2011. június 25., szombat

Falsos amigos, avagy spanyol–magyar hamis barátok

Mielőtt a címből bárki is emberekre gondolna, érdemes tisztázni, hogy itt a „barátok” természetesen nyelvi jelentésben értendő. Mégpedig a hamis barát kifejezés olyan szópárt jelöl két nyelv között, melyek hangalakja vagy írásképe nagyon hasonló, viszont nem pontosan ugyanazt jelentik, így bizonyos szövegkörnyezetekben félreértésre adhatnak okot.

Az ilyen hasonló szópárok, vagyis a hamis barátok kétféle csoportba tartoznak: lehetnek mindkét nyelvben azonos eredetűek, viszont más-más jelentésben (is) használatosak, és lehetnek csupán teljesen véltelen alaki egyezések (de hasonló vagy félreérthető jelentéssel). Mindkettőre lesz példa az alábbiakban, természetesen a spanyol és a magyar között. A szópároknál – amennyiben írásban eltérnek – először a spanyol, majd a hasonló magyar szó szerepel, alatta a magyarázattal. A szópárok betűrendben szerepelnek.

Alma

Az alma magyar jelentését nem kell megmagyarázni (amely egyébként török jövevényszó a magyarban), a spanyolban viszont jelentése ’lélek’, és az azonos jelentésű latin ÁNIMA torzulásáról van szó (ÁNĬMA > *anma > alma). A magyar ’alma’ megfelelője a spanyolban manzana, a latin [MALA] MATTIANA, azaz ’mattiusi [alma]’ kifejezésből önállósulva, amely egy híres almafajta volt.

Arena és aréna

A magyarban az aréna szót általában a cirkuszi küzdőtérre használjuk, átvitt értelemben pedig ’balhé’-t jelent. Ezzel szemben a spanyol arena jelentése elsősorban ’homok’ (bár ugyanúgy használják a porondra is). Mindkét szó eredete a latin (H)ARĒNA ’homok’. A küzdőtér, cirkuszi porond spanyol megfelelője viszont a ruedo (< rodar ’gurul’ < lat. ROTARE) és az albero (< lat. ALBARIU) is. A bikaviadal-arénára (az építmény egészére) pedig a plaza de toros (’bikatér’) kifejezés használatos!

A sevillai aréna (Forrás: Wikimedia Commons, GFDL/CC)

Aula

Az aula szót magyarul leginkább ’előcsarnok’, ’zsibongó’ jelentésben használjuk. Spanyolul azonban jelentése (iskolai, egyetemi) ’tanterem’. Forrása az azonos latin szó, melynek eredeti jelentése ’udvar’ volt.

Competencia és kompetencia

A latin eredetű kompetencia szavunk jelentése ’illetékesség’, ’szakértelem’. A spanyol competencia viszont emellett a ’konkurenciá’-t, vagyis (gazdasági) ’verseny’-t, ’versenytárs’-at is jelent (vö. még competir ’versenyez’). A szó forrása a latin COMPETENTIA, mely jelentésének érdekes módon nem sok köze van egyik mai jelentéshez sem: ’egybeesés’.

Curva és kurva

A spanyolul tanulók általában felnevetnek, amikor először hallják ezt a szót, a magyar jelentésre asszociálva. A számunkra vicces egybeesés ellenére azonban a két szónak nem sok köze van egymáshoz, sem etimológiailag, sem jelentésben. A spanyol curva jelentése ugyanis ’kanyar’, illetve ’ívelt vonal, görbe, (női) domborulat’ stb. A spanyol főnév tulajdonképpen a línea curva ’hajlott vonal’ kifejezésből származik, melynek végső forrása a latin CURVUS, -A, -UM ’hajlott, görbe’ melléknév, míg a magyar szó szláv eredetű. Persze jelentésátvitellel származhatna akár a latinból is, mivel átvitt értelemben ’romlott (erkölcsű)’-t is jelentett, ám ez esetben semmi egyébről nincs szó a véletlen egybeesésen kívül, és az sem valószínű, hogy ez a szó félreértést okozna. (Legfeljebb egy olyan szövegkörnyezetben, mint pl. Dentro de un kilómetro habrá una curva, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ’Egy kilométeren belül lesz egy kurva’, hanem ’... egy kanyar’.)

