2011. május 14., szombat

Érdekes olasz specialitás: a kurvatészta!

Pasta puttanesca (Forrás: Mediterrasian.com)
[Figyelem! Ebben a cikkben durva szavak is szerepelnek!] Nem gondoltam volna, hogy a gasztronómia irányába is el fogok kanyarodni a blogban (annál is inkább, mert én és a konyha az kettő – az éssel együtt három), de ezt nem hagyhattam ki. Először nem igazán akartam hinni a szememnek – és főleg a nyelvérzékemnek –, amikor egy mediterrán recepteket tartalmazó oldalon ezt találtam: pasta puttanesca. Gondoltam, olaszul talán mást jelenthet a putta, mint spanyolul a puta. De kiderült, hogy mégsem tévedtem, ezt nem lehet másképpen fordítani, mint úgy, hogy ’kurvatészta’. Mivel nagyon kíváncsi természetű ember vagyok, rögtön elkezdtem kutatni, honnan is eredhet ez az elnevezés.

Mindenekelőtt nézzük meg, hogy egyáltalán honnan eredhet maga a puta/putta. Az etimológiai források szerint eredete bizonytalan, de valószínűleg egy beszélt latin PŪTTU(M), -A ’kisfiú/-lány, gyerek’ alakból származik (ugyaninnen a spanyol puto ’buzi’ is); ez minden bizonnyal a klasszikus latin PUTUS, -A népies megfelelője volt, amely pedig a PUER ’gyermek’ szócsaládból ered. Innen már könnyen kitalálható, hogy hogyan alakulhatott ki a latin ’kislány’ mai jelentése a spanyolban és az olaszban.

De vajon mit tett szegény tészta, amiért ezt a nevet kapta? Ennek eredete már korántsem annyira világos, de az talán biztos, hogy Nápolyból ered. A legelterjedtebb feltételezés szerint a nápolyi spanyol negyedben lévő örömlányok ezzel kínálták klienseiket, mivel kurvaegyszerű volt elkészíteni. Szerintem egészen hihető. De ne is menjünk bele a részletekbe, lássuk inkább a receptet! (Az angol nyelvű recept fordításáért hálás köszönet Annie-nek!)

Hozzávalók:

  • 3 evőkanál extraszűz olívaolaj (hm, érdekesen kezdődik!);
  • 1 vöröshagyma apróra vágva;
  • 2 gerezd fokhagyma apróra vágva (ez egy büdös kurva lesz, úgy látszik...);
  • 4 szardellafilé feldarabolva;
  • 1 kicsi piros chili kimagozva és apróra vágva;
  • 2 teáskanál kapribogyó leöblítve és megszárítva;
  • 8 fekete olajbogyó négybe vágva;
  • 420 g dobozos paradicsom feldarabolva;
  • Fél teáskanál tengeri só;
  • Fél teáskanál frissen őrölt feketebors;
  • 1 evőkanál apróra vágott friss petrezselyem;
  • 200 g spagetti.

Elkészítése:

  • Melegíts fel 2 evőkanál olívaolajat közepesen, és 6 percig párold benne a vöröshagymát, néha megkeverve. Tedd bele a fokhagymát és a szardellát, és főzd egy percig, kevergetve, hogy a halfilé szétessen. Tedd bele a chilit, kapribogyót, olajbogyót, paradicsomot, sót és borsot, és forrald fel. Tedd takarékra, és lefedetlenül párold 10 percig, időnként megkevergetve. Amíg a szósz párolódik, főzd ki a tésztát, csöpögtesd le, tedd a szószt egy edénybe, majd rá a tésztát, petrezselymet és a maradék evőkanál olívaolajat, és óvatosan keverd össze.
  • Opcionálisan a főzés végén tehetsz a szószba átmelegedni 180 g konzervtonhalat (lecsöpögtetve, lepucolva).
Hát, biztos kurvafinom. ;-) Jó étvágyat hozzá!

¡Buen apetito! / Buon apetito!
.

14 megjegyzés:

  1. Ejnye, ezt eloquentia cultiori legföljebb "szajhatésztának", vagy "kéjtésztának" nevezhetjük. :-)

    Bár a gyerek általában puer-t, vagy pusio-t jelent, "putus"-ról nem hallottam. De akkor sem pontos kifejezés, ugyanis a kéjhölgyek nem biztosan paidophilák. Ellenben a latin meretrix-szel, amely a mereor ([i]bérbe adni[/i]) szóból származik.

