2011. december 17., szombat

Miféle nyelv az a mirandai?
Az asztúriai-leóni dialektusokról

Nemrég megjelent egy írás a Nyelv és Tudomány ismeretterjesztő hírportálon a mirandairól, mint „Portugália második hivatalos nyelve”. Itt egyből tisztázni kell egy félreértést, ugyanis a cikkben is hivatkozott 1999. január 29-ei törvény csak a „mirandai közösség nyelvi jogainak hivatalos elismeréséről” szól, és egy szóval sem mondja ki, hogy ez hivatalos nyelv, csupán elismeri a nyelv művelésének és terjesztésének jogát (nem keverendő tehát a „hivatalos nyelv” és a „jogilag elismert nyelv” fogalma, az utóbbi csak annyit mond, hogy egy adott nyelvváltozatot elismernek önálló nyelvként, és támogatják a használatát, mint jelen esetben). De mi is az a mirandai nyelv pontosan, és eddig miért nem hallottunk róla? Természetesen nem célom ugyanazt leírni, ami a nyest.hu cikkében olvasható, inkább vizsgáljuk meg a kérdést egy kicsit más megközelítésből.


Három idős úr régi élményeiről mesél anyanyelvén

Pár évtizeddel ezelőtt még csak néhány újlatin nyelvet ismertünk (többnyire csak franciáról, olaszról, portugálról, románról és spanyolról hallhattunk), ma viszont már néhány tucat létezik. Hogy lehet ez? Nyilván nem arról van szó, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi új nyelv alakult ki, hanem arról a jól ismert problémáról, amely a nyelv és a nyelvjárás elkülönítésével kapcsolatos. Az újlatin nyelvek ugyanis nyelvjárási folytonosságot (ún. dialektuskontinuumot) képeznek, vagyis nincsenek éles határok az összefüggő területeken beszélt egyes nyelvváltozatok között: csupán önkényes politikai döntés kérdése, hogy egy-egy nyelvváltozatot mikortól kezdve tekintünk külön nyelvnek, vagy ha nem tekintjük külön nyelvnek, akkor melyik nyelv nyelvjárásai közé soroljuk. Vagyis ezek a nyelvváltozatok (akár nyelveknek, akár nyelvjárásoknak nevezzük őket) mindig is léteztek, csak éppen régebben nem ismerték el őket önálló nyelveknek. A tudomány viszont fejlődik, és a nézetek is változnak.

Mint ahogy szó volt róla egy korábbi témában, az Ibériai-félszigeten egészen az 1970-es évekig csak három nyelvet ismertek (el): a spanyolt, a portugált, valamint az egyértelműen elkülöníthető, nem indoeurópai baszkot. A katalán, a galiciai, illetve az asztúriai-leóni (asturleonés), a navarrai-aragóniai (navarroaragonés) nyelvváltozatok azelőtt csak nyelvjárásoknak számítottak (az asztúriai-leóni és az aragóniai dialektusokat sok spanyol nyelvjáráskutató mindmáig csak a „spanyol nyelvet alkotó nyelvjárásoknak” tekinti, a kasztíliaival együtt, mint az irodalmi nyelv alapja).

A latin köznyelv helyi változataiból kialakult asztúriai-leóni dialektusok a középkori Leóni Királyság (Reino de León) egyik legjelentősebb nyelvét alkották – ebben az értelemben sokszor csak leóniként említik – a régi galiciai vagy óportugál (galaicoportugués) és a kasztíliai mellett (1230-ig ugyanis Galicia és Kasztília is a Leóni Királysághoz tartozott); a hivatalos nyelv természetesen a latin volt. Kasztília későbbi felemelkedésével és a Reconquista előrehaladtával a kasztíliai fokozatosan háttérbe szórította a szomszédos nyelvváltozatokat, így az asztúriai-leónit is, amelynek változatait ma már csak nem egészen 150 000 ember beszéli anyanyelvként (a legtöbben Asztúriában).

Az Ibériai-félsziget államai 1037-ben (Forrás: Wikimedia Commons, GFDL/CC)

A ma beszélt aszturleóni nyelv (saját nevén asturllïonés) természetesen kölcsönösen érthető a kasztíliaival (ami egyébként a félszigeten beszélt újlatin nyelvekre általánosságban is igaz, sokkal inkább, mint például az olasz nyelvjárásokra). A spanyollal ellenétben, de a galiciaihoz hasonlóan megőrizte a szókezdő latin [f] hangot (amelyet a keleti nyelvjárásokban [h]-hoz hasonlóan ejtenek, mint a régi kasztíliaiban), valamint a különböző latin mássalhangzócsoportok palatalizációjából létrejött [lj] > [j] és [s] hangok is megmaradtak, és nem fejlődtek [ch]-vá, ahogyan a kasztíliaiban. Az utóbbihoz hasonlóan a latin rövid (nyílt), hangsúlyos Ĕ és Ŏ magánhangzók ie és ue~uo kettőshangzókként folytatódnak, a spanyoltól eltérően még palatális – vagy egykor palatális – hangok előtt is (pl. lat. FŎLIA > fueya, vö. sp. hoja). Megkülönböztető sajátossága viszont, amelyben eltér mind a kasztíliaitól, mind a galiciai–portugál nyelvváltozatoktól is, hogy palatalizálta a szókezdő [l]-et (pl. lat. LĬNGUA > llingua [ljingwa], vö. sp. lengua, gal. lingua, port. língua), ami viszont a katalánra jellemző még (llengua).