Gimnasio és gimnázium

Angol nyelvi ismeretekkel rendelkező olvasók számára bizonyára ismerős a probléma. Nincs ez másképpen a spanyollal sem: a gimnasio természetesen itt sem ’gimnázium’-ot, hanem ’tornatermet’ – illetve ’konditermet’ – jelent. A szó forrása mindkét nyelvben a latin GYMNASIUM, ez pedig a görög γυμνάσιον [gümnászion] átvétele. A ’gimnázium’ mint középiskolai intézmény spanyol megfelelője az instituto. (A gimnasio szó ebben az értelemben ma már nem használatos.)

Laico, -ca és laikus

Aki nem ért egy bizonyos szakmához, azt a szakmabeliek a laikus szóval szokták illetni – nem ritkán lenéző értelemben. Furcsán néznének ránk viszont, ha hasonló szövegkörnyezetben a spanyol laico, -a melléknevet használnánk, melynek nincs ilyen jelentése, hanem csupán vallási értelemben használják: ’világi’. A szó eredete a latin LAICUS – pontosabban a tárgyesetű LAICU(M) – ’világi’. A köznyelvi magyar jelentés, vagyis a ’szakképzetlen’ spanyol megfelelője az inexperto, -ta.

Mama

A magyar mama szó jelentését azt hiszem, felesleges magyarázni. Legyünk viszont óvatosak a hangsúlyozással, ha spanyolul az ’anya’ becéző alakját használjuk! Ugyanis a spanyol szó így leírva az első szótagon hangsúlyos, jelentése pedig ’emlő’. A magyar ’mama’ szó megfelelője spanyolul leírva mamá, és a hangsúly a szó végi magánhangzón van! Mindkét szó a latin gyereknyelvi MAMMA szóra vezethető vissza (a második francia átvétel a spanyolban, ez az oka annak, hogy véghangsúlyos).

Más

Bár lehetne azon vitatkozni, hogy e két szó valóban hamis barátok-e, a feltűnő hasonlóság kedvéért érdemes megemlíteni őket. Annál is inkább, mert a nada más, nadie más, qué más, quién más, illetve algo más kifejezéseket lehet – s talán a legjobb – úgy fordítani, hogy ’semmi más’, ’senki más’, ’mi más’, ’ki más’ és ’más valami(t)’. Azonban a spanyol más szó valódi jelentése itt ’több(et)’ – vagyis másféle fordításban ’semmi több’, ’senki több(et)’ stb. –, valamint ’inkább’ (mindkét jelentésben a mucho ’sok’, illetve ’nagyon’ középfokaként is használatos). Természetesen itt ténylegesen csak véletlen alaki egyezésről van szó, hiszen a spanyol más forrása a latin MAGIS ’inkább’ (vö. az azonos eredetű portugál mas ’de’ és mais ’inkább’, francia mais ’de’, olasz ma ’de’ és mai ’többé’, román mai ’inkább’) – ezzel szemben magyar más ősi finnugor eredetű, szó szerinti spanyol megfelelője pedig az otro, -a (< lat. ALTERU).

Moho és moha

Tény, hogy mindkét esetben egyfajta nyirkos környezetben szaporodó kezdetleges növényféleségről van szó, így nagyon könnyen összekeverhetőek, azonban a spanyol szó jelentése ’penész’. Ennek eredete ismeretlen, de megfelelője megtalálható a portugálban (mofo) és az olaszban is (muffa – egyes források szerint germán eredetű, vö. német Muff), mindez alapján pedig valószínűsíthető, hogy korábbi alakja a spanyolban is *mofo volt (máskülönben semmi sem indokolná a mai írásmódot), ami viszont nem dokumentált. A magyar főnév ugyanakkor szláv jövevényszó (vö. délszláv mah, mely előfordul ’penész’ jelentésben is) és egy indoeurópai *mus(ko)- tőre vezethető vissza, amelynek mai spanyol folyatója a musgo (< lat. MŪSCU) ’moha’.

