2012. március 31., szombat

Spanyol hay vs. angol there is, there are
Mi a közös, illetve eltérő bennük? A sztenderd és a valóság...

Egy régebbi témában már szó volt az haber mint létezést, előfordulást kifejező személytelen ige használatáról. Most megnézzük, miért viselkedik olyan furcsán ez az ige, vagyis miért marad változatlan alakban – legalábbis a sztenderd nyelvben – akkor is, amikor több dolog vagy személy létezésére utal, továbbá, hogy milyen kapcsolatban van ez az angol there is / there are szerkezettel.

Érdemes tisztázni mindenekelőtt, hogy a kissé félrevezető elnevezésével szemben a „személytelen ige” (spanyolul verbo impersonal) természetesen nem azt jelenti, hogy az ilyen igéknek nincs nyelvtani személyük, hanem azt, hogy nem használják őket minden személyben, hanem általában csak a harmadikban. Ilyen ige például a doler (< lat. DOLĒRE) ’fáj’, melynek általában csak két alakja használatos, a duele ’fáj’ és a duelen ’fájnak’; vagy például a llover (< lat. PLOVĒRE vagy PLUĒRE) ’esik [az eső]’ is, amelynek egyetlen alakja a llueve ’esik az eső’.

Az hay az haber egyes szám harmadik személyű alakváltozata a kijelentő mód jelen idejében, ahol az -y végződés a régi spanyol ý ~ í ~ hi (< lat. ĬBĪ ’ott’ + HĪC ’itt’) helyhatározó szócska maradványa (vö. a kijelentő mód jelen idejének egyes szám első személyében véghangsúlyos igék végződésével – doy, estoy, soy, voy –, melynek eredete a történeti nyelvészek szerint valószínűleg ezzel azonos, persze funkcióját nyilvánvalóan már régen elvesztette).

Ebben a használatban tehát az hay (illetve többi alakja az egyes igeidőkben: hubo, había, habrá, habría; haya, hubiera, hubiese) ’van(nak), létezik (léteznek), előfordul(nak)’ jelentésű, és az angol there is / there are szerkezetnek feleltethető meg. De egy lényeges ponton mégis különbözik tőle: abban, hogy míg a sztenderd angol there is / there are esetében az ige bővítménye – vagyis az, ami van/létezik – a mondat alanya (de legalábbis úgy viselkedik, hiszen az igét számban egyeztetik vele: There is a book on the table ’Van egy könyv az asztalon’ vs. There are some books on the table ’Van néhány könyv az asztalon’), addig a spanyolban nem az alany, hanem valami más...

(Forrás: El Mexicano)

Figyeljük csak meg a fenti két példamondatot spanyolul: Hay un libro en la mesa ’Van egy könyv az asztalon’, és Hay unos libros en la mesa (nem pedig *Han unos libros en la mesa, ahogy az angolból következne) ’Van néhány könyv az asztalon’. Az hay tehát változatlan alakban áll mindkét mondatban, ami pontosan azt igazolja, hogy az un libro ’egy könyv’ és az unos libros ’néhány könyv’ nem lehet a mondat alanya. De hát akkor mije is? Nos, bármennyire is nehéz elsőre elképzelni, de a tárgya. Ez pedig onnan is látszik, hogy az ilyen mondatokban az ige bővítménye a személyes névmás tárgyesetével helyettesíthető: ¿Hay libros en la mesa? Sí, los hay. ’Vannak könyvek az asztalon? Igen, vannak.’ ¿Habrá actuación? La habrá. ’Lesz fellépés? Lesz.’

De mégis hogyan lehetséges az, hogy egy ’van(nak)’ jelentésű ige tárgyas? Ennek történeti oka van. Az haber ugyanis a latin HABĒRE igéből származik, mely tárgyas ige volt, méghozzá ’birtokol, tart, neki van’ jelentésben (vö. olasz avere). A latinban és az óspanyolban ez még együtt élt a rokon értelmű TENĒRE, tener igével (pl. lat. TE TÉNEO ’itt vagy nekem’, vö. sp. te tengo). A spanyolban később fokozatosan felváltotta a tener ige a birtoklás kifejezésére, az haber pedig csak bizonyos rögzült kifejezéstípusokban maradt fenn ebben vagy ehhez hasonló jelentésben (pl. Diez años ha que soporto regaños y sarcasmos ’Tíz éve [van annak], hogy elviselek szidalmakat és szarkazmusokat’), azonban tárgyas jellegét megőrizte az hayjal is.

