2011. június 25., szombat

Falsos amigos, avagy spanyol–magyar hamis barátok

Mielőtt a címből bárki is emberekre gondolna, érdemes tisztázni, hogy itt a „barátok” természetesen nyelvi jelentésben értendő. Mégpedig a hamis barát kifejezés olyan szópárt jelöl két nyelv között, melyek hangalakja vagy írásképe nagyon hasonló, viszont nem pontosan ugyanazt jelentik, így bizonyos szövegkörnyezetekben félreértésre adhatnak okot.

Az ilyen hasonló szópárok, vagyis a hamis barátok kétféle csoportba tartoznak: lehetnek mindkét nyelvben azonos eredetűek, viszont más-más jelentésben (is) használatosak, és lehetnek csupán teljesen véltelen alaki egyezések (de hasonló vagy félreérthető jelentéssel). Mindkettőre lesz példa az alábbiakban, természetesen a spanyol és a magyar között. A szópároknál – amennyiben írásban eltérnek – először a spanyol, majd a hasonló magyar szó szerepel, alatta a magyarázattal. A szópárok betűrendben szerepelnek.

Alma

Az alma magyar jelentését nem kell megmagyarázni (amely egyébként török jövevényszó a magyarban), a spanyolban viszont jelentése ’lélek’, és az azonos jelentésű latin ÁNIMA torzulásáról van szó (ÁNĬMA > *anma > alma). A magyar ’alma’ megfelelője a spanyolban manzana, a latin [MALA] MATTIANA, azaz ’mattiusi [alma]’ kifejezésből önállósulva, amely egy híres almafajta volt.

Arena és aréna

A magyarban az aréna szót általában a cirkuszi küzdőtérre használjuk, átvitt értelemben pedig ’balhé’-t jelent. Ezzel szemben a spanyol arena jelentése elsősorban ’homok’ (bár ugyanúgy használják a porondra is). Mindkét szó eredete a latin (H)ARĒNA ’homok’. A küzdőtér, cirkuszi porond spanyol megfelelője viszont a ruedo (< rodar ’gurul’ < lat. ROTARE) és az albero (< lat. ALBARIU) is. A bikaviadal-arénára (az építmény egészére) pedig a plaza de toros (’bikatér’) kifejezés használatos!

A sevillai aréna (Forrás: Wikimedia Commons, GFDL/CC)

Aula

Az aula szót magyarul leginkább ’előcsarnok’, ’zsibongó’ jelentésben használjuk. Spanyolul azonban jelentése (iskolai, egyetemi) ’tanterem’. Forrása az azonos latin szó, melynek eredeti jelentése ’udvar’ volt.

Competencia és kompetencia

A latin eredetű kompetencia szavunk jelentése ’illetékesség’, ’szakértelem’. A spanyol competencia viszont emellett a ’konkurenciá’-t, vagyis (gazdasági) ’verseny’-t, ’versenytárs’-at is jelent (vö. még competir ’versenyez’). A szó forrása a latin COMPETENTIA, mely jelentésének érdekes módon nem sok köze van egyik mai jelentéshez sem: ’egybeesés’.

Curva és kurva

A spanyolul tanulók általában felnevetnek, amikor először hallják ezt a szót, a magyar jelentésre asszociálva. A számunkra vicces egybeesés ellenére azonban a két szónak nem sok köze van egymáshoz, sem etimológiailag, sem jelentésben. A spanyol curva jelentése ugyanis ’kanyar’, illetve ’ívelt vonal, görbe, (női) domborulat’ stb. A spanyol főnév tulajdonképpen a línea curva ’hajlott vonal’ kifejezésből származik, melynek végső forrása a latin CURVUS, -A, -UM ’hajlott, görbe’ melléknév, míg a magyar szó szláv eredetű. Persze jelentésátvitellel származhatna akár a latinból is, mivel átvitt értelemben ’romlott (erkölcsű)’-t is jelentett, ám ez esetben semmi egyébről nincs szó a véletlen egybeesésen kívül, és az sem valószínű, hogy ez a szó félreértést okozna. (Legfeljebb egy olyan szövegkörnyezetben, mint pl. Dentro de un kilómetro habrá una curva, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ’Egy kilométeren belül lesz egy kurva’, hanem ’... egy kanyar’.)