Nutria

Itt aztán minden kétséget kizáróan igazi hamis barátról van szó! A hódféle rágcsálót jelölő nutria szavunk (ismeretes még hódpatkány, illetve mocsári hód néven is) több szempontból is érdekes. Kezdjük mindjárt azzal, hogy spanyol eredetű, tehát önmagában nem nagy meglepetés, hogy spanyolul is létezik a nutria szó. De vigyázat, mert spanyolul a jelentése ’vidra’! Aki pedig tanult biológiát, tudja, hogy a vidra ragadozó, nem pedig rágcsáló. Hogy nyelvünkben miért éppen ’hódpatkány’ jelentéssel bír, nem találtam rá hiteles magyarázatot (bár a DRAE szerint Argentínában ’nutriát’ is jelent, nem tartom valószínűnek, hogy ez befolyásolta volna a magyar jelentését). Ha már tisztáztuk, hogy a magyar szó forrása a spanyol nutria, akkor nézzük meg, honnan származik a spanyol szó. Nincs nehéz dolgunk, hiszen ez nem más, mint a latin LUTRA népies alakváltozata (LUTRA > *LUTRIA > nutria). Már csak arra az egy kérdésre kell választ adni, hogy mi a nutria spanyol megfelelője: ez a coipo [kojpo], amely a dél-amerikai araukán (spanyolul mapuche vagy mapudungu) indián nyelvből származik, és megtalálható az állat tudományos nevében (Myocastor coypus) is.

Nutrias canadienses – Kanadai nutriák vidrák (Forrás: Wikimedia Commons, CC)

Papa

A mama szónál leírtakhoz hasonlóan itt is a hangsúlyozás a titok nyitja. A spanyol papa szó jelentése (szó eleji hangsúllyal) ’pápa’, nem pedig ’apa’. Az utóbbi spanyol megfelelője viszont papá, amely véghangsúlyos. A magyar pápa és a spanyol papa szó forrása a latin PAPAS, amely pedig a görög πάππας [pappasz] átvétele; a spanyol papá francia jövevényszó.

Profesor, -ora és professzor

A latin eredetű professzor szavunk egyaránt jelenthet ’(fő)orvos’-t, illetve ’egyetemi tanár’-t. Ezzel szemben a spanyol profesor, -ora jelentése egyszerűen ’tanár(nő)’ – akár egyetemi, akár közép- vagy általános iskolai (a szó forrása, a latin PROFESSOR jelentése is ugyanez). Az orvosra viszont hiba lenne ezt a szót használni spanyolul: ebben az értelemben – illetve megszólításként is – a doctor, -ora használatos.

Te

A spanyol te személyes névmás könnyen összetéveszthető a magyar te névmással kezdő nyelvtanulók számára, főleg az olyan kifejezésekben, mint pl. ¿Quién te crees que eres? ’Mit képzelsz magadról, ki vagy te?’. A spanyol te névmás ezzel szemben nem alany-, hanem tárgy- vagy részes esetű, s az azonos latin alakból () származik; a magyar ’te’ megfelelője viszont a spanyol , a szintén azonos latin alanyesetű alakból (). Az persze már más – nem kevésbé érdekes – kérdés, hogy a kettő közötti hasonlóság csupán a véletlen műve-e, vagy pedig ősi indoeurópai átvételről lehet szó az uráli korból.

Torpe és törpe

Itt is inkább csak egy érdekes hasonlóságról beszélhetünk: a spanyol torpe jelentése ugyanis ’ügyetlen, buta, féleszű’ stb., forrása pedig a latin TŬRPE(M) ’csúf, rút, gonosz’ stb. (az alanyesetű TŬRPIS, -E melléknévből). A spanyol melléknév tehát nem a magyar törpe, hanem a turpisság főnév rokona ebből a szempontból, melynek tövében ugyanez a latin átvétel szerepel.

Ezzel persze a lista korántsem lehet teljes, várom a további ötleteket! A témát sem tekintem lezártnak, mivel mindenképpen szándékomban áll még írni egyszer az angol–spanyol hamis barátokról.

39 megjegyzés:

  1. A laikusnak szerintem magyarul is van olyan értelme, hogy nem papi.

    az Egyházi rend wikiszócikkből: "Az egyházi rend alkotja a szoros értelemben vett papságot, míg a keresztség által az egyházba felvett többi hívő, a laikusok csak a tágabb értelemben vett papsághoz tartoznak."

