2012. február 26., vasárnap

A levest nem is lehet spanyolul szeretni?
Querer, amar, gustar és egyéb „szerelmes” ügyek

A leíró nyelvészek gyakran azt hangoztatják, hogy egy nyelvben egyáltalán nem számít, hogy mi hogyan volt régen vagy miből alakult ki, és mit milyen jelentésben használtak. Viszont úgy látszik, valamikor mégis...

A spanyolban több igével is kifejezhetjük azt, hogy valamit vagy valakit kedvelünk. Ahogy a magyarban, szintén létezik az ’akar’, a ’szeret’ és a ’tetszik’ igéknek megfelelő jelentés, azonban, mint már volt hasonlóra példa, az ezeknek való megfeleltetés nem kölcsönösen egyértelmű, és az első kettő (’akar’ vs. ’szeret’) között nincs olyan éles különbség, mint a magyarban. Annál is inkább, mert igazából nincs is rájuk külön ige – pontosabban van is, de nincs is (hogy ez mit is jelent, később látni fogjuk). Ebből aztán adódik néha egy kis zűrzavar a nyelvtanulók fejében. De nézzük meg konkrétan, hogy is van ez az egész.

Alaphelyzetben a querer (< lat. QUÆRERE) jelentése ’akar’, az amar (< lat. AMARE) jelentése ’szeret’, a gustar (< lat. GUSTARE) ige pedig a ’tetszik’-nek felel meg (az utóbbit ugyanúgy használjuk, ahogy a magyarban, vagyis az ige alanya nem az, akinek valami tetszik [a tapasztaló], hanem az, ami vagy aki tetszik, azaz a tetszés tárgya [ingere]: nos gusta ’nekünk tetszik’, le gustan ’neki tetszenek’, me gustas ’nekem tetszel’, te gusto ’neked tetszem’ stb. – az ilyen igék főnévi igeneve a spanyol nyelvtanokban általában -le végződéssel szerepel (gustarle), jelezve, hogy az ige részes névmással használatos). Azonban míg magyarul teljes természetességgel bármire rávághatjuk, akár személyre, akár dologra, hogy ’szeretem’ (emellett persze azt is mondhatjuk, hogy ’akarom’ vagy ’tetszik’), a spanyolban ez kicsit másképp működik.

Aki nem beszél spanyolul, talán még az is tudja, hogy a te quiero [te kjéro] jelentése ’szeretlek [téged]’ – legalábbis így fordítjuk magyarra. Ha viszont a te quiero jelentése valóban ’szeretlek’, akkor elvileg mondhatnánk azt is, hogy quiero esta sopa, abban az értelemben, hogy ’szeretem ezt a levest’. De ilyet nem mondanak, hanem azt mondják, hogy me gusta esta sopa ’tetszik [nekem] ez a leves’. Vajon miért? Azért, mert a querer jelentése valójában ’akar, óhajt’, amit viszont személyek, illetve megszemélyesített dolgok esetén ’szeret’-nek (is) fordítunk! Ennek az a magyarázata, hogy az ige forrása, a latin QUÆRERE eredeti jelentése ’keres, kíván, megkérdez, megszerezni igyekszik’ (ugyaninnen ered a cuestión ’kérdés’ [úgymint: ’téma, ügy’] szó is – vö. ang. question ’kérdés’). Ha pedig szerelmesek vagyunk, vagy valakit (valamit) nagyon szeretünk, akkor nyilván nemcsak egyszerűen szeretjük, hanem ’akarjuk’ is (hogy velünk legyen, a mienk legyen). A querer igét tárgyakra, fogalmakra akkor lehet csak használni ’szeret’ értelemben, ha személyes érzelem fűz minket hozzájuk, ilyenkor viszont mindig az a elöljárószó a vonzata: quiero a mi coche ’szeretem a kocsimat’, quiero a mi casa ’szeretem a házamat’, quiero a mi tierra ’szeretem a hazámat’. A fentieket leszámítva a querer az összes többi esetben kizárólag azt jelenti, hogy ’akar’, amit az imperfecto de subjuntivo alakkal úgy fordítunk, hogy ’szeretne’: Quisiera un café ’szeretnék egy kávét’; Ya no quiero esta sopa, sabe terrible ’Már nem akarom ezt a levest, szörnyű az íze’; sőt, olyan is van (Latin-Amerikában), hogy Quiero amarte ’Szeretni akarlak’!