Gimnasio és gimnázium

Angol nyelvi ismeretekkel rendelkező olvasók számára bizonyára ismerős a probléma. Nincs ez másképpen a spanyollal sem: a gimnasio természetesen itt sem ’gimnázium’-ot, hanem ’tornatermet’ – illetve ’konditermet’ – jelent. A szó forrása mindkét nyelvben a latin GYMNASIUM, ez pedig a görög γυμνάσιον [gümnászion] átvétele. A ’gimnázium’ mint középiskolai intézmény spanyol megfelelője az instituto. (A gimnasio szó ebben az értelemben ma már nem használatos.)

Laico, -ca és laikus

Aki nem ért egy bizonyos szakmához, azt a szakmabeliek a laikus szóval szokták illetni – nem ritkán lenéző értelemben. Furcsán néznének ránk viszont, ha hasonló szövegkörnyezetben a spanyol laico, -a melléknevet használnánk, melynek nincs ilyen jelentése, hanem csupán vallási értelemben használják: ’világi’. A szó eredete a latin LAICUS – pontosabban a tárgyesetű LAICU(M) – ’világi’. A köznyelvi magyar jelentés, vagyis a ’szakképzetlen’ spanyol megfelelője az inexperto, -ta.

Mama

A magyar mama szó jelentését azt hiszem, felesleges magyarázni. Legyünk viszont óvatosak a hangsúlyozással, ha spanyolul az ’anya’ becéző alakját használjuk! Ugyanis a spanyol szó így leírva az első szótagon hangsúlyos, jelentése pedig ’emlő’. A magyar ’mama’ szó megfelelője spanyolul leírva mamá, és a hangsúly a szó végi magánhangzón van! Mindkét szó a latin gyereknyelvi MAMMA szóra vezethető vissza (a második francia átvétel a spanyolban, ez az oka annak, hogy véghangsúlyos).

Más

Bár lehetne azon vitatkozni, hogy e két szó valóban hamis barátok-e, a feltűnő hasonlóság kedvéért érdemes megemlíteni őket. Annál is inkább, mert a nada más, nadie más, qué más, quién más, illetve algo más kifejezéseket lehet – s talán a legjobb – úgy fordítani, hogy ’semmi más’, ’senki más’, ’mi más’, ’ki más’ és ’más valami(t)’. Azonban a spanyol más szó valódi jelentése itt ’több(et)’ – vagyis másféle fordításban ’semmi több’, ’senki több(et)’ stb. –, valamint ’inkább’ (mindkét jelentésben a mucho ’sok’, illetve ’nagyon’ középfokaként is használatos). Természetesen itt ténylegesen csak véletlen alaki egyezésről van szó, hiszen a spanyol más forrása a latin MAGIS ’inkább’ (vö. az azonos eredetű portugál mas ’de’ és mais ’inkább’, francia mais ’de’, olasz ma ’de’ és mai ’többé’, román mai ’inkább’) – ezzel szemben magyar más ősi finnugor eredetű, szó szerinti spanyol megfelelője pedig az otro, -a (< lat. ALTERU).