(Forrás: Wikimedia Commons, GFDL/CC)

Területi változatait illetően három fő nyelvjáráscsoporttal rendelkezik: keletivel (oriental), középsővel (central) és nyugatival (occidental). A keletit és a középsőt főként az Asztúriai Hercegség (Principado de Asturias, aszturleóni: Principáu d’Asturies) spanyol autonóm közösségben, illetve a környező területeken beszélik, ezért e változatokra általában „asztúriai nyelv”-ként (spanyol: asturiano vagy bable; aszturleóni: l’asturianu vagy llingua asturiana) utalnak, amely 1980 óta nyelvi akadémiával (Academia de la Llingua Asturiana) is rendelkezik. A legkeletibb, kantábriai nyelvjárás vagy montañés (’hegyi’) már átmenetet képez a kasztíliai és a kelet-asztúriai között, így egyes nyelvészek az aszturleóni, míg mások a kasztíliai nyelvjárásai közé sorolják – nyelvi identitásuk és nézeteik függvényében. A nyugati vagy leóni (spanyol: leonés, aszturleóni: llïonés) nyelvjáráscsoportot Asztúria nyugati részén kívül Kasztília és León (Castilla y León) autonóm közösség északnyugati sávjában, illetve a Portugália északkeleti csücskében lévő Miranda de Douro [miranda dü dóru] (spanyolul Miranda del Duero, mirandai: Miranda de l Douro) városában használják. Ez utóbbi, portugál fonetikai hatástól érintett, mintegy 5–15 000 becsült anyanyelvi beszélővel rendelkező leóni nyelvjárás a mirandai (saját nevén mirandés vagy lhéngua mirandesa), amelyet a portugáliai jogi szabályozás önálló nyelvként ismer el, és támogatja is a terjesztését, oktatását. Az aszturleóni nyelvjárások felosztását a jobb oldali ábra szemlélteti (spanyolul).

Aki valamennyire ismeri a spanyolt, annak úgy hangozhat a mirandai, mintha portugál akcentussal beszélnének spanyolul. Felületes egyszerűsítéssel tulajdonképpen erről van szó – ahogy a galiciai esetében is mondhatnánk, hogy „spanyol kiejtéssel beszélt portugál” –, de természetesen ez tudománytalan megközelítés, hiszen mint már tudjuk, a jól ismert „nagy” nyelvek is mind valamilyen nyelvváltozatból, nyelvjárásból alakultak ki, amelyek önálló nyelvi státusz szintjére emelkedtek. Vagyis valójában az Ibériai-félszigeten beszélt valamennyi újlatin nyelv(változat) önálló latin nyelvjárás volt egykor, tehát ha nevezetesen a mirandaiból és a galiciaiból csináltak volna „nagy nyelv”-eket, és nem a spanyolból és a portugálból, akkor most a spanyolt és a portugált a mirandaihoz és a galiciaihoz hasonlítgatnánk, és nem fordítva.

De hogy az „unalmas fejtegetés” helyett valami szórakoztató és érdekes is legyen a témában, az alábbi videón hallhatjuk is a mirandai nyelvet a portugál Galandum Galundaina nevű folklóregyüttes előadásában. A dal címe Fraile cornudo, azaz ’Felszarvazott testvér’. A dalszöveg és fordítása a videó alatt olvasható.

Galandum Galundaina: Fraile cornudo
Fraile cornudo, echa-te al baile
que te quiero ver beilar
saltar i brincar
i andar por l aire

Esta ye la tonadica de l fraile
Esta ye la tonadica de l fraile

Busca cumpanha
que te quiero ver beilar
saltar i brincar
i andar por l aire

Esta ye la tonadica de l fraile
Esta ye la tonadica de l fraile

Deixa-la sola
que la quiero ver beilar
saltar i brincar
i andar por l aire

Esta ye la tonadica de l fraile
Esta ye la tonadica de l fraile
Felszarvazott testvér, táncra fel
Mert látni akarlak táncolni
Ugrálni és szökdécselni
S a levegőben járni

Ez a testvér dalocskája
Ez a testvér dalocskája

Keress társat
Mert látni akarlak táncolni
Ugrálni és szökdécselni
S a levegőben járni

Ez a testvér dalocskája
Ez a testvér dalocskája

Engedd el a lányt
Mert látni akarom táncolni
Ugrálni és szökdécselni
S a levegőben járni

Ez a testvér dalocskája
Ez a testvér dalocskája

10 megjegyzés:

  1. Ez tényleg portugál kiejtéssel beszélt (énekelt) spanyol. Erről jut eszembe, hogy amikor Enrique Bunbury-t hallgatok feltűnt, hogy a hangsúlytanaln magánhangzókat elmosódottan ejti, mint a portugálok. Pl.: antes fuímos (antösz fwímosz) esperando (eszpörando). pedig azt hittem, hogy a spanyol nem redukálja a hangsúlytalan szótagokat. Vagy Pl.: Thalía mexiói éneskesnő egyik dalában az en esta canción kifejezést nesztá kánszon-nak ejtette.Lesz külön téma a spanyol kiejtés furcságaitról?

