2011. november 20., vasárnap

Spanyol szavak szótagolása és elválasztása

Talán ismét egy hiánypótló téma következik, amellyel nem sűrűn foglalkoznak a tankönyvek. Rögtön azzal kell kezdjem, hogy alapvetően ketté kell választani a témakört: az egyik része a szótagolás (división silábica), amely inkább a hangtanhoz tartozik, a másik pedig a szavak sorvégi elválasztása (división de palabras a final de línea), amely már a helyesírás része, persze vannak a kettő között átfedések. Különösképpen érdekes ez a spanyolban, ugyanis – a magyartól eltérően – a sorvégi szóelválasztásra szigorúbb megkötések vonatkoznak, mint a szótagolásra (vagyis nem minden szó választható úgy el, ahogy szótagolható).

A szótagolás (división silábica)

Ahogy a magyarban, úgy a spanyolban is a szótag a magánhangzóra épül, vagyis minden szótag kötelező központi eleme, azaz magja (núcleo silábico) legalább egy magánhangzó, amely akár önmagában is alkothat egy szótagot: pl. a - ño ’év’. A szótagolás alapelve sem különbözik a magyarétól, vagyis mindig legalább egy mássalhangzót kell átvinni a következő szótagba: pl. ca - mi - no ’út’, lin - da ’szép’, te - lé - fo - no ’telefon’. A szótagolásnál mindig a kiejtésből kell kiindulni.

Vannak azonban hangzócsoportok, amelyek nem bonthatóak fel elemeikre a szótagolásnál, így azokat mindig át kell vinni a következő szótagba. Ezek a következők:
  • a pr, br, tr, dr, cr, (kr), gr, fr, valamint a pl, bl, cl, (kl), gl, fl hangzócsoportok (vagyis azok, amelyekkel szó kezdődhet): pl. de - pri - mir ’összenyom’, ca - bra ’kecske’, en - tra - ron ’(ők) beléptek’, a - dre - na - li - na ’adrenalin’, dis - cre - to ’diszkrét’, dí - gra - fo ’kettősbetű’, re - fres - co ’üdítő’, illetve di - plo - ma ’oklevél’, ha - blar ’beszél’, nú - cle - o ’mag’, si - glo ’század’, re - fle - jar ’tükröz’; kivétel, ha az első elem egy összetételi tag (pl. képző) utolsó eleme: pl. sub - ra - yar ’aláhúz’;
  • a kettőshangzók (diptongos – ai, ei, oi, au, eu, ou; ia, ie, io, iu, ua, ue, ui, uo) és a hármashangzók (triptongos – iai, iei, uai, uau, uei): pl. a - gua ’víz’, bue - no ’jó’, con - ti - nuo ’folytonos’, cui - da - do ’óvatosság’, fies - ta ’ünnep’, neu - tro ’semleges’, pa - tria ’haza’, pau - sa ’szünet’, triun - fo ’győzelem’, es - ta - dou - ni - den - se ’egyesült államokbeli’, es - tu - diáis ’tanultok’ stb.
Mivel egyetlen hangot jelölnek, írásban természetesen nem bonthatóak fel a ch, ll, gu (e, i előtt), qu, rr kettősbetűk sem: pl. di - cho ’mondás’, be - llo ’szép’, se - gui - mos ’folytatjuk’, par - que ’park’, ca - rre - ra ’pályafutás’. Kivétel: ha az -rr- csoport első eleme egy -r végű képző utolsó eleme, akkor természetesen szétválasztható: pl. ci - ber - re - vo - lu - ción ’kiberforradalom’, su - per - rá - pi - do ’szupergyors’.