Vagyis, mint láthatjuk, az hay egy olyan tárgyas ige, melynek nincs alanya, csak a jelentéséből tűnik úgy, mintha a bővítménye lenne az alany. Visszatérve a példamondatunkra, az Hay unos libros en la mesa tulajdonképpen mit is jelent, ha történetileg próbáljuk ezt a mondatot értelmezni? Körülbelül azt, hogy [valaki vagy valami] ’Ott tart néhány könyvet az asztalon’ – ezzel magyarázható az egyes szám harmadik személyű változatlan alak. (Ezzel szemben az angol There are some books on the table szó szerinti jelentése ’Ott vannak néhány könyvek az asztalon’.) Ilyenkor persze lehetne azon lovagolni, hogy mi volt eredetileg az ige alanya, de nem érdemes, ezt ma már homály fedi – elég annyival beérnünk, hogy nincs, és ez már valószínűleg abban a latin nyelvváltozatban is így volt, amelyből a spanyol kialakult. Hogy még jobban megértsük, hasonló ez ahhoz, mint amikor a tener igét személytelenül – ún. „általános alannyal” – használjuk: Se tiene unos libros ’Az embernek van néhány könyve’. (Bár nem teljesen ugyanaz, de olyasmit kell elképzelni, mint a magyarban a „Könyveket árulnak” [egy bizonyos helyen]: ebben a mondatban sincs meghatározott alany, viszont a spanyollal ellentétben itt könnyen el tudjuk képzelni, hogy kikről van szó.)

Persze, hogy ne legyen túl egyszerű a dolgunk, a gyakorlatban a kép jóval bonyolultabb, hiszen a valós nyelvhasználat többé-kevésbé mindig eltér a sztenderdtől. Mind a köznyelvben, mind az írott nyelvben ugyanis terjedőben van – főleg Latin-Amerikában – az haber tárgyatlan igeként való, ún. egyeztetett használata (uso concordado), mivel a beszélők a jelentéséből adódóan egyre inkább úgy érzik, hogy egyeztetni kell a bővítményével, vagyis ebben az esetben az ige bővítménye alannyá válik. Ez azt jelenti, hogy az ilyen nyelvváltozatokban az haber minden lehetséges esetben egyezhet személy és szám szerint a bővítményével (habemos, habéis, habían, habíamos, habíais stb.), tehát tulajdonképpen a harmadik személyű hay alak kivételével ennek nincs akadálya. Álljon itt példaként a következő idézet: En México tenemos escasez de líderes naturales. Los pocos que habemos somos combatidos por múltiples intereses ’Mexikóban hiány[unk] van a természetes vezetőkből. Azon kevesek, akik vagyunk [létezünk], sokféle érdek által le vagyunk küzdve’ – ebben a mondatban az habemos helyett is a somos ’vagyunk’ alakot kell(ene) használni a sztenderd nyelvben.

Arról, hogy mégis mennyire elterjedt az haber egyeztetett használata, könnyen meggyőződhetünk, ha rákeresünk például az había muchos vs. habían muchos ’sokan voltak’ kifejezésekre: több százezres nagyságrendű találatot kapunk az utóbbira is! E folyamatban lévő nyelvi változást valószínűleg az motiválja, hogy az haber használata illeszkedjen a hasonló jelentésű ser, estar, existir stb. igék paradigmájához. Mindazonáltal azoknak, akik spanyol nyelvvizsgára készülnek, azt javaslom (biztos, ami biztos alapon), hogy inkább a sztenderd használatnál maradjanak, legalábbis a vizsga erejéig – mert ki tudja...