    VálaszTörlés
  2. Van, persze (nem is állítottam, hogy nincs), csak éppen a köznyelvben nem erre gondolna mindenki egyből, hanem a nem hozzáértőre. :) Én már egyszer belebuktam egyébként, amikor egy spanyol ismerőssel chateltem, gondoltam, ó, hát latin szó, akkor spanyolul is csak azt jelentheti, hogy 'nem hozzáértő', aztán persze nem értette az illető, hogy jön ide a "laico", amikor én úgy gondoltam, hogy azt írom, nem értek valamihez. :)

    VálaszTörlés
  3. A kiejtés is figyelembe vett véve? Most itt konkrétan a "más"-ra célzok, gondolom azt spanyolul [mász]-nak kell ejteni, és szerintem ma már minden idegen nyelveket kicsit is beszélő ember tudja, hogy majdnem minden más európai nyelvben az "s" az "sz"-t jelent. Így elméletileg ez inkább csak hasonló szóalakúság. Én lehet rosszul gondolkozom a false friends terén, de nekem egy cseh-magyar példán szemléltetve ilyesmit jelentene: "jelen" ami ejtve is [jelen] épp csak csehül "szarvas"-t jelent. Ha már itt tartunk akkor ugyanez a szó, hogy "más" a cseh nyelvben is megvan, és másnak is ejtik (természetesen az "s"-t hácsekkel jelölik) és ott azt jelenti, hogy "neked van vmid". No elég is szószaporításból, a bejegyzés egyébként nagyon is érdekes, köszi érte!

    VálaszTörlés
  4. Az a helyzet, hogy a hamis barát meghatározásában nincs benne egyértelműen, hogy a kiejtésre, vagy az írott alakra is vonatkozik-e. A Wikipédia szerint "nyelvészeti értelemben olyan szópár, melynek tagjai különböző nyelvűek, alakjuk hasonló, de jelentésük különböző, noha van közöttük valamilyen közös jelentésbeli vagy morfológiai vonás".
    Viszont gondolom te is tudod, hogy a spanyol nem ismer [sz]–[s]-megkülönböztetést, tehát a két hang között elvileg bárminek ejthetik az s-sel jelölt hangot. :)

    VálaszTörlés
  5. Sajnos nem vagyok képben a spanyol nyelv kiejtését illetően, a baszk nyelv kapcsán tudom, hogy az "s" egy hol "sz" hol pedig afféle selypes "s" hang, bár azt nem mertem feltételezni, hogy ilyen szintű közös vonások lehetnek a két nyelv fonetikája között.

    VálaszTörlés
  6. A baszkban háromféle sziszegőhang van: [s] (x), [ś] (s) és [sz] (z) – a középső a magyar [sz] és [s] közötti, a lengyelben is megvan –, és ezeknek az affrikáta változatai: [cs] (tx), [ć] (ts) és [c] (tz).

    A magyar fül eléggé nehezen érzékeli az [s] és [ś], illetve a [cs] és [ć] közötti különbséget, mi általában s-nek, ill. cs-nek halljuk mindkettőt, viszont ezek a baszkban és a lengyelben fonémák, tehát nem mindegy, melyiket ejted a három közül.

    A spanyolban az "s" ejtése az [sz] és [ś] között ingadozik – magyar [s] nincs, legfeljebb nagyon szélsőséges esetekben –, viszont Spanyolországban (Nyugat-Andalúzia és a Kanári-szigetek kivételével) megvan a [θ] hang (írásban ce/ci, z), mely helyett a zárójelben felsorolt területeken, ill. egész Latin-Amerikában szintén magyar [sz]-nek ejtenek.

    Egyébként valóban nagyon hasonló a baszk hangrendszer a spanyoléhoz, nem véletlen, hogy sok spanyol nyelvész szerint éppen a baszk hatásnak köszönhető ez a hasonlóság (pl. az óspanyolban még meglévő zöngés sziszegőhangok elzöngétlenedése).

    VálaszTörlés
  7. Igen-igen, kicsit tanulgattam már korábban baszkul, valamelyest képben vagyok e tekintetben. :)

    Nagyon sok hanganyagot hallgattam már és szinte vidékről-vidékre változik a két "köztes" hang az "s" és a "ts" ejtése. Például amit én is tanultam, a Gipuzkoa-i vidéken inkább "sz"-re valamint "c"-re hajaz az imént említett két hang.