    A tészta szót az én puritán latin-szótáram meggyúrt lisztnek nevezi ([i]farina subacta[/i]), a pastus azonban állati takarmány vagy fű, amit addig ettek, ameddig a pastor pascált, magyarul ameddig a legelő legeltetett. Az utóbbiról nem jelzi, hogy a szerző gondolta ki a neologizmust, de még ha auctorok is utalnának rá, akkor is erőltetett volna.

    Farina subacta meretricia (/meretoria). Meggyúrt szajhatészta :D

    VálaszTörlés
  2. Pedig a PUTUS szó a Finály-féle Latin–magyar szótárban is szerepel: http://latin.oszk.hu :) Valószínűleg nem is klasszikus szó, hanem kései vagy középkori, hiszen pl. a -t- megmaradt a spanyolban (*puda lett volna). A jelentésváltozás pedig gondolom hasonló ahhoz, amikor az utcalányokat "kislány"-nak becézik.

    VálaszTörlés
  3. Ecastor! Én most jelenleg a használatra gondoltam, de írja is, hogy a pususból (-> pusio) ered. :)

    Nyilván nékem is rejtett vágyam, ha a nyelvész/filológus a számítógépasztalról csak úgy egy méter körben elérném a TLL-t, vagy a német vagy oxfordi lexikonokat. Nos, azok már sokkal finomabbak e tekintetben, de általában Györkössyvel megszoktam elégedni, ha kisebb dologról van szó.

    De megígérem, később hellén tanulmányaim elvégezvén belevágok az olasz nép nyelvébe. :)

    VálaszTörlés
  4. Tényleg, te mit tanultál/tudsz arról, ami a latinban a jelzett szó és a jelző sorrendjét illeti? Mert ellentmondásos információkat olvastam. Egyes források szerint állhatott a jelző (melléknév) a főnév előtt és után is, mások szerint meg csak utána. Pl. DUOS LIBROS ('két könyvet') vagy LIBROS DUOS? Nekem a második eléggé hülyén hangzik (és az újlatin nyelvekben nem is lehetséges, ha számnév a jelző).

    VálaszTörlés
  5. A kérdést Betts Gavin latin könyve egyértelműbben tárgyalja.

    Az a helyzet, hogy nincsen konkrét szabály a jelző szerkezetére, leszámítva pár önellentmondásos stilisztikai apróságot, amelyet lentebb leírok.

    Ha egy jelző van, s mégpedig a jelző melléknév legjobb esetben a jelző a főnév után áll, egyértelműbb kivétel a különböző jelzős névmások (is; ille; hic; ipse;), számnevek esetén pedig elejére illik rakni a számot; általában ez így van, kivéve pl. Caesar első mondatában (Gallia est omnis divisa in partes tres), a görögben pedig Xenophón Anabasziszjában (paides dyo - két gyerek).

    Pl:

    "duo equites Romani" (két római lovag)

    Középkorban:

    "septem principales person(a)e, qu(a)e Hetumoger dicuntur, et hi septem duces Cumanorum" (hét fejedelmi személy, melyeket hétmagyarnak hívnak, és eme Kunország hét vezére)

    Nem mondok újat azzal, hogy a latin szórend tényleg szokásjogon és stilisztikán alapul. Pl. több jelző, s netalántán az pl. melléknév genitivus, általában mindig genitivus áll a jelzett szó mellett:

    1, "tribunal praetoris urbani" (a városi praetor törvényszéke)
    2, vice versa: Vetus est haec opinio, iudices, quae constat _ex antiquissimis Graecorum litteris_
    3, "difficili reipublicae tempore"
    4, "cum summa reipublicae salute"

    Vagy, kissé variálhatunk úgy is, pl. ha túlzsúfolt lenne a mondat, hogy az adott mondat szebben hangzon, idézve Cicerót:

    1, "nocturnum praesidium Palati"
    2, "hic munitissimus habendi senatús locus"
    3, "infinitus forensium rerum labor et ambitionis occupatio decursu honorum" (a bírósági dolgok tömkelegének fáradsága, és részrehajlás a tisztelet díszmenetében)

    Gyakorta elegáns, hogyha egy prepozíciós szerkezetnél a prepozíciót megelőzve említjük a melléknevet:

    "Medio de fonte leporum surgit amari aliquid quod in ipsis floribus angit."