Moho és moha

Tény, hogy mindkét esetben egyfajta nyirkos környezetben szaporodó kezdetleges növényféleségről van szó, így nagyon könnyen összekeverhetőek, azonban a spanyol szó jelentése ’penész’. Ennek eredete ismeretlen, de megfelelője megtalálható a portugálban (mofo) és az olaszban is (muffa – egyes források szerint germán eredetű, vö. német Muff), mindez alapján pedig valószínűsíthető, hogy korábbi alakja a spanyolban is *mofo volt (máskülönben semmi sem indokolná a mai írásmódot), ami viszont nem dokumentált. A magyar főnév ugyanakkor szláv jövevényszó (vö. délszláv mah, mely előfordul ’penész’ jelentésben is) és egy indoeurópai *mus(ko)- tőre vezethető vissza, amelynek mai spanyol folyatója a musgo (< lat. MŪSCU) ’moha’.

Nutria

Itt aztán minden kétséget kizáróan igazi hamis barátról van szó! A hódféle rágcsálót jelölő nutria szavunk (ismeretes még hódpatkány, illetve mocsári hód néven is) több szempontból is érdekes. Kezdjük mindjárt azzal, hogy spanyol eredetű, tehát önmagában nem nagy meglepetés, hogy spanyolul is létezik a nutria szó. De vigyázat, mert spanyolul a jelentése ’vidra’! Aki pedig tanult biológiát, tudja, hogy a vidra ragadozó, nem pedig rágcsáló. Hogy nyelvünkben miért éppen ’hódpatkány’ jelentéssel bír, nem találtam rá hiteles magyarázatot (bár a DRAE szerint Argentínában ’nutriát’ is jelent, nem tartom valószínűnek, hogy ez befolyásolta volna a magyar jelentését). Ha már tisztáztuk, hogy a magyar szó forrása a spanyol nutria, akkor nézzük meg, honnan származik a spanyol szó. Nincs nehéz dolgunk, hiszen ez nem más, mint a latin LUTRA népies alakváltozata (LUTRA > *LUTRIA > nutria). Már csak arra az egy kérdésre kell választ adni, hogy mi a nutria spanyol megfelelője: ez a coipo [kojpo], amely a dél-amerikai araukán (spanyolul mapuche vagy mapudungu) indián nyelvből származik, és megtalálható az állat tudományos nevében (Myocastor coypus) is.

Nutrias canadienses – Kanadai nutriák vidrák (Forrás: Wikimedia Commons, CC)

Papa

A mama szónál leírtakhoz hasonlóan itt is a hangsúlyozás a titok nyitja. A spanyol papa szó jelentése (szó eleji hangsúllyal) ’pápa’, nem pedig ’apa’. Az utóbbi spanyol megfelelője viszont papá, amely véghangsúlyos. A magyar pápa és a spanyol papa szó forrása a latin PAPAS, amely pedig a görög πάππας [pappasz] átvétele; a spanyol papá francia jövevényszó.

Profesor, -ora és professzor

A latin eredetű professzor szavunk egyaránt jelenthet ’(fő)orvos’-t, illetve ’egyetemi tanár’-t. Ezzel szemben a spanyol profesor, -ora jelentése egyszerűen ’tanár(nő)’ – akár egyetemi, akár közép- vagy általános iskolai (a szó forrása, a latin PROFESSOR jelentése is ugyanez). Az orvosra viszont hiba lenne ezt a szót használni spanyolul: ebben az értelemben – illetve megszólításként is – a doctor, -ora használatos.

Te

A spanyol te személyes névmás könnyen összetéveszthető a magyar te névmással kezdő nyelvtanulók számára, főleg az olyan kifejezésekben, mint pl. ¿Quién te crees que eres? ’Mit képzelsz magadról, ki vagy te?’. A spanyol te névmás ezzel szemben nem alany-, hanem tárgy- vagy részes esetű, s az azonos latin alakból () származik; a magyar ’te’ megfelelője viszont a spanyol , a szintén azonos latin alanyesetű alakból (). Az persze már más – nem kevésbé érdekes – kérdés, hogy a kettő közötti hasonlóság csupán a véletlen műve-e, vagy pedig ősi indoeurópai átvételről lehet szó az uráli korból.