Az amar ige alapvető jelentése tehát ’szeret’, de ezt sem használhatjuk bárhol, bármikor és bárhogy, mint a magyarban. Spanyolországban például egyáltalán nem használják ezt az igét (legfeljebb a költői nyelvben vagy romantikus dalokban), mert „nyálasnak”, affektáltnak és „ódivatúnak” hat, vagyis ott a querernek nincs is alternatívája; ahol használják, ott pedig személyek esetén kizárólag azt jelenti, hogy ’szerelemből szeret’. Szerelmünknek tehát, főleg, ha latin-amerikai, mondhatjuk nyugodtan, hogy te amo, és azt is, hogy te quiero. Az utóbbit viszont – Spanyolországban és Latin-Amerikában is – ugyanúgy mondhatjuk családtagnak, személyes jó barátnak, ismerősnek is, nemtől függetlenül, ami ez esetben természetesen nem szerelemből történő szeretetet jelent (vö. kb. ’bírlak’). Na de mi van akkor, ha a levest szeretjük nagyon, akkor arra lehet azt mondani Latin-Amerikában, hogy amo esta sopa? Ott minden további nélkül! Legalábbis talán nem hangzik annyira affektáltan, mint Spanyolországban. Nem ritka egyébként a latin-amerikai spanyolban az amar használata tárgyakra, fogalmakra: amo (a) mi tierra ’szeretem a hazámat’, amo esta canción ’szeretem ezt a dalt’ stb. – erről könnyen meggyőződhetünk a Google segítségével.

Jó, de ha tényleg nem akarunk „nyálasak” lenni, akkor mégis hogy mondjuk azt, hogy valamit szeretünk, kedvelünk? Erre a megoldás egyszerűen me gusta, azaz ’tetszik nekem’ – ez ugyanis bármikor, bármire használható (tárgyra, fogalomra, ételre stb.), és sosem kell attól tartanunk, hogy kínos helyzetbe kerülnénk miatta: Me gusta la comida de este restaurante ’Szeretem az ételét ennek az étteremnek’ (szó szerint: ’Nekem tetszik az étele ennek az étteremnek’), Les gustan las películas de horror ’Szeretik a horrorfilmeket’ (szó szerint: ’Nekik tetszenek a horrofilmek’), Nos gusta leer ’Szeretünk olvasni’ (szó szerint: ’Nekünk tetszik olvasni’) stb. (Vigyázat! Emlékezzünk, hogy például a quiero leer azt jelentené, hogy ’olvasni akarok’.) Természetesen személyre is lehet használni a gustarle igét, ekkor azonban ténylegesen a magyar ’tetszik’-nek felel meg: Veo que te gusta mucho aquella chica ’Látom, hogy neked nagyon tetszik az a lány’.

A három ige (querer, amar, gustarle) használatához segítséget nyújthat az alábbi ábra.

A teljes mérethez kattints a képre! (Forrás: El Mexicano)

Ezeken kívül persze létezik még jó néhány ige, amellyel tetszést fejezhetünk ki, mint például a desear (< népi latin *DESIDIARE, a DESIDIA vagy DESIDIU(M) ’henyélés, tétlenség’ szóból, a DESIDERARE ’kíván, vágyik’ ige hatására) ’kíván’ (szexuálisan is), estimar (< lat. ÆSTIMARE) ’nagyra becsül, kedvel, tisztel’ (személyt), encantarle (< lat. INCANTARE) ’elbűvöl, elvarázsol’, fascinarle (< FASCINARE) ’lenyűgöz, elbűvöl’, impresionarle ’bámulatba ejt, lenyűgöz’ stb. Az utóbbi három tekinthető egymás teljes értékű szinonimáinak is, különösebb jelentésbeli eltérés nélkül felcserélhetőek ugyanabban a szövegkörnyezetben, és használatuk a gustarle igééhez hasonló: Me encanta/fascina/impresiona esa película ’Számomra lenyűgöző az a film’.