    A gyönyörök forrásának közepéből feltör valami kesernyés, amely magukban a virágokat is fanyarrá teszi. (Lucretius)

    De megszokott az is, - bár prózában nem gyakori -, hogy az igét ékelünk a jelző és a jelzett szó közé, mint pl. a fentebb említett Caesar-citátumnál.

    "Gallia est omnis divisa in partes tres."
    "Egész Gallia (Gallia egésze) három részre tagolódik."

    "Plebes paene servorum habetur loco, quae nihil audet per se, nullo adhibetur consilio." (servorum loco, vagy fordítva, és nullo consilio)

    S ezt Phaedrus szörnyűségein lehet látni:

    "Muli gravati sarcinis ibant duo" (Két megterhelt szamár mendegélt)

    A költői nyelvben szinte aranyszabály az, hogy a kb. 3. centiméterre legyenek a jelzők, ld Aeneis:

    "Troiae qui primus ab oris" = qui primus ab oris Troiae

    "Italiam fato profugus Laviniaque venit litora" = Italiam Laviniaque litora fato profugus venit.

    De gyakran a jelzők is felcserélődnek: :D

    "et alto
    vi superum, saevae memorem Iunonis ob iram, = et alto vi superum, ob memoris Iunonis saevam iram"

    Tehát ennyi egy pár stilisztikai szokást leszámítva.

    VálaszTörlés
  6. Köszi a részletes választ. Ezek szerint én gondoltam jól. ;)

    VálaszTörlés
  7. Na, így második olvasatra hülyeség jött ki:

    1, Caesar első művéről van szó. (Commentarii de bello Gallico)

    2, "Pl. több jelző, s netalántán az pl. melléknév genitivus, általában mindig genitivus áll a jelzett szó mellett:"

    HELYETT:

    Pl. Ha több a jelző, és a melléknév mellett van még egy genitivusos főnév, a genitivusos főnév mindig a szó előtt vagy után áll közvetlen.


    "Vagy, kissé variálhatunk úgy is, pl. ha túlzsúfolt lenne a mondat, hogy az adott mondat szebben hangzon, idézve Cicerót:"

    HELYETT:

    Kissé variálhatunk is a szebb hangzás érdekében, ha a mondat túlzsúfolt.

    VálaszTörlés
  8. Otra palabrita de la que nos reímos cuando la usamos: yo tengo una hija putativa, dentro de nada te consideraré también hijo putativo!!!!
    ( a la putanesca, es muy usuales en los rest. italianos, también tienen el penne a la putanesca! en Argentina el ají picante se llama putaparió )

    VálaszTörlés
  9. Ahora que lo veo: se dice szardella en húngaro? no es szardinia? vagy a családom kitalálta.

    VálaszTörlés
  10. Jajajaja!

    En cuanto a "szardella" y "szardínia", son dos especies diferentes, ni siquiera pertenecen a la misma familia de peces: "szardínia" es una especie concreta, la "sardina común" o "sardina europea" en castellano, y "szardella" es realmente una familia de peces, a la que pertenece por ejemplo la "anchoa".

    VálaszTörlés
  11. Claro, claro, es cierto, lleva anchoas no sardinas.

    VálaszTörlés
  12. Nem akarok akadékoskodni, de a 2 ek. olívaolajban a ,,6 percig főzd benne a vöröshagymát" kifejezés nem stimmel, mert olajban leginkább párolni, illetve sütni szoktak. Legalábbis ha nem csal a szóhasználatom. De tényleg elnézést, nem akartam beleszólni.
    A spanyol nyelvi részéhez nem tudok hozzászólni, még csak most kezdtük a pretéritot.
    Gasztronómiai témákat szívesen fogadok, mert én receptekben "nyomulok".

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm az észrevételt, javítottam "párold"-ra. Bár profi angolos fordította a receptet, és az eredeti szövegben cook szerepel, viszont abban teljesen igazad van, hogy a magyar "konyhai" nyelv szerint olajban sütni szoktak és nem főzni – én sajnos nem értek a gasztronómiához, sem a főzéshez-sütéshez, úgyhogy még egyszer köszönöm!

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.