    Valóban érdekes jelenség ugyanakkor a sziszegőhangok zöngétlenedése, gondolod, hogy ez valóban a baszk nyelv hatása volt? Amúgy pedig bocsi a sok offért ami már rég nem idevágó. :)

    VálaszTörlés
  8. Senki nem tud semmit (főleg én nem :), ezek mind csupán feltételezések. Azt sem lehet pontosan tudni, hogy a római idők előtt a félszigeten beszélt nyelvekben milyen hangok voltak. Nagyjából rekonstruálták a nem indoeurópai ibérre és az indoeurópai keltibérre, de vannak kétséges pontok, ha jól emlékszem éppen a sziszegőhangoknál. Ki tudja, lehet, hogy a mai baszkban az [sz] (z) az ősbaszkban éppen [c] volt. Azért nehéz ezeket bizonyítani, mert a nyelvek egymásra hatnak. Ha két nyelvben valami hasonló, nem tudod megmondani, hogy ez annak eredménye-e, hogy az egyik vette a másiktól, a másik az egyiktől, vagy mindkettő egy harmadiktól, amit még annál is régebben beszéltek ott, és semmilyen emlék nem maradt róla. Az is elképzelhető, hogy azért hasonló a baszk és a spanyol hangrendszer, mert mindkettőt erős kelta hatás érte (a kelta nyelvekre jellemzőek ugyanis a zöngétlen s-féle hangok, a jésítés, a zöngétlen zárhangok zöngésülése stb., s ezek érdekes módon mind megfigyelhetők azokban az újlatin nyelvekben, ahol előtte kelták éltek). Tehát ezt nem úgy kell elképzelni, hogy egy nyelv hatott a másikra, hanem sok nyelv hatott sokra össze-vissza, közülük sokat máig nem ismerünk (a kelta nyelvek közül is csak a keltibérről vannak adatok, de ezen kívül beszéltek még tízféle kelta nyelvet a félszigeten, ha nem többet)...

    VálaszTörlés
  9. Én régebben egy autósújságban azt olvastam,hogy a Fiat amikor be akarta vezetni Dél-Amerikában a Ritmo nevű típusát,azt tanácsolták nekik,hogy változtassák meg a típus nevét,mivel az menstruációs ciklust jelent az ottani spanyol dialektusban vagy szlengben :) Ez igaz ? Egyébként ez nem ismeretlen jelenség,mert a Hyundai Get eredetileg Getz lenne,de a magyar forgalmazó a z lehagyása mellett döntött :)

    VálaszTörlés
  10. Nem hallottam erről, a DRAE-ben sem szerepel ilyen jelentése, de még az online szlengszótárban sem. Persze ez nem jelent semmit, mert a szlengben bármi lehet. Meg azért Dél-Amerika is eléggé nagy területen, konkrétan melyik ország? Az argentin spanyol pl. szókincsben meglehetősen eltér a többitől, néha még a hétköznapi fogalmakat is másképp mondják ott. A menstruációra én eddig csak a reglát ('szabály') hallottam.

    VálaszTörlés
  11. Már nem tudom,régen olvastam.De az is lehet,h. valami külföldi hoax adta az alapját.

    VálaszTörlés
  12. Na majd megkérdezem Irenét, ő tud argentin spanyolul. Bár a blogot is olvassa, lehet, hogy majd válaszol magától is. :)

    VálaszTörlés
  13. Nő lévén lehet,h. jobban otthon van a témakörben :)

    VálaszTörlés
  14. Hát valószínűleg. :)

    Közben összeszedtem néhány példát:

    buen provecho – "jó étvágyat" – Argentínában: "jó böfögést"
    colectivo – "kollektív, társasági" – Argentínában: "autóbusz"
    encargada – "megbízott (nő)" – Argentínában: "terhes"
    pamela – "szalmakalap" – Argentínában: "pina"
    stb.

    Volt még valami ige, amit soha nem értettem, de most nem jut eszembe. :(

    VálaszTörlés
  15. Az persze már más – nem kevésbé érdekes – kérdés, hogy a kettő közötti hasonlóság csupán a véletlen műve-e, vagy pedig ősi indoeurópai átvételről lehet szó a magyarban." Nem hinném,hogy ie. átvétel a magyarban,ugyanis a magyar "te" személyesnévmás eredetileg egy uráli *te/ti közelre mutató névmásból alakult ki(ezt őrzi a "tegnap" szavunk is),ill. E/2 sz. névmási alakot is betölthetett (pl: finn ti-te)

    http://www.nyest.hu/hirek/mennyire-tavolodtak-el-az-ujlatin-nyelvek-a-latintol

    10-11-13 komment.
    De ha esetleg valóban i.e. eredetű is a szó,akkor sem a magyarba,hanem már az alapnyelvbe kerülhetett volna be,s így minden uráli nyelvbe.