A mássalhangzó-torlódások viselkedése

A spanyolban előforduló legbonyoultabb szótagszerkezet a CCVCC vagy a CCDC, ahol a C mássalhangzót (consonante), a V magánhangzót (vocal), a D pedig kettőshangzót (diptongo) jelent (CCVCC-szerkezet például a transporte ’közlekedés’, CCDC például a cliente ’ügyfél’ szóban van). Ebből az is látható, hogy egy szótag nem végződhet és nem is kezdődhet kettőnél több mássalhangzóval. A mássalhangzó-torlódások elválasztására ennek figyelembevételével az alábbi szabályok vonatkoznak:
  • Két egymást követő mássalhangzó közül a másodikat kell átvinni a következő szótagba, amennyiben nem alkotnak bonthatatlan kapcsolatot: ac - to ’tett’, lec - ción ’lecke’, ob - te - ner ’megszerez’, es - pe - ra ’várakozás’, in - na - to ’veleszületett’ stb.
  • Három egymást követő mássalhangzó esetén a harmadikat kell csak átvinni a következő szótagba, ha nincs köztük bonthatatlan csoport: abs - te - ner ’tartózkodik’ (szavazáson), cons - ti - tu - ción ’alkotmány’, sols - ti - cio ’napforduló’, de: com - pli - ca - do ’bonyolult’, des - pren - der ’leválik’ stb.
  • Négy egymást követő mássalhangzó esetén az utolsó kettő bonthatatlan csoportot alkot, így azt kell átvinni a következő szótagba: abs - trac - to ’elvont’, cons - truc - ción ’építmény, szerkezet’ stb.
Ennek ellenére a legtöbb spanyol szó szótagszerkezete egyszerű CV, vagyis szótagjai csak egy mással- és egy magánhangzó kapcsolatából állnak.

Az x és a néma h

Az x viselkedése azért különös, mert egyetlen betű (pontosabban graféma), de két mássalhangzó-fonéma, egy /k/ és egy /s/ kapcsolatát jelöli, amelyek ráadásul magánhangzók között két külön szótaghoz tartoznak: éxito /ék.si.to/ ’siker’, auxilio /auk.sí.lio/ ’segítség’. Ebben az esetben az x-et egyezményesen át kell vinni a következő szótagba: é - xi - to, au - xi - lio. Ha azonban a következő szótag mássalhangzóval kezdődik, akkor az x a szótag végén marad: ex - ce - so ’túllépés’, ex - tra - ño ’különös’.

A h betűt, mivel néma, úgy kell tekinteni szótagolásnál, mintha írásban sem létezne: a - dhe - si - vo ’ragadó’, prohi - bir ’tilt’ (mert az [oi] kettőshangzó) stb.

A szóelemző vagy morfológiai elválasztás (división morfológica)

Az összetett, vagy ún. élő képzővel ellátott szavak nemcsak a szótagólási szabályok szerint, hanem az összetétel határánál is elválaszthatóak, csakúgy, mint a magyarban: bie - nes - tar vagy bien - es - tar ’jóllét’ (bien+estar), ma - lin - ter - pre - tar vagy mal - in - ter - pre - tar ’félreért(elmez), rosszul ért’ (mal+interpretar), de - se - qui - li - brio vagy des - e - qui - li - brio ’egyensúlyhiány’ (des- + equilibrio).

A morfológiai elválasztási mód azonban csak azoknál az összetételeknél alkalmazható, amelyek tagjai önmagukban is használatosak. Az alapfeltétel tehát az, hogy a képző produktív legyen (lehessen más szavakat is alkotni vele), és az összetétel másik tagja önmagában is értelmes szó legyen. Így például az inhumano ’embertelen’ elválasztható az in- fosztóképzőnél: in - hu - ma - no, mert az in- produktív képző, az humano pedig önmagában is használt melléknév. Nem bontható így fel viszont az inerme (< in- + arma) ’fegyvertelen’ melléknév, mivel az *erme elemnek önmagában nincs semmi értelme; vagyis ennek a szónak csak egyféle szótagolása lehetséges: i - ner - me.

A sorvégi szóelválasztás (división de palabras a final de línea)