Torpe és törpe

Itt is inkább csak egy érdekes hasonlóságról beszélhetünk: a spanyol torpe jelentése ugyanis ’ügyetlen, buta, féleszű’ stb., forrása pedig a latin TŬRPE(M) ’csúf, rút, gonosz’ stb. (az alanyesetű TŬRPIS, -E melléknévből). A spanyol melléknév tehát nem a magyar törpe, hanem a turpisság főnév rokona ebből a szempontból, melynek tövében ugyanez a latin átvétel szerepel.

Ezzel persze a lista korántsem lehet teljes, várom a további ötleteket! A témát sem tekintem lezártnak, mivel mindenképpen szándékomban áll még írni egyszer az angol–spanyol hamis barátokról.

2011. június 18., szombat

Egy nemzeti himnusz, melyet alig ért a nemzet

Mexikó címere
A Mexikói Nemzeti Himnuszról (Himno Nacional Mexicano) megoszlanak a vélemények a mexikóiak között. Vannak, akik a világ egyik legszebb himnuszának tartják, míg mások legszívesebben azonnal „lecserélnék”. S hogy ennek mi az oka? Egyrészt, a szövege meglehetősen régies, irodalmi és fennkölt nyelven szól, melyet maguk a mexikóiak is nehezen értenek; másrészt többen azért kifogásolják, mert háborúra buzdító, túlzottan véres és erőszakos.

Szövegét Francisco González Bocanegra írta 1853-ban, zenéjét pedig 1854-ben a katalán Jaime Nunó Roca szerezte. Mindazonáltal csak 1943-ban tette hivatalossá Manuel Álvaro Camacho mexikói elnök. A teljes mű 10 versszakból, valamint refrénből áll, azonban a hivatalos teljes változatban ebből csak a refrént és négy versszakot – az elsőt, az ötödiket, a hatodikat és a tizediket – éneklik; a rövidített hivatalos változat pedig a refrénből és az első versszakból áll.

Az alábbiakban megkísérlem a hivatalosan énekelt versszakok fordítását, bár nem ígérem, hogy túlzottan irodalmi lesz. Előadja a Nemzeti Szimfonikus Zenekar (Orquesta Sinfónica Nacional) és felnőttkórusa. (A videóban szereplő feliratozás sajnos helyesírásilag nem kifogástalan; a szöveg ékezethelyesen, fordítással a videó alatt olvasható.)