    VálaszTörlés
  16. Jogos, én is gondolkoztam rajta, hogy uráli nyelveket írjak-e a magyar helyett, de mivel egyiket sem ismerem a magyaron kívül, ezért példálóztam csak a magyarral. Azt sem tudom, hogy a finnben hogy mondják az E/2. személyes névmást.

    VálaszTörlés
  17. No he conocido el nombre de ritmo para definir la menstruación, en cursilandia se usa normalmente indisponerse, estar indispuesta, menstruación es, desde luego, el nombre "oficial", ciclo menstrual, además de los nombres familiares, "esos días", período menstrual, regla tampoco se usa mucho en Argentina. Quizás el ritmo se refiere al método Ogino, también conocido como método del calendario, o sea usar el ritmo de la menstruación para calcular los días fértiles, se usa el ritmo menstrual como método anticonceptivo. Aunque pienso que muchos niños nacieron con la efectividad de este método!!!
    Sajnos én nem tudok jól magyarul, de gondolom itt mindenki érti spanyolul is.

    VálaszTörlés
  18. Gracias por la aclaración! Fíjate que en Hungría 'estar indispuesto' ("indiszponált") se dice de cualquier persona que manifiesta sentirse un poco mal o estar distraída.

    Irene azt írja, hogy nem ismeri ő sem a "ritmo"-t ebben az értelemben, esetleg arra a "naptári módszerre" vonatkozhat, amellyel kiszámolják a peteérést és ez védekezésként használható.

    VálaszTörlés
  19. Claro, aquí también se dice lo mismo cuando no te sientes bien, aquí nadie usa eso para definir la menstruación, de hecho el año pasado cuando lo he oído allá me quedé un poco perpleja, ya no recordaba que ahí se dice así, ya que después de tanto tiempo de vivir fuera de Argentina, me he acostumbrado más a la jerga ( ? ) española.

    VálaszTörlés
  20. He estado mirando lo que has puesto de arena y no estoy del todo de acuerdo, si lo he entendido bien, claro. Aquí también se dice arena para definir un sitio de lucha, sea la arena de la plaza de toros, también llamado el albero ( por el color amarillo ) o sea a cualquier foro de discusión, la frase bajar a la arena justamente significa lucha, controversia, etc. Respecto a la nutria me he reído un rato pues no tengo ni idea de que variedad de nutria es el abrigo que me he puesto hace años, aún lo tengo, en Hungría cuando hacía 28 grados bajo cero! el abrigo lo compré en Argentina, también he tenido el placer de ver nutrias en estado salvaje, en el Delta del Paraná, con sus dientes color naranja, los veía nadar al lado del barco, de orilla a orilla, haciendo su trabajo.También aquí en el sur, se dice la mámá y el pápá, con la segunda á un poco más suave, en lugar de mamá y papá.

    VálaszTörlés
  21. Gracias Irene, he enmendado la entrada según tu explicación. De todos modos, lo que quería exponer es que "aréna" en húngaro no significa 'arena' en el sentido de "partículas de rocas y minerales" (="homok"), mientras que en castellano es este su significado más común.

    VálaszTörlés
  22. Köszi a választ.

    Szerintem a manco szót (csonka,sérült) is fel lehetne venni,mert kiejtéseben gondolom hasonlít a magyar mankó szóra.

    VálaszTörlés
  23. Akkor már inkább a "mango"-t (< lat. MÁNICU) 'nyél', nem? :)

    VálaszTörlés
  24. Vagy akár leírva a mano (kéz) és a magyar manó :D

    VálaszTörlés
  25. Hát igen, csak az nem fordulhat elő félreérthető szövegkörnyezetkben. :)

    Egyébként igyekeztem olyanokat kiválasztani, amelyeket használnak is. Ha fellapoznám a szótárat, biztos még rengeteg ilyen párost lehetne találni, a "manco" példád is jó, csak éppen nem használják a szót. Erről könnyű meggyőződni, rákeresel a google-ban, s ha csak olyan találatokat ad ki az első oldalon, hogy "a szó jelentése" ilyen-olyan szótároldalakról, akkor az már gyanús, hogy sehol nem használják a szótárbejegyzéseken kívül. :D