Témánk első részében általánosságban tárgyaltam a szótagólás alapelveit, szabályait és bizonyos helyesírási vonatkozásait, hiszen a szótagolás az alapja a sorvégi szóelválasztásnak is. A magyarral ellentétben azonban, mint már említettem a bevezetőben is, a spanyolban eltérő szabályok vonatkoznak a szótagolásra és a sorvégi elválasztásra. Az eltérések alatt természetesen nem egymásnak ellentmondó elvek vagy szabályok értendők, hanem csupán az, hogy a sorvégi elválasztásnál több a helyesírási megkötés, amelyeket többnyire esztétikai okokkal magyaráznak. Nézzük meg, hogy melyek is ezek (a helytelen alakokat a példákban * jelöli).
  • Nem választhatóak el sor végén az egymás melletti magánhangzók, függetlenül attól, hogy egy, vagy több szótaghoz tartoznak-e: pl. de- / caer (*deca- / er) ’visszaesik’, poe- / ta (*po- / eta) ’költő’. E szabály alapján nem választható el például a leíais (*le- / íais, *leí- ais) ’olvastatok’, hiába is három szótagú (le - í - ais), vagy például a traer (*tra- / er), ’hoz’, amely két szótagú (tra - er).
  • Nem hagyható a sor végén egyetlen magánhangzóból álló szótag, kivétel, ha az írásban egy néma h és egy magánhangzó kapcsolata: pl. aho- / ra (*a- / hora) ’most’, de: he- / redero ’örökös’, oh- / mio ’ohm’. E szabály értelmében viszont nem választhatóak el azok a két szótagú szavak, amelyek első szótagja írásban is csak egy magánhangzóból áll: pl. agua (*a- / gua) ’víz’, eco (*e- / co) ’visszhang’.
A fenti két szabályból együtesen – értelemszerűen – az is következik, hogy a következő sor elején sem hagyható egyetlen magánhangzóból álló szótag, hiszen ez csakis akkor fordulhatna elő, ha az utolsó előtti szótag is magánhangzóra végződik, két egymást követő magánhangzó pedig nem választható szét: decía (de- / cía, viszont: *decí- / a) ’mondta’, día (*dí- / a) ’nap’ [időegység].

Néma h betűt tartalmazó szavak

A néma h-val itt is külön kell foglalkoznunk, hiszen azt a speciális esetet képviseli, hogy semmiféle hangot nem jelöl (tehát a szótagolásnál nem vehető figyelembe), írásban viszont létezik, így a szóelválasztásnál muszáj valamit kezdeni vele. Ebben a helyzetben csupán önkényes szabályokra támaszkodhatunk.
  • A szó belsejében lévő néma h-t – az előzőekben leírtak kivételével – úgy kell tekinteni, mintha írásban sem létezne: pl. adhe- / sivo (az *a- / dhesivo az egy magánhangzós szótag miatt, az *ad- / hesivo pedig a kiejtés szerinti szótagolás elve, illetve a következő pontban leírtak miatt nem lehetséges), anhe- / lo (*a- / nhelo, *an- / helo; lásd az előző példát és a következő pontot) ’vágy’, vihue- / la (a *vi- / huela az egymás melletti magánhangzók elválaszthatatlanságának elve miatt nem lehetséges) ’vihuela’ [kisebb spanyol gitárféleség].
  • A következő sor elejére nem vihető át a spanyolban idegen *dh-, *lh-, *nh-, *rh-, *sh- betűcsoport, ezért azok az összetett vagy képzővel ellátott szavak, amelyek első összetételi tagja mássalhangzóra végződik, második tagja viszont h-val kezdődik, esztétikai megfontolásból csak a szóelemző (morfológiai) elv szerint választhatóak el az összetétel határánál, amennyiben ez az elv alkalmazható: pl. des- / hacer (*de- / shacer) ’visszavon’, mal- / herir (*ma- / lherir) ’súlyosan megsebesít, clorhi- / drato (*clo- / rhidrato) ’sósav’, des- / inhibir (*desi- / nhibir) ’gátlást felold’.

Az eddigiek összefoglalása az alábbi táblázatban látható néhány pontba összeszedve.

A nagyításhoz kattints az ábrára! (Forrás: El Mexicano)

Nos, itt a vége. Ma egy olyan témát tárgyaltunk, amely ugyan egyszerűnek tűnik, de mint látjuk, megvannak a maga szépségei és kihívásai. Befejezésül azt szeretném kérni, hogy ezennel az olvasók is kicsit aktivizálják magukat!

Elválasztási feladat

Próbáljuk meg az alábbi szavakat elválasztani ott, ahol lehetséges, a szótagolás és a sorvégi elválasztás szabályait alkalmazva! (Példa: „x) averiguaríais” → x) ave- / ri- / gua- / ríais.) Akinek még van kedve, azt is beleírhatja a megoldásokba, hogy hány szótagú a szó.

a) ahuecar
b) audiencia
c) deshumanizar
d) desarrollo
e) dondequiera
f) estudiaríamos
g) exceptuando
h) guerrero
i) heroico
j) indescriptiblemente
k) interrelación
l) olían
m) restructuración
n) rompehielos
o) trashumancia

A helyes megoldások itt találhatóak.