Himno Nacional MexicanoMexikói Nemzeti Himnusz
(Coro)(Refrén)
Mexicanos, al grito de guerra
El acero aprestad y el bridón
Y retiemble en sus centros la tierra
Al sonoro rugir del cañón.
Y retiemble en sus centros la tierra
Al sonoro rugir del cañón.
Mexikóiak, a csatakiáltásra
A kardot szorítsátok és a zablát
S remegjen a közepén a föld
Az ágyú hangos robajára.
S remegjen a közepén a föld
Az ágyú hangos robajára.
I
Ciña, ¡Oh, Patria!, tus sienes de oliva
De la paz el arcángel divino
Que en el cielo tu eterno destino
Por el dedo de Dios se escribió.
Mas si osare un extraño enemigo
Profanar con su planta tu suelo
Piensa, ¡Oh, Patria querida!, que el cielo
Un soldado en cada hijo te dio.
(bis)
Halántékodat, Ó, Haza
békével övezze az isteni arkangyal
Hisz a mennyben örök sorsod
Isten keze által íratott.
Ám ha majd idegen ellenség merészkedne
Talpával földed megszentségtelenítésére
Gondolj arra, Ó, kedves Haza, hogy a menny
Minden fiadban egy katonát adott neked.
II (V)
¡Guerra, guerra sin tregua al que intente
De la patria manchar los blasones!
¡Guerra, guerra!, los patrios pendones
En las olas de sangre empapad.
¡Guerra, guerra! en el monte, en el valle
Los cañones horrísonos truenen
Y los ecos sonoros resuenen
Con las voces de Unión, Libertad.
(bis)
Háború, háború szűntelen annak, ki megpróbálná
Bemocskolni a haza címereit!
Háború, háború! – a honi lobogókat
Vérfürdőben áztassátok.
Háború, háború! – hegyen, völgyben
A félelmetes ágyúk dörögjenek
S a hangos visszhangok harsogják
A Szövetség, Szabadság szavát.
III (VI)
Antes, Patria, que inermes tus hijos
Bajo el yugo su cuello dobleguen
Tus campiñas con sangre se rieguen
Sobre sangre se estampe su pie.
Y tus templos, palacios y torres
Se derrumben con hórrido estruendo
Y sus ruinas existan diciendo:
De mil héroes la patria aquí fue.
(bis)
Előbb, Haza, fegyvertelen fiaid
Az iga alatt törjék nyakukat
Szántóföldjeid vérrel öntöztessenek
Lábukkal vérbe lépjenek.
S templomaid, palotáid és tornyaid
Félelmetes robajjal döljenek le
S romjaik azt mondogassák:
Ezer hős hazája volt itt.
IV (X)
¡Patria! ¡Patria!, tus hijos te juran
Exhalar en tus aras su aliento
Si el clarín con su bélico acento
Los convoca a lidiar con valor.
¡Para ti las guirnaldas de oliva!
¡Un recuerdo para ellos de gloria!
¡Un laurel para ti de victoria!
¡Un sepulcro para ellos de honor!
(bis)
Haza! Haza! – fiaid oltáraidra felesküdnek
Hogy kiteszik a lelküket
Ha a háborús trombitaszó
Bátorsággal harcolni szólítja őket.
Neked a béke füzérei!
Nekik a dicsőség emléke!
Neked győzelmi babér!
Nekik dicső síremlék!

2011. június 12., vasárnap

Hasta la etimología – egy furcsa elöljáró vitatott eredete

A homonim asta (< lat. hasta) jelentése ’zászlórúd’.
Még a spanyolul nem tudók is gyakran hallhatják filmekben az ¡Hasta la vista! kifejezést, amely magyarul a „Viszlát!”-nak felelne meg. Bár valójában a spanyol anyanyelvűek legfeljebb tréfából szokták ezt így mondani búcsúzáskor – sokkal elterjedtebb és hétköznapibb az Hasta luego –, a kifejezés az hasta elöljárószó miatt érdekes. Jelentése ’-ig’, illetve ’(sőt,) még ... is’ (pl. Hasta tú la conoces ’Még te is ismerted őt [nőt]’), az utána álló kifejezéssel pedig ’az addigi viszontlátásra’ – hasta mañana ’a holnapi viszontlátásra, hasta la próxima [vez] ’a legközelebbi viszontlátásra’, hasta el lunes ’a hétfői viszontlátásra’ stb.

Ha már tisztáztuk a jelentését, felmerülhet a kérdés, hogy honnan származik, ugyanis más újlatin nyelvekben nem találunk hozzá hasonlót (kérdés, hogy a portugál até kapcsolatban van-e vele, ami külön megérne egy témát). A hagyományos etimológiai magyarázatok szerint a szó eredete a hispániai arab ḥattá ’még’ – így ez lenne az egyetlen olyan arab jövevényszó a spanyolban, amely nyelvtani funkciót tölt be. A legtöbben azért is támogatják ezt a feltételezést, mert az arab szó majdnem ugyanazt jelenti, mint a spanyol hasta. Néhányan azonban ezt az etimológiát vitatják. Az alábbiakban megnézzük, mit lehet tudni a kérdésről.