14 megjegyzés:

  1. Szia!
    Csak érdekességképpen... mikor tanultuk az imperfectót, és nem gondolván arra, hogy a "haber" jelen ideje (hay) tulajdonképpen többes számban sem tér el, azt mondtam, hogy "habían". Persze kijavítottak, hogy mert a jelen időben sem "han", ezért múlt időben sem az. (Ez épp a magyar anyanyelvű tanárnőnél volt, de nincs jelentősége, ezért írom zárójelben) Erre én azt mondtam: Ja, tényleg!
    De ezek szerint valamit megérezhettem, hogy ösztönösen használtam valamiért az "egyeztetést". :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az is érdekes, hogy amikor írtam a cikket, akkor még közel azonos találat volt a kétféle használatra, most meg háromszor annyi van az elsőre, mint a másodikra.

      Törlés
  2. Írod, az "hay" után tárgyesetben van, "ami van". Akkor ha személynév van utána (ami eléggé ritka lehet ilyenkor), akkor annak is tárgyesetben kéne lennie, vagyis kéne, hogy legyen előtte "a" elöljárószó. Ilyenre van példa valahol?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Olyan nincs. Mivel az hay kizárólag a határozottság szempontjából "nem jelölt" bővítménnyel használható, amint egy bizonyos, konkrét dologról/személyről van szó, nem használhatod az habert. Bár vannak nagyon ritka kivételek, főleg akkor, ha a kopula nem jó, és valamiért az estar sem, de ez tényleg nagyon ritka és speciális eset, de személyeknél nincsenek, mivel a személy mozgó, tehát ha határozott, akkor rögtön az estart kell használni.

      Törlés
  3. Még a "los hay"-ról (a tárgyesetű "los" kapcsán) eszembe jutott egy kifejezés az olaszban és a franciában, ami kicsit hasonlóan viselkedik: az "Íme (itt van)", ami a latin ecce szóra mehet vissza. Az olasz "ecco" és a francia "voilà" mellett is tárgyeset van: "Íme, itt van (az)": eccolo (olasz), la voilà (francia). Nem tudom, ennek van-e hasonló megfelelője a spanyolban. Mindenesetre érdekes, hogy ezek is hasonló szerkezetek, mint a spanyol "hay".

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez nem feltétlenül tárgyeset, inkább a kategorizálása nem túl szerencsés. Ugyanaz, mint a lo igei-névszói állítmányban (Lo è. / Lo es.): ez sem tárgyeset, hanem a latin semlegesnemű illud maradványa hangsúlytalan helyzetben, ami formailag egybeesik a hangsúlytalan tárgyas névmással, ezért annak sorolják be (mert az esetek 98%-ban az, ezen kívül). Tehát igazából az eccolo-ban a lo inkább a határozott névelővel rokon.

      A francia la voilà szerintem kimagyarázható lenne, mivel ez eredetileg ige, a là (< illac) határozószóval: 'lásd-ott azt'. Persze fogalmam sincs, hogy tényleg erről van-e szó.

      A spanyolban az ecco-nak az he felel meg, ugyanúgy használható hangsúlytalan névmással: heme, helo, hételas stb.

      Törlés
  4. A némettel hogy állsz? Ritka az ilyen, de itt abszolút helyénvaló volna az összehasonlítás, mert teljesen analóg, és nem veszett el még semmi az eredeti szerkezetből.
    Az es gibt szerkezetben megvan az alany: es ('ő', 'az'), az állítmány: gibt ('ad/ja'), és utána szigorúan Akkusativban áll, ami van ('azt a bizonyos valamit'). Ez persze csak egyesszám hímnemben "látszik", ezért a Buchhal (semlegesnemű lévén) nem szemléletes a fenti példamondat, de mondjuk kanállal már igen:
    Es gibt einen Löffel auf dem Tisch. 'Van egy kanál az asztalon.'

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Németül sajnos nem tudok, de ez nagyon érdekes, köszönöm az infót!
      Hasonló dolgokról viszont már volt szó, pl. itt és itt. :)

      Törlés
  5. Kedves El Mexicano!

    Köszönöm a cikket, nagyon hasznos! Viszont lenne egy kérdésem, amit nem teljesen tudok magamnak megmagyarázni, hosszas kutakodás ellenére sem. Az lenne a kérdésem, hogy a következő két mondat közül melyik a helyes és miért:

    El reloj que está en la mesa es muy antiguo.
    El reloj que hay en la mesa es muy antiguo.