16 megjegyzés:

  1. A diptongus és triptongus szavakban nem f van a p helyén? Bár lehet spanyolban ez megengedett, nem tudom.

    A magyarban sem esik egybe a szótagolás és elválasztás, ezért nem szerencsés a "– a magyartól eltérően –" fordulat alkalmazása a cikk legelején.

    Feladatmegoldások:

    a) ahuecar a.hue.car ahue-car
    b) audiencia au.dien-cia au-dien-cia
    c) deshumanizar de.shu.ma.ni.zar deshu-ma-ni-zar
    d) desarrollo de.sa.rroll.o de-sa-rroll-o
    e) dondequiera don.de.quie-ra don-de-quiera
    f) estudiaríamos es.tu.dia.ría.mos es-tu-diaríamos
    g) exceptuando ek.cep.tuan.do ex-cep-tuan-do
    h) guerrero gue.rre.ro gue-rre-ro (nem tudom a quer r-végű képző-e)
    i) heroico he.roi.co he-roi-co
    j) indescriptiblemente in.des.crip.ti.ble.men.te in-des-crip-ti-ble-men-te
    k) interrelación in.ter.re.la.sión in-ter-re-la-sión
    l) olían o.lían olían
    m) restructuración res.truc.tu.ra.ción res-truc-tu-ra-ción
    n) rompehielos rom.peie.los rom-peie-los
    o) trashumancia tra.shu.man.cia trashu-man-cia








    Ha hiba van benne, akkor csak annyit írj, hogy hány, a poént ne lőjük le. Mivel nem tudok spanyolul, a morfológiai elválasztási módot nem alkalmaztam, nem tudom ugyanis, melyek az önmagukban is használatos tagok.
    A szótagolásra inkább a .-ot használtam, az a szokásos, nehogy összekeveredjen az elválasztással, bár ha már .-jelölés, akkor illene le-IPÁ-zni is a szót, de majd az is meglesz.

    Amúgy nem tűnik nehéznek ez a spanyol, könnyebb mint a magyar, vagy a német és pláne könnyebb, mint az angol szótagolás és elválasztás.

    VálaszTörlés
  2. Ahhoz képest, hogy nem tudsz spanyolul, egészen jól megoldottad. :)

    Két komolyabb hibád volt csak, meg két fél. A második félhiba viszont elnézhető, mert nem ismered a szavakat, amit írtál is.

    „A diptongus és triptongus szavakban nem f van a p helyén? Bár lehet spanyolban ez megengedett, nem tudom” – Nem, spanyolul diptongo és triptongo, bár abban igazad van, hogy valóban furcsa, mert nincs olyan megkötés, hogy t előtt csak p lehetne (viszont az is igaz, hogy az ft csoport eléggé ritka, csak tudományos szavakban szerepel). Olyan megkötés van például, hogy p és b előtt csak m, az összes többi mássalhangzó előtt meg csak n nazális állhat (ezért van az, hogy pl. a szimfónia az spanyolul sinfonía és nem *simfonía.

    „A magyarban sem esik egybe a szótagolás és elválasztás [...]” – Nem esik egybe, viszont szerintem nincs annyi megkötés az elválasztásnál, mint a spanyolban, pl. nincs olyan szabály, hogy egyetlen magánhangzóból álló szótag nem választható el, és olyan sincs, hogy egymás mellett lévő magánhangzókat nem lehet elválasztani, én legalábbis nem tudok ilyenekről.

    VálaszTörlés
  3. Aki nem oldotta még meg, ne olvassa!

    Akkor azt a szó nem ismerete miatti fél hibát hagyjuk, a maradék három hiba javítása:
    a) ahuecar ahue.car ahue-car!
    d) desarrollo de.sa.rro.llo de-sa-rro-llo (az rr-ben nem vagyok biztos, felbontható-e mégis)
    f) estudiaríamos es.tu.dia.ría.mos es-tu-dia-ría-mos!

    Megtaláltam mindhárom hibát?

    VálaszTörlés
  4. Csak másfelet. :)

    Az a) nem volt hibás, a d)-t most javítottad, de az f)-et csak félig (az elválasztási része stimmel, a szótagolási nem). Na, rájössz-e, miért?

    VálaszTörlés
  5. Aki nem oldotta még meg, ne olvassa!

    Esetleg
    f) estudiaríamos es.tu.dia.rí.a.mos es-tu-dia-ría-mos
    l) olían o.lí.an olían
    Nem tudom lehet-e a hangsúlyos és hangsúlytalan mgh közé szótaghatárt betenni, vagy nem, mert diftongusok. Más lehetőséget nem látok.

