz, főleg ha, olyat kezdesz el utána, ami hasonlít rá. Ezért ment nekem nagyon könnyen a spanyol után az olasz pl. De egyébként azt mondják, ha valaki latinul tanul, utána könnyebb lesz neki nyelvet tanulni, nekem volt szerencsém hozzá 3 évig még kisebb koromban. Nem tudom, hogy mennyire befolyásolta a nyelvtanulást, de tény, hogy könnyebben megy nekem, mint másoknak :)

      Törlés
    4. Hát mivel a latin az a spanyol és az olasz 2000 éve beszélt klasszikus változata (vagyis inkább a spanyol és az olasz a latin ma beszélt változatai), ezért valóban könnyű utána megtanulni ezeket a nyelveket. ;)

      Törlés
  8. Bocsi, az előző hozzászólást én írtam, Scarlet vagyok, és a telenovellás fórumon láttam a bejegyzésed :)

    Nagyon jó a cikk!
    Scarlet

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Scarlet, őszintén gratulálok, hogy a fiatal korod ellenére sikerült idáig eljutnod. A nyelvtudás nem árt, csak így tovább! Sajnos, amikor én voltam ennyi idős, még nem volt internet Magyarországon.

      Törlés
  9. Sziasztok!!Tényleg szégyen,hogy így beskatulyázzák a dél Amerikai sorozatokat,nálunk pl. úgy hívják,hogy "argentin sorozatok" hiába,mindig mondom,hogy ezek nem argentinok,már amiket én nézek..De ilyenek az emberek.Semmivel sem különbek az Amerikai sorozatoktól,csak ők kicsit elnyújtsák a történetet.Viszont volt olyan USA sorozat,amiből hiányoltam részleteket... :( Azt kell mondjam,véleményem szerint rengeteget "fejlődtek" a Dél-Amerikai sorozatok.gondolok itt arra,hogy egy kicsit kevésbé teátrálisak a színészek és próbálnak a való világ problémáira koncentrálni(drog-prostitúció-korrupció és persze a család szentsége mindig ott van!)
    Kicsit hosszúra sikeredtem..de annyit akartam mondani,hogy a Dél-Amerikai nép-kultúra-nyelv(latin)igenis megérdemli a tiszteletet! Hiszem,hogy idővel egyre több rajongója lesz!!! Szép estét!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen, sajnos az ilyen beskatulyázások általában az emberek tudatlanságából erednek, mint az is, hogy Latin-Amerika = Dél-Amerika = Brazília/Argentína. Ilyenkor szívesen megkérdezném azoktól az emberektől, akik így gondolják, hogy mikor láttak utoljára térképet, és egyáltalán meg tudják-e mutatni, hogy szerintük melyik Dél-Amerika (mert pl. Mexikó sem az). :)

      Törlés
  10. Auccs!!!! Tudom,h hol van Mexikó,térkép nélkül is..bár annyi sorozat kerül ki manapság,h nehéz követni őket....De amúgy nem tudom,h mikor láttam utoljára térképet..pár hónapja... :O

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is rád céloztam, hanem úgy általában. ;)

      Törlés
  11. Nekem kedvencem, a 94-es évből...

    https://www.youtube.com/watch?v=Ko27aLQW5XE

    VálaszTörlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.