Rögtön az első furcsaság: hogy került bele az -s-? Erre a DRAE azt a magyarázatot adja, hogy a latin AD ISTA ’eddig’ kifejezés hatására. Vannak viszont, akik úgy gondolják, hogy eleve ebből a latin kifejezésből származik az hasta. Ekkor viszont az a kérdés, hogy hogyan került a h az elejére. Ez a betű ugyanis, bár a mai spanyolban nincs hangértéke, azt jelzi, hogy valaha ott egy kiejtett mássalhangzó állt. Valóban, a középkori spanyol irodalomban a szó főként fasta alakban fordul elő, de az egyik legrégebbi dokumentálása a 945-ből származó, még vulgáris latin nyelvű De Castrillo de Siero című földbirtoklási szerződésben található adta. A dolgunkat nehezíti, hogy az arab [ḥ] hangot (a magyar h-nál erősebb hehezet, de nem zörejes, mint a spanyol j) is f-fel írták át a középkori spanyolban – mivel a latin eredetű f kiejtése is az [f]~[h] között ingadozott valahol, amely mindig is jellemző volt a spanyolra (ezt bizonyítja, hogy sok szóban később el is tűnt), vö. FACERE > hacer, FESTA > fiesta –, így nem tudni, hogy ez az f- latin vagy arab eredetű-e. Az adta alak inkább az arab eredetet erősíti, ha feltesszük, hogy a -dt- csupán a hosszú [tt] hangot jelöli – bár furcsa, hogy itt semmilyen betű nem jelöli az arab szókezdő mássalhangzót.

A fasta > hasta eredetére nézve létezik egy alternatív etimológiai magyarázat is, amely az arab eredetet tagadja. Ez a hipotézis az hacia (< FACIE AD) ’felé’ elöljárószó eredetével állít párhuzamot, és azt mondja ki, hogy a fasta nem más, mint a *faz(e) ta fejleménye. A faz itt szintén a latin FACIE ’arccal’ szóra vezethető vissza (a faz szó egyébként a mai spanyolban is létezik ’arc’ jelentéssel), a ta viszont egy kis magyarázatra szorul: ez a latin INTRA ’benne’ rövidült alakja lenne, amelyet más újlatin nyelvekben, nyelvjárásokban is megtalálunk különböző rövidült formákban (olasz tra, délolasz nta, aragóniai enta~ta stb.).

Ugyanezen feltételezés szerzője szerint az hadta (sic!) alakban a d az interdentális [θ] réshangot jelöli, és említ egy példát is, mely szerint a változást a középkori spanyol judgar (< lat. IUDICARE) ’ítél(kezik)’ > modern spanyol juzgar mintájára kell elképzelni. A probléma ezzel viszont a következő: egyrészt, *hadta alak egyáltalán nem dokumentált a Spanyol Nyelvtörténeti Szövegtár (CORDE) szerint; másrészt, a feltételezett – de szintén nem dokumentált – *faz(e) ta alakban a z betű a korabeli spanyolban a [dz] hangot jelölte (a latin -CI- folytatásaként), a [dz] > [ts] > [θ] változás pedig jóval később, a 16–17. században ment végbe, következésképpen az (*h)adta alakban lévő d semmiképpen sem jelölhette az interdentális [θ] hangot (a példa egyébként azért is félrevezető, mert a középkori spanyol judgar igében lévő -d- latin előzménye is -D-).

Valószínű tehát, hogy a dolog kicsit bonyolultabb, és nem is eredeztethető a szó csak az egyik vagy csak a másik nyelvből. Sokkal inkább az történhetett, hogy a feltételezett latin alak(ok) és az arab ḥattá hatottak egymásra (azt persze nem lehet megmondani, hogy az elsődleges arab forrásra hatott a latin, vagy a latin forrásra az arab), így valójában – ahogy a DRAE-ben is szerepel – inkább arab–latin „hibrid” etimológiáról lehet szó. A kérdés tehát továbbra sem tekinthető teljesen lezártnak, de ez már legyen az etimológusok kihívása!

2011. június 3., péntek

Amit már „eltáncoltak”...