    VálaszTörlés
  6. Alakul. :) Még két apróság maradt, de azzal nem érdemes foglalkozni, vasárnap úgyis közzéteszem a megfejtéseket.

    „Nem tudom lehet-e a hangsúlyos és hangsúlytalan mgh közé szótaghatárt betenni, vagy nem, mert diftongusok” – Ez így ebben a formában nem igaz. Diftongust kizárólag a hangsúlytalan /i/ és /u/ alkothat más magánhangzókkal, de még ilyenkor sem minden esetben jön létre diftongus fonetikailag (csak ezt már nem jelöli a helyesírás). Viszont abban a pillanatban, ha az /i/ vagy /u/ hangsúlyos, az már nem diftongus, hanem hiátus, és pontosan ezért kap minden hangsúlyos /i/ és /u/ ékezetet másik magánhangzó melletti helyzetben, hogy ezt jelezzék, hogy szótagalkotó. Tehát pl. a día az két szótag: ['di.a]. (Gondolj bele, ha ez diftongus lenne, akkor mi értelme lenne jelölni a hangsúlyt?)

    Tipikus esete a kivételnek pl. a río ['ri.o] 'folyó' vs. rio [ri'o] 'nevetett'. Az első két szótagú, ahol az /i/ hangsúlyos, ezért ékezettel jelölik a hiátust. A második esetben az /i/ hangsúlytalan, de ez épp egy olyan ritka eset, amikor mégis szótagot bont, vagyis a rio is két szótagú, viszont a hangsúly az /o/-ra esik. Namármost, akkor miért nem rió? Az 1999-es helyesírási reform előtt valóban így írták, csak azt mondta az akadémia, hogy az ilyen magánhangzó-kapcsolatok helyesírásilag önkényesen akkor is kettőshangzónak számítanak, ha éppen nem úgy ejtik őket valójában, ezért eltörölték az ékezet az /o/-ról. A másik indok pedig az volt, hogy mivel vagy a hiátust jelölöm az /i/-n, ha hangsúlyos, ha pedig nem, akkor egyértelmű, hogy ha nem az /i/ az, akkor az /o/ hangsúlyos, ezért azt külön nem kell jelölni. Vagyis ne legyen kétszeres jelölési rendszer, ha elég csak egy valamit jelölni, mivel a jelölés hiányából következik a másik dolog.

    (A sok pont miatt spamnek értelmezi a rendszer a hozzászólást, ezért nem jeleníti meg, de nem veszik el semmi: szerintem a pontok helyett használj.)

    VálaszTörlés
  7. Oké. Még a Google-fiókomat is letiltotta a rendszer :| Az ellenőrző SMS nem jött meg, így maradt az ellenőrző telefonhívás, de sikerült visszaállítani a fiókot. Nem tudom mi baja lehet a pontokkal, a kötőjel vagy más mennyivel jobb a rendszernek.

    VálaszTörlés
  8. Nagyon értelmeset írtam, most látom, szóval a pontok helyett használj kötőjelet. :) Tényleg nem tudom, mi baja lehet, mert a legutóbbit is a spambe tette. :/

    De a tárgyra térve, írok majd a kettőshangzókról is egy bejegyzést, hogy helyre tegyük ezt a dolgot is, mert sokaknak nem minden egyértelmű.

    VálaszTörlés
  9. Majd egy cikkben térj ki a mondatbeli átszótagolásra és arra is, hogy miért fontos a szótagolás, milyen kiejtési következményeket hoz magával. Valószínű azért ódzkodnak a népek ettől a cikktől, mert hasztalan, üres fejtegetésnek, felesleges részletnek tűnik.

    VálaszTörlés
  10. „Majd egy cikkben térj ki a mondatbeli átszótagolásra és arra is, hogy miért fontos a szótagolás, milyen kiejtési következményeket hoz magával.”

    Lesz ilyen, a kettőshangzókról szóló cikkben fogom említeni. ;)

    „Valószínű azért ódzkodnak a népek ettől a cikktől, mert hasztalan, üres fejtegetésnek, felesleges részletnek tűnik.”