    VálaszTörlés
  2. furcságaitról=furcsaságairól

    jake

    VálaszTörlés
  3. A sztenderd köznyelvre nem jellemző a spanyolban a hangsúlytalan magánhangzók redukciója, de nyelvjárásokban valóban előfordulhat. Viszont amit te említesz, az szerintem más jellegű dolog. A dalokban ti. előfordul, hogy a szótagszám kedvéért redukálnak bizonyos magánhangzókat, főleg a szavak találkozásánál olvassák őket egybe, de az is előfordulhat, hogy teljesen kiesik a magánhangzó: te estará esperando > [te-sztrá-szperándo], ami a dalokban teljesen normális.

    Az utóbbi jelenséghez hasonlóról már írtam a kettőshangzós téma végén, de az ötlet nagyon jó, úgyhogy mindenképpen összedobok majd erről egy bejegyzést (főleg, hogy végre megjelent az új RAE-nyelvtan fonetikai-fonológiai kötete. :)

    VálaszTörlés
  4. A canción, ill. a -ción, -sión -[szjon] végű szavaknál arról lehet szó, hogy a [szj] sokszor összeolvad egy [ç] szerű hanggá (úgy rémlik egyébként, hogy a Mujer latina c. számban ejti így)...

    VálaszTörlés
  5. ""(főleg, hogy végre megjelent az új RAE-nyelvtan fonetikai-fonológiai kötete. :)""

    Elérhető a teljes online? Csak mintát találtam. Jó lenne, ha az akadémia a nyelvet támogatná, nem pedig vastagodna a kiadványain.

    Azt sem értem, hogy az akadémia szabályzata milyen alapon követendő Spanyolországon és a spanyol szigeteken kívül.

    VálaszTörlés
  6. Sajnos nem érhető el, minden RAE-kiadvány, ami online elérhető, megtalálható a Hasznos kapcsolódó oldalak cím alatt az oldalsávban (ami annyit jelent, hogy gyakorlatilag minden elérhető online az új nyelvtanon és a helyesírási szabályzaton kívül).

    „Azt sem értem, hogy az akadémia szabályzata milyen alapon követendő Spanyolországon és a spanyol szigeteken kívül.”

    Olyan alapon, hogy az akadémia szabályozása a spanyol nyelvre vonatkozik, nem pedig Spanyolországra. Az egy dolog, hogy Spanyol Királyi Akadémia a megnevezése, de ez nem csak a spanyolországi intézményből áll, hanem az összes társakadémiát magában foglalja, amely minden országban van, ahol jelentősebb spanyol nyelvű népesség él (még az USA-ban és a Fülöp-szigeteken is), és ők együttesen alkotják a szabályokat. Az tehát nem kifogás, hogy „nem tartjuk be, mert ez az USA (Kolumbia, Kuba stb.)”, mivel a szabályok alkotásában ők is ugyanúgy benne voltak.

    VálaszTörlés
  7. Engem csak ez a fonetikai-fonológiai kötet érdekelne, a lényeget megérteném belőle. Kíváncsi vagyok, hogy egy tudományos testület milyen részletességű anyagot állít össze az anyanyelvéről.

    Ez a társakadémiás dolog újdonság volt számomra. Kösz.

    VálaszTörlés
  8. Nem elfogultságból mondom, de az eddigi kiadványaik meglehetősen precízek és alaposak. Logikus felépítésüek, a 2010-es Ortografíában pl. a szabályokat/ajánlásokat nyelvtörténeti érdekességek, megjegyzések, magyarázatok egészítik ki (pl. mindent levezet, hogy mi volt az oka, hogy valamit így írnak vagy úgy), összefoglaló táblázatok vannak az egyes alakok használatára, mikor mit hogy kell írni stb. A részletességről csak annyit, hogy pl. a hangsúlyjelölésről 86 oldalon keresztül foglalkozik.

    A fonetikai kötet még nincs nálam, csak megrendeltem (állítólag csak januárban jelenik meg hivatalosan), de ha érdekel, itt találsz róla ismertetést, hogy mi mindent tartalmaz.

    Az akadémia kérdésében ajánlom még figyelmedbe az ASALE honlapját. ;)

    VálaszTörlés
  9. Elhiszem, hogy alapos szokott lenni. A helyesírás nagy múltú téma, azt megtanulták kivesézni.

    A fonetika ezzel szemben új terület és még mindig sokan hanyagolják, vagy felszínesen foglalkoznak vele. Majd meglátjuk, ahogy a vak ember mondaná. Tartalomjegyzéket nézve foglalkozni fog mindennel, de kérdés az egyes részeknek milyen alaposságot szán, és mennyiben segíti a nyelvtanulást.

    VálaszTörlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.