2011. november 19., szombat

A spanyol ábécé

Arról már volt szó, hogy a spanyolban milyen hangok nincsenek és mit hogy nem kellene ejteni, most viszont megnézzük részletesebben, hogy akkor milyen hangok vannak. A hivatalos spanyol ábécé (abecedario) – a 2010-es helyesírási reform óta – 27 betűből áll. A kép alatti táblázatban a betű mellett az elnevezése, a szakavatottabbak kedvéért a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA/AFI) szerinti – sztenderd nyelvi – hangértékei, valamint a megközelítő magyar kiejtésük szerepel.

Az ábécé a betűk nevével és hangértékével (Forrás: El Mexicano)

Az ábécé az alábbiakban meghallgatható egy anyanyelvi beszélőtől Mexikóból.


BetűNévIPA-hangértékKözelítő magyar megfelelő
aa[a]á
bbe[b]–[β]*b–v
cce[k], [θ]/[s] (e, i előtt)*k, sz (e, i előtt)
dde[d]–[ð]*d
ee[e]e~é
fefe[f]f
gge[g]–[γ]*, [x] (e, i előtt)g, ch (e, i előtt, mint a pech-ben)
hhache— (néma)
ii[i]–[j]i–j
jjota[x]ch
kka[k]k
lele[l]l
meme[m]m
nene[n]n
ñeñe[ɲ]ny*
oo[o]o
ppe[p]p
qcu[k]k
rerre[r] (szó elején), [ɾ] mgh.-k köztr (szó elején pergetett)
sese[s]sz
tte[t]t
uu[u]–[w]u–v
vuve, ve[b]–[β]*b–v
wuve doble, doble u[b]–[β], [gw]*b–v, gv
xequis[ks], [s] (szó elején), [x]*ksz, sz (szó elején), ch
yi griega, ye[ʝ]~[dʝ], [i]–[j] (szó végén és önállóan)jj~gy, i–j (szó végén és önállóan)
zzeta[θ]/[s]sz

A k és a w csak idegen szavakban fordulnak elő. Az egyszerű betűkön kívül azonban léteznek egy hangot jelölő kettősbetűk (digráfok) is, melyek írásban sem bonthatóak elemeikre. A spanyolban öt ilyen betűkapcsolat van, amelyek az alábbiak:

Kettős betűIPA-hangértékMagyar megfelelő
ch[ʧ]cs*
ll[ʎ] (kiveszőben) / [ʝ]~[dʝ](lʲ, „lágy l”) / jj~gy
gu[g] (e, i előtt)*g (e, i előtt)
qu[k]k
rr[r:]rr

*Kiegészítő megjegyzések a táblázatok értelmezéséhez (a hangok átírása IPA-jelekkel történik):
  • A [b]–[β], [d]–[ð] és [g]–[γ] hangpárok ejtése helyzetüktől függ. Mindegyiknél az elsőt ejtik szó (mondat) elején, valamint az -mb-, -nv-, -ld-, -nd-, -ng- csoportokban, míg a másodikat minden más helyzetben (leginkább magánhangzók között).
  • Az [θ] hangot csak Spanyolországban használják, máshol [s]-t ejtenek helyette.
  • Az ñ [ɲ] a magyar ny-nél valamivel hosszabb mássalhangzó.
  • A [ks] Spanyolországban mássalhangzó előtt, és a hanyag beszédben [s]-szé egyszerűsödik.
  • Az angol jövevényszavakban lévő w ejtése [gw].
  • Az x ejtése azonos a j betűvel jelölt [x] hangéval a México, Oaxaca, Texas földrajzi nevekben és származékaikban, valamint a Xavier, Ximena, Ximénez nevekben. A México és a Texas írása megengedett az utóbbival is: Méjico, Tejas.
  • A ch [ʧ] a magyar cs-nél kissé előrébb képzett, ajakkerekítés nélkül ejtett mássalhangzó.
  • A gu csak a gue, gui kapcsolatokban számít kettős betűnek, mivel egyetlen hangot, a [g]-t jelöli. Ugyanez a kapcsolat a, o előtt a [gw] hangcsoportnak, mássalhangzók előtt pedig [gu]-nak felel meg, míg a [gw] csoport jelölésére e, i előtt a kapcsolat szolgál (a tréma jelzi, hogy az u ejtendő).
Az egyszerűség kedvéért az alábbi videón az ábécé (még a ch és ll digráfokat is tartalmazó, 2010-es helyesírási reform előtti) bemutatása látható és hallható, állatnevekkel szemléltetve, anyanyelvi beszélőtől Spanyolországból.

1 megjegyzés:

A hozzászóláshoz nem szükséges regisztráció, de kérjük, tiszteld meg olvasótársaidat azzal, hogy a névtelenség helyett választasz magadnak valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil használatával. Köszönjük a megértést és az együttműködést!