    Nem hiszem, sajnos a többi cikket is iszonyú kevesen olvassák, pont azokat nem olvassa szinte senki, amelyek szeirntem tényleg érdekesek. Egyedül annak a pár spanyol nyelvtani témának van viszonylag jó látogatottsága. (Sajnos a statisztikából az nem derül ki, hogy valóban elolvassák-e, vagy csak rákattintanak a linkre. ;).

    VálaszTörlés
  11. Ha már rákattintottak, csak nem hagyták teljesen olvasatlanul, ha más nem, a címet és az első bekezdést csak elolvassák. Nyilván, ellenőrizhetetlen tényleg végigolvasták-e. Ha meg mégis csak nagy az érdektelenség, akkor számíthatnak Idegennyelvőr haragjára és bírságolására :-)

    Pont Forma-1 alatt jutottál eszembe. Nem néztem, csak hallottam fél füllel, ahogy gu"ty"iere"z"-nek benne ezerrel.

    VálaszTörlés
  12. Nagyon sokan keresővel találják meg, mert valami spanyolos témára vagy kérdésre keresnek rá, és akkor kihozza, ilyenkor a legtöbb netező csak rákattint és belenéz, hogy miről van szó, de nem hinném, hogy végigolvassa, hacsak nem konkrétan az érdekli, amiről szó van. :)

    VálaszTörlés
  13. "a pr, br, tr, dr, cr, (kr,) gr, fr, valamint a pl, bl, cl, (kl,) gl, fl hangzócsoportok (vagyis azok, amelyekkel szó kezdődhet)"

    Ezt úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy a C(obstruens)C(likvida) kiejtést rejtő betűkapcsolatok és azok hangjai nem tagolhatók szét. Nyilván annyi megszorítás, hogy az sr, sl, zr, zl, vl, vr, tl, dl kapcsolatok hiányoznak, de nem kivételként, hanem mert ezek gondolom nem fordulnak elő egy szótagon belül, és így szó elején sem.

    Mondjuk az okát nem értem, de gyanús, hogy ez a fenti több nyelven is speciális hangzókapcsolat, hiszen angolban is kinyitják a szótagokat az ilyen kombinációk. Írtad, hogy szó kezdődhet velük, ez igaz, de biztosan csak ezért? Mert szó kezdődhet r/l-el is, viszont szó spanyolban nem (nagyon?) végződik obstruensre (jó, [s]-re igen), talán ezért kell együtt maradniuk?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az egyik oka biztosan az, hogy szó kezdődhet velük – és ebből kiindulva egy szókezdő msh.-csoport nyilván nem tartozhat két különböző szótaghoz, illetve ha ezt a beszélők mégis így érezték, akkor valamilyen úton-módon meg is oldották. A másik pedig szerintem egyszerűen a latinból eredő helyesírási konvenció. De ott van pl. a ritka tl kapcsolat, amely szét is választható, de kezelhető bonthatatlan csoportként is (az azték eredetű szavakban, nevekben nyilván nem választható szét, mivel egyetlen mássalhangzót jelöl, a zöngétlen palatális-laterális affrikátát).

      Törlés
    2. Még mindig tartom, hogy legrövidebben "nem szibiláns obstruens + likvida" szabályként fogalmazhatók meg ezek a szótagolási kivételek. Lehetne muta cum liquida (MCL) esetcsoportjának is nevezni, de akkor az f-fet is hozzá kell venni. Nyilván megjegyzést kell tenni, hogy a dl nem fordul elő egy morfémán belül, míg a tl helyzete ingadozó.

      Én azóta sem látom meggyőző érvnek, hogy amelyik mássalhangzó-kapcsolattal szó kezdődhet, az CSAK EZÉRT nem bontható fel szótagoláskor. A két csoport (szókezdő lehetőség ÉS felbonthatatlanság) nagy részben történő egybeesése csupán véletlen. Szerintem.

      Törlés
    3. Ez csak egy felületes magyarázat az iskolai nyelvtanokban, inkább arról van szó, hogy azért lehetnek szó elején, mert bonthatatlanok. (De a latinra vagy az olaszra már ez sem igaz, mert ott kezdődhet szó /sC/, sőt, /sCC/ csoporttal is, az /s/ mégis másik szótaghoz tartozik.)

      Törlés

A hozzászóláshoz – a kéretlen megjegyzések (spam) és a névtelenséggel való visszaélés elkerülése érdekében – regisztrált azonosító szükséges a listából választható szolgáltatások valamelyikénél.