Kiegészítésként, zárójelesen megjegyzendő, hogy bár a gustar igének lehetséges még kétfajta további használata, amelyeknél a cselekvő alany – az előzőekkel ellentétben – a beszélő, ezek viszont a mai köznyelvben szinte már egyáltalán nem fordulnak elő. Az egyiknek a de elöljárószó a vonzata: Gustaba de reunirse con amigos en su casa ’Szeretett barátokkal összejönni/találkozni a házában/lakásán’; a másikat a querer igéhez hasonlóan használják, ma már csak néhány rögzült kifejezéstípusban, főleg udvariassági formulákban: ¿Gusta usted una cerveza? (=¿Quiere/Desea usted una cerveza?) ’Kíván/Szeretne Ön [inni] egy sört?’

Végül is mondhatjuk, bármennyire is furcsán hangzik, mégis van abban némi igazság, hogy spanyolul valójában csak ’akarni’ lehet... ;-)

9 megjegyzés:

  1. Ez kicsit hasonlít a törökben a 'mis' ragozáshoz, ha azt mondom egy ismerős házában a szőnyegre, hogy "bu hali güzel" (ez egy szép szőnyeg), akkor az azt jelenti, hogy akarom (=elvinném), és a házigazda kötelességének érezné odaadni, amellett, hogy ez nagyon tiszteletlen dolog a vendégtől. ha nem akarjuk megbántani a házigadát, akkor azt mondjuk a szőnyegre, hogy "güzelmis" (tetszik nekem, de nem akarom elvinni). Érdekes dolog a nyelv, nem? :)

    VálaszTörlés
  2. Elég jó a cikk, a tanulóknak sokat fog segíteni kitisztítani a fejükben lévő konfúziókat, bár azzal kicsit vitatkoznék, hogy a gustar(le) és az encantar(le) (amúgy tárgy szerint ragozódó igéknek is nevezzük őket) simán helyettesíthetik egymást. Bár valóban szinonimák, azért 'erősségbeli' különbség van köztük. Szép munka amúgy :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! :) Ha viszont figyelmesen elolvasod a vitatott mondatot, akkor a "szinonimák" az encantarle, fascinarle, impresionarle igékre vonatkoznak (vagyis ez a három cserélhető fel egymással jelentésváltozás nélkül), a használatuk viszont a gustarle igéhez hasonló, ami nem a jelentésükre utal, hanem arra, hogy "tárgy szerint ragozódó" a szavaiddal élve. ;)

      Törlés
  3. Én azt olvastam,hogy az arab kultúrában ha a vendég (nagyon) dicséri az ételt,akkor a vendéglátó úgy értelmezi,hogy nem ízlik neki (viszont a csámcsogás tetszést fejez ki).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Fura... bár az arabok mindent fordítva csinálnak, szóval nem nehéz ezt elképzelni. :)

      Törlés
  4. A quaerere igének van ilyen jelentése is, hogy "akar"?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Finály-szótár szerint (kivastagítottam a lényeget):

      quaero, sivi, situm, 3.
      1) keres, aliquem, escam. Innen A) valami hiányzót keres, hijával van, occasionem. Innen kiván, Asiam, bellum. B) valamit megszerezni igyekszik, valami után törekszik, s innen mint eredmény jelentősben, megszerez, «keres», nyer s több efféle: q. rem, vagyont, laudem sibi, szerez: q. gratiam alicui, szerez; q. ignominiam alicui, okoz: q. invidiam in aliquem, támasztani igyekszik. Innen a) mors quaesita öngyilkosság. b) (költ. és újk.) határtalan móddal, keres, igyekszik, próbál, facere aliquid. C) valamit kitalálni akar, valamire gondol, valamiről gondolkozik: q. fugam, alkalomról hogy meneküljön, remedium, quomodo aliquid faciam. D) tárgyról, megkiván, igényel, (-ra, -re) szüksége van: illud q. eloquentiam oratoris. [...]

      Törlés
  5. Nagyon tetszett a cikk. Szemléletes, és részletes. :)

    VálaszTörlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.