A 25 éves galiciai énekesnő, Lucía Pérez Vizcaíno (képünkön) képviselte Spanyolországot a 2011-es Eurovíziós Dalversenyen Que me quiten lo bailao című, optimizmusra biztató dalával. Bár sajnos csak a 23. helyig jutott, a dal mégis érdekes, és hogy miért, az mindjárt kiderül.

Címének szabad fordítása, amely a mondanivalóját talán a legjobban visszaadja: „Azt az élményt már nem vehetik el tőlem”. Igen ám, de ha rákeresünk erre a címre az interneten, több mint 20 millió találatra lelünk (bár az elsők között természetesen Lucía dala szerepel a nemrég elmúlt népszerű esemény miatt), ami viszont nem véletlen: a dal címe ugyanis egy spanyol szólás, melyet számos előadó felhasznált már.

Jelentése szó szerinti fordításban ’Csak vegyék el tőlem (que me quiten), ami már el van táncolva (lo bailao)’. Különösen érdekes a semlegesnemű lo bailao kifejezés, amely a szólás lényege: ez a lo bailado köznyelvi-népi változata, mely annyit tesz: ’az eltáncolt [dolog]’, vagyis „ami el van táncolva”, azaz „amin már jól mulattunk”. (A szólás jó példa többek között arra, amikor egy idegen nyelvű kifejezést magyarul csak körülírni lehet.)

Magában a dalszövegben is találkozhatunk két érdekes kifejezéssel, melynek fordításával még én is megszenvedtem: curarse en salud, illetve cargarse una/la cruz. Az első szó szerinti jelentése ’egyészségben meggyógyulni’, ám természetesen ennek magyarul nem sok értelme van; helyes fordítása „a dolgok elébe menni”, „megelőzni”. A második vallási eredetű: ’keresztet cipelni’, azaz valamilyen nehéz dolgot/terhet az embernek felvállalni, feláldoznia magát. Lássuk a fordítást.


Que me quiten lo bailao
Uo-uo-uo-oo, uo-uo-uo-oo
Y ahora que me quiten, que me quiten lo bailao
S most már azt az élményt
nem vehetik el tőlem
Me pellizco cada día
Pienso qué suerte la mía
No estoy soñando, es realidad
Megcsipkedem magam minden nap
Azt gondolom, micsoda szerencsém van
Nem álmodom éppen, ez valóság
Vivo como en una nube
Tengo lo que nunca tuve
Te tengo a ti, a ti y todo lo que me das
Úgy élek, mint egy felhőben
Megvan nekem, ami sosem volt meg
Velem vagy te, és minden, amit adsz nekem
Y aunque sé bien
Que podrán venir tormentas
Y me caeré
Sé que a fin de cuentas he disfrutao
De todo lo bailao
S bár tudom jól
Hogy jöhetnek még viharok
S lezuhanok
Tudom, hogy végül is élveztem
Mindent, ami történt velem
Junto a ti cada momento
Es sublime el sentimiento
No he de temer lo que ha de venir
Melletted minden pillanatban
Fenséges az érzés
Nem kell attól félnem, ami jöhet még
No me curaré en salud
Ni me cargaré una cruz
Prefiero disfrutar viendo lo que eres tú
Nem fogok semminek elébe menni
Sem terheket felvállalni
Jobban élvezem látni, aki vagy
Y aunque sé bien
Que van a venir tormentas
Y me caeré
Sé que a fin de cuentas ya disfruté
De todo lo bailao
S bár tudom jól
Hogy jönnek még viharok
S lezuhanok
Tudom, hogy végül is már megvolt az élvezete
Mindennek, ami történt velem
Me siento tan bien, me siento tan bien
Que nunca, nunca, nunca en negativo pensaré
Annyira jól, annyira jól érzem magam
Hogy negatívan sosem gondolkozom majd

A dal kislemezborítója (Forrás: Lucía Pérez hivatalos Facebook-oldala)