    VálaszTörlés
  26. Anécdota sobre el uso de manco!! Llega la joven cliente y me dice: por favor, date prisa que tengo que ir pronto a casa a hacer la comida para mi hermano! Yo, medio feminista, antes de ser muy borde, le pregunto: cuántos años tiene tu hermano? tiene 23 años y yo !!!!!!!!! le pregunto, pero Mariángeles tu hermano es manco???? no puede él hacerse la comida..... etc.( la respuesta machista te lo ahorro ) Conclusión: no se usará más pues habrá pocos mancos!!! Sobre todo lo usamos cuando pensamos que alguna persona es bastante inútil y decimos: este es manco y cojo.

    VálaszTörlés
  27. Nosotros usamos "béna" en el mismísimo sentido que originalmente significa 'paralítico, minusválido', pero obviamente ya no lo decimos de un minusválido, porque se considera despectivo, discriminador, etc...

    VálaszTörlés
  28. És mi a helyzet a "torta" szóval? Édességet, vagy pofont jelent spanyolul?

    VálaszTörlés
  29. Elsősorban ugyanazt jelenti, mint magyarul: 'torta', azzal az apró különbséggel, hogy a klasszikus kerek (teljes) tortára használják, de inkább csak Dél-Amerikában. Mexikóban a 'torta' pastel, Spanyolországban tarta. A bizalmas nyelvben valóban jelent 'pofon'-t is, ez azonban nem hamis barát, mert nem az alapjelentése.

    VálaszTörlés
  30. a torta Mexikóban szendvicset jelent, de olyat amit zsömléből vagy bagettszerűségből csinálnak.
    a papa szintén Mexikóban krumplit is jelent, a patatat megértik, de mindig kijavítottak hogy a papat használjam.

    VálaszTörlés
  31. Válaszok
    1. Talán még ilyen a 'torpe', ami spanyolul bénát jelent, vagy kínos figurát, magyarul pedig a törpe ráfogható :D
      Illetve a 'débil', ami spanyolul gyenge, magyarul pedig, had ne keljen megmagyaráznom a jelentését...:D

      Törlés
    2. Remek példák, köszi!

      Bele is írom majd őket a facebookos javaslattal (curva/kurva) együtt.

      Törlés
  32. Nem erre példa, csak kérdem: a rövid szó (corto, -a) rokonítható a magyar kurtával? Én így jegyeztem meg könnyebben.

    Meg érdekes a hosszú (largo, -a) is, ez egy angol hamis barát, ugyanis elsőre a 'széles'-re asszociálna az ember.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ráéreztél, a magyarban latin jövevényszó, azonos eredetű a spanyol corto-val (ebben a cikkben említem is).

      A spanyol largo és az angol large (gondolom a francián keresztül) a latin largus-ból ered, melynek jelentése egyszerűen ’bőséges’, amibe sok minden belefér. :)

      Törlés
  33. Kedves El Mexicano!

    Először is, köszönet és gratuláció ezért a ragyogó blogért, jó ideje rendszeresen olvasom a legnagyobb érdeklődéssel, nem találtam még hozzá foghatót az interneten!

    Számomra a legkézenfekvőbb magyar-spanyol hamis barát éppen a „barát” szó, illetve spanyolul a „barato/a”. Sokat tűnődtem már azon, hogy a barátság és az olcsóság között vajon mi lehet az összefüggés? Még nem jöttem rá, de hátha van valami magyarázat.

    Szabi


    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Szabi! A felvetés rendkívül érdekes, ugyanis a spanyol barato, -ta szó ismeretlen eredetű, viszont megvan a megfelelője az összes újlatin nyelvben, és rokon az angol barter szóval is (ahol az ófrancia baratter ’üzletel’ átvétele). Amit tudni lehet róla, hogy egy régi baratar ’üzletel, seftel’ stb. jelentésű igéből származik, és az irodalom egy ókelta *mratos ~ *bratos alakot említ, mint lehetséges forrását a szónak.

      A magyar barát szintén indoeurópai jövevényszó, közvetlenül a szláv brat átvétele, és rokon az angol brother, latin frater szavakkal, eredeti jelentése tehát ’testvér’ volt.

      Hogy a két szónak van-e köze egymáshoz, azt viszont nem tudni (nem kizárt, hogy az indoeurópai tő esetleg ugyanaz volt).

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.