    Illetve változtat-e a kérdésen ez a mondatpár:

    Mi madre, que está en la cocina, es una médica.
    Mi madre, que hay en la cocina, es una médica.


    Köszönöm előre is!

    Szabi


    VálaszTörlés
  6. Kedves Szabi!
    Sajnos ideiglenesen nincs rendes gépem, így a szöveg minőségéért előre is elnézést kérek.

    Mindkét általad említett esetben az "está" a jó megoldás. A kulcs: elhelyezkedés vs. előfordulás.
    Mindent, ami egy dolog elhelyezkedésére, helyzetére utal, az "estar"-ral kell kifejezni; ebben az esetben ami a középpontban van, az az adott dolog vagy személy.
    Amikor viszont a középpontban a hely van, és az a kérdés, hogy azon a helyen előfordul-e valami vagy valaki, akkor az "haber" használatos.

    A kérdésedről részletesen olvashatsz itt: http://www.elmexicano.hu/2012/11/valaki-ott-van-e-vagy-van-e-ott-valaki.html

    VálaszTörlés
  7. Nagyon köszönöm a visszajelzést és a megerősítést, eredetileg én is így gondoltam. Csak az zavart meg nagyon, hogy Kertész Judit „Spanyol nyelvtani gyakorlatok a középfokú nyelvvizsgához” című könyve szerint az „hay” lenne a helyes válasz, ráadásul pont egy olyan feladatban, amely a ser, estar és haber használatát gyakoroltatja. Én pedig nyilván hogy jövök ahhoz, hogy egy neves szerző olyan munkáját kérdőjelezzem meg, amelyet állítólag anyanyelvi lektor okézott le… Sőt volt egy másik mondat is, ahol szintén az „hay” a helyes megoldás a szerző szerint, ezen is fennakadtam: „El hotel que HAY en la isla ESTÁ junto al castillo, ES de diez pisos.” Legalábbis a megoldókulcs szerint.

    Kb. fél napig keresgéltem az interneten a magyarázatot, hogy vajon miért hay-t kell használni az ilyen jellegű mondatokban, de nem sikerült rájönnöm … Így viszont nagyon nem egyszerű nyelvet tanulni, amikor maguk a tankönyvek és a szakavatott tanárok vezetik félre az amúgy is bizonytalan diákot :( Tisztelet a kivételnek.

    Még egyszer nagyon köszönöm!

    Szabi


    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ez sajnos ismerős, a magyar tankönyvek tele vannak hülyeségekkel (szoktam is mondani, hogy a magyar "tankönyvspanyolt" egyedül a Rigó utcában beszélik).
      Egyébként bármi gyanúsat találsz a tankönyvekben, egy Google-kereséssel könnyen ellenőrizheted: ha csak 1-2 találat van valamire, akkor az valószínűleg nem használt, tehát nem helyes, de minimum szokatlan.

      Az "El hotel que hay/está en la isla" már határeset (bár egyikre sincs sok találat -- az elsőre 1, de anyanyelvi oldalról, a másodikra 5 nálam): elvileg mindkettő helyes lehet; ha estarral mondod, akkor azt feltetelezzuk, hogy több hotel közül az, amelyik a szigeten van (és ez a gyakoribb), ha pedig hayjal mondod, akkor csak annyit feltetelezunk, hogy a szigeten van egy hotel. Ebből a szempontból az "El reloj que hay en la mesa" is rendben van, csak mást jelent, mint estarral ('az óra, amelyik az asztalon van' -- több közül -- és 'az óra, ami van az asztalon' -- tehát van egy óra az asztalon).

      Törlés
    2. Egyébként az "es una médica" is nagyon furcsa, ezt nem szokták nőnemben használni, tehát függetlenül attól, hogy férfi vagy nő, mint foglalkozás, médico: "Mi madre que es médico está en la cocina".

      Törlés

A hozzászóláshoz nem szükséges regisztráció, de kérjük, tiszteld meg olvasótársaidat azzal, hogy a névtelenség helyett választasz magadnak valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil használatával. Köszönjük a megértést és